Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-18 / 167. szám
xxil EVF., 167. sz. Ara 60 fillér 1967. JULIUS 18, KEDD Mindenkinek hasznos Az elmúlt év január 1-ig 1960-hoz viszonyítva csaknem 23 ezerrel csökkent Bács-Kis- kun megye lakossága. Mi az oka ennek? Elsősorban az, hogy az ipar fejlődése jelentős munkaerőt vont el a faluról. Másrészt a mezőgazdaságban nem találtak megfelelő foglalkozási lehetőséget. Közismert ez utóbbi idényjellege, ami azt jelenti, hogy a téli hónapokban nincs kereset E fő okokon kívül sok egyéb is közrejátszott: a kulturális körülmények, a szociális ellátottság stb. Az utóbbi hónapokban pártunk IX. kongresszusának határozatai nyomán egymás után láttak napvilágot azok a gazdaTovább lehetne sorolni a példákat, lényeg az, hogy keressék a lehetőségeket a munkaerő foglalkoztatására. Ez mindenkinek hasznos, a közösnek, az egyénnek és a népgazdaságnak egyaránt. A nagyobb árutermelés segíti a jövedelmezőség növelését Meg kell fontolni tehát azt, hogy helyes-e visszautasítani a jelentkező munkaerőket. Inkább gondolkodni kellene a lehetőségeken, úgy ahogy ezt számos közös gazdaságban teszik. Különösen a Homokhátságon, a még gyengén gazdálkodó termelőszövetkezeteken segít a gazdasági melléktevékenység kiszélesítését célzó rendelkezés. Közismert hogy azelőtt sem kizárólag a mezőgazdasági termelésből éltek meg a falun. Ez a tétel jelenleg is áll. Nagy az élelmiszer- iparral való együttműködésre, ságpolitikai intézkedések, ame lehet6ség van lyek jelentősen megvaltoztatjak iparral ^aló a falu lakóinak életét. A társa- de éb kül6nböző váilalatok- dalombiztositassal, a nyugdíjjá kal történő kooperációra is. es egyeb más juttatásokkal eazdasáei te kapcsolatos rendeleteknek nagy Természetesen a gazdasági tehatása van máris. Ezek az in- vekenyseg kibővítésének fontos tézkedések a közvélemény előtt feltételei: a megfontoltság, a ismeretesek. A falun biztonsá- piaci igények figyelembevétele, A lakossági segítség értéke: 23 millió forint Eredményes volt a községfejlesztés fél éve gosabbá vált a kereset, a megélhetés. Ennek nyomán figyelemre méltó visszaáramlásnak lehetünk tanúi. A városból, az iparból sok fiatal munkaerő jelentkezett a szövetkezetekbe, hasonlóképpen azok közül is, akik eddig alkalmazottak voltak a közös gazdaságban, vagy családtagként dolgoztak. Ez a jelenség fiatalodást okozott a termelőszövetkezetekben, vagyis megszűnt az a veszély, hogy a magas átlagéletkor miatt nem tudják kellően fejleszteni a gazdálkodást Mintegy háromezren Jelentkeztek az év elején a megye szövetkezeteibe. Ahol munkaerőhiány volt különösen örömmel vették az új tagokat, másutt alaposan megszűrték a felvételre jelentkezőket, egyes helyeken pedig elutasították. Minden termelőszövetkezetben más-más körülmények, adottságok vannak, attól függetlenül, hogy közös vonásokkal valamennyi gazdaságban találkozunk. Egyik ilyen, hogy a gazdasági melléktevékenység kibővítésére mindenütt megvan a lehetőség. Számos kezdeményezéssel találkoztunk már eddig is. Segíti ezt a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységének kibővítését célzó legutóbbi rendelkezés. Helyes már előre gondolkodni azon, hogy miképp valósítják meg a gazdálkodás fejlesztését célzó elképzeléseket és a szerint figyelembe venni már most a munkaerőt, az új jelentkezőket. A kertészetekben például nagy számú élőmunkára van szükség manapság is, hiszen egyes zöldségfélék termesztésében viszonylag még kevés gépi erő felhasználására van lehetőség. Ha fejlesztik a kertészetet, több munkásra van szükség, ezzel előre számolni kell. Ha például télen kosárfonást akarnak bevezetni, akkor már előre gondoskodni kell az ehhez szükséges fűz telepítéséről. a költségszámítás. Mindent összevetve alapos előkészületek szükségesek, amelyet már most meg kell kezdeni. K. S. Az év első felében végzett munka eredményeinek számbavétele, tapasztalatainak összegezése és elemzése hasznos segítséget jelent a második félévi feladatok megvalósításában. Kiviláglik ilyenkor, hogyan teljesülnek az éves terv célkitűzései, megfelelő ütemű volt-e a munka, hol és milyen módon kell esetleg közbeavatkozni, erősíteni a tempót, javítani a tevékenységet. Ilyen felméréssel foglalatoskodtak mostanában a helyi tanácsok, amikor a községek, városok fejlesztése érdekében végzett munkát összegezték. Ezért kerestük fel Csepeli Istvánt, a megyei tanács vb-főelőadóját, aki a félévi számbavétel első összesített adataival már a rendelkezésünkre állt. — Bár még hozzávetőleges becslésre sem lehet vállalkozni, hogy a megyei KÖFA-verseny szempontjából melyik járás vagy város a legjobb, egy bizonyos: a községfejlesztés szinte valamennyi fontosabb - mutatója kedvezőbben alakult, mint a múlt év hasonló időszakában — mondotta bevezetőül Csepeli elvtárs. 160 millió forintra tervezett összes, éves bevételből 152 millió forint realizálódott az év első hat hónapjában. A 136 millió forintban tervezett összkiadásból pedig 107 millió forint a teljesítés. Különösen örvendetes, hogy a kiadásokon belül a lakosságnak a szűkebb hazája fejlesztéséhez, szépítéséhez nyújtott társadalmi munkája elérte a 23 millió forint értéket. Ez több mint 4 millió forinttal haladja meg a múlt év első felében végzett társadalmi munka értékét. A legnagyobb, 4 millió forint a társadalmi munka értéke a kecskeméti járásban. A tárgyilagosság kedvéért azonban hozzá kell fűzni: ez az érték 3 millió forinttal kisebb, Szép, korszerű, de... A Kecskeméti Konzervgyár dolgozói sűrűn megállnak a képünkön látható építkezés előtt, s kérdezgetik a kőműveseket: mikor lesz már kész? Ha módjukban állna, talán segítenének is, hogy november végénél hamarabb birtokba vehessék a korszerű éttermet. Jelenleg ugyanis — és már elég hosszú idő óta — ideiglenes épületben ebédelnek, több turnusban, szorongva. A hatmillió forint költséggel épülő 2500 fős étterem alkalmas lesz a vállalati rendezvények, termelési tanácskozások stb. lebonyolítására is. (Pásztor Zoltán felvétele.) mint a múlt év hasonló időszakában. Szépen startol a többszörös versenygyőztes bajai járás, ahol a tavalyi azonos időszakban teljesített 1,3 millió forint értékű társadalmi munkával szemben az idén 3,5 millió forint értékű segítséget nyújtott a lakosság. A lehetőségekhez képest viszont nem nagy az előrehaladás a kiskőrösi járásban. Itt a fél év alatt egymillió forint értékű társadalmi munkával segítette a lakosság a fejlesztési célok megvalósulását. A városok közül Kalocsa és Kiskunfélegyháza vezet, míg például Kecskeméten kissé visszaesett a társadalmi aktivitás. Kedvező volt az első félévben a saját anyagfelhasználás is a községfejlesztési célok megvalósításához. A hasznosított helyi bontásanyag, sóder, homok, kitermelt fa stb. értéke eléri a 4 millió forintot, ami majdnem kétszerese a tavalyi első félévben használt saját anyagnak. Ügy tűnik, ösztönzően hatnak a KÖFA-verseny szempontjai, amelyek között fontos a helyileg fellelhető anyagokkal való célszerű gazdálkodás. Tavaly erre nem mindenütt ügyeltek eléggé, a legutóbbi versenyértékelés azonban hangsúlyozottan ráirányította a helyi tanácsok figyelmét. S hogy a községfejlesztési munka idei eredményeiből ia említsünk néhányat: Miskén körülbelül egy hónapja üzemel as új vízmű, A közeljövőben, illetve még az év vége előtt várható a vízmű üzemb« helyezése Szalkszentmártonban, Páhin és Fülöpszálláson. Solt kissoiti (külterületi) részén hat kilométer villanyhálózat építése fejeződött be, ami több mint kétszáz család otthonába juttatja el a villamosenergia áldásait. Számos községben épült és épül út; a megye szinte minden településén szaporodik a kiépített járdák száma. Ez utóbbival kapcsolatban hadd jegyezzük még meg: a du- navecsei, a bajai járásban és elvétve néhány helyen jól bevált gyakorlattá lett, hogy a járdaépítést szinte teljesen társadalmi munkával oldják meg. Csupán a szükséges anyagról és az irányító szakemberről gondoskodik a tanács. E módszer kezdeményeződ a helyi tanácstagok voltak. Vajon a jó példák követésével nem lehetne ezt a gyakorlatot általánossá tenni a megyében? A második félév még sok jelentőséget kínál. P. I. Turnusváltás az ifjúsági építőtáborokban Nyolcszázezer forint értékű munka két hét alatt Nemcsak dolgoztak, szórakoztak is a fiatalok A megye 13 önkéntes ifjúsági építőtáborában a július 2-án munkához látó kétezerötszáz középiskolás leányt- és fiút július 16-án, vasárnap ünnepélyesen búcsúztatták. Helyükre újabb két és félezer középiskolás érkezett ugyanezen a napon Budapestről és a különböző megyékből, hogy segítséget nyújtsanak az állami gazdaságokban az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzéséhez. Az első turnus résztvevői 27 660 munkanapot dolgoztak a 13 építőtáborban, elsősorban a szőlőkötözésből, a sarabolásból és a kapálásból vették ki részüket. Az első táborozok minden elismerést megérdemelnek, hiszen alig akadt tábor, ahol ne érték volna el az egy főre jutó napi 25 forint teljesítinény- normát. Megyei szinten a 13 táborban 30 forint egy fő egy napi teljesítménye, ami azt jelenti, hogy a fiatalok több mint 800 000 forint értékű munkát végeztek el. E teljesítmély értékét az is növeli, hogy nem egy esetben fontos exportkötelezettségek teljesítését segítették elő tevékenységükkel a szorgalmas fiatalok. A Szikrai Állami Gazdaságba működő két, Bagi Ilona nevét viselő leány tábor tagjai személyenként napi 40, illetve 33 forintos átlagteljesítményt értek el. Ezenkívül a Bácsalmási Állami Gazdaság Braun Éva, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság Asztalos János, a Kiskőrösi Állami Gazdaság Lékai János, az Izsáki Állami Gazdaság Kállai Éva és a Kunféhértói Állami Gazdaság Geisler Eta építőtáborában született 30 forinton felüli átlagteljesítmény. A fiatalok munkaidő utáni ki- kapcsolódását, szórakozását gazdag, változatos kulturális és sportprogram szolgálta a táborokban. A Hosszúhegy! Állami Gazdaságban és még több helyen a KISZ VII. kongresszusának küldöttei tartottak élmén v- beszámolót. A közkedvelt Atlantisz együttes is felkereste a megyénkben dolgozó diákokat. Közös műsorok, kirándulásod, filmvetítések tették ezcnkruil kellemessé a táborozok szúrná« a az elmúlt két hetet. A következő hetekben az építőtáborokat újabb KISZ-kongresszusi küldöttek, továbbá élvonalbeli művészek, közkedvelt tánczenekarok, kiváló spor< dók keresik fel. A fiatalok közös rendezvényeket is lebonyolítanak a helyi KlSZ-szervezetek- kel, s a legjobb eredményt elérő táborozó brgádok jutalom- kirándulásokon vesznek részt. Bubor Gyula
