Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-27 / 175. szám

t. oldal 1967. július 27. csütörtök Két légitámadás a VDK ellen SAIGON. (MTI) A nyolchajtóműves B—52-s típusú amerikai nehézbombázók szerdán két légitámadást haj­tottak végre Észak-Vietnam területén fekvő célpontok ellen, a demilitarizált övezettől köz­vetlenül északra. Az amedkad gépek az észak-vietnami tüzér­ségi állásokat próbálták meg­semmisíteni. A B—52-s légierő­dök több mint -két hete haj­tottak végre utoljára támadást északi célpontok ellen. A B—52-es légierődök több mint két héttel ezelőtt a demi­litarizált övezet északi részét támadták. BANGKOK. Taylor tábornok és Clark Clifford, Johnson elnök külön- megbízottai Bangkokba Mindenütt füstölgő romok az amerikai gépkoesiipar fővárosában (Folytatás az 1. oldalról) tek a magasba. A katonaságot 25 helikopterrel erősítették meg.” Az újabb harcok véget vetet­tek annak a viszonylagos eny­hülésnek, amely az amerikai gépkocsiipar fővárosában akkor alakult ki, amikor Johnson el­nök utasítására kedden délután 3200 ejtőernyős vonult be a vá­rosba. A zendülésnek a halot­takon kívül eddig 1000 sebe­sültje van. 2500 személyt le­tartóztattak, a károkat legalább 150 millió dollárra becsülik. A legnagyobb pusztítást a tüzek okozták: a gyújtogatások nyo­mán 1070 komolyabb tűz tört ki a városban és a tűzoltók más 2500 esetben még időben be tudtak avatkozni. Nagy károkat okozott az üzletek kifosztása is, amely egyaránt volt fehérek és szerdán Saigonból négerek műve. érkeztek. Detroit utcái csatatérre emlé­Lagosi partraszállás Biafrában As enugui rádió cáfol A biafrai tájékoztatásügyi minisztérium hivatalos közle­ménye szerint a biafrai fegy­veres erők kedden offenzívát indítottak és nigériai területet támadtak. A biafrai légierő — mint a közlemény jelenti — csapatösszevonásokat és anyag­raktárakat támadott Nsukkan, Ngalan, Adorun és Idahon kör­zetében. Ikon térségében heves csaták dúlnak a szövetségi erőik és az elszakadt tartomány fegyveres erői között. A lagosi rádió alapján a hír- ügynökségek egyöntetűen jelen­tik, hogy a nigériai szövetségi csapatok meglepetésszerű part­raszállást hajtottak végre és el­foglalták Bonny biafrai olaj- kikötőt Bonny, ahol a Shell hatalmas olaj raktárai vannak és szivattyútelepei működnek, mintegy 48 kilométerre fek­szik az elszakadt Biafra fő ki­kötőjétől, Harcourttól. A lagosi rádióban ismertetett katonai közlemény szerint a si­keres partraszállást a Nigéria csatahajó tűztámogatásával haj­tották végre. A partraszállók csak gyenge ellenállásba ütköz­tek. Mint ismeretes, a biafrai hadsereg zömét Enugu térségé­be irányították. A lagosi rádió partraszállási hírét az enugui rádió cáfolja. « Hillebrand a nagykövet Az Amerikai Egyesült Álla­mok elnöke — mint azt a Ma­gyar Külügyminisztérium sajtó- osztálya közölte — Martin J. Hillebrandt jelölte ki az Egye­sült Államok első magyarorszá­gi nagykövetévé. Kit provokál de Gaulle ? KI hiti® volna, hogy a fétíg- tneddig üdülés célját szolgáló öthetes de Gaulle-i hajóút ilyen szenzációhoz juttatja a közvéleményt, amikor néhány sorban bejelentették a francia elnök indulását? Megírtuk, hogy Montrealban mondott beszédében a francia elnök nem Kanadát, hanem Quebec-et éltette, amit rossz­néven vett tőle nemcsak a Pearson-kormány, hanem a francia polgári sajtóorgánu­moktól kezdve Angliáig igen sokan. Az ottawai vezetők úgy értelmezték a szót: de Gaulle támogatni kívánja a szepara­tista törekvéseket, amelyeknek Quebec táptalaja, tekintve, hogy a lakosság 81 százaléka francia, több francia nyelvű napi-hetilap és folyóirat jele­nik meg itt. A québecieken kí­vül Kanada Kommunista Párt­ja is egyetértését fejezte ki a párizsi vendég szavai fölött, kijelentvén, hogy támogatja a nemzeti törekvéseket. Angol hi­vatalos körök úgy foglaltak ál­lást, hogy az ügy Pearsonékra tartozik, ők nem szólnak bele. De a tegnapi tekintélyes lon­doni sajóorgánumok már meg­engedték maguknak a magya­rázatot: a már-már hagyomá­nyosnak tekinthető de gaulle-i Amerika-ellenség húzódik meg a háttérben, de Gaulle meg akarja zavarni Ottawa és Wa­shington közismerten közeli és szoros kapcsolatait, ily mó­don is figyelmezteti Johnsont nézeteltéréseikre, s arra, hogy vegye komolyan az Elysée-pa- Jota véleményét. Másrészt pe­dig megemlítik, hogy a francia elnök lépése Nagy-Britannia érdekeit tekintve is barátság­talan lépés. Nemcsak Kanada angolnyelvűsége miatt. Párizs igyekszik borsot törni London orra alá sok tekintetben. A legfájóbb: a közöspiaci belépés akadályozása. Néhány lap megkockáztatja az eseménnyel kapcsolatban ezt a véleményt: de Gaulle aggko­ri gyengeségéről van szó, a lé­pés értelmetlen, és nem minő­síthető másnak, mint provoká­ciónak. Végül is a nagy purparlé hangzavara mellett különösen feltűnik Washington hallgatá­sa. Nem foglalkozik az üggyel, tudomást sem vesz róla. Hol­ott Pearson minisztertanácson és külön nyilatkozatban ítélte el de Gaulle beszédét, sérel­mezve, hogy az a kanadai egy­ség ellen irányul. Hogy a tá­bornok-elnök nem így gondol­ta, azt mutatja, hogy a világ- kiállításon, a tiszteletére ren­dezett fogadáson mégiscsak ki­préselte magából — kanadai tartózkodása óta először — „Él­jen Kanada”. A Pearson-nyi- Iatkozaton pedig egyenesen megsértődött, tegnap bejelen­tették: nem megy el hozzá Ot­tawába. Mindent összevetve, oka van a sértődésre, hiszen nem értet­ték meg. Az Elysée-palotában kidolgozott nagyhatalmi frics­kát Pearson Johnson elől véd­te ki. Látszat szerint önkén­telenül. De hogy az ottawai hő­fok alá, ha csendben is — Wa­shington gyújtott tüzet —, az valószínű. f®het, hogy de Gaulle, ha­zafelé a gyors repülöúton dör­zsölte az orrát? B. K. keztetnek. Törmelékek, romok és a fosztogatók által eldobált áruk borítják az aszfaltot. Egy ponton az út közepén egy ágy volt látható, a járdaszigeten pe­dig egy nagy televíziós készü­lék. Az utakon másutt elszórt ruhákat látni, a falakon golyó­nyomok. Mindenütt füstölgő romok, sok helyütt még a tűz­oltók dolgoznak. Az éjszaka során mintegy 200 nemzeti gárdistát átirányí­tottak Grand Rapids városba, a Michigan-tó partjára, ahol újabb zavargás tört ki, 303 épü­letet felgyújtottak, és három néger megsebesült. A New York állambeli Rochesterben ugyancsak feszült a helyzet, miután előzőleg két néger éle­tét vesztette a zavargások so­rán. Az Ohio állambeli Tole- dóban a rendőrséget barriká- dok fogadták és legalább hét tűz gyulladt ki. A New Jersey állambeli Newark városában vádat emeltek John Smith né­ger taxisofőr ellen, akinek le­tartóztatása július 12-én kirob­bantotta a néger zavargást, amely ebben a városban 25 áldozatot követelt. összesen több mint 700 személy ellen emeltek vádat. Pavi mimlzsoii emlékeztet Panmindzsonban, a 38. szé­lességi fok mentén, egy sátor­ban, tizennégy esztendővel ez­előtt írták alá a fegyverszüne­tet, amely pontot tett a koreai háborúra. 1950. június 25-én robbant ki a háború, a dél­koreai reakciós bábkormánynak az Egyesült Államok vezette imperialista háborúja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Három évig folyt a pusz­títás, három esztendőn át hul­lottak a bombák a demokra­tikus Korea városaira és fal­vaira, napalmmal égettek, ha­lomra mészároltak koreai asz- szonyokat és gyermekeket. E két dátum — június 25-e, a háború kirobbanása és július 27-e, a fegyverszünet aláírása — közötti időszakban zajlott le a koreai szolidaritási hónap Magyarországon. A békeszerető erők világszerte megrendezték ezt a hónapot, ismét kinyilvá­nítva együttérzésüket és barát­ságukat a hős koreai nép iránt Mert igaz, hogy 1953. július 27-én aláírták a fegyverszüne­tet. De az is igaz, hogy tizen­négy esztendő alatt tízezrekre ment a határincidensek száma, amerikai és dél-koreai provo­kátorok újra meg újra megsér­tik a fegyverszüneti egyez­ményt. Nincs még igazi béke Koreában és nem is lehet. Hosszú harcot kell még vívni az amerikai zsoldban szolgáló dél-koreai kormány ellen, Dél- Korea népének felszabadulá­sáért és Korea békés egyesíté­séért. Ezer és egy példáját idézhet­nénk annak a forró szeretet­nek és baráti segítőkészségnek, amellyel népünk — együtt a szocialista országokkal — min­dig is viseltetett a koreai nép iránt. Elég csak a koreai „ma­gyar” kórházakra és gyárakra emlékeztetni, arra a sokirányú segítségre, amellyel hozzájárul­tunk a háború pusztításaiból bámulatos tempóban és ragyogó eredményekkel újjáépülő KNDK fejlődéséhez. Büszkék vagyunk a demokratikus Korea eredmé­nyeire, például arra, hogy Ko­rea szabad földje Ázsia máso­dik ipari országává lett. Testvérek vagyunk a szocia­lizmusban, a békés építőmun­kában és az imperializmus el­leni harcban egyaránt. Ezért követeljük mi is, együtt a KNDK-val és az egész béke­szerető világközvéleménnyel: Koreát békés eszközökkel kell egyesíteni, Dél-Koreából pedig távoznia kell az újabb hábo­rúra spekuláló jenki imperia­lizmusnak. Újjáépítési és hadiköltségvetés az EAK-ban „Újjáépítés és hadiköltségve­tés” ezzel a címmel jelenti be a Gumhurija a költségvetés módosítását és az adó-, illeték- és áremelkedéseket. Az intéz­kedések célja az EAK katonai erejének, növelése, és. a gazda­sági fejlődés biztosítása az ag­resszió következményeinek fel­számolása szakaszában. ,t Az Ahram négy pontban fog­lalja össze a kölségvetés módo­sításának fő tendenciáit: 1. A kiadások csökkentése. 2. Az adók, illetékek és árak emelése, a népélelmezési cikkek árának jelentős érintése nélkül. 3. A nagy jövedelmek adóztatása. 4. A kötelező megtakarítás felemelése fél napról három­negyed napi bérre. Megszüntették a dolgozók évi jutalmazását és csökkentették a termelési prémiumokat. Az eddigi honvédelmi adót to­vábbi 50 százalékos nemzetbiz­tonsági adóval egészítették ki: ez évi 17 millió fontot ad hon­védelmi célokra. A reprezentá­ciós költségeket 25—50 száza­lékkal csökkentették. 50 száza­lékkal növelték az állami illeté­keket, a telefon- és televízió­előfizetések díját, a gépkocsi forgalmi engedélyekét és a gépkocsi gumiabroncsok árát, valamint számos szórakoztató iparág adóját. A városi közle­kedés kivételével átlagosan 25 százalékkal emelték az autó­busz-, hajó- és vasúti közleke­dés díjait. A cigaretta, a sör, az olaj, a szappan, a vaj, a tea ára 10—15 százalékkal emelke­dett. Több fogyasztási cikk jegyre adagolt mennyiségét csökkentették, és ugyanakkor a szabadpiaci árát emelték. Nazih Deif pénzügyminiszter közölte, hogy a bevételek 172 millió egyiptomi fonttal csök­kentek. A deficitet elsősorban a Szuezi-csatorna elzárása, a Sinai félszigeti olajkutak ter­melésének kiesése és a tengeri hajózás csökkenése okozza. A költségvetésben ezenkívül to­vábbi 59 millió fontot kell biz­tosítani a honvédelemnek. A büdzsé teljes összege 1 milliárd 941 426 000 egyiptomi font Az agresszió előtt elfogadott költ­meg- ségvetés 2 010 000 000 font volt. Véget ért a román nagy nemzetgyűlés ülésszaka Szerdán délben véget ért a román nagy nemzetgyűlés ülés­szaka. A parlament épületében megtartott szerda délelőtti ülé­sen a képviselők törvényt fo­gadtak el á szocialista törvé­nyesség és az alkotmányban biztosított állampolgári jogok védelméről, a szocialista de­mokrácia fejlesztéséről, a jog- ,tálán adminisztrációs intézke­dések sértettjeinek kártalanítá­sáról, továbbá a károsultak re- habilitásáról, valamint az ál­lampolgári panaszok intézésé­ről. A szóban forgó törvény nem vonatkozik az állambiztonság és a honvédelem területére. Hazaérkezett Helsinkiből a magyar küldöttség A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának a finn—magyar barátsági hét alkálmából Hel­sinkiben tartózkodó háromszáz­hatvan tagú küldöttségének ve­zetőit fogadta Reino Oittinen finn miniszterelnök-helyettes, közoktatásügyi miniszter. Szerdára virradó éjszaka a MALÉV különrepülőgépeivel Harmati Sándornak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tit­kárának vezetésével Helsinki­ből visszaérkezett Budapestre a magyar—finn barátsági hét eseményein részt vett 360 tagú magyar küldöttség. (MTI) Tizenöt évvel ezelőtt, 1952. július 27-én adták át a forga­lomnak a Volga és a Don kö­zött megépített, 101 kilométer hosszú Lenin-csatornát. A csa­torna kisebb tengerjáró hajók fogadására alkalmas, ami azt jelenti, hogy a Fekete-tenger­ről, a Don és az Azovi-tenger vizének felhasználásával, ha­jók úszhatnak a Volgára, innét pedig a Moszkva-csatomán át érhetik el a szovjet fővárost. A Lenin-csatorna üzembehelyezése óta Moszkva öt tenger kikötője lett. A csatorna jelentősége a bel­vízi hajózás, az öntözés, a táj- jelleg előnyös fejlesztése szem­pontjából egyaránt jelentős. Az 1967 kilométer hosszú Don, és a legnagyobb európai folyam, a 3690 kilométer hosszú Volga egybekapcsolása technikai bra­vúr is. A két folyó 90 méter magas szintkülönbségét kellett elmés zsiliprendszerrel és a Cimljanszki 2600 négyzetkilo­méter felületű víztároló felhasz­nálásával megoldani. A csatorna létrehozatalának gazdasági elő­nye igazán csak akkor érthető meg, ha tekintetbe vesszük, Tizenötéves a Lenin nevét viselő csatorna hogy a Volga vízgyűjtő terüle­te 1 380 000 négyzetkilométer, a Doné pedig 442 500. A belten­gernek beillő víztárolók és mel­lékfolyók egész tömege vált így egységes vízútrendszerré. A folyamóriás, a Volga a zárt Kaspi-tengerbe ömlik, s ezért — noha a szovjet belvízi hajó­zásnak 2/3-át bonyolította le —, nem volt kapcsolata a kereske­delmi világutakkal. Ezt a hát­rányt a Volga—Don csatorna ki­iktatta. A nagy mű építése to­vább folyik. A Volga 3550 kilo­méteren hajózható. Vízjárását az ivankovoi, uglicsi, ribinszki, gorkij, kujbisevi és volgog- rádi óriási víztárolókkal teljes sikerrel szabályozták. A követ­kező lépés a Pecsora, a Vicsegda és a Káma folyók vizének át­terelése lesz a Volgába. Ezzel ismét nagy területek kerülnek a belvizi hajózás áramlatába és véglegesen kiküszöbölik a Kas- pi-tenger lassú elapadását. A Szovjetunióban folyó gigá­szi munkálatok már régen cso­dálattal töltik el a világ szak­értőit és egyszerű embereit. És nincs ebben az állításban egy szemernyi túlzás sem, hogy — ez, ilyen arányokban, ilyen rö­vid idő alatt, csakis a kommu­nizmust építő Szovjetunióban mehetett végbe. Ez a tény is hozzátartozik a lenini forrada­lom 50-ik évfordulójának fé­nyéhez. F. M.

Next

/
Thumbnails
Contents