Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-09 / 134. szám

4. oldal 1961. június 9, péntek Hasznosak a szabás-varrás tanfolyamok Továbbfejleszti bedolgozó hálózatát a Kézműipari Vállalat Az elmúlt év elején létesülj a Bács-Kiskun megyei .Kézmű­ipari Vállalat. A megyei tanács ipari osztálya elsősorban tex­tilkonfekció gyártására és la­kossági szolgáltatások végzésé­re szervezte az üzemet. Külö­nösen a férfi és női mértékutá­ni szabóság, az autószerviz, az üvegező-képkeretező, szobafes­tő és mázoló részleg fejlődött ki az eltelt másfél év alatt, ugyanakkor jelentősek az ered­mények a női blúzok és ruhák NAPKÖZBEN Csodavárás vagy fölkészülés? A MINAP egy értekezleten vettem részt, s az egyik felszó laló szóvátette: náluk rendkívül sok a felelőtlen intézkedés, s emiatt a költségek természetsze­rűen növekednek. Amikor erről tájékoztatta hivatali főnökét, az kijelentette: „Másképpen lesz ez jövőre, az új gazdasági mechanizmus bevezetése után.” A felszólalónak, s nekem sincs jogom kételkedni — a terme­lőszövetkezetekben, ipari üze­mekben. hivatalokban már-már sablonossá vált — kijelentések őszinteségében, de... Igen, van s,de”, sőt ha jobban megvizs­gáljuk e kérdéscsoportot, akad még néhánv ellenvetés a min­den hibát ezzel a mondattal el- intézők. s ebben hívők csodavá­ró gondolkodási módjában. JÖVÖRE életbe lép a gazda­ságirányítás új rendszere! Ez azonban nem azonos, azzal a mesebeli tündérrel. akinek egyetlen intésére csodák tör­ténnek, vagyis az eddigi hibák, felelőtlenségek, gazdasági bak­lövések' varázsszóra megszűn­nek, s minden simán, gond nél­kül, a gazdaságossági követel­mények teljes szem előtt tartá­sával intéződik. Erről szó sincs! A reform a jelenleg érvényben levő, s a haladást imitt-amott már gátló rendelkezéseket mó­dosítja. Az új, a bevezetésre kerülő rendelkezések azonban nem tartalmaznak semmiféle olyan csodaszert, amelytől az intézkedések jobbak és éssze­rűbbek lennének, de nem tűr­nek el nemmiféle liberalizmust, vagy hanyagságot. Csodát — egyik napról a másikra megja­vuló munkafegyelmet, aktív mérleget, minőségi munkát, ha­tékonyabb ellenőrzést — saját, jobb munkánk nélkül tehát nem várhatunk. Ez az év a felkészülés, az elő­készület esztendeje. Márpedig, ha valami újat előkészítünk, akkor a semittevés. a külső szemlélődés egyenesen bűn az új ellen, hiszen csírájában fojt­hatja meg azt. amit a fejlődés törvényszerűen előír. Nem cso­dákra kell várni tehát, a jelen­legi hibák kijavítását elodázni az újra való hivatkozással, ha­nem cselekedni; MIT LEHET most tenni? A válasz nagyon egyszerű. Csupán néhányat azok közül, amelyek döntő módon befolyásolják je­lenlegi és a lövőben Is egy-egy gazdasági egység működését. Elég, ha például a 8 órás mun­kaidő teljes kidolgozására, a pénzügyi keretekkel való helyes gazdálkodásra, a jól átgondolt, hanyagságot nem tűrő intézke­désekre utalunk. S ezeket az in­tézkedéseket még a gazdasági irányítás reformjának bevezeté­se előtt szorgalmaznunk lehet, sőt egyenesen kívánatos! Ezek ha nem is eredményeznek cso­dát. de mindenesetre jelentős mértékben megkönnyítik az új rendeletek végrehajtását, a gaz­daságosabb termelést. SUS. gyártására szervezett részlegek­ben is. Alakulásakor 564 dolgozót — zömmel női munkaerőt — foglalkoztatott a vállalat. A jelenlegi létszám már meghaladja az ezret. Míg tavaly a termelési tervük 42 millió forint volt, az idén már 62 millió forint értékű termék gyártását vállalták. 1966-ban 1 millió forintos ex­porttervet kaptak, amit 6 mil­lióra teljesítettek. Idei export­tervük már 7,5 millió. Az üzem tehát ez évben is tovább fejlő­dik. Május elején vették át Já­noshalmán a Csomagolóeszköz Gyártó Vállalat telepét 31 dol­gozójával egyetemben, akiket textil-konfekció gyártásra ké­peztek át. Ezekben a napokban már több mint 90 asszonyt és lányt foglalkoztatnak, s a har­madik negyedévben — ameny- nyiben a műszaki adottságokat (pl. szabászat) bővíteni tudják — 120—130-ra kívánják emelni a létszámot. A vállalatnál azonban nem­csak zárt üzemi termelés fo­lyik. Szép számú bedolgozói há­lózatot is ellátnak munkával. Az Kinek használ? Az elmúlt években rendeződött a Kunszentmiklós, Kunadacs, Kecske­mét közötti buszközlekedés. A ki­alakult menetrend megfelelőnek is bizonyult. A munkahelyükre busszal bejáró dolgozó nők is el tudják vé­gezni a szükséges házi munkákat, hisz az autóbusz Kunszentmiklósról reggel 6 órakor indult és 16 óra 40 perckor szállította haza őket a mun­kából. A május 28-án életbe lépett új menetrend szerint a busz reggel 5 óra 40 perckor indul és 18 óra 15- kor érkezik vissza Kunszentmiklós- ra. Nem tudjuk, hogy az Autóköz­lekedési Vállalat milyen indokok alapján változtatta meg a menetren­det és vett el majdnem két órát a járattal közlekedő dolgozók szabad idejéből. Hogy a menetrendmódosí­tás nem az utasok érdekeit szolgál­ja, ez biztos. Akkor kiét? Mert ed­dig úgy képzeltük, hogy az autóköz­lekedési vállalat van az utasokért és nem az utasok a vállalatért — Vagy talán mégsem így van? Negyvenkét aláírás Nyugdíjasok támogatása A katymári Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet vezetősége és háztáji bizottsága nem feledkezett meg a szövetkezet nyugdíjasairól. Amikor a háztáji terület kijelölésére került sor, figyelembe véve öreg korunkat, földjeinket a községhez közel eső részen jelölte ki. Nekünk idős em­bereknek —, akik így is csak segít­séggel tudjuk a földet megművelni — nagy segítséget jelent ez. Köszö- netünket fejezzük ki a szövetkezet vezetőségének, hogy öreg napjaink­ra sem feledkezett meg rólunk. A tsz nyugdíjasai nevében: Mamuzsity Miksa Helyesírás Kecelen az öregek napközi ottho­nával egy épületben van az orvosi rendelő. Így az épületben igen so­kan fordulnak meg. Az udvarban ősz óta van egy nagy gödör, rajta egy rossz ajtó. Az egész körül van kerítve dróthálóval rajta egy tábla ,,Vigyáz megközelítése veszéjes”- felirattal. Hogy a gödörben van-e robbanóanyag vagy nincs nem tu­dom. Ha van, akkor ősz óta el kel­lett volna szállítani. Ha nincs ak­kor szét kellene szedni ezt a ,,bar- rikádot”. De ha egyik megoldás sem felel meg az illetékeseknek, legalább a tábla szövegét javíttassák ki, hogy a három szóban ne éktelenkedjen két helyesírási hiba. Egy keceli olvasó A jugoszláv TU műsora FENTEK 17.20: Hírek. — 17.25: Riportmüsor New Yorkból. — Műsorismertetés. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: Ifjú­sági műsor. — 19.05: Mozaik. — 19 54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv- híradó. — 20.30: Hirdetések. — 20.38: Szlovén dalok. A fesztivál közvetí­tése. t* SL50; Tv-hlradó. igazgató — Kovács Sándor — arról tájékoztatott, hogy eddig Tiszakécskén, Szán­kon, Alpáron, Jánoshalmán és Kiskunfélegyházán léte­sítettek bedolgozó részle­geket, s most van folya­matban a kecskeméti háló­zat szervezése. Alpáron kosárfonással, a többi helyen női blúzok készítésével bízták meg a bedolgozókat. A bedolgozói hálózat fejlesz­tésére ezentúl is tesz erőfeszí­téseket a vállalat. Kecskeméten kívül Kiskunmajsán és több más községben tárgyalnak majd a közeljövőben ennek lehetősé­geiről, sőt a meglevő részlegek létszámát is bővíteni kívánják. Aki varrónői szakmunkás-bizo­nyítvánnyal, vagy megfelelő szakmai gyakorlattal rendelke­zik — s csupán körülményei nem teszik lehetővé, hogy zárt üzemben dolgozzon — kaphat munkát otthoni elvégzésre. A Kézműipari Vállalat már a jövő- évi megrendelésekről tár­gyal a nagykereskedelemmel. A rendelésállomány kedvezően alakul, s eszerint is szükség van a bedolgozók körének bővítésé­re. Ám, ennek különböző aka­dályai is vannak. Elsősorban a vállalat műszaki gárdáját, anyagelőkészítő munkaterületét kell növelni. Az is probléma, hogy a városokban, községek­ben lenne ugyan jelentkező, de kevés közöttük a szakmunkás­bizonyítvánnyal, illetve megfe­lelő szakmai gyakorlattal ren­delkező, aki alkalmas lenne be­dolgozónak. Az utóbbin úgy lehetne segi- teni, ha a nőtanácsok szabás­varrás tanfolyamokat szervez­nének. Kovács elvtárs elmond­ta, hogy erre vonatkozóan, szí­vesen ad szakmai felvilágosí­tást a vállalat a nőtanácsok­nak, amennyiben azt igénylik. A Kézműipari Vállalat újabb területre is kiterjeszti a bedol­gozó rendszert. Kiskunfélegyházán a gyer­mekjátékokat gyártó üzem mellett szerveznek kb. 30- as létszámú bedolgozó-há­lózatot. Ezzel a városban újabb — kü­lönböző okok miatt otthonuk­hoz kötött — asszonyok részére nyújtanak lehetőséget önálló keresetre, illetve a család jö­vedelmének kiegészítésére. N. O. Miért késik a meleg víz? Másfél éve is elmúlt már, hogy Kecskeméten átadták ren­deltetésüknek az első kiienc- emeletes leninvárosi házakat. Akkor azt mondták a lakók­nak, hogy a fürdőszobák azért nem kapnak külön kályhát — esetleg boylert — a vízmelegí­téshez, mivel minden házban külön központi berendezés szol­gáltatja majd a meleg vizet rö­videsen. Épült ugyanis az úgy­nevezett gázlebontó, a gázellá­tás és egyúttal az említett be­rendezések fűtőenergiájának megoldására. Időközben azon­ban kiderült, hogy Kecskemét földgázt kap, a gázlebontóra semmi szükség, s a melegvíz­szolgáltató berendezések pedig átalakításra szorulnak. Ma már a lakások földgázzal vannak ellátva, ez látja el a konyhai tűzhelyeket, de a für­dőszobákba még mindig csak fazékban hordhatják a meleg vizet a lakók, mert központi­lag ehhez nem juthatnak hoz­zá. A berendezéseket külföldi vállalatra bízták, ennek műsza­ki embere időnként megjele­nik, igazíttat valamit a helyi szakemberekkel, majd elutazik. A bekötés, a garanciális átadás pedig várat magára. Éppen itt volna az ideje, hogy az illetékesek eldöntsék végre, óhajtanak-e valóban köz­ponti melegvízszoigáltatást ad­ni az említett házak lakóinak? Évekig ugyanis nem lehet ilyes­mivel hitegetni az embereket, még ha „objektív” okok játsza­nak is közre. Sok családban ugyanis nem csupán tisztálko­dási szempontból lenne szük­ség a meleg fürdővízre, de egyéb egészségügyi követelmé­nyek miatt is. Jelenleg van für­dőszoba és még sincs... Vajon mit szólnak ehhez az egyébként áldozatkész beruhá­zók? T. P. A pillangós termés védelméért ■ / o* ■ ; ■ ■>, ’ * '< Wyíi'í­í iÉÉ Mintegy negyedezer hold kapáslucema tárlóporozását végzi el a nagy teljesítményű gép a szabadszállási Lenin Termlőszövet- kezet tábláin. A két kaszálás szünetében a tarlón maradj kárte­vők — a lucemabogár, a lucemaböde és társaik — a sarjadzó növény fejlődését veszélyeztetik. A pillangós növény számára a szakszerűen, alaposan végrehajtott növényvédelem viszont csak­nem száz százalékos biztonságot jelent. Képünkön Parrag László gépkezelő, aki napjában félszáz hold lucernatarlót szór meg a jól bevált Hungária DL—7 porozószerrel. — írja fel Rimma címét, — hadarta Júlia, de máris észbe kapott: —■ Különben minek? Hiszen szomszédok vagyunk. Tudja mit? Hívjon fel pont hat­kor és várjon lent a sarkon a templommal szemben. Megfelel? — Meg, meg! Most pontosan négy óra, tehát két óra múl­va... ... Rimma szemmel láthatóan megörült, mikor Júlia nem egyedül, hanem Kokával érke­zett. Szerényen berendezett szo­bácskábán lakott. A lakás két­szobás volt, a másikat fiatal házaspárnak utalták ki. Alig bontotta ki Júlia a cso­magot, amit Koka vásárolt ösz- sze, megjelent Vlagyimir Bor- kov is. Tüstént megismerte Ko- kát, üdvözölte és többször is el­mondta, hogy mennyire örül a találkozásnak. De Koka nagyon jól látta rajta, hogy- színlel. Nem kerülte el a figyelmét a röpke fintor, a bosszúság és a kellemetlen meglepetés keveré­ke a fiatalember arcán. Míg Rimma és Júlia terített, Koka Vlagyimirral beszélgetett külföldi útjáról. Koka a fotel­ben ült, Vlagyimir pedig le, s fel sétálgatott cigarettázva. Időnként leverte a hamut a kis bronz cipellőbe, amit a kezében tartott. — Csak Brüsszelben volt? — kérdezte Koka. — Igen, majdnem mindent el tudtunk ott intézni. — Tetszett? Hogy telt az idő? — Hogy is mondjam? — vont vállat Borkov. — Azt kel­lene mondanom, hogy rosszul. Pontosabban: rosszul, de rövid volt. Koka mosolygott: — Vidám városka? — Nem volt túl sok időnk vi- gadozni. Nagyon zsúfolt prog­ram; reggeltől késő estig tár­gyalások. — Egyetlen egyszer sem sike­rült ki szellőztetni a fejét? Borkov szemmel láthatóan ké­nyelmetlenül érezte magát, nyo-; masztóan hatott rá ez a téma, kényszeredetten válaszolt. — Miért ne sikerült volna? Moziban voltunk, múzeum­ban ... — Természetesen benézett az üzletekbe is, — evezett el a ve­szélyes vizekről a figyelmes Ko­ka. — Bőség? — Ja, az üzletek? — igazítot­ta meg a nyakkendőjét Borkov. — Igen, igen, természetes. — Hogyan öltözködnek? Borkov gyors pillantást ve­tett Kokára, mielőtt válaszolt. — Képzelje, meglehetősen egyszerűen. Minden holmijuk kitűnően szabott, de semmi sem feltűnő. Például ön alighanem elmenne bármelyik brüsszeli ut­cán, mint bennszülött. — És a nők? ,Borkov elmosolyodott, elő­ször azóta, hogy belépett. — Alighanem a mieink szeb­bek, higgye el nekem. Koka udvariasan meghajolt: Ha Rimmához hasonlítom őket, akkor érthető... Bocsás­son meg, hogy kérdés-felelet es­tet rendezek, de mondja csak Vlagyimir... Vlagyimir... — Koka csettintett az ujjavai. — Szergejevics — segítette ki Borkov. — De erre igazán sem­mi szükség. Szólítson egyszerű­en Vologyának. — Jó, szóval Vologya... ér-

Next

/
Thumbnails
Contents