Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-04 / 130. szám

1961. Június 4, vasárnap 3. oldal Térképváltozás Ladánybene tanácselnökének hivatali szobájában is ott függ a község térképe. A külterü­let északkeleti szélén jól lát­ható a Madaras! tó, illetőleg a belőle kinyúló Kis Madaras jel­legzetes térképrajza. Tó, víz —, milyen jó, ahol ilyen van. Kivált ha ekkora, mintegy 200 holdnyi területen. Igen ám, ha olyan ártat­lan volna e tónak és nyúlvá­nyának természete, mint a puszta egyezményes jelből gon­dolnánk. — Esős évszakokban 40 hol­dat veszélyeztet a tó — magya­rázza Csábi Dezső vb-elnök. — Tavaly — a belvizekekl együtt *— kerek 900 hold szántóban, rétben esett kár. Erre is, de 156 hold legelőre is adómérséklést kellett adnunk. Kommentár nélkül — jézusmária!... — kiáltó, ,t fel kétségbeesetten a könyvelő fiatal- asszony és sápadtan visszahuppant a székre, miután a munkaidő le­teltével már haza készülődött. — Mi történt, Jutka? — sereglet­tek köré a társnői. O pedig nyi­tott pénztárcáját mutatva, akado- zón magyarázni kezdte: — Az utolsó százasom volt... és még négy nap a fizetésig!... Azt váltottam fel reggel a Rákóczi úti zöldségboltban. Nyolcnegyvenet fizettem és csak egyhatvanat kap­tam vissza ... Jaj, oda a kilenc­ven forintom!.. . Biztosan ott ma­radt, másutt nem vásároltam, mert úgyis annyira ki volt számítva az időm. Még egy kiló kenyeret sem tudok hazavinni!... — Nem kell így kétségbeesni, Jutkám. Menj vissza az üzlet­be ___ Sokan voltak ott, amikor v ásároltál? ... Hátha elfelejtettek visszaadni a tumultus miatt. .. Hátha vissza tudnak következtet­ni a te vásárlásodra... — taná­csolta vigasztalón az egyik meglet- tebb korú társnő. — A, reménytelen .. . Bottal üt­hetem már a nyomát — legyintett lemondón az asszonyka. — Próbáld meg mégis. Hátha ... Hiszen annyi szép példát halla­ni ___ — győzködték egyszerre t öbben is. Szó, ami szó, a fiatalasszony ke­véske reménnyel bár, de elment a zöldségboltba. — Ne haragudjon, nem én szol­gáltam ki, nem emlékszem rá — hangzott az eladónő válasza. S ab­ban a pillanatban megjelent a rak­tárajtóban az üzletvezetője. — A reggel itt hagyott kilencven forintról van szó? .. . Az apró visz- szaadása után úgy el tetszett sza­ladni, hogy a kezemben maradt a papírpénz. ín tudom, hogy az asz- szonyoknak mindig sietős a dol­guk ... Itt van kérem, tessék . . . — nyújtotta át elnéző, megértő mosollyal a fizetés előtti utolsó vagyonkát. —y —n Ez is veszteség. Még komo­lyabb azonban a következmény az állattartás szempontjából. Kellene a jó legelő, rét a Hu­nyadi és Erdei Tszcs-k jószá­gainak, de a községben lakók háztáji teheneinek is. Most pél­dául mindössze 29 szarvasmar­hát hajtanak ki gulyára. Sokan — a szűk legeltetési lehetősé­gek miatt adták el teheneiket. — Milyen mély vizű a tó? — kérdezzük. — Most 3—4 méteres. Száraz időben derékig ér. — Mit szándékoznak tenni, — elnök elvtárs? — Állami támogatással ez év első felének végére hozták elő­re a közel 5 kilométer hosszú csatorna tervének elkészítését. A csatorna a Dunavölgyi Fő­csatornába vezeti le a Mada- rasi tó és nyúlványának vizét, és segít megoldani Lajosmizse határrészének vízmentesítését is. — Mit tudnak a tervről, mi­lyen stádiumban van? — Készül. Bízunk benne, hogy a Bajai Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság idejében rendelkezésünkre bocsájtja. Ügy tudjuk, megyei tanácsta­gunk, Szendrei Sándor, a Ma­gyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának vezetője ugyan­csak szorgalmazza ügyünket. — Ha megvalósul a csatorna- építés, mit nyer a község? — Megszűnik az említett terü­letek veszélyeztetettsége, szép rétek, legelők szabadulnak fel a két tszcs állatai, de a belterü­leten lakók tehenei számára is. — Csak egyedül a vízleveze­téssel érik ezt el? — Nem. A megyei tanácstól 600 ezer forintot kapunk lege­lőjavításra ... Ha minden rendjén megy, nemsokára újra kell rajzolni Ladánybene határának térké­pét th —n Kedden nyílik a munkásör kiállítás A munkásőrség megalakulásá­nak tizedik évfordulóját ünne­peltük nemrégiben megyénkben és országosan. Most, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom ötvenedik évfordulójáról való megemlékezés jegyében kerül megrendezésre az a kiál­lítás, amelyet kedden délután nyitnak meg Kecskeméten a Csemegeszőlőgondok a kutató szemével — Ez itt a kétrügyes dugvány- többszörösévé tesszük — magya- telepítés — mutatja dr. Szegedi rázza a neves kutató. Sándor, az Országos Szőlészeti Ezenkívül az üvegházban, és Borászati Kutatóintézet Mat- hollandi ágyban is nevelődnek hiász Kísérleti Telepének yeze- az apró növénykék, egy és ket­tője. A nedves, barna homok- rügyes dugványok, a legjobb ból egyenes sorokban ágaskod- csemegeszőlő-fajtákból. Szabad nak az apró szőlőnövénykék kis földön 600 ezer dugvány fejlő- smaragdzöld levelei. Nagyon dik, az üvegházakban és a hoi- szép látvány. ' landi ágyakban pedig 40 ezer a » w .. , . Rekord nevű fajtából. Ez a ,A szabadföldi rugydugva- csemegeszőlő szeptember közé- nyozas nagy gondosságot kivan. én érjk_ Fürtje kedve26en ia­Fokent a rendszeres öntözést, za> vánas> ^gyói csepp alakú- hogy a kellő talajnedvesség ak> hamvas fehér színűek. Ez mindig meglegyen. Viszont Magyarországon a legnagyobb nagy jelentősege van a szapon- szemeket termő fajta, toanyag-eloallítas meggyorsíta- a másik elismert fajta az sa szempontjából. Csak két rü- Olympia, amely a Csabagyör.- gyet, nem az egesz vesszőt hasz- gyével egyidőben, tehát igen ko- naljuk fel es így a szaporítást drjk. A beszélgetés során azt is a megtudom, hogy az előbb emli­. | tetteken kívül még hat fajtaje- WmmMi. löltje van az intézetnek, ame- lyekből átlag egytől—három „ - hektáros törzstáblákat telepítet­„ - tek. Ezeket is felterjesztették »T A szaporítóanyag előállítását 'll j azzal is meggyorsítják, hogy Vada^anyka nemes K ben 700 CZ/Cr darab síma vesszőt badszállási MaThiás^Tsz-nek^s [rattdfrfés 440 ezer gyökeres vesszőt van három holdja. Szerintem adtak a mezőgazdasági nagyüze- 1970-ig meg lehet oldani a leg- moknek telepítésre. Ez elsősor- jobb csemegeszőlő-faják szapo- ban annak köszönhető, hogy a rítóanyagának kellő mennyiségű gyors elszaporítási módszere- előállítását. Addig a már" meg- Kiss Erzsébet, az intézet ket, közte a rügydugványozást lévő települések nagyrésze ter­munkatársa a zöldoltást ápolja, üzemi méretűvé tették. more is fordul. Tehát számít­Nemrég jelent meg dr. Szege- hatunk arra, hogy végre több di Sándor és dr. Horváth Sán- és olcsóbb csemegeszőlő jut dór, az intézet homoki osztály- valamennyiünk asztalára, vezetőjének közös szerzésében Azonban ennek az az egyik A szőlőtelepítéstől a szüretig cí- fontos feltétele, hogy a gyors mű könyv második átdolgozott szaporítási módszereket, amit kiadása. Ebben olvasható: A mi itt alkalmazunk, valameny- homoki csemegeszőlő-termesz- n^* szőlőt termeszteni akaró téssel kapcsolatban még kevés a nagyüzem tegye magáévá. Mi tapasztalatunk, intézményes ku- szívesen fogadunk minden tatásával pedig csak néhány éve szakembert és adunk segítséget foglalkozunk. Most fordulnak akar szapontoanyagot tekint- termőre azok a kísérletezésre is ve’ akar szakmai tanácsot ille­Mészáros László munkatárs, a klimatikus viszonyokat ellen­őrzi az üvegházban. Cifrapalota dísztermében. A ki­állítás — amely országos és me­gyei anyagot tartalmaz — be­mutatja az eltelt tíz év alatt megtett utat, a megalakulástól napjainkig. Az érdekesnek ígérkező kiál­lítás június 6-tól 16-ig naponta 10—17 óra között várja látoga­tóit. alkalmas törzs szőlőtelepítések, tőén. valakiből rossz asz- szony? Ha az ura el­issza a keresetét, és úgy megy haza, mint az állat. Ordít, üti-veri a gyerekeket, a jelesé­gét. Még neki áll fel­jebb. Ha ez megy éve­ken át, az asszony azt mondja: „Hát nekem csak ez jár? Hogy az eszem majd szétmegy, mit adok enni a gye­reknek!” — És egy­szer változtat a sorsán. Otthagyni nem tudja az embert, hát meg­csalja ... Tudják, milyen az én kis feleségem? Ne­kem csak az a dolgom egész vasárnap, hogy hemperegjek, játsszak a kicsikkel. Csináljuk a leckét, meg bolondo­zunk. Ha beteltünk a já­tékkal. a szekrény mö­gül elővesz az asszony egy üveget: „Látod, gondoltam rád. Inkább itthon igyál, mint a kocsmában ...” — Na, ilyen okos kis felesé­gem van nekem .,. De milyen jó ez! Van min­denünk. Már vágtam az idén egy három mázsás malackát, de még vágok egy má­zsásat ... Olyan jó ki­pihenten, olyan jóked­vű vasárnap után mun­kába kezdeni... Majsánál leszállnak a szaktársak. Dezső bá­csi kikíséri őket a ku­péból, de alig jön visz- sza a helyére, kiabál­nak kintről. — Dezső! Dezső! Kocog a peronra. Kis idő múlva két nő társaságában jelenik meg. Egyikük piros kabátos, színes ken­dős ifjasszony, a má­sik, idősebb, tettebb, élénk menyecske. Az utóbbi kék-rózsaszín babapaplanba csavart pólyásbabát tart két karjában. Hamarosan kiderül, hogy ő Dezső bácsi felesége, meg hogy a baba a fiatalé, csak ilyenek az anyák: szívesen babusgatják a másét is. Milyen vidá­man hajol közelebb a kicsihez ő is. — Ez az én menyem lesz.j Elfogadnám ötödiknek az enyéim mellé. Dezső bácsi meg áll a két asszony mellett. De még a tartása is megváltozott, nem csak az arca. Szinte kato­násan komoly. Kihúz­za magát és abszolút szótlan. A nők nevet­gélnek. Kedvesen, de határo­zottan szól oda a fele­sége. — Mennyit hoztál? Dezső bácsi hallgat. — Mondom, mi jött ki? Az ember vonakodik. — Majd ... Az asszonyka azon­ban következetes, de szinte játékosan fag­gatja, vigyáz, ne sértse. — Na, mit kell azon számolni? A piros kabátos a férj segítségére siet. — Majd ráér az ké­sőbb is, ugye Dezső bácsi? A munkás feszeng, komoly, Kis szünet, az asszony várakozóan te­kint fel rá, miközben mozgatja ölében a pó­lyát. — Ezemégyszáz — mondja halkan az em­ber. — Megvan a szalag? — huncutkodik a fele­ség. — Meg. — Akkor jó — ka­csint össze a két me­nyecske. — Biztos, ami biztos. Dezső bácsi tűkön áll. Mikor az 6 meg­állójuk következik, fel- lélegzik: csakhogy le­szállhatnak már. Az asszony Rendelkezik, melyik csomagot ve­gye át tőlük is. Hű, milyen rend lehet ott a háznál! De olyan kedves, mosolygós ez az „egrecérozás”. De­zső bácsi is olyan ren­des, családias ember. Ügy vigyáz a két asz. szonykára, míg le­szállnak, mintha gye­rekek volnának. Tóth István amelyeket elsősorban azért hoz- Külön említést érdemel, hogy tunk létre, hogy a szükséges eddig a csemegeszőlő-vesszők szaporítóanyag-igényt minél ára hasonló volt a borszőlőké- előbb ki tudjuk elégíteni. hez. Ez nem segítette az előb­A későbbiekben azt fejtege- biek szaporítását, egyúttal a tik, hogy nálunk a csemegesző- fajták elterjedését. Az idén lő-termesztés nem régi kelejű ezen is változtattak, az Ültet­és bizony nagyon messziről kel- vénytervező Vállalat magasabb lett elindulni ahhoz, hogy el- átvételi árat biztosít a kiváló érjék a mai eredményeket. csemegeszőlo-fajtak szaporito­Dr. Szegedi Sándor hozzáte- anyagáért szí: — Elég ha csak egy példát K. S. Galambos Ferenc, a fajta jelöltek törzstábláján végzi a permetezést. Egy kis igazítás a gépen és máris hullik a gom­baölőszer az értékes növényállo mányra.

Next

/
Thumbnails
Contents