Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-29 / 177. szám
1967. július 29. szombat 3. old? Ismét a barackról Átvétel, csomagolás9 árak Július 6-i számunkban szóvátettük, hogy egyes általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek nem készültek fel a kívánalmaknak megfelelően a barack felvásárlására. A bíráló megjegyzéseket egy illetékes megyei ellenőrző bizottság tapasztalatai alapján tettük. A napokban útralkeltünk és meglátogattunk néhány átvevőhelyet. A Kecskemét és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet hetényegyhá- zi telepén egyszerre három mér. legen súlyozzák az árut. Rozinka István telepvezető az egyik mázsánál tevékenykedik. A termelők maguk csomagolják az árut. Szépen, gusztusosán néznek ki a „csengő barackkal” télt ládák. Itt sok a háztáji kiskert, amelyekből az idén szép termést hoznak be. Kivéve azt a részt, ahol a belvíz pusztított. Huszka Istvánná például arról panaszkodik, hogy tavaly 10 mázsa barackot adott él, de lehet, hogy az idén csak a fele lesz meg. A zöme exportminőség Bárkai Istvámné. a községi tanács vb-elnöke elmondja, hogy a felvásárlás zökkenőmentes. A végrehajtó bizottság éppen a napokban tárgyalt a témáról, és elismerését fejezte ki a szövetkezetnek. Jól együttműködik a termelőkkel. Ez megnyilvánul nemcsak a felvásárlásban, hanem a rendszeres szaktanács- adásban. Ennek köszönhető, hogy míg 10 évvel ezelőtt a felvásárolt árunak a fele sem érte el az exportminőséget, addig az idén 90 százalék körül van az arány. Aki este ilyenkor a község utcáin jár és betekint a takaros házak udvaraiba, azt látja, hogy az egész család villanyfény mellett válogatja a barackot. Megéri, mert minden kilóért egy forint többlet jár, hasonlóképpen plusz egy forintot kapnak a molymentes áruért. Ismeretes, hogy a napokban az apró és túlérett barack ára csökkent Ilyenből kevés van Hetényegyházán, ezért a termelőknek nem okoz számottevő jövedelemkiesést Fél három óta Kerekegyháza a következő állomás. Mihala István telepvezető verejtékes homlokát tö- rölgeti. Hajnali fél három óta veszi át az árut, reggel 6-ig már két vagon barackot vásárolt fel a telep. — Annyi mérleget állítunk be. amennyi szükséges — tájékoztat. — Azt akarjuk. hogy ne legyen zúgolódás. Az említett cikkben megbíráltuk az ágasegyházi felvásárló telepet. Az itteni általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet igazgatóságának elnöke Szűcs Gábor már vár bennünket. — Nézzenek körül, nálunk nincs torlódás, ha szükséges, több munkaerőt foglalkoztatunk. Valóban gyorsan megy az átvétel. A lajosmizsed központi átve- vótelepen viszont csak egy mázsa működik. Azt ^mondják, nincs is többre szükség. Pedig az átvétel gyorsításával csökkenteni lehetne a várakozási időt. Nehézkes a felvásárlás a tázlári telepen is. ahol egy volt üzlethelyiségben történik az áruátvétel. Ez bizony korszerűtlen. Ennek kapcsán szólnunk kell arról, hogy már most számítani kell a nagyüzemi ültetvények fokozatos termőre fordulására. A MÉK-telepeken sokat tettek a felvásárlás korszerűsítése érdekében. viszont egyes földművesszövetkezeti átvevőihelyek nem felelnek meg a kívánalmaknak. Miért 8 forint? Érdemes szóvá tenni azt is, hogy a kereskedelemnek gyorsabbá, rugalmasabbá kellene tertni az áru elszállítását. Maradjunk Csak a barack példájánál Július 20-án 3—4 forint körül lehetett egy kiló kajszit vásárolni Kecskeméten. Ugyanezen a napon a veszprémi és a miskolci piacon 8 forintba került egy kiló barack. Bizonyos különbség indokolt, hiszen a szállítási költségek emelik az árat. Ekkora különbözet azonban nem indokolt. így a gyengébb minőségű barackot is érdemes a termelőknek még a háztáji gazdaságokból is távolabbi piacokra szállítani. Egyes baracktermelő körzetekből ma- gángépkocsi-karavánok indulnak kora reggelenként barackkal megrakva, hogy jóval magasabb árért értékesítsék a gyümölcsöt Helyes lenne keresni a lehetőséget a jobb áruelosztásra mind a szövetkezeti, mind az állami kereskedelemnek. K. S. A jövőbe látás módszere A BELKERESKEDELMI Ku- tató Intézetet azzal a céllal hív- tató Intézet vezetőjével, illetve életre, hogy segítséget az Országos Hűtőipari Vállalat nyújtson ehhez, és az ORION-gyár igazgatójával Tudomásunk szerint a megyei beszélgetett szerdán a Tv mun- illetőségű üzemek közül eddig katársa, az ipari műsor kereté- csak a Habselyem- es Kötöttáru ben. Nem tudjuk, hányán ültek Gyár vette igénybe a Kutató Országos versenyben Kárász Tamás, a mélykúti Oj Élet Tsz egyik kombájnosa is benevezett az aratócséplők vezetőinek idei országos versenyébe. Jelenleg már száz vagonnál tart, de számít arra, hogy legalább még 50 vagonnal növeli teljesítményét. Erre lehetősége van, a közös gazdaságban bőséges az aratnivaló. (Fodor Balázs felvétele.) a képernyő előtt a megyei üzemek gazdasági vezetői közül ezen a délutánon, de reméljük, hogy sokan, mert az ott elhangzottak különös figyelmet érdemelnek. Gyakran megfogalmazzuk — , a gazdaságirányítási rendszer nem olcso reformjáról szólván —, hogy a bizonyara nem Intézet szolgálatait. A fehér férfi nylon ingek iránti kereslet várható alakulására kért választ a piackutatóktól. Nem ismeretes előttünk, hogy mennyibe kerül egy ilyen közgazdasági tanulmány megrendelése. Valószínű- ,mulatság”. De kerülne kevevállalatok munkáját egyre in- sebbe a vállalatnak, ha saját kább azzal mérhetjük, hogy embereivel — felteve, hogy van megfelel-e a piaci igényeknek elég erre alkalmas szakembere árujuk minősége, mennyisége és — végeztetné el a kutatást, választéka. E kívánalomnak a TV-MŰSORBAN elhangzotnyilván csak azok az üzemek tudnak eleget tenni, amelyek állandóan figyelemmel kisérik a fogyasztói igények változásait tak szerint a Hűtőipari Országos Vállalat már a Piackutató Intézettől nyert • értesülések , , alapján bővíti a mirelit-áruk es idorol-idore ehhez igazítjuk választékát mint ahogy a gyartaskulturajukat. Igenám, csakhogy a tájékozódás korántsem könnyű feladat. Nem minden vállalat engedheti meg magának, hogy jól képzett szakemberekből álló apparátust hozzon létre, külön erre a cólaz ORION is hasznosíthatja a köz- gazdasági tanulmányt. Mindebből természetesen nem az következik, hogy: nosza, minden üzem kössön szerződést a kutatókkal minél előbb, akár ra. De ha sikerül ilymódon szüksége van erre, akár nines, megerősíteni a kereskedelmi ^ piackutatásnak ez csak az osztályokat, még mindig nem £§3^, bar kétségkívül igen ha- biztos, hogy a vállalati piacku- 'asos módszere. Emellett igen tatók össze tudják gyűjteni hasznos lehet a vállalatok „egye- mindazokat az információkat, ni piackutató tevékenysége is. amelyek nélkül nem lehet — példát szolgáltat erre a Ba- évekre előre — következtetni a íai Finomposztó Vállalat: Több kereslet alakulásáról. áruházzal szerződést kötött, arra* , hogy külön pulton árusítsa újA PIACKUTATÁS lényégé fajja szöveteit. Ily módon köz- ugyanis az, hogy a kereslet és a vetlen kapcsolatot teremt a vá- kínálat jelenlegi viszonyát, s az sárlókkal és értékes értesülése- erre ható tendenciákat— nyers- két szerez az igények alakulásá- anyagárak, divat, stb. — figye- ról. ílutokttóvta^e^eket.Yz% ARRA MINDENKÉPPEN fel gyártmányok, technológiák ki- kell hívnunk a megyei gazdasá- dolgozásához, a termelés élőké- gi vezetők figyelmét — nyilván szítéséhez idő kell. így annak a ezt célozta a Tv műsora _is_ —, vállalatnak van nyert ügye, hogy a piackutatás sokrétű és amelyiknek sikerül a szó leg- újízerű teendőivel birkózva se- szorosabb értelmében a jövőbe gítőpartnerre is számíthat n látnia. A Belkereskedelmi Ku- B. D. II területi szövetség megalakításának előkészítéséről tanácskoztak (Tudósítónktól.) Gondos előkészítő munka előzi meg a du- navecsei és kalocsai járás közös gazdaságai területi szövetségének megalakítását. Az említett két járás párt- és állami vezetői már korábban eszmecserét folytattak. Megtárgyalták a követendő eljárásokat, s még júniusban a termelőszövetkezetek elnökei is összeültek, hogy tisztázzák a területi szövetség létrehozásával kapcsolatos elvi, gyakorlati és politikai problémákat. A két járás közös gazSzociológiai az ország 32 termelőszövetkezetében Hogyan élnek ma a tsz-ta- gok? Milyen változások mentek végbe az utóbbi másfél évtizedben a mezőgazdasági lakosság körében? Ezekre a kérdésekre keres választ a Szövetkezeti Kutató és Dokumentációs Iroda legújabb vizsgálatai során. A hamarosan megkezdődő felmérések idején 4000 tsz-ta- got kérdeznek meg, az ország 32 termelőszövetkezetében. Az új, közös gazdálkodási forma nagymérvű változást idézett elő a parasztság élet- és munkakörülményeiben. A vizsgálat során feltett mintegy 100 kérdés ezekről az új tényezőkről kíván kéoet adni. A legfontosabb problémát a falusi családok életkörülményeiben végbement változások felmérése jelenti. A jól működő szövetkezetek jelentősen emelték a tagok életszínvonalát, s mivel a közösségi élet a munkastílust, az életről való elképzeléseket is megváltoztatja, így a szociológusok kíváncsian várják a választ arra a kérdésre, hogy melyek jelenleg a fejlődés új mozgató rugói. Kapcsolódik ehhez a problémakörhöz a parasztság áruigé- nyének megváltozása is. A különféle közszükségleti cikkek kereslete és kínálta közötti viszont megismerése bizonyára elősegíti majd a vidék jobb áruellátását. Több oldalról vizsgálják a tsz- tagok és a vezetőség viszonyát. Mennyire elégedettek a tsz-dol- gozók saját munkakörükkel? Egyetértenek-e általában a vezetőség döntéseivel? Ismerik-e saját szövetkezetük helyzetét? Mennyire képesek eligazodni a szövetkezet ügyeiben? — ezeknek a kérdéseknek a feldolgozása majd a szövetkezeti demokrácia érvényesüléséről ad tájékoztatást. Lényeges, s az előbbiektől el nem választható csoportot képeznek a kulturális helyzetre és a szabad időre vonatkozó vizsgálódások. A 32 tsz-t tudományos módszerek alapján választották ki, úgy, hogy azok tartalmazzák az országban működő szövetkezetek főbb tipikus sajátosságait. A taglétszámot, a művelt földterületet, s az eredményességet tekintve a kiválasztott 32 tsz kicsiben az országos átlagot adja. A szocialógiai vizsgálat szervezői őszinte válaszokat kémek, hiszen az adatok feldolgozása fontos célt — a szövetkezeti mozgaJom további fejlesztését — szolgálja* daságainak vezetőiből megalakult az előkészítő bizottság, amelynek feladata megteremteni az új szerv működésének egységes gyakorlati feltételeit. E szervező munkának jelentős állomása volt az előkészítő bizottságnak a szabadszállási művelődési otthonban csütörtökön megtartott értekezlete, amelyen Oláh György, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Latos István, a dunavecsei járási pártbizottság első titkára. Búza Dezső és Pétiké János járási vb- elnökök. valamint az előkészítő bizottság tagjai jelentek meg. Az értekezletet Búza Dezső, a Dunavecsei Járási Tanács V. B. elnöke nyitotta meg, majd az előkészítő bizottság elnöke számolt be az eddig végzett munkáról. Javaslatot tett az űj szerv elnevezését illetően, amelyet az értekezlet résztvevői „Dunamenti és Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége” megfogalmazásban javasoltak. Efe- lől egyébként végérvényesen a területi szövetség szeptember közepén megtartandó közgyűlése dönt majd. Határozat született a szövetség székhelyét, székházát és alkalmazottainak számát illetően is. Ennek értelmében a szervezet nyolc ügyintézőjének Kalocsán a vízgazdálkodási társulat nyújt otthont. A két járás 57 termelőszövetkezetét egybefogó, együttműködésüket elősegítő te rületi szövetség alakuló ülésére az előkészítő bizottság beszámolót készít Ebben rögzítik egyebek közt az új szerv működésének ügyrendjét.
