Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-02 / 128. szám
1967. Június 2, péntek — C. oldal Még egyszer a telepítési hitelekről Tizenháromezer hold nagyüzemi ültetvény fordul termőre A Petőfi Népe áprili. 19-i száma foglalkozott az új szőlő- és gyümölcstelepítéssel kapcsolatos hitelkedvezmények esedékességének néhány kérdésével. Érdemes az ott közölt gondolatokat kiegészíteni; Az állam, mint a közvélemény előtt ismeretes, jelentős anyagi segítséget nyújt a szövetkezeteknek. Mind a telepítésekhez, mind az ápolási munkákhoz termőrefordulásig hosz- szúlejáratú hitel áll a gazdaságok rendelkezésére. Sikeres ter- mőrefordulás esetén pedig igen jelentős a hitelelengedés mértéke, illetve a kifizetésre kerülő, vissza nem térítendő állami támogatás. A telepítő szövetkezeteknek elsőrangú érdekük, hogy olyan ültetvényt létesítsenek, és azt úgy gondozzák, ápolják, hogy abból nagy termőképességű állomány legyen. Ebből kettős hasznuk származik. Egyik amár említett nagy termőképesség — és ez a legfontosabb, mert biztosítja a későbbiek során a jövedelmező szőlő- és gyümölcs- termesztést — a másik pedig a kedvezmény. Ez utóbbi az ösz- szes költségnek mintegy 50 százaléka és legtöbbször fedezi a teljes telepítést. Az elmúlt évben 1363 kh ültetvény fordult termőre. A kifizetett, vissza nem térítendő állami támogatás összege 14,6 millió forint volt. A tiszakócs- kei Tiszagyöngye 187 hold szőlőjének termőrefordulása után a kifizetett állami támogatás 3 Wifll'ió 865 ezer forint volt. A lakiteleki Szikra 94 hold szőlő termőrefordulása után 2 millió 350 ezer forint állami támogatást kapott. Szövetkezeteink túlnyomó többsége jól hajtotta végre a telepítéseket, de néhány közülük'nem ápolta ■ elóg gondosan az új ültetvényt. Ezeknek természetesen az állami támogatást nem utalták át. A fejlődésben elmaradt, vagy vízkár sújtotta ültetvényekben pótolni kell a hiányzó töveket, mégpedig megfelelő fajtaválasztékú, kétéves, gyökeres vesszővel. A vízkárosult ültetvényeken a vízrendezést kell elsőnek megoldani. Gondoskodjanak szövetkezeteink a szükséges tápanyagról. Termőrefordulásig 200—300 mázsa szervestrágyát, évente legalább 6—8 mázsa vegyes műtrágyát munkáljanak & talajba. Fordítsanak nagy gondot a gomba és az állati kártevők elleni védelemre. A művelésnél vigyázzanak a tőkék épségére, a hajtások felkötözését is időben végezzék. Ezenkívül számos tennivaló van, amit a termelőszövetkezeti szakemberek ismernek. Az idén szövetkezeteinknél csaknem 13 ezer hold nagyüzemi ültetvény termőrefordulása várható és kedvező esetben több mint 180 millió forint lesz a kifizetendő állami támogatás összege. A termőrefordulás ellenőrzésével kapcsolatos adminisztrációt ismerik a termelőszövetkezetek. Az eljárás alkalmával megállapítják, hogy a telepítést az alapokmány és a kiadott telepítési engedély szerint hajtották-e végre, és eléri-e a beállítottság legalább a 90 százalékot, a megfelelő fejlettséget. Az eddig lefolytatott eljárások a szövetkezetek jó munkáját bizonyítják és kevés, az elmarasztaló határozat. Pfenning Gyula megyei főkertész Tízezer kombájn, 8509 aratógép a gabonabstakarílásra A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tájékoztatásul közölték, hogy az idei nyáron csaknem 2,2 millió hold kenyérgabona és több mint egymillió hold kalászos takarmány, továbbá 10 000 hold repce, 159 000 hold borsó és csaknem 200 000 hold aprómagnö- vény betakarításáról kell gondoskodni . Az ehhez szükséges anyagi-műszaki feltételek ez évben tovább javulnak. Az illetékes szakemberek számítása szerint az' aratás kezdetére több mint tízezer gabona- kombájn, továbbá hatezer kévekötő aratógép és 2500 rendre- arató gép áll az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a gép- és gépjavító állomások rendelkezésére. 22 vizsgálat egyszerre O o Különleges „bevizsgáló” műszerekkel keresik a hibát Fiat és Renault gépkocsik motorjában a budapesti Dévai úti szervizállomáson. A műszerek sztárja a Bosch-rendszerű ellenőrző és hibakereső berendezés, a ,,Motortestei’' készülék, amely egyszerre 22 vizsgálatot végez el az autókon. (MTI foto — Kácser László felvétele) A politikai nevelés módszerei a vállalat adottságaihoz igazodnak A KISZ-fiatalok vezetőségválasztó értekezletén találkoztam Kókai Ferenccel, az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat párttitkárával. A beszámolót követő szünetben megkérdezte tőlem, hogy mi a véleményem a hallottakról. Olyasmit válaszoltam, hogy kétségkívül értek el eredményeket a fiatalok a 'tagtoborzásban, szervezésben, de úgy vélem: lassabban megy a kívántnál a szervezeti keretek tartalommal való megtöltése. Láttam rajta, hogy nem osztja teljesen a véleményem, de vitára akkor nem volt idő. Ehelyett azt ajánlotta, hogy keressem fel a vállalat pártvezetőségét néhány nap múlva. Beszélgessünk és így majd megértem, hogy mennyivel nehezebb politikai munkát végezni egy építőipari vállalatnál, mint a zárt szervezésű üzemekben. * A megkezdett beszélgetést folytattuk most a vállalat pártszervezetének irodájában. Kókai Ferencen kívül itt van Prepszent Aurél szervezőtitkár, Borsos Pál a pártvezetőség ifjúsági felelőse, Szűcs József, a termelési felelős és Kuklis Zoltán KISZ-titkár. A párttitkár viszi- a szót: — Ne értsen félre, nem állítunk mi alacsony mércét sem a KISZ-fiatalok, sem a párt- szervezet elé. De nálunk lassabban érlelődnek az eredmények, mint mondjuk egy helyhez kötött, kialakult munkásgárdával dolgozó ipari üzemben, bármennyire is szeretnénk, ha nem így lenne. Például most is száz körül van a vállalat munkahelyeinek a száma, az elmúlt években azonban még több volt. Dolgozóink közül sokan vonaton töltik a pihenésre, művelődésre, politikai önképzésre fordítható szabad idő jó részét. Ráadásul a munkásgárda tekintélyes hányada többször is kicserélődött az elmúlt években. Ez egyébként az egész építőiparra jellemző volt eddig, s a bérrendezéstől várható lassú javulás. Végül őszintén meg kell mondanunk, hogy a dolgozók iskolázottságát, átlagos intelligenciát tekintve is hátrább állunk valamivel az iparban megszokottnál. Ez utóbbinak is megelsősorban a jellemző tendenciák és szerkezeti változások feltárására, illetve meghatározására irányul. A tervek egységes rendszerében, az új gazdasági mechanizmusban meghatározó szerepe lesz a középtávú terveknek. E tervek leírják és meghatározzák a népgazdaság fejlődési tendenciáit, egyensúlyi követelményeit, a gazdaságpolitikai célok és a gazdaságirányító szervek alapvető feladatait és cselekvésük fő irányát. Az ötéves tervezés részben a hosz- szú távú tervben meghatározott célokból, részben a mindenkori gazdasági helyzet elemzéséből indul ki. A középtávú terv, jellegénél fogva már részletesebb és tartalma két fő részből áll. A terv első fő része tartalmazza a gazdaságfejlesztési célokat, a fontosabb szerkezeti változásokat, a népgazdasági egyensúly feltételeit és követelményeit. A középtávú terv tehát már számszerűen is előírja a termelés és a nemzeti jövedelem alakulását és felhasználását, a fogyasztás és a felhalmozás arányát, a fő népgazdasági ágak fejlesztésének arányait, az ágazatokon belül legfontosabb szerkezeti változásokat, például az energiafelhasználás változásait, a beruházások előirányzatát és ágazati szerkezetét, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését és a kül- keréskedelmi struktúra kívánatos változását, a foglalkoztatottság és az életszínvonal alakulását, az állami tartalékok növekedését és a termelőerők területi elhelyezésének, valamint a telepítéspolitika irányelveit. A* ötéves terv második to része a gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgáló eszközöket tartalmazza. Ez a tervfejezet meghatározza az egyedi nagy- beruházásokat, a célcsoportos beruházásokat, az árpolitika és az árszabályozás irányelveit, a külkereskedelmi szabályozás irányelveit (a devizaszorzók változásait, a szubvenciós politika irányelveit stb.), a pénzügyi politika irányelveit, a vállalati alapok képzésének főbb szabályait, a vállalati nyereségadóztatás feltételeit, a hitelpolitikai irányelveket és ezen belül az alapkamatláb mozgási sáv- jait, a törlesztési határidőket, a munkaügyi, bérpolitikai célokat és a területi, telepítéspolitikai célok megvalósítását előnyösen befolyásoló eszközöket. Az éves tervezés az ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célokból indul ki és é célkitűzések megvalósításának, a gazdasági helyzet változásának folyamatos elemzésére támaszkodik. Az éves terv tartalma hasonló az ötéves tervhez. Első fő részében a fejlesztési célok éve» ütemezése és az éves egyensúly-feltételek és követelmények szerepelnek. Második fő részében határozzák meg az adott évre vonatkozó gazdaság- politikai intézkedéseket. Ebben a tekintetben azonban már jelentős különbség van a két terv funkciójának jellegében. Mesz- szemenő érdekek fűződnek ugyanis ahhoz, hogy a középtávú tervben meghatározott közgazdasági viszonyok (árarányok, devizaszorzók, a nyere- ségadóztatés feltételei stb.) legalábbis a középtávú terv idő- szakábsin azonosak maradjanak, mert ez a stabilitás a népgazdaság irányításában és a vállalatok vezetésében egyaránt előnyös. Számos olyan közgazdasági eszköz van azonban, amelyeknek módosítása szorosan kapcsolódik a „napi” gazdasági élethez. Ilyenek a mindenkori árformák és a hatósági ár- szabályozás köre, a hitelpolitika feltételeinek bizonyos kiigazítása, a hitelkibocsátás irányának kívánatos módosítása, a munkaügyi, a bérpolitikai intézkedések éves ütemének és konkrét tartalmának meghatái rozása, a kontingensek és egyéb adminisztratív szabályok megállapítása, és általában a termékforgalmazás befolyásolása stb. Mivel a népgazdasági terv feladatait nem bontják le kötelező mutatóként a vállalatokra, és ezek teljesítéséhez nem is fűznek anyagi konzekvenciákat, a tervező szerveknek az eddiginél megfelelőbb partnerei lehetnek a legnagyobb vállalatok, amelyeknek nem áll érdekükben a tartalékok efta- gadása, a fejlődési tendenciák torzítása. Az általuk szolgáltatott információk tehát hűebben fogják tükrözni áz objektív gazdasági valóságot, mint jelenleg. A tervező szervek és a vállalatok közötti együttműködés előnye, hogy ezáltal nemcsak a tervező szervek jutnak hozzá értékes információkhoz, hanem a vállalatok ií tájékozódhatnak a reálisan számításba jöhető gazdaságpolitikai elképzelésekről, gazdaságfejlesztési célokról, a számukra fontos népgazdasági ágazatok várható növekedéséről. Az így kapott információk közgazdasági „fixpontot” jelenthetnek a vállalatok tervei elkészítéséhez, fejlesztési és üzletpolitikájuk kialakításához. Ex. Varsa György vannak az okai, de most ne részletezzük ezeket A felsoroltakhoz nem férhet kétség. Az építőiparban kicsit is járatos ember számára ismert tényeket említett Kókai Ferenc. De vajon megnyugtató magyarázatul használja-e a szétszórtságot, munkásvándorlást, az építők pártszervezetének vezetősége, vagy mindezek figyelembevételével alakítja ki a pártmunka módszereit? _ v alahogy így fogalmazom meg a kérdést magamban, amíg a párttitkárt hallgatom. Arra azonban, már nem kerül sor hogy hangot is adjak gondolataimnak. Prepszent Aurél megelőz: — Ezek a körülmények szabjak meg nálunk, hogyan végezzük az eszmei nevelést, a párt- epitést. És egyre inkább sikerül a nem éppen jó adottságokhoz igazítani módszereinket. ~ Elsőként említem, hogy nálunk különös jelentőséggel bír a szakszervezet politikai nevelő munkája. Mert igaz ugyan hogy ma már öt pártalapszer- vezetunk dolgozik, de a vidéki munkahelyeken viszonylag kis létszámmal. Igyekeztünk tehát a szakszervezet szélesebb keretei között, a kipróbált aktivis- ,ra támaszkodva szervezni a politikai oktatást. És nem is ^mennyel: évenként több mint felezren vettek részt a szemináriumokon. . A beszélgető társak egyike ?T ®?észiti ^i a szervező titkár szavait: — Bar a szakszervezet fokozott bevonása a dolgozók ideológiai nevelésébe helyes és ÍTaioZa IS. követendő módszer, h!L-1961 Utan szerveződött vi- de,k' alapszervezetek is egyre többet, tudnak r, magukra vállalttoväbh°ren- ha létszámuk is tovább gyarapszik. JSJ.XCJ * ■ kEljutottunk tehát egy a Pértépítéshez. A vallaiat háromezer dolgozójához viszonyítva bizony még ma is kévés, mindössze 102 kommunistát számlál a pártszerver~ TVdjuk> hogy elsőrendű fontossággal bír nálunk a lét- szam nóveiése, de a statisztika kedveert nem teszünk elvi engedményeket — hangsúlyozza a Rárttitkár. Aztán arról beszel, hogy milyen nehéz jól megis- merm a megye területén szétszórtan _ dolgozó embereket. Az ’d,f" ™ar egy alkalmazottal és négy fizikai munkással foglalkozott a pártszervezet úgy mmt jövendő párttagokkal. Örvendetes, hogy a KISZ- szervezet, amely nem egészen egy év alatt több mint háromszázra növelte létszámát és úi alapszervezeteket hozott létre a vidéki főépítésvezetőségeken ma mar segíteni tud a párt- epitesben is. * Beszélgetésünk végén megkérdi Kókai Ferenc, hogy most már más szemmel látom-e a vállalatnál folyó politikai munkát? Sikerült megismeri műk velem a gondjaiknak legalább egy részét? *g/a’..m,ost már valóban többre értekelem a KISZ-szervezet eszamolojaban elhangzottakat azt ,1S világosan látom 32 építők pártvezetősége kel1 ^nnie annak érdekében, hogy elhárítsa a podáívo ™Unka «iából az akadályokat, illetve a vállalati adottságokhoz igazítsa a pártSSteÄt“ Íd6°1ÓgÍaÍ ^ Háromezer munkása van az Építő,pan Vállalatnak és l koüektíva magja szorgalmas becsületes dolgozókból áll Ezt mutatják a gazdasági eredm* íeheí z, Kdzülük biztosan id lehet választani azokat, akikkel gyarapodva ütőképesebbé váí hat a pártszervezet ä a
