Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-09 / 134. szám

1967. június 9, péntek

1 oldal

Nem a cigarettázáson múlik

OLVASTUNK MAR olyan igazgatóról, aki a napi megbeszélések tartamát úgy rövidítette le igen jelentősen, hogy egyszerűen eltüntettette a tanácskozóhelyiségekből #a székeket. Mindenki iparkodott rövidre fogni mondanivalóját, hiszen ki szeret állva értekezni órákon át?

Most a kísérletek újabb változatáról érkezett hír a Lengyel Népköztársaságból. A dohányzás ellen küzdő bizottságok kezdeményezésére egyre több helyen tiltják meg a dohányzást — gyűlések, értekezletek idejére. Az antinikotinista „mozgalom” megfigyelői szerint különös eredményeket produkált a tilalom. Ahol érvényesítették, az értekezletek száma 20 százalékkal, ideje pedig 40 százalékkal csökkent.

Hogy egyre követelőzőbben jelentkezett az igény a tanácskozások számának, időtartamának csökkentésére, s ez napjainkban szemmel láthatóan realizálódik is, mélyebb folyamat következménye, mintsem hogy dohányzási tilalom vagy ülőalkalmatosság nélküli megbeszélések játszottak volna ebben érdemben szerepet. Az új gazdasági mechanizmus különböző aspektusai közül igen gyakran szó esik a következőkről. A tennivalók bonyolultsága, differenciáltsága, a nagyobb önállóságra való készség, illetve törekvés, meg sok más követelménye korunknak, a politikai hűség mellett, magasabb színvonalú közgazdasági műveltséget, kereskedelmi érzéket, műszaki felkészültséget feltételez. Hoz- aéértést.

MINDEZEK olyan képességek. melyeket nem lehet látszattevékenységi formákkal — ilyenek például: konkrét javaslatok, elgondolások helyett általános elvek fogalmazása, a felesleges ülésezések, az aktatologatás — helyettesíteni. Sem idő nincs erre, sem a gyakorlat nem engedi meg az ilyen ön- célúságot.

Hogy e tekintetben örvendetes előrehaladás elánjában vagyunk, a megyében mostanában lezajlott tanácskozások színvonala is bizonyította. Ne említsünk mást, mint például a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusát előkészítő megyei értekezletet.

Megfigyeltük-e, milyen rövid, idő alatt széles körű „sajtót kaptak” az — akár ezen a tanácskozáson. akár például a MÉSZÖV megyei küldöttgyűlésén elhangzott, átfogóbb érvényű megállapítások, koncepció- zusabb észrevételek, felvetések, javaslatok. Mi a titok nyitja?

AZ, HOGY NINCS itt semmiféle titokról szó. Amikor egy- egy fontos — de kevésbé fontos kérdésekben is az általános fogalmazás helyét okos körvonalazás, határozott állásfoglalás, tehát konkrétság foglalja el —, a probléma mindjárt érdekes. Nem „szórakoztató” értelemben, hanem úgy. hogy érdeklődést keltő. Azaz olyan, melynek súlyát kiki maga bőrén is érzi. Mondjuk, mint egy- egy vállalat monopolhelyzete a tsz-ek'kel szemben, vagy a felvásárló és kereskedelmi apparátus szükségtelenül magas haszonkulcsai. Világos, hogy aki egy adott értekezleten nem csak mint sirámot hozza elő, hanem elképzelései is vannak a visz- szásságok kiküszöbölésére —, annak felszólalására intenzíven odafigyelnek, azt nem „unalmas” hallgatni. Ilyenkor nem „hosszú” a hozzászólás, mert az konkrét, érdemi.

Érdemes hallgatni, mert arról beszél, amiről kell. Ilyenkor eszébe sem jut senkinek, ha netalán tíz perccel később lesz — cigarettaszünet.

Tóth István

Túl a megye határán

A nógrádi

A nógrádi szénről több mint is élnek a nógrádi bányavidékét évszázaddal ezelőtt. Bél ken.

Mátyás országleírásában (1735) Aknák, tárnák hosszú sora tesz említést először. Az első fogyott ki azóta. Napjainkban,

■

' ÍK- - V.

Gombaszüret Rákóczi-aknában.

bányát azonban a szabadság- amikor új energiahordozók ke- harc évében egy osztrák bánya- rülnek előtérbe, a szén jelenvállalkozó létesítette a Salgó- tősége csökken. A nógrádi bá- tarjánnal szomszédos Inászon.

Generációknak adott kenyeret a nógrádi szén és az arra épült ipar. Nyomorúságos kenyér volt. A kizsákmányolás mérve talán sehol az országban nem volt akkora, mint ezen a bányavidéken. Nem véletlen, hogy a munkások szervezkedése, ellenállása egyre, erősödött. A dicső munkásmozgalmi történelmi hagyományok ma

tán felszabaduló munkaerő foglalkoztatása most a megye legnagyobb gondja. A ' megoldáshoz nemcsak központi intézkedést várnak, hanem a helyi tartalékok feltárásával, a bányáknál felszabaduló épületek hasznosításával is igyekeznek segítséget adni.

A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél az idén több melléküzem kezdte meg a termelést. A Rákóczi-akna elhagyott vágataiban például nagyüzemi gombatermesztéssel foglalkoznak. Kisterenyén traktoralkal,- részeket készítenek, és megkezdték más mezőgazdasági gépalkatrészek gyártását is. Fűrészüzemük bérmunkát végez. Megkezdték a csomagolóládák készítését is. A saját próbálkozásokon kívül épületeket adtak át más állami, illetve szövetkezeti ipari üzemek létesítésére.

A visszafejlesztés azonban nem jelenti azt, hogy Nógrád végérvényesen búcsúzik a bányászkodástól. Szó sincs erről. Az északi, nagyrészt kifógyó- ban levő és silányabb minőséget adó telepek mellett igen gazdag szénmezők terülnek el a déli részen. Jelenleg is eredményes kutatások folynak. AI Nagybátony környéki bányász- kodást fejlesztik. A háromezerötszáz—hárömezerhatszáz kaló- riás szenéből évről évre többet kér a népgazdaság. Itt is van ugyan még bőven tennivaló. Ta-’

Szolgáltatások a szakszövetkezetben

Miképpen végezhet szolgáltatásokat egy szakszövetkezet? Bizony, sokféleképpen. Különösen Kaskantyún, ahol — a Homok Gyöngye egyedüli közös gazdaság lévén — a község lakói, akik nagyjából azonosak a szakszövetkezet gazdáival, rá is vannak utalva az ilyenfajta tevékenységre. A vezetőségnek gondja van rá, hogy az igényeket a lehetőségekhez képest kielégítse.

Lássuk, miben áll ez.

Növényvédőszer, műtrágya. Mindkettőből bőséges mennyiségre van szükség a 750 hold körüli tagsági szőlőre, s a köztes gyümölcsfákra. A közös a gazdák részére évente 16—20 vagon műtrágyát szerez be, s 15 —16 féle növényvédőszert- Ez utóbbiból módosulnak az igények, az újfajta szerekből tavaly még csak 20, az idén már 90 mázsát vásároltak a gazdák. Nem volt hiába hát a téli ismeretterjesztés,

Rekonstrukció. Bár a tagsági szőlő terméshozama az utóbbi években növekedett, átlagosan azonban tavaly sem haladta meg a 17—18 mázsát holdanként. Az új telepítés előnye szembeszökő: a négyéves szőlő 38 mázsás átlagot adott. (A Homok Gyöngyének 130 hold új szőlője és 42 hold közös gyümölcsöse van.) A nagyüzemi táblarendszer kialakítása, a régi szőlők felújítása égető szükséggé vált Kaskantyún is. Hat holdon ez már megkezdődött — a Kocsis Irma-fajtát ültették ki —, további 30 hold felmérés alatt áll. A közös ehhez csereterületet ad, megrendeli a terveket és a szaporítóanyagot, elvégezteti a talajegyengetést, a telepítéshez gépeket ad és szakemberei díjmentesen végzik el

a kitűzést. A közös erdő fáiból készül a támrendszer is, s arról sem feledkeznek meg, hogy az e célra letarolt erdőt pótolják: legutóbb is 18 holdon telepítettek új nyárjast és akácost.

Átvétel, értékesítés. A tagsági parcellákon megtermett bor mintegy háromnegyedét a pincegazdaság veszi át. A többit

— az államinál magasabb árért

— a közös vásárolja fel, s ebből látja el az egy saját és a három, más közös gazdaságokkal fenntartott kimérését- A csemegeszőlőt pedig — úgy tervezik —, a dunaújvárosiak részére árusítják majd, a Dunai Vasmű területén.

Építőanyag. Az ezzel való ellátás a TÜZÉP feladata lenne. De a helybeli telepen csak tüzelő kapható, az is igen korlátozott választékban. Holott a községben évente 15—20 családi házat építenek, zömmel a szakszövetkezet gazdái. Költöznek be a tanyákról, s fiatal párok teremtenek maguknak „fészket”, flogy dolgukat megkönnyítse, a szakszövetkezet szerzi be részükre az építőanyagot. Ez a vállalkozása nem mentes a bonyodalmaktól, mivel az adóhivatal tízszázalékos forgalmi adóval terheli meg, mint „közbeiktatott szerve”. Pedig# a közös gazdaságtól mi sem áll távolabb, mint az építőanyaggal való nyerészkedés, viszont a többletkiadást sem vállalhatja, így az adót kénytelen áthárítani a vásárló gazdákra. Az igazság az, hogy részükre legtöbbször még így is előnyös a közvetett beszerzés'.

Természetes, hogy az új házak kertjét is méltóképpen kívánják hasznosítani tulajdonosaik. "Részükre ezért a közös I

nemes gyümölcsöt termő fák csemetéit szerzi be. A nagyüzemi terület évről-évre gazdagabb termést hoz, s ezt, jól egészítik ki a nagy ablakos, villaszerű otthonokat övező pompás házikerteik/ Párhuzamos sínen „fut” a közös és az egyéni boldogulás, s ezt támogatja hasznosan a szakszövetkezeti szolgáltatások mind szélesebb rendszere is.

H. D.

Széngyalú a kányási frontfejtésen.

(Koppány György felvételei.)

nyászkodást különösen érinti ez valy még huszonöt százalékos a nem is csak országos, hanem dotációra szorultak a nagybáto- világjelenség. Egyes bányaüze- nyi bányák. A kongresszusi kémek termelését visszafejlesztik.

A bányák visszafejlesztése folyNövekszik a mirelitfejadag

Hatvan esztendővel ezelőtt épült fel Budapesten az ország legnagyobb hűtőháza, amelyet 1950-ben nagyobbítani és korszerűsíteni kellett. Azóta újabb és újabb hűtőházak épültek, s tavaly már 3 milliárd és 500 millió forint értékű élelmiszert tároltak, illetve tartósítottak a hűtőipar tárházaiban és termelőüzemeiben. A budapestin kívül 1951-ben még csak a kecskeméti hűtőüzem fagyasztott, később a győri, a debreceni, a kaposvári és a békéscsabai hűtőházak is „beléptek” és tavaly már működött a több mint 700 vagonos bajai, sőt legújabban az ugyancsak ilyen kapacitású székesfehérvári hűtőház, amely mínusz 20 fokon tárolja, illetve tartósítja az élelmiszereket.

Az Országos Hűtőipari Vállalat budapesti központjában Kiss Sándor főmérnök tájékoztatott bennünket a hűtőiparról.

— Amíg 1950-ben csak 700 tonna élelmiszer került ki a hűtőüzemekből, 1960-ban már 12 ezer tonnát szállítottak, s ebben az esztendőben több mint 40 ezer tonna sajátkészítésű élelmiszer hagyja el hűtő- házainkat. 1970-ben 70 ezer

tonna hűtött élelmiszert készítünk.

— Magyarországon mindinkább kedveltek lesznek a mélyhűtött élelmiszerek. Készételeink javarészének végleges elkészítése nem tart 10—15 percnél tovább. A tavaszi és nyári tartósított gyümölcsök az év minden szakában — aránylag elég olcsón — kaphatók, exportálunk is belőlük.

— Magyarországon is gyorsan növekszik a fogyasztás. Egy évvel ezelőtt, még „csak” 0,9 kilogramm volt a „hazai fejadag”, az idén ez előreláthatólag 16 dekával emelkedik.

— Terveink szerint az idén zöldborsóból és zöldbabból több mint 5 ezer tonnát, vegyesfőzelékből 2200-at, tökből 3 ezret, parajból ezerötszáz tonnát, karfiolból ezer tonnát és sóskából 500 tonnányit dolgozunk fel. Természetesen a gyümölcsfélékben is nagy választékot kívánunk biztosítani: málnából 800, szilvából 1180, szamócából 1200, sárgabarackból 1020, és őszibarackból 520 tonnát. ’

szülődés idején azonban offenzí- vát kezdtek a gazdaságosságért.

A műszakiak, közgazdászokf számításokat végeztek, részletes „haditervet” dolgoztak ki.1 Megszületett a mindenki által merésznek vélt felajánlás: ennek az ötéves tervnek a végére gazdaságossá teszik a széntermelést.

Nagybátony legnagyobb aknája Kányás. Ez a bánya jelkép is. a jövőre vonatkozólag) Az első csille szenet 1951-ben adta, azóta pedig már vagy másfél millió tonnát. Jelenlegi szénvagyona meghaladja a 13 millió tonnát, viszont a hozzá kapcsolódó területen újabb 18 millió tonnáról beszélnek a geológusok, Naponta ezerháromszázharminc tonnás tervvel dolgozik, a távlat napi kettőezernégyszáz tonna elérése.

Műszaki fejlesztés, a korszerű módszerek alkalmazása, a takarékosság a kányásiak sikerének titka. Az elmúlt negyedévben például már a termelés hatvan százalékát jövesztették rárob- bantással, illetve gépekkel. Sok verejtéktől mentették meg ezzel a bányászokat és termelékenyebbé tették a munkát.

Nógrádban a jövőben is bányászkodnak tehát, csak más módszerekkel, mint eddig. Sokkal korszerűbben, gazdaságc»- sabbanj