Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-18 / 167. szám

t. oldal 1967. Július IS, kedd VUXp A Phoenix útra készül. Már­ciusban kötött ki szerencsésen az amerikai kvókerek gyógy­szeradományát vivő kis jacht a vietnami Haiphong kikötőjében. Ütjük nemcsak azért volt ve­szélyes. mert a Phoenix lélek­vesztő a tengeri úthoz, hanem mert az amerikai kormány pénzbírságot és börtönbüntetést helyezett kilátásba azok számá­ra, akik segítik Észak-Vietna- mot. A kvékerek azonban nem félnek. Philadelphiában most gyűjtik a második szállítmány anyagi fedezetét. Sem adomá­nyokban, sem szerencsekávánsá- gokban nem lesz hiánya Phoe- nixnek. Miniakna-keresés. Annál ke­vésbé, mivel Amerika más la­kóinak ugyancsak van mit fél­nie a vietnami háború miatt. Fort Walton Beach közelében amerikai katonai repülőgépek fésülik át a tengerpartot, hat­ezer miniaknát keresve. A pénz­darab nagyságú aknákat itt dob­ták le — „sürgős intézkedésre” — miután titokban kipróbálták, vietnami bevetés céljából. Nyil­vánosságra egy 34 éves fiatal­ember révén került, aki meg­csodált egy pénzaknát, és az fel­robbant a kezében —. aligha­nem maximális kellemetlenséget okozva McNamaráéknak is. Terjed a forrongás. Jobb len­ne az amerikai pénzt nem ak­nára, hanem mint Martin Luth­er King, a néger polgárjogi mozgalom vezetője is mondotta — a nyomornegyedek felszámo­lására fordítani. New Jersey államban most már két város forrong. Newarkon kívül Plain- fieldben is összecsapnak a né­ger tüntetők és a rendőrség. Az áldozatok „csak” négerek, de a slumok hangulata, bármennyire elkülönítettek is — mérgezik a fehér negyedek életét is. Vasutassztrájk. McNamaráék­nak az amerikaiak más gondot is okoznak. Országos sztrájkot tartanak a vasutasok, s így az USA vasútvonalainak 95 száza­lékán megbénult a forgalom. A bérkövetelő sztrájk miatt aka­dályba ütközik a Vietnamba irányított hadianyag átszállítá­sa a csendes-óceáni kikötőkbe. Johnson elnök meg is kérte a szenátorokat, hogy alkalmazzák a rendkívüli törvényeket, kény­szerítsék a sztrájkotokat a mun­ka felvételére. A Vietnamban el­fecsérelt évi 25 milliárd dollár egy töredékével a vasutasok kö­vetelése is könnyen teljesíthető volna. Minicsúcs? Kittikacsom thai­földi miniszterelnök bejelentet­te, hogy őszre Bangkokba ösz- szehívják a vietnami háború­ban Amerika oldalán részt vevő országok csúcsértekezletét. Wa­shington viszont kijelentette, nincs tudomása ilyen tervről. Nem tudja a jobb kéz, mit csi­nál a bal? Dehogynem. A bang­koki tanácskozás tervéről nem tudnak, de magasszintű tanács­kozás lehetőségét nem zárják ki. Az ilyen — általában maxi­parádés — összejövetelek azon­ban csak azt szokták bizonyíta­ni, milyen minivéleményük van Washington vazallusainak. London meglepődött. Ami a most lezajlott valódi csúcsérte­kezletet, az öt arab államférfi kairói megbeszéléseit illeti, an­nak végterméke, a közlemény, érthetetlen módon meglepetést okozott a hivatalos Londonnak. Megsértődtek amiatt, hogy a közlemény ismételten leszögezi: Nagy-Erítannia az USA-val együtt segítette az izraeli ag- resszort. A londoni közlemény rossznéven veszi, hogy többszöri cáfolatát nem veszi figyelembe Kairó, — amely tapasztalta a tényeket« Összehívják az arab külügyminiszterek rendkívüli értekezletét A kiscsúcs eredménye s az öt ország kész a közös akcióra KAIRO (MTI) öt arab államfő: Nasszer, az EAK, Atasszi Szíria, Aref Irak, Bumedien Algéria és Azhari Szudán elnöke vasárnap este Kairóban megtartotta utolsó megbeszélését. Ezzel, valamint a hivatalos közlemény kiadásá­val véget ért az arab csúcsérte­kezlet. Az öt államfő megegyezett azokban a hatékony lépések­ben, amelyeket az arab orszá­gok ellen elkövetett izraeli ag­resszió következményeinek fel­számolására szándékoznak ten­ni. A kairói rádió ismertette a találkozóról kiadott közleményt, amely többek között leszögezi: az arab nemzet rendelkezik azokkal az erőtartalékokkal, amelyek biztosítják annak a nemes és igazságos célnak az elérését, amelyért eddig tevékenykedett. Az államfők megállapodtak ab­ban, hogy a nem arab országok­kal fennálló kapcsolataikat a jövőben annak fényében fog­ják megvizsgálni, milyen ma­gatartást tanúsítottak a szóban forgó országok az agresszió ide­jén. Megállapodás született arról — Azhari elnök javaslata alap­ján —, hogy az arab külügymi­niszterek a közeljövőben Khar- toumban találkoznak. A MENA közel-keleti és az APS algériai hírügynökség je­lentése szerint Bumedien algériai és Aref iraki elnök hétfőn Moszkvá­ba utazott. Az 5t arab államfő kairói ér­tekezletéről kiadott kommüni­ké, mint várható volt, csak ál­talánosságban közli az öthatal­mi tanácskozás határozatait, te­kintettel azok titkos jellegére. De a közlemény a lényegre rá­mutat: az öt arab ország kész közös akcióra az agresszió ellen és megfelelő határozato­kat is hozott az agresszió nyo­mainak eltüntetésére. Megvizs­Elfoglalták helyüket az ENSZ-megtigyelők KAIRO. (MTI) Az EAK-ba érkezett ENSZ- megfigyelők elfoglalták pozíciói­kat a Szuezi-csatoma nyugati partján fekvő Izmailiában. A hétfői nap folyamán a várostól északra és dóré újabb megfi­gyelőpontokat létesítenek és az újabb megfigyelő tisztek érkezé­sével kitei-jesztik megfigyelő te­vékenységüket Szuez és Port Said körzetére is. Eddig nyolc francia és svéd megfigyelő tiszt érkezett Egyip­tomba. Egy tíztagú műszaki és A kezdeményezés a felszabadító hadsereg kezében Tan HANOI—SAIGON (MTI) A VNA vasárnapi jelentése szerint pótlólagos adatok érkez­tek be a VDK felett szombaton lelőtt amerikai repülőgépek szá­máról, így az előző jelentések­kel szemben az amerikaiak re­pülőveszteségének száma nem 2096, hanem 2098. Quang Tri és Hue között az 1-es számú országúton egy híd ellen a szabadságharcosok tá­madást intéztek. A hidat őrző dél-vietnami egység 9 katonája esett a támadás áldozatául, 14 pedig megsebesült, a hidat szabadságharcosok felrobbantot­ták. A dél-vietnami félszabadító hadsereg — Hanoiban kiadott összefoglaló jelentése szerint — az év első hat hónapjában kö­zel 6000 amerikai és dél-viet­nami katonát tett harcképtelen­né és 27 nagyszabású támadás­sal több mint 800 különböző tí­pusú repülőgépet pusztított el az amerikaiak 15 dél-vietami támaszpontján. — Amerikai saijtójelentések is beismerték, hogy a Dél-Vietnamban elvesz­tett amerikai gépek 60 százalé­kát a gerillák semmisítették meg. Mint a jelentés hangsú­lyozza, a szabadságharcosok tá­madásainak igen nagy politikai jelentősége is van, mert éppen olyan időpontban zajlottak le, amikor az amerikai imperialis­ták tömegesen szállították ka­tonáikat Vietnamba. A támadá­sok világosan bizonyították, hogyha harctéren a kezdeménye­zés határozottan a felszabadító hadsereg és a nép kezében van. adminisztratív c-sport érkezett velük együtt A tűzszüneti vonal egyiptomi oldalán 16 megfigye­lő állomásozik majd. Ugyaneny- nyit várnak az izraeli félhez is. Izmailiában felhúzták az ENSZ kék lobogóját a megfigyelők szállására. A megfigyelők rádión keresztül tartják a kapcsolatot az ENSZ központjával. Az EAK a megfigyelők mellé összekötő tisztként Mnevezte Musztafa Sahin brigádtáborno­kot. A tábornok közölte a meg­figyelők parancsnokával, hogy az EAK a tűzszünet megsérté­sének tekinti az izraeli erőknek minden olyan kísérletét, ha bár­milyen hajót, csónakot és kom­pot bocsátanak a csatorna vizé­re. Ebben az esetben az EAK megsemmisítené a hajókat és át­kelő bárkákat. gálták milyen felelősséget köve­tel meg tőlük az arab népek nemzeti harcának jelenlegi sza­kasza. Megállapították, hogy az izraeli agresszióban részt vet­tek az amerikai és angol impe­rializmus erői is. Hangsúlyoz­ták, hogy az arab népeknek és államoknak kapcsolatait más államokkal aszerint kell meg­határoznak, hogyan viszonyul­nak ezek az államok az agresz- szióhoz. A közlemény szerint az öt arab államfő kifejezte teljes bi­zalmát az arab nép hatalmas le­hetőségeiben és alkotóképessé­gében, hogy az arab népet ért csapást át tudja változtatni a jogos és nemes nemzeti célokért vívott küzdelem új lendületé­nek forrásává. Az öt államfő tehát elveti a megalkuvás irányvonalát és szembenéz az agresszorral. Azt kívánják, hogy ebben a küzde­lemben vegyen részt vala­mennyi arab ország, hiszen a támadás az egész arab nemzet ellen irányult Ezt a célt szol­gálja az arab külügyminiszterek rendkívüli értekezlete, ame­lyet Khartoumba hívnak össze. Várható tehát, hogy a csúcsta­lálkozó helyett külügyminiszte­ri értekezletet tartanak a szu- dáni fővárosban. Csalódást okozott a Surveyor—4 Az amerikaiak negyedik hold­szondája, a Surveyor—4, magyar idő szerint, hétfő hajnalban el­érte a Holdat, de néhány perc­cel előtte, a pasadenai földi megfigyelőállomás elvesztette vele a rádiókapcsolatot, s így nem tudni, mi lett a sorsa. Le­hetséges, hogy szétzúzódott a Hold felszínén, de az is lehet, hogy viszonylag épen sikerült végrehajtania a sima leszállást, csak éppen a rádiója vált hasz­nálhatatlanná. A pasadenai űrkísérleti tá­maszponton a szakértők nagy csalódással nyilatkoztak a jól in­dult kísérlet kudarcáról. A pén­teki start Mfogástalanul sikerült, menetközben is csak egyszer kellett állítani az irányzókészü­léken. s a rakéták a hétfőre vir­radó éjjel már arra a pontra irányították a Surveyor—4-et, ahová szánták: a Hold, Földről látható részének csaknem a kel­lős közepébe. A háromlábú űr- laboratórium 80 kilométernyire közelítette meg Földünk örök útitársát, amikor a terveknek megfelelően, a fékező rakétákat bekapcsolták. A kritikus utolsó öt kilométeren történt a baj. Va­lószínűleg a segéd-fékezőrakéták mondtak csődöt, ami talán a Surveyor—4 szétzúzódásával járt. Pasadenában közölték a sajtó képviselőivel, hogy a Surve­yor—4 olyan rendkívül gondo­san ki kísérletezett és bonyolult műszerrendszereket hordoz, ami­lyeneket az amerikaiak a Hold­ra még sohasem juttattak el. Heves vita as indiai parlamentben ÜJ DELHI (MTI) Az indiai parlamentben hét­főn heves vita zajlott le a ter­vezett atomsorompó-szerződés- ről, és ezzel kapcsolatban a kí­nai atomhatalomról. Interpellá- ciós kérdésekre válaszolva, Csagia kijelentette, hogy a kínai atomhatalom „megváltoztatta • a nemzetközi szintért”, s az indiai kormány gondosan szemmel tartja a helyzetet, szükség ese­tén pedig megteszi a kellő lé­péseket, annak a reményének adott hangot, hogy szomszédját: Pakisztánt, Kína fogja ellátni atomfegyverrel. A külügyminiszter kijelentet­te: szó sincs arról, mintha a szerződés érdekében Indiától ál­dozatot követelnének. Ha India úgy fogja vélni, hogy az atom­fegyverek további elterjedésé­nek megakadályozását célzó szerződés-tervezet árt nemzeti érdekeinek, akkor az indiai kormány azt nem írja alá. Harcoló Vietnam földjén 1. A lerombolt kórházak krónikája A széles Thian Zang folyó part­ján fekvő kis faluban helyezték el a Namha tartományból kitelepített 1. számú hadikórház sebészetét. Itt, egy zöld banánfák és pálmafák sű­rű lombjaitól rejtett házikóban ta­lálkoztunk Csan Ha Nien főorvos­sal. Munkatársai hősiességéről, a tartomány egészségügyi fejlődéséről beszélt nekünk. hadikórház, ahol műtétek is végez­hetők. — Nam din városában levő hadi­kórházunkat kétszer bombázták. Ezért aztán kénytelenek vagyunk még a falvakon belül is szétszórni osztályainkat, egymástól 2—3 kilo­méternyi távolságban elrejteni őket. Ezért van itt az asztal alatt, mely­nél ülünk és beszélgetünk, ez az árok — teszi hozzá a főorvos. A légitámadások elleni óvintézke­dések eszközeit: árkokat, sáncokat, fedezékeket láttunk a sebészeti osz­tály minden házában, még i. műtő­házban is. Lau ezredes újabb térképet mutat, amely az amerikaiaknak buddhista Késő este hagytuk el Thanhoa várost. Az országúton szokatlan lát­ványnak voltunk szemtanúi: iskolá­sok padokat cipeltek a vállukon. Iskolájukat lebombázták az ameri­kaiak. A megmaradt berendezést fa­lura szállították. S ekkor eszembe jutottak Lau ez­redes szavai: — Az amerikai bombázások egyik célpontja: az iskola. 1966-ban 391 iskolát romboltak le. Megöltek 398 tanulót és diákot, 43 tanítót és tanárt. Sok száz iskolást súlyosan megsebesítetitek. Hanoi elő­városában, Vin tartományban az amerikaiak repeszbombákkal bom­bázták az iskolákat. A légi kalózok „munkájáról** ma­gunk is meggyőződhetünk, Vin vá­rosának valamennyi iskoláját lerom­bolták: vagy telibe találtak vagy egy bomba közeli becsapódás rom­bolta le. De ezt láttuk Namdinban és a VDK más városaiban és fal­vaiban is. Lau ezredes újabb térképet terít ki előttünk, az amerikai agresszo- rok másik embertelen gaztettének: az egészségügyi intézmények, kór­házak, kötözőhelyek előre megfon­tolt szándékú bombázásainak térké­pét. Az ezredes magyaráz: — Az amerikai propaganda meg­próbálja eltitkolni a bombázások barbár jellegét, azt hangoztatja, hogy a kórházak és az iskolák le­romboiása csupán véletlenül tör- iskola Fusza faluban. Légiriadó esetén a gyerekek az árokban ke­tént. Ám a mi kórházaink és hadi­kórházaink vöröskereszttel vannak megjelölve. A vöröskereszt nagy magasságból is jól látszik. Mégis 93 egészségügyi intézmény kapott bom­batámadást az ország különböző ré­szében. Megöltek 253 beteget, kö­rülbelül ugyanennyit megsebesítet­tek. Meghalt 76 egészségügyi dolgo­zó. A kórházakat és hadikórházakat napalm- és repeszbombákkal bom­bázták. resnek menedéket. — Av barbár amerikai bombázá­sok, a sok száz sebesült és nyomo­rékká vált ember arra késztetett bennünket, hogy kiszélesítsük az egészségügyi hálózatot. A háború előtt Namha tartományban hat kór­ház működött. 1966 végén számuk huszonötre emelkedett. Minden 15 kilométeres körzetben működik egy pagodák és katolikus templomok el­len vívott háborúját tükrözi. Ha Van Lau számokat idéz: 1966 végéig 79 pagodát és 149 katolikus templomot bombáztak le. Kian já­rás mind a hét temploma romokban hever. (Folytatjuk.) Gleb Szpiridonov

Next

/
Thumbnails
Contents