Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-02 / 128. szám

2. »Mtl 1967. Június 2, péntek Wilson közel-keleti ügyekben utazik LONDON (MTI) Harold Wilson angol minisz­terelnök csütörtökön Ottawába repült, ahol tárgyalásokat foly­tat Pearson kanadai miniszter- elnökkel. A kanadai fővárosból Wilson i Washingtonba utazik majd, ahol Johnson elnökkel tárgyal. Wilson miniszterelnök mind­két megbeszélésének fő témája a közép-keleti válság, — bár amint Wilson az angol alsóház szerdán lezajlott rendkívüli vi­tájában hangoztatta — „Minden energiát és képzelőerőt latba kell vetni a vietnami béke lét­rehozásáért, aminek sürgőssé­A Pantjasila évfordulója Sukarno-ellenes támadások jegyében DJAKARTA (MTI) Indonéziában csütörtökön ün­nepük a Pantjasila meghirde­tésének évfordulóját. Mint is­meretes, Pantjasila az indonéz államéletnek Sukarno elnök ál­tal 22 évvel ezelőtt megfogal­mazott alapelveit — naciona­lizmus, humanizmus, népszuve­renitás, szociális igazságosság és istenhit — tartalmazza. Az ünnepet — mint a Reuter meg­jegyzi — az indonéz vezetők Sukarno tekintélyének újabb megtepázására használják fel. Szerdán harminc parlamenti képviselő nyilatkozatban bírál­ta Suharto ügyvezető elnököt azért, mert „nem foganatosított akciót Sukarno ellen az 1965 októberi sikertelen kommunis­ta puccskísérletben való rész­vétele miatt”. Megszólalt Nasution, a népi tanácskozó kongresszus elnöke is. Nasution kétségbe vonta, hogy a Pantjasilát egyáltalán Sukamo vezette be alapelvként az indonéz állam életébe.' Katonai küldöttségünk a MDK-ban A Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter ve­zetésével a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban tartózkodó katonai küldöttség látogatást tett a Gyémánt-hegység hősi harcok emlékét őrző részein, és felke­resett több kitüntetett katonai alegységet, majd Vokszannal, a tengerparti várossal ismerked­tek. Mindenütt lelkes üdvöz­lésben és szívélyes, forrú hangu­latú találkozókban volt részük. Küldöttségünk csütörtökön az esti órákban utazott el a ten­gerparti városból. Segítség „segítség“ Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütör­tök reggel kíséretével Kabul­ból Nagluba utazott. Itt a szovjet államfő jelenlétében ünnepélyesen felavatták Af­ganisztán legnagyobb vízi­erőművét, amely szovjet se­gítséggel készült el. * * * Algéria nem fogadta el azokat a politikai feltétele­ket, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok akart rá­erőszakolni búzaszállítási egyezmény megkötése ellené­ben. A 200 000 tonna gabona eladásáról szóló egyezmény aláírása előtt, az Egyesült Államok zsarolási manőver­be kezdett, összefüggésbe hozva a búzaeladási ügyletet a közel-keleti fejleményeké kel és azzal, hogy Algéria tá­mogatja az arab országokat és a vietnami nép hősi har­cát. gét a legutóbbi egy-két hét kö­zép-keleti fejleményei egyálta­lán nem csökkentették.” A brit kormányfő azonban nem kötelezte el magát arra, hogy latba veti befolyását John­son elnöknél a vietnami háború kérdésében. Mint mondotta „A békefenntartás területének ki- szélesítése esetleg késleltetheti a kétségbeejtően kritikus és sür­gős megoldást igénylő közép­keleti helyzet rendezését.” Az angol alsóház szavazás nél­kül véget ért vitája alapján a brit kormány deklarált állás­pontja a közép-keleti válság ügyében a következőképpen ösz- szegezhető: 1. Sajnálja és hely­teleníti a mélyen gyökerező arab—izraeli ellenségeskedést és az arab országok egymás közti ellentéteit, de ezekben nem kí­ván egyik oldalon sem állást foglalni. Célja a megbékélés az arab nacionalizmussal, és — a volt konzervatív kormánnyal ellentétben — nem az a politi­kája, hogy Nasszer elnök rend­szerét mindenáron meg kell dönteni; 2. A közép-keleti béke feltétele, hogy az arab orszá­goknak el kell ismerniük Izrael jogát a létezésre; 3. A brit kor­mány felfogása szerint az Aka- bai-öböl nemzetközi víziút, és „háborús cselekménynek” tekin­tené az öböl lezárását. Az öböl­ben való „szabad hajózás jogát” lehetőleg az ENSZ útján kell érvényesíteni. TEL AVIV (MTI) Az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottsága május utol­só napjaiban rendkívüli ülést tartott, amelyen megvitatta az izraeü—arab viszonyban beállt katonai és politikai válságot. Az ülésen elhatározták, hogy felhí­vást intéznek Izrael népéhez, az arab népekhez és a béke erői­hez, közös erőfeszítésekkel há­rítsák el a háború veszélyét és védjék meg a békét a Közel- Keleten. Felbocsátották a Kozmosz—162-t MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunióban csütörtökön végrehajtották a soron levő mű­hold-kísérletet: felbocsátották a Kozmosz—162-t. A meterséges holdon elhelyezett berendezések szabályszerűen működnek. A ko­ordinációs számítóközpontban folyik a beérkező adatok feldol­gozása. Eredményes volt a bolgár—török tárgyalás Caglayangil török külügymi­niszter befejezte bulgáriai láto­gatását. A török külügyminiszter és Ivan Basev bolgár külügymi­niszter tárgyalásainak eredmé­nyeiről csütörtökön Szófiában közös közleményt adtak ki. A közlemény szerint a felek ki­fejezték készségüket, hogy elő­mozdítsák a nemzetközi fe­szültség enyhülését és hozzá­járuljanak a nemzetközi béke megszilárdításához. Síkraszáll- tak az általános és teljes lesze­relés megvalósításáért, vala­mint az atomembargó megköté- tése és a nukleáris kísérletek teljes eltiltása mellett. Biaírait nem ismerik el LAGOS (MTI) Gowon ezredes, a nigériai szövetségi kormány vezetője szerdán rádióbeszédben jelen­tette be, hogy eddig már négy állam — az Egyesült Államok, Ghana, Tanzánia és Izrael — utasította el a szakadár Biafrai Köztársaság elismerését. Lagosban, a szövetségi ál­lam fővárosában továbbra is nyugalom uralkodik és mint az UPI megállapítja, a szerdal mozgósítási rendelet óta nem figyeltek meg semmilyen szo­katlan csapatmozdulatokat sem. A nigériai repülőtereket és az egyéb stratégiai pontokat a hadsereg ellenőrzése alá vette. WASHINGTON (MTI) McClosky, az amerikai külügy­minisztérium szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államoknak körülbelül kétszáz millió dollár beruházása van Nigérában és en­nek több mint a fele a Kelet-Ni- gériában működő olajtársaságo­ké. Nigériában negyvennyolc amerikai olajvállalat működik és százkilenc egyéb amerikai cég fejt ki tevékenységet, A szóvivő szavaiból kiderült, hogy Kelet- Nigériában, a Biafrai Köztársa­ságban ez idő szerint 1900 ameri­kai állampolgár él, ezek közül azonban csak 44 számít az ame­rikai kormány alkalmazottjá­nak, továbi 243 ember, az úgy­nevezett békehadtest tagja a többiek pedig üzletemberek, tu­risták, misszionáriusok, stb. McClosky kijelentései azzal kapcsolatban hangzottak el, hogy újságíró szerették volna tudni, az Egyesült Államok mi­képpen foglal állást Kelet-Nigé- rla elszakadásával kapcsolatban. A külügyminisztérium szóvivő­je erre azonban nem volt haj­landó egyenes választ adni. Caglayangil a török kormány­fő nevében hivatalos látogatás­ra meghívta Törökországba Tó­dor Zsivkovot, a bolgár mi­nisztertanács elnökét. A bolgár kormányfő a meghívást elfo­gadta. Az igazi veszély EGY közelmúltban tartott NATO-tanácskozáson Schrö­der, az NSZK külügyminiszte­re csúnyán leégett. A NATO fontosságát hangsúlyozta, mint a nyugati világ legmegfele­lőbb védőbástyáját a Keletről, a szocialista tábor részéről fe­nyegető veszély ellen. A kato­nai és politikai egység erősí­tése mellett szállt síkra. Az Atlanti Szövetség többi 12 hadügyminisztere azonban másként ítélte meg az euró­pai helyzetet. A megbeszélé­sek eredményeként született határozat leszögezi: keletről nem fenyegeti veszély Euró­pát. VALÓBAN, ma már egyre nehezebb elfogadtatni a nyu­gati államok közvéleményé­vel a „vörös veszedelem” de­magógiáját. a fegyverkezés, a katonai kiadások magyaráza­taként. Mert a szocialista or­szágok poütikája, amelynek elvi alapja a békés egymás mellett élés, egyre inkább le­hetővé teszi, hogy a kapitaüs- ta országok polgárai sokat tudjanak rólunk, megismerje­nek bennünket. Saját, közvet­len tapasztalataikat az ottho­ni propagandafrázisdk nem tudják megcáfolni. A szocia­lista országok belső élete, min­dennapjai mutatják és bizo­nyítják legjobban, hogy le­genda az úgynevezett „keleti veszély’’. A szocialista orszá­gok erkölcsi hatásától azonban sokkal inkább félhetnek a ka­pitalisták. Hiszen az ország- építés népi hatalommal való­ban sokkal jobban megy, sok­kal eredményesebb a tömegek számára, mint kapitaüsta ki­zsákmányolással, „államkapi­talista” módszerrel. A Kelet ésszerű és kölcsönösen előnyös széles körű kapcsolatok kiala­kítására törekszik nyugati szomszédaival is. a szuvereni­tás alapján. Épp ezt mutatják a szocialista országok diplo­máciai megnyilatkozásai. Tö­rök miniszter járt Bulgáriá­ban, Manescu Tokióba látoga­tott, svéd. belga, osztrák kül­ügyminiszter, illetve államfő tárgyalt Budapesten — csak egy-két esemény a közelmúlt vagy éppen a jelen esemé­nyeiből. A szociaüsta országok védik a néphatalmat, építik a szocialista gazdaságot — és hallatják szavukat, amikor a testvéri államok dolgai ezt megkívánják. Csak rokonszen- vet kelthet állásfoglalásuk a vietnami kérdésben, amellyel ugyanazt a szuverénitást vé­delmezik nemzetközi síkon, amit a kétoldalú kapcsolatok és a szocialista építés alapjá­nak is tartanak. És a szocia­lista országok állásfoglalásai más nemzetközi fontosságú kérdésekben szinte megegyez­nek a haladó rétegek vélemé­nyével szerte Európában, sőt a világon. A LEGUTÓBBI hetek leg­fontosabb nemzetközi esemé­nyei éppen azt bizonyítják, hogy az igazi veszély szele, amely a világ békéjét fenye­geti, éppen az említett legen­da hangoztatói és barátai fe­lől fúj. A NATO szerepe közismert a görögországi demokrácia- tipró vállalkozásban, a kato­nai puccsban, a törvénytélen junta hatalomra segítésében. Elborzadt'az európai közvéle­mény, amikor arról is tudo­mást kellett vennie, hogy a görög hatalomátvétel csupán előadás volt, — amelynek fő­próbáját megtartották Olasz­országban és nem a katoná­kon múlt, hogy Rómában nem volt „premier”. A többi NATO-ország közvéleménye alapos gyanút táplálhat ha­sonló NATO-forgatókönyv ha­zai létezéséről. A NATO pe­dig ugyancsak az Egyesült Ál­lamok által irányított szerve­zet, hiszen de Gaulle éppen ezért vonult ki katonai testü­letéből. Az Egyesült Államok... Amerika, amely háborút visel a vietnami nép ellen... A mostani közel-keleti válság ébren tartója pusztán azzal, hogy Izrael mögött áll, annak agressziós törekvéseit támo­gatja, sőt igyekszik felhasz­nálni Afrikában, az arab föld­részen, saját érdekei szolgála­tára. AZ IGAZI VESZÉLYT- nem­csak Európa, hanem a világ népei számára.esakn-aa. a ha- •talomfélt®^ lagressfflósnpolitika jelenti, amelyet a washingto­ni Fehér Házban dolgoznak ki, és a Pentagon közreműkö­désével hajtanak végre, amely a népek féltve őrzött szuvere­nitása ellen irányul jelenleg is a világ több pontján. A szuverénitás ellen, amelyet a szocialista államok politikájuk alapjának tartanak. Az euró­pai népek jövőjéért felelőssé­get érző kommunista pártok Karlovy Vary-i dokumentu­mai ezt is megfogalmazták. B. K. Népgazdasági tervezés az új mechanizmusban Úgyszólván nem telik el — a népgazdasági tervezés olyan hét, hogy ne kerülnének szerves részévé válik a gazda­nyilvánosságra az új gazdasági sági szabályozó eszközök terve- mechanizmus fontosabb rész- zése és koordinációja. Eddig a kérdéseit elrendező vagy sza- népgazdasági tervezés a gazda- bályozó gazdasági bizottsági ha- ságpolitikai célok megvalósításá- tározatok. Ezúttal olyan kérdés- nak eszközrendszerét nem tar­ról van szó, amelyet végleges talmazta. Újszerű feladat tehát a határozat még nem szabályo- tervezés körébe beVonni a köz­zott, ám az elgondolásokat, a gazdasági szabályozó eszközök koncepciót az illetékes szakem- (árak, hitelek, kamatok, vámok, berek már kidolgozták. Ilyen a jövedelmek stb.) egymással fontos kérdés a népgazdasági összehangolt rendszerét, illetve tervezés rendszere. A népgazdasági tervezés jellege, ezek szinkronizálását a tervben foglalt célokkal. A népgazdasági terveket a jö­vőben is a párt és az állam ve­zető szervei hagyják jóvá. A népgazdasági tervek elsősorban a népgazdaság fejlődését álta­lában jellemző fő arányokat és a fejlődés főbb jellemvonásait tartalmazzák. A népgazdasági tervezés az tartalma az új gazdasági vi­szonyoknak megfelelően jelen­tősen megváltozik: — a népgazdasági tervezés közvetlenül a kormány és a gazdaságirányító szervek fel­adatainak meghatározására irá- új gazdasági mechanizmusban nyúl és a népgazdasági terv csak akkor tehet eleget a vele döntéseket csak ebben a kör- szemben támasztott követeimé­ben tartalmaz. A népgazdasági nyéknek, ha megszűnik a Je­ter v tehát a jövőben nem ha- lenlegi szakaszosság, vagyis az tározza meg részleteiben a gaz- egyes tervperiódusok egymástól dasági szervezetek feladatait és való merev elválasztása. Az át- nem tartalmazza az erőforrások hidalás módszere a népgazda- részletes szétosztását vagy fel- sági tervek egységes rendszeré­használását; nek, vagyis a különböző időtar­tamú tervek egymással össze­kapcsolt láncolatának a meg­teremtése. A különböző időtar­tamú tervek tartalmát a meg­tervezendő gazdasági folyama­tok objektív jellege határozza meg. Ennek megfelelőén meg­különböztetünk hosszú távú (ál­talában 15 éves), középtávú (ál­talában 5 éves) és rövidtávú (általában éves) terveket. A hosszú távú terv célja, hogy felvázolja a legfontosabb társadalmi-gazdasági folyama­tok fő irányát és kijelölje a népgazdaság fejlesztésének, a nemzetközi kapcsolatok bővíté­sének, az életszínvonal emelé­sének hosszú távra érvényes, alapvető célkitűzéseit. A hosz- szú távú terv elsősorban a táv­lati gazdaságpolitika kialakítá­sát szolgálja. Ez a terv bizo­nyos kiinduló alapot biztosít az öt éven belül esedékes felada­tok meghatározásához. Ilyen jel­legű feladatok például az ener­getika és az alapanyagipar né­hány nagy beruházása, a szak­emberképzés, a nem termelő kommunális és szociális nagy- beruházások, a lakásépítés programjai stb. E példákból is láthatjuk, hogy a hosszú távú terv nem terjed ki a népgazda­ság mindén ágazatára és folya­matára; jellege tehát átfogó és

Next

/
Thumbnails
Contents