Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-04 / 130. szám

í. oldal 196T Június 4, vasárnap Csendes puccs Izraelben — Katonai tanácskozás Kairóban Elszigetelődött az angol—amerikai imperializmus Jelentések a közel-keleti helyzetről Az A1 Ahram szombati jelen­tése szerint Kairóban pénteken Nasszer elnök vezetésével meg­beszélést tartottak a fegyveres erők vezérkaránál és áttekintet­ték a közel-keleti helyzet leg­újabb fejleményeit. Az egyip­tomi belügyminiszter felszólí­totta a lakosságot, tegyen elő­készületeket az esetleges légi­támadások esetére. A rendőrsé­get kiképzésben részesítik az ejtőernyősök elleni harcra. Moshe Dayan tábornok kine­vezése Izrael új hadügyminisz­terévé ..csendes államcsínynek” tekinthető — írja az A1 Ahram szombati száma. Eskol minisz­terelnök engedett a szélsőséges katonai nyomásnak, és gyakor­latilag minden hatalmat Dayan- nak adott át. Dayan kinevezé­se máris a háborús láz fokozá­sára vezetett Izraelben — írja a lap. Pénteken áz izraeli kormány két tagja is harcias nyilatkoza­tokat tett. Galili tájékóztatás- ügyi miniszter kijelentette, hogy az országnak fel kell készülnie a háborúra, azt hangoztatta, hogy a kormány növeli a ka­tonai potenciált. Az EAK-ban az a vélemény alakult ki, hogy Dayan tábor­nok hadügyminiszteri kineve­zésével Izraelben csendes pucs- csot hajtottak végre, egy hábo­rús kormány létrehozására. A Gumhurija című lap főcíme: „A háború küszöbön áll.” Az EAK-ban az Akabai-öböl hajózásának biztosítását célzó angol—amerikai tervet, az ún. tengeri hatalmak deklarációját eleve elutasítják. A deklaráció ügyében megkö­zelített fővárosokból érkező je­lentések szerint a szóbanforgó kormányok többsége elutasító, hűvös, vagy semmire sem kö­telező választ adott az angol— amerikai tervezetre. A kommunista Morning Star szombati vezércikkében megál­lapítja: az angol—amerikai im­perializmus még soha nem szi- getelődött el ennyire. A lap megbélyegzi azokat az angol konzervatív köröket, amelyek angol—amerikai katonai beavat­kozást sürgetnek. Az AFP isztanbuli jelentése szerint három szovjet romboló szombat hajnalban áthalad a Boszporuszon és a Földközi-ten­ger felé tart. Szombaton délután, magyar idő szerint 3 órakor összeült New York_ban az ENSZ Bizton­sági Tanácsa, hogy folytassa a közel-keleti helyzet vitáját. A délután folyamán Izrael és Szí­ria küldötte szólalt fel. A% NKP-t legalizálni kell MOSZKVA (TASZSZ) Franz Arens, a Német Kom­munista Párt legalizálásáért in­dított mozgalom kezdeményező bizottságának tagja nyilatkoza­tot adott a Pravdának. Elmon­dotta: azt a feladatot tűzték ki, hogy a nyugatnémet közvé­leménynek megmagyarázzák a tizenegy éve törvényen kívül levő Német KP legalizálásának szükségességét és időszerűségét. Arens megjegyezte, hogy az NSZK-ban is sokan követelik a tilalom feloldását. A közvéle­ményt ugyanis aggasztja az NSZK-ban kialakult helyzet: miközben a kormány szemet- huny a náci erők mozgolódása felett, a Német Kommunista Növeli a feszültséget a „Turkesztán“4 ért provokáció Amerikai tengerészgyalogosok több egysége pénteken támadást indított a szabadságharcosok megerősített állásai ellen Tam Ky-től 20 kilométernyire észak­nyugatra. * Amerikai bombázók szombat délelőtt Saigon és Quang Ngai közelében támadták a felszaba­dító hadsereg feltételezett csa­patösszevonásait. Arab egység, nyugati manőverek Római „csúcs66 — Szakadás Nigériában AZ IMMÁR második hete tartó közel-keleti válságban az elmúlt na­pokban három fontos EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN csatlakozási tárgyaláso­kat, s közben to­vább puhítani Ang­liát. elem nyilvánult meg. Ezek kö- válság befolyásolja a görögor- NIGÉRIÁBAN a héten bekö zül a legfontosabb és a közel- szági helyzetet, is. A New York vetkezeti a régóta érlelődött keleti válság imperialista ki- Times megírta, hogy az athéni szakadás. Miközben Afrikában robbantóit kellemetlen megle- junta véleménye szerint az már csak gazdasági okokból is petésként érő elem az arab or- arab—izraeli feszültség olyan keresik az egység útjait, Afrika szagok egységének megnyilvá- fontossá teszi a görögországi legnépesebb állama széthulló- nulása. Mindenesetre a hét stabilitást a NATO-hatalmak ban van. Tekintve, hogy Kelet- egyik szenzációjának számít a számára, hogy még látszatból Nigériában — főleg az ameri- jordániai király. Husszein vá- sem tudnak törődni az egyre kajaknak — nagy olajérdekelt- ratlan kairói látogatása és az a terrorisztikusabb görög közálla- ségei'k vannak, az eset kísérte- védelmi egyezmény, amelyet az pótokkal. A puccsista kormány tiesen emlékeztet Csőmbe hét EAK fővárosában Nasszer el- azon a héten, amelyen a vá- év előtti „Katanga-akci ójára”, nőkkel megkötött. A héten te- lasztásoknak kellett volna le- Ezen az sem változtat, hogy a hát lezárult az arab országok zajlaniuk, újabb és újabb letar- nigériai központi kormány nyo- köre Izrael körül: az áprilisban, tózta fásokat eszközölt vala- mására az Egyesült Államok hi- majd május elején a szíriai ha- mennyi volt politikai párt kép- ratalosan elutasította a szaka­iadó rendszert nyíltan fenyege- viselőinek sorából. A New York dár állam elismerését. Nyilván- tő izraeli agresszív köröknek Times említett cikke ingerülten való, hogy az imperializmusnak elébb az EAK csapataival, majd állapítja meg, hogy az athéni nem’ a széthulló Nigéria egyes most a jordániai határon felvo- junta képtelen a Nyugat számá- részeivel való szembekerülés, nult közös arab csapatokkal kell ra propaganda okokból oly fon- hanem a viszálykodó egységek szembenézniök. tos demokratikus köntös felvé- fölötti ellenőrzés a célja. A közel-keleti válság másik telére, és csapkodása egyúttal fontos eleme a nyugati hatal- fokozódó bizonytalanságának mák propaganda és diploma- nyilvánvaló következménye, ciakampányának kibontakozó ÄZ A TÉNY h a közös kudarca, ami szorosan össze- , , ,, függ az arab egység hatásos Piac ™mai csacsertekezletén megnyilvánulásával. komoly figyelmet szenteltek a Természetesen az arab orszá- közel-keleti problémáknak, nem gok jogos harca szempontjából csupán a válság általános ha- a legfontosabb — egységük mel- tását bizonyítja, hanem azt is, lett — a nemzetközi méretű tá- hogy a mind több kérdésben mogatás, s elsősorban a szocia- egységesen fellépő Közös Piac lista országok, köztük hazánk, tagállamait de Gaulle szeretné de természetesen elsősorban a maga köré állítani — és adott Szovjetunió hatékony szolida- esetben — közel-keleti politiká- ritásának megnyilvánulása. jának támogatójává tenni. Ma­Az aggasztó közel-keleti hely- gén a római csúcstalálkozón há­zét. azonban semmiképpen sem tározottan különbséget tettek a feledtetheti, hogy egyre komo- megvalósíthatatlannak látszó rabb hírek érkeznek Délkelet- politikai integráció és az egyes Ázsiából; ez a figyelemelterelés államok — a degaullei „hazák volna éppenséggel az amerikai Európája” koncepcióinak meg- propaganda egyik célja. Május felelő — együttműködése 31-én — az amerikaiak beisme- közé. A római csúcstalálkozón rése szerint — a vietnami há- napirendre került Anglia felvé- ború legvéresebb hónapja feje- teli kérelme is, amelyet ugyan ződött be, s persze a legnagyobb a Közös Piac több tagja támo- amerikai veszteségek hónapja gatott. de nem valósultak meg is. A VDK felett lelőtt amerikai a brit remények, hogy az ötök gépek száma már majdnem el- egységfrontja alakul ki de éri a kétezret. A Johnson-kor- Gaulle ellenében. A közös piaci mány e hónapban újabb eszka- együttműködésből sok hasznot lációs lépéseket hajtott végre, szerzett tagállamok, így a de s az elmúlt napokban tovább Gaulle kedvéért még Hallstein fokozta fenyegetéseit Kambod- fejét is feláldozni kész nyugat- zsa ellen is. ami a háború szé- németek, egyáltalán nem akar- lességében való kiterjesztésének ták Anglia miatt kiélezni a további érlelődését tanúsítja. helyzetet. Ekként a római csúcs KORÁNTSEM csak publicisz- megfelelt de Gaulle szándéká- tikai fogás, hogy a közel-keleti nak; minél tovább elhúzni a Az amerikai repülőgépek által pénteken megtámadott „Tur- kesztán” gőzös kapitánya, Vik­tor Zokolov rádiógrammban kö­zölte, hogy Ribacsuk, a támadás során megsebesült hajógépész belehalt sérüléseibe. Zemcov motorkezelőnek, a támadás má­sodik sebesültjének állapota ag­godalmat kelt. A „Turkesztán” szovjet gőzös Kamphnából, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság egyik kikötőjéből szenet szállított vol­na Japánba. Az amerikai légi­kalózok támadása a révben érte a hajót, négyszáz méterre a ra­kodótól. A Pravda szombati számában Oleg Ignatyev hangsúlyozza: — Ez a provokáció arról ta­núskodik, hogy az amerikai ka­tonai klikk még tovább akarja élezni a nemzetközi feszültséget. A „Turkesztán” szovjet fehér­hajót ért amerikai légitámadás híre csak növeli azoknak az ag­godalmát, akik attól félnek, hogy az ilyen incidensek a két nagyhatalom összecsapására ve zethetnek Vietnamban — mond­ják londoni politikai körökben Francia kenyér PÁRIZS. (MTI) A francia kormány engedé­lyezte a kenyér árának feleme­lését. A félkilósnál kisebb ke­nyerek árát 2 centime-mal, az ennél nagyobbakét 3 centime mal emelték. Az Humanité sze­rint augusztusban újabb kenyér' áremelés várható. Párt, amely kiutat mutat a német népnek és óriási áldoza­tokat vállalt a hitleri faszimus elleni harcban, továbbra is ti­lalom alatt áll. Segíthet-e rajtuk az államügyész? Ez év tavaszán, márciusban, Ca­racas, a venezuelai főváros egyik lakosának, Miqelina Ruiznak sú­lyosan megbetegedett a kislánya. A megrémült édesanya elindult or­vost keresni. Amikor visszatért, lakóhelyén csak romokat talált, holmijai és szegényes bútorai nyomtalanul eltűntek. A szomszé­dok elmondották a szegény asz- szonynak, hogy távolléte alatt megjelentek a városi hatóságok képviselői, a rendőrséggel együtt, és lerombolták lakását, egy nyo­morúságos viskót, amilyen na­gyon sok van Antimanoban, a sze­gények negyedében. Erről a drámai eseményről szólt az a levél, amelyet a venezuelai főállamügyésznek írt Lucas Pere^ a caracasi városi tanács tagja. A levélíró attól félve, hogy levele nyomtalanul eltűnhet az állam­ügyészi irattár mélyén — fizetett hirdetés formájában tette közzé a Nációnál című, nagy példányszá­mú újságban. A levélíró közli, hogy hasonló sors vár még 45 családra egy má­sik negyedben, 80 családra Porte- rito negyedben, 440-re pinto-Sali- nazban, és másutt. Viskóikat le­bontásra ítélték. Miért ilyen kegyetlenek a ható­ságok? Venezuela fővárosa, amely eb­ben az esztendőben ünnepli fenn­állásának 400. évfordulóját, korsze­rű város, másfélmillió lakosa van. Égbe nyúló toronyházak, szeszélye­sen egymást keresztező autóutak, soksávú országút, amely a két ki­lométer magasságú Avila csúcsra visz fel, ezer meg ezer autó, mely a város betonútjain száguld. Mind­ez azt az illúziót kelti, hogy ez a dinamikus város szépen virágzó életet él. A főváros körül emelkedő csu­pasz dombokon a szegények évek óta mind gyorsabban „építkez­nek”. A várost fokozatosan a nyo­mor gyűrűje vette körül. Most, amikor már sűrűn benépesült és egyes negyedekbe már a villanyt, sőt a vizet is bevezették, egyszer­re felébredt a földspekulánsok ér­deklődése. Az újonnan jelentkező tulajdonosok a magántulajdon szent elvére apellálva bejelentet­ték jogukat az/állítólag őket ille­tő földre. Kemény harc kezdődött a szegények és a gazdag spekulán­sok között. A szegények védel­mezték azt a jogukat, hogy hajlék legyen a fejük felett, a gazdagok pedig azt, hogy kizsákmányolhas­sák az előbbieket. Ebben a harc­ban a hatóságok a gazdagok vé­delmezőiként lépnek fel. Lucas Perez városi tanácsos, aki a levelet írta „a Köztársaság, az Igazságosság, a Béke, a Jog, a Demokrácia és a Szabadság nevé­ben” szívbe markolóan könyörög a főállamügyésznek, szüntesse meg ezt az önkényt, és ismerje el a szegényeknek azt a jogát, hogy emberi életet élhessenek. De vajon segíthet-e rajtuk az államügyész? P. Siblin Fizetéskor Péntek este. Kiskun­halason nagy csapat munkás száll át a pesti vonatról a félegyházi­ra. Egészséges lármá­val foglalnak helyeket. Ebben benne van az orom is, ami a heti­kétheti hazatéréssel jár. Most már nem messze a család; ezen a rövid vonalon szó­ródnak szét. Ahogy az egyik zöld műbőrkabátos, csontos férfi leül mellém, szinte megcsodálom. Szakasztott Bourvil, az a francia színész — „A nagy buli” című filmből. Szegletes ko­ponya, kicsit horgas orr, meg az a fitető tekintet. A többiek Dezső bácsinak szólít­ják, pedig korántsincs olyan bácsi sorban. A szemben levő paraszti öltözetű munkás pél­dául nála jóval öre­gebb. Beszédes, jóindulatú ember ez a Dezső bá­csi. Egyik társának olyan tüzetesen magya­ráz a havi bérlet meg a heti jegy közötti kü­lönbségről, hogy még tán sok is. Büszkén mutogatja a magáét, ami csak márciusban lesz aktuális, de már lebélyegeztette a válla­latnál. — Biztos, ami biztos. Én úgy szeretem, ha minden el van intézve — erősítgeti, s erős mar­kában olyan vigyázva tartja az igazolványt, mintha pillangó volna az a papírjószág. — Mit mutat az, hogy le­pecsételték? Azt, hogy a vállalat számít rám. Odafordul a szem­ben ülőhöz. — Na még szép. Az enyémet ne bélyegezte volna le? Tizenhét éve dolgozok a vállalatnál. Tudja, mire nyugdíjba megyek, negyvennél is több lesz az időm, hi­szen alig vagyok túl a harmincon. — Akkor magának már most szép nyug­díja lenne azzal a ti­zenhét esztendővel... — gondolkodik hango­san a másik, aki fázó­san húzza nyakát a gallérjába, pedig me­leg van a kocsiban. — Hát igen... — teszi el széles mozdu­lattal Dezső bácsi a rózsaszínű dokumentet. önérzetesen elmoso­lyodik, alulról felfelé néz a szaktársra, ahogy megkocogtatja a térdét. — Látta már mit csi­náltunk mi Kelenföl- dön? Ahogy jövünk, balfelől... Nahát, azt a lakótömböt a nyáron kezdtük el, és már tor­náznak a gyerekek a tornateremben. Mert még az iskolát, bölcső­dét is megépítettük ... Nézze meg ... Vagy nem látta a televízió­ban? Épp a minap mu­tatták. Szóval azt mi csináltuk. Inkább csak a beszéd tempóján érzik, hogy egy-két pohárral meg­ittak már másik két kollegájával, akik szitu tén a közelben ülnek, és lelkes szemrándítá- sokkal helyeselnek. Most is rögtön másba csap át a kis szónok­latban. — Így oszt tudja, az ember jóérzéssel megy haza. A cukor, csoko­ládé ott fenn van már a gyerekeknek — mu­tat a polcra —, a fize­tés itt — üt a zsebe fölé a mellére. Az asz. szonynak mindig le­számolok. Nézd, eny- nyi a cukorkáért, eny- nyibe került a koszt — azt úgy is tudja pontosan —, meg a cimborákkal megittam ennyi pohárral... Azért nem haragszik. De ha véletlenül csak mond­juk két pohárral több­re költöttem, higgye el — félek elszámolni..; Nem azért na... Hi­szen a f ő csak én va­gyok. De a legfonto­sabb a család. Meg az a rendes asszony. Most már három szomszédjához intézi a szavakat. — Mert hogy lesz

Next

/
Thumbnails
Contents