Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-27 / 175. szám

IMI. JtSUns «. csütörtök

3. oldal

Búzahegyek ösvényein

ömlik a búza, hegyek képződnek belőle. Telnek régi és új magtárak. A betakarítás nagyüzemi, az átvétel is az. Annak kell lennie! — véli Bende János. a gabonafelvásárló vállalat osztályvezető-helyettese, akivel az aratási szezon derekán, egy forró nyári napon indulunk el, hogy körutat tegyünk arrafelé, ahol a legbőségesebben zúdul a búza.

Szabadszállási malom. Gépzúgás, forgalom a betonozott udvaron. Hátul csővázas szín. Duruzsolnak a szállítószalagok.

— Nyitvatartási idő?

— Ilyen nincs. Amikor hoznak, átvesszük.

— Este tízkor is?

— Bizony akkor is. Volt már példa rá.

Újat őröl a malom

ját tárolják. S ennek átvételét mindössze hat ember közreműködésével bonyolítják le.

Kalocsai zökkenők

A kalocsai malom szűk udvarán a körülfalazott színekbe, a garatokon át jut el a gabona. Nem könnyen, elég gyakran el- tömődnek a garatok, ömlik a búza a pótkocsik kerekei alá.

— Lám. a körülfalazásnak is megvannak a hátrányai — tűnődik Bende János. — Itt nem alkalmazható a szállítószalag.

Kalocsán még két helyen veszik át a gabonát. De ezeken kívül a járásban — sehol. Kissé túlzott a központosítás. S ráadásul csak a malmi átvételnél van mód a mérlegelésre. A másik két telepre menő gabonát is itt mázsálják. Ez így komplikált. Mivel az üres pótkocsiknak is vissza kell ide térniük,

ellenőrző mérlegelésre. Így aztán a Vajas hídjáig húzódik a sor. Sőt, gyakran messzibbre.

Bende János javasolja, hogy a visszamérlegelést próbálják meg nélkülözni. Vagy számozott blokkokkal végezzék az ellenőrzést, vagy úgy, hogy számokat festenek a pótkocsik oldalára.

Egyébként az egyik külső telepen sincs minden a rendjén. Két egymásba kapcsolt szalag viszi fel a búzát a szín alá, de teljesítményük nincs egymással összhangban. Így aztán negyedóráig is eltart a pótkocsi ürítése. Elgondolni is rossz, mi lenne, ha Solton is ilyen tempóban történne az átvétel.

Végül is sok apró, de nem lebecsülendő tényező határozza meg: hogyan sikerül begyűjteni Bács-Kiskun több mint tízezer vagon kenyérgabonáját.

Hatvani Dániel

Óriás vagon a kelsllai állomáson

A Magyar Államvasutak fennállása óta a legnehezebb vagon haladt át az országon Záhonytól Kelefciáig. A körülbelül 50 méter hosszú, 22 tengelyes, hidraulikus automatikával ellátott osztrák vagon Harkovból szállította a jugoszláviai Óbilicsbe a hőerőmű 219 tonnás turbináját. A rakománnyal együtt 339 tonnát nyomó vagont Kelebián adták át a jugoszláv vasutasoknak. Képünkön: az óriásvagon a kelcbiai állomáson.

Bemutatkozik: a minisztérium

Beszélgetés dr. Molnár Imrével, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium

főosztályvezetőjével

Mohácsi István malomvezető az aratás kezdete óta öt kilót fogyott. Szeme körül az álmatlanság holdudvara. Különben vidám, jókedvű. Mivelhogy az időjárás kedvez az aratásnak. És nagyon jól tisztított natúrgabonát hoznak be a gazdaságok.

— Mert érdekeltek a kombáj- nosok is — magyarázza. — A tisztaságot figyelembe veszik a bérezésnél. Nem mindegy, hogy milyen hektolitersúlyt állapítunk meg.

Ez utóbbira nem lehet panasz. 83 feletti hektolitersúllyal is vettek már át búzát. A sikértartalom pedig, a szokásos 30—35 százalék helyett az idén 38—40, de vettek már át 40 százalék fölöttit is. Bezoeztáját.

— Volt-e rá eset, hogy minőségi okok miatt, meg kellett tagadni az átvételt.

— Az idén nem — válaszol.

— Az aratás előtti két hetet azzal . töltöttem *el, hogy sorra jár* tam azokat a gazdaságokat, amelyek ide szállítanak, s megbeszéltem, hogy milyen követelményeket támasztunk. Előfordult azért, hogy az egyik fülöp- szállási szövetkezet piszkos gabonát hozott. Elmagyaráztam, hogy a kombájnon hogyan állítsák be a levegőszabályozót. A következő fuvarnál már tisztább volt a búzájuk.

A malomban július 11 óta az új búzát őrölik. A liszttel elégedett a sütőipar is.

Ötvenezer ember kenyere

Kunszentmiklóson van a vállalat járási kirendeltsége. Itt tudtunkra adják, hogy a járásban az idén először haladják túl a kétezer vagonos mennyiséget.

Ennek majdnem a felét Solton veszik át.

Nyitott oldalú, egy részében telt zsákokkal körülfalazott óriási vasvázas szín a vasút közelében. (Kár, hogy nincs még iparvágány.)

— Közvetlenül a kombájnoktól jön a gabona — mutatja Kobajda Ferenc körzetfelügyelő.

— A tisztításra csak az átvétel átán kerül sor.

Négy-öt pótkocsis szerelvény várakozik. De csak percekig.

— Előző este kellett volna jönni — mondja kajánul Hegedűs Lajos, a hartai Űj Elet Tsz főmezőgazdásza. — A műútig ért ki a vontatósor.

Előfordul ilyesmi, kétségkívül. Ide 42 kombájntól szállítják a búzát. Ráadásul, áramgyengeség miatt, nehezen forogtak a szalagok. A Baranya megyei vihar miatt lépett fel az áramzavar. Ebből is látszik, hogy a korszerű technika mennyire érzékeny- nyé teszi távoli országrészek egymásrautaltságát.

Az összehangoltság itt különösen fontos. A solti szín alatt 50 ezer ember évi kenyémekvalóA Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megalakítása és a gazdaságirányítás reformjának végrehajtására már megjelent s ezután születő számos jogszabály fontos változásokat jelez a mezőgazdaság irányításában. A tsz-ek vezetői élénk figyelemmel kísérik az új körülmények kialakulását, s igyekeznek gyorsan, pontosan tájékozódni, hiszen az eddiginél önállóbb gazdálkodás folytán megnövekedett felelősség hárul rájuk. Foglalkoztatja őket az új minisztérium szerepe, feladata és jövőbeni működése is, mert tudják; nem egy főhatóság névváltozásáról van szó, hanem az irányító munka lényeges átalakításáról. Ezzel összefüggő kérdéseinkre dr. Molnár Imrétől, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium igazgatási és jogi főosztályának vezetőjétől kértünk választ.

— Véleménye szerint miért volt előnyös a MÉM létrehozása a mezőgazdaság, elsősorban a termelőszövetkezetek továbbfejlesztése szempontjából?

— A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet és a faipar, valamint a földigazgatás szorosan összetartozó ágazatok, — kezdte válaszát dr. Molnár Imre, majd így folytatta: —Irányításuk szervezetileg történt korábbi szétválasztása feszültségeket, ellentmondásokat hozott létre az egyes ágazatok között, hátrányosan érintve fejlődésüket.

— A gazdaságirányítás új rendszerében a termelő üzemek, a feldolgozó és kereskedelmi vállalatok egyaránt önálló vállalatokká válnak. Az önállóság alapját képező érdekeltségük azonban nem függhet attól, hogy melyik tárcához tartoznak. Olyan érdekeltségi rendszerre van szükség, amelyben az üzemi (termelőszövetkezeti és vállalati) érdek a népgazdasági érdekkel lényegében egybeesik. A korábbi minisztériumok egyesítése ez elől a legfőbb szervezeti akadályokat elhárította. A Mezőgazdasági és . Élelmezésügyi Minisztérium megalakulásával létrejött a feltétele annak, hogy a kormány gazdaságpolitikája a tárcához tartozó ágazatokban egységesen érvényesüljön.

— Az élelmiszertermelésben, a különböző szolgáltatásokban, az erdőgazdálkodásban és a faiparban — nem utolsósorban az irányítás széttagoltsága folytán — sok tekintetben egészségtelen elkülönülés alakult ki. Az élelmiszer- és fafeldolgozás, a gépjavítás, az áruforgalom stb. monopolizálása például jórészt azért következett be, mert ezek az önállósított ágazatok más-más főhatóságokhoz tartoztak. A mezőgazdasági nagyüzemek tevékenységi körének ki- szélesítéséről a közelmúltban kiadott kormányrendelet jelentős lépés a mesterségesen felállított korlátok eltávolítására. Az egységes irányítás megvalósulásával már nem tárcaérdekek, hanem a sok tényezőt magában foglaló népgazdasági érdek fogja eldönteni, hogy a mezőgazdasági üzemek, — a mezőgazdasági termelés mellett — mire terjesztik ki tevékenységüket

— Hogyan értsük azt, hogy a MÉM egyre inkább közgazdasági jellegű minisztériummá válik? Milyen kérdésekben, milyen ügyek és problémák elintézése végett fordulhatnak ezután a termelőszövetkezetek a minisztériumhoz?

— Az új gazdasági mechanizmus lényegéhez tartozik, hogy az irányításban a közvetlen módszerekről átváltunk a gazdasági ösztönzők, a közgazda- sági szabályozó eszközök alkalmazására. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, mint a kormány gazdaságpolitikájának központi ágazati szerve, arra hivatott, hogy javaslataival és intézkedéseivel kialakítsa az ágazati gazdaságirányításnak azt a rendszerét, amelyben az üzemi (vállalati) és a népgazdasági érdek közvetlen beavatkozások nélkül is találkozik. A minisztérium a népgazdaság mindenkori helyzetét áttekintve a közgazdasági befolyásoló eszközök (árak, hitelezés, beruházási rendszer, jövedelemszabályozás, árukapcsolatok stb.) kidolgozásával foglalkozik. Feladata őrködni azon, hogy ezek a központilag megállapított eszközök az eredetileg elhatározott célokat szolgálják és még rövid időre sem kerüljenek ellentétbe a termelés biztonságának, gazdaságosságának és jövedelmezőségének érdekeivel. Ha pedig a minisztérium azt észleli, hogy az érvényben levő eszközök nem jó irányban orientálnak, vagy nem érik el a kívánt hatást, kötelessége a szabályozók módosítására javaslatot tenni vagy a hatáskörébe tartozó intézkedéseket kiadni.

— Szorosan hozzátartozik ehhez a fejlesztési koncepciók kialakítása és anyagi-műszaki megalapozása. Alapvető ebből a szempontból a minisztériumhoz tartozó ágazatok összehangolt fejlesztése.

— A minisztérium ugyanakkor nemcsak ilyen közgazdasági jellegű kérdésekkel foglalkozik. Mint az ágazat központi szervének, az is kötelessége, hogy szakterületén érvényesítse a társadalom általános érdekeit, igényeit. Ez a hatósági igazgatási tevékenységben jut kifejezésre. Gondoskodni kell tehát a növényvédelmi, állategészségügyi, földigazgatási, felügyeleti stb. tevékenység központi szabályozásáról és végrehajtásuk feltételeinek biztosításáról.

— A minisztérium a jövőben sem a vállalatok, sem a termelőszövetkezetek vonatkozása-,

ban nem foglalkozik operatív kérdésekkel. Az új mechanizmusban a döntési jogkörök átrendeződnek: a központi szervek csak az előbb vázolt főbb rendszerbeli kérdésekben határoznak, folyó gazdálkodási kérdésekben az üzemekben döntenek. Amiben a termelőszövetkezetek a vállalatokkal, a bankkal stb. nem tudnak helyileg megegyezni, abban a jövőben nem segíthet általában a minisztérium közvetlen beavatkozása sem. Ilyen beavatkozások lehetőségét az érvénybe lépő jogszabályok is erősen korlátozzák.

— Minthogy a termelőszövetkezetek egész gazdáTkodási rendje eltér a korábbitól, s lényeges változások következtek be a minisztériumi irányításban, módosul a termelőszövetkezetek és a járási, illetve megyei tanácsok kapcsolata, együttműködése is. Milyen feladatok tartoznak a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályaihoz?

— A minisztériumi átszervezéssel összhangban a kormány a közelmúltban átszervezést rendelt el a megyei és járási tanácsok apparátusában is. Az indítékok ugyanazok: az irányítási feladatok megváltozása Cis az együvétartozó ágazatok irányítási feladatainak azonos szervezeti hálózatba való összevonása.,

— A tanácsi szervezetben bekövetkezett egyik fő változás, hogy módosult a tanácsoknak a minisztériumhoz tartozó ágazatokkal kapcsolatos feladatköre. A gazdaságirányítási rendszer reformjával összhangban megszűnik a tanácsi szerveknek a termelést és a gazdálkodást közvetlenül szervező és ellenőrző feladata. A termelési szerkezet kialakítása, a beruházások elhatározása, az értékesítés és a beszerzés irányainak megválasztása, a jövedelemfelhasználás stb. az üzemek hatáskörébe kerül. A tanácsi szervek hatáskörében döntően a közgazdasági (elemzési, koordinációs) termelésfelügyeleti, hatósági, igazgatósági és felügyeleti feladatok ellátása tartozik.

— A volt mezőgazdasági és a felvásárlási osztályokból, valamint az ipari osztályok élelmi- szeripari részlegeiből egységes megyei és járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok létesültek. Egy szervezet látja el tehát a mezőgazdaság, az élelmezésügy és az erdészet állam- igazgatási feladatait.

— A mezőgazdasági szakigazgatásban számos olySn feladat van, amely meghatározott szolgáltatással párosul. Ezekre a tanács alá rendelt ún. szakigazgatási intézmények létesültek: megyei növényvédő állomás, állategészségügyi állomás, megyei és járási földhivatal. A növényvédő és az állategészségügyi állomás a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, a földhivatal a végrehajtó bizottság szerve, az említett intézmények hatáskörébe tartozó feladatokkal tehát a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok közvetlenül nem foglalkoznak.

— Nin csenek-e olyan, a termelőszövetkezetek gazdálkodását erősen befolyásoló feladatok, amelyek most „gazdátlanul”, maradnak? Hova forduljanak a termelőszövetkezetek azokkal az ügyekkel, amelyek eddig a tanácsok hatáskörébe tartoztak?

— A kérdésből kicsendülő aggodalom azzal kapcsolatos, hogy minden részletkérdés pillanatnyilag még nem teljesen tisztázott, de az mindenesetre tény, hogy a főbb megoldások kiformálódtak, s a szervezet áralakulása ezzel Összhangba került. Gazdátlan feladatról tehát nincs

SZÓ. ,

— A hiányérzet talán abból származik, hogy a tanácsok eddig úgyszólván mindennel foglalkoztak, s most módosul a hatáskörük. Így például az üzemek saját maguk határozzák el beruházásaikat, mert megszűnik a tanácsok beruházást engedélyező hatásköre. A beruházáshoz azonban továbbra is többféle hatósági engedély szükséges (pl. művelési ág változás: földhivatal; építési és területfelhasználási engedély: építésügyi osztály stb.). A termelő- szövetkezetek önállóan vesznek fel hitelt a banktól. A hitelfelvétel a termelőszövetkezet és a bank megállapodásán alapszik, a hitelt tehát nem kell engedélyezni. A tanácsnak azonban módja lesz termelés- politikai célkitűzéseket érvényesíteni. Az állami támogatás alapvetően állami elhatározás kérdése, ezért a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a pénzügyi osztállyal együttműködve foglalkozik vele. A kiegészítő tevékenységhez szükséges hatósági engedélyt a tanács vb adja.

— Vannak-e olyan feladatok, amelyeket eddig a minisztérium, illetve a megyei vagy járási tanács látott el. ezentúl r>e-'lig a Termelőszövetkezeteit Országos Tanácsa vagy a területi szövetség?

— A munkamegosztás nem a

tanács és a területi szövetség, hanem a termelőszövetkezetek és a területi szövetségek között jön létre. A TOT és a szövetség arra hivatott, hogy képviselje a termelőszövetkezete érdekeit, illetve teljesítse mer bízatásaikat, E szervek tehrU állami, valamint irányítási feladatokat nem látnak el. „Átveszik” ugyan a termelési verseny, a jogvédelem és a szak- tanácsadás szervezését, de a szövetségek többi feladatát a termelőszövetkezetek alakítják ki, a maguk igénye szerint, az új helyzetből adódó szükségletnek és lehetőségnek megfelelően — fejezte be nyilatkozatát dr. Molnár Imre. G. £>.