Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-14 / 112. szám
1967. május 14, vasárnap 3. oldal Hitelrendszer és népgazdasági érdek Beszélgetés Szendrey Sándorral, az MI\B megyei igazgatójával Küldöttek a SZÖVOSZ-kongresszuson A Gazdasági Bizottság nemrégiben határozatot hozott a pénzintézetek hitelezési és pénz- forgalmi tevékenységéről. Szendrey Sándorral, az MNB megyei igazgatójával beszélgettünk arról, milyen változásokat eredményez és hogyan illeszkedik a gazdaságirányítás reformintézkedéseihez a január 1-én életbe lépő új hitelrendszer. KÉRDÉS: A hitelrendszer eddig a tervutasításos . gazdálkodási rendszert követte. A vállalat akkor is kapott pénzt, ha rosszul gazdálkodott. Hogyan ütközött ez a gyakorlat a népgazdaság érdekeivel? VÁLASZ: Tévedés lenne azt hinni, hogy eddig egyáltalán nem befolyásoltuk a vállalatokat olyan irányban, hogy tevékenységüket a népgazdaság érdekének megfelelően irányítsák. Utalnom kell itt a készlet- gazdálkodás javítását célzó intézkedésekre. Például az egyik nagykereskedelmi vállalatot azzal ösztönöztük a raktárában felhalrpozódott — alig keresett — televízió típus mielőbbi for- galombahozására. hogy magas kamattal finanszíroztuk a készletét. Meg kell mondanunk azonban azt is, hogy eddig csak rész- eredményeket érhettünk el, mivel a bankrendszer gazdasági tevékenysége az utóbbi években nem volt összhangban a piaci mechanizmussal. Az ellentmondások feloldása az új gazdaságirányítási rendszerben válik lehetővé. KÉRDÉS: Kik és hogyan döntik el a jövőben azt, hogy hitelképes-e egy vállalat, vagy sem? VÁLASZ: Amellett, hogy a bank egy centrálisán szervezett gazdasági egység a hitelképességet a számlavezető bankszervek döntik el. a központilag kialakított irányelvek alapján. Értékelő, elemző tevékenységük során a hitelképesség három kritériumát vizsgálják és ezek szintézise alapján határoznak. E három kritérium: a jövedelmezőség, a fizetőképesség és az, hogy a piaci igényekhez igazodik-e a termelés. Rövidebben így is megfogalmazhatnám ugyanezt: a jövőben csak olyan tevékenységet folytathatnak hitellel a vállalatok, ami a népgazdaság érdekének megfelel. KÉRDÉS: Milyen következménnyel jár, ha egy vállalat hitelképtelenné válik? Sor kerülhet a szanálására is? VÁLASZ: Előfordulhat, hogy valamelyik üzem átmenetileg hitelképtelenné válik. Ebben az esetben — ha ez népgazdasági- lag indokolt — a bank hitel- nyújtással segít a gazdálkodás helyreállításában, de csak akkor, ha a „tulajdonosi” minőségben fellépő szerv — tanács, minisztérium stb. — garanciát vállal. E garancia nyilván arra ösztönzi majd az alapító szerveket, hogy sürgősen intézkedjenek a hitelképesség helyreállítása érdekében. Így remélhetőleg igen ritkán kerül sor szanálásra. KÉRDÉS: Az új hitelrendszer mellett mivel befolyásolja még a kormány a vállalatok gazdasági tevékenységét? VÁLASZ: A hitel csak az egyike a célkitűzések megvalósítása érdekében alkalmazott gazdasági emelőknek. Emellett a gazdálkodásra igen nagy hatást gyakorol majd a jövedelemelvonási és anyagi érdekeltségi rendszer, a devizaszorzó (valutaárfolyam), az exportszubvenció, a vám és így tovább. Tehát helytelen úgy felfogni a bankrendszer szerepét, hogy irányító és ellenőrző funkciója kerül előtérbe. KÉRDÉS: Január 1-én lép életbe az új hitel- és pénzforgalmi rendszer. Hogyan készülhetnek fel alkalmazására a vállalatok? VÁLASZ: A bank utóbbi években kifejtett tevékenysége már következtetni engedett az eddig elmondottakra is. A szállítási szerződéskötések új rendszere. az idén alkalmazott hitelezési módszerek, a gazdasági bizottság határozatai és a mechanizmus irányelveinek szervezett oktatása, mind-mind segítik a felkészülést. Köztudott, hogy növekszik a vállalatok önállósága. Kívánatos tehát, hogy az eddiginél .jobban szervezzék meg a köz- gazdasági elemző tevékenységüket, valamint a piackutatást. B. D. Hétfőn kezdi meg munkáját a SZÖVOSZ VI. kongresszusa, amelyen megyénk földműves- és szakszövetkezeteit összesen harminchárom küldött képviseli. Közöttük van Mészáros Imre, a Kiskunhalas és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgató- sági elnöke is. — Több mint háromszáz emí4 ]\EB‘VÍxsgálat előtt A hiánycikkek nyomában... Kézzel és géppel A LAKOSSÁG, a vásárló- közönség sajnos elég gyakran tapasztalhatja, hogy egyes árucikkek hosszú ideig nem találhatók az üzletekben, bár azokra úgyszólván naponta szükség van a háztartásban. A megyei NEB első félévi munkaterve alapján hamarosan megvizsgálja, hogy mi az oka ennek a jelenségnek. Elsősorban onnan indul ki a vizsgálat, hogy az ipar gyárt-e elegendő mennyiséget, jó-e a lakosság ellátása, illetve milyen tényezők, körülmények nehezítik az igények kielégítését. EZEKNEK az alapos elemzése után a NEB munkacsoportja javaslatokat tesz az együttműködés eredményesebb módozatainak alkalmazására, hogy a hiánycikkek köre a lehető legminimálisabbra szűküljön, illetve teljesen megszűnjön. A vizsgálat természetesen kiterjed az ipar és a kereskedelem kapcsolatának elemzésére, főleg arra, hogy a termelő üzemek terveik kialakítása előtt tartanak-e megbeszéléseket a kereskedelem képviselőivel a 1 fogyasztók igényeinek és a gyártási lehetőségek összhangjának megteremtése érdekében. Megnézik a népi ellenőrök, hogy az illetékes kereskedelmi szervek mit tettek a vásárlók igényeinek helyes felmérése céljából. A NÉPI ELLENŐRÖK számolnak azzal, hogy a vegyes vas- műszaki cikkeknél jelentkező hiányok okainak egy része olyan természetű, amdy az új gazdasági mechanizmus bevezetésével fokozatosan megszűnik. Feltétlenül szükséges viszont, hogy az ipar és a kereskedelem között az eddiginél rugalmasabb és közvetlenebb együttműködés alakuljon ki, amely lehetővé teszi az időnként jelentkező ellátási nehézségek gyors megoldását — külső szervek, harmadik személy beavatkozása nélkül. MINTHOGY a vizsgálat a lakosság széles körét közvetlenül érinti, a NEB különös gondot fordít arra és fontosnak tartja, hogy megismerje a fogyasztók tapasztalatait, észrevételeit. Vitéz Sándor Húsz holdon termesztenek paradicsomot az idén a kalocsai Iszkra Tsz-ben. A kertészeti terület ennek több mint a tízszerese, s rajta, valamint a szaporító házban, a hollandi ágyak körül legalább másfélszázan dolgoznak. Ez az üzemág rendszeres jövedelmet jelent a szövetkezeti gazdák családtagjainak, főként az asszonyoknák. Felső képünkön: kézzel ültetik ki a paradicsom palántáit. A háttérben: Romsics Sándor elnök két tsz-gazdával vizsgál- gatja a palánták minőségét. A cecei fehér paprika palán, táinak kiültetése már korszerűbb módon — géppel — történik. Az értékes, jó jövedelmet adó zöldségfélét az idén 30 holdon termesztik. Minden lehetőség megvan a bő terméshozam elérésére, mint a jobb oldali képen is látható, a háttérben már öntözik az „újszülött” pap- rikamezőt. bér dolgozik az fmsz-nél és én nagyon örülök, hogy eredményeik elismeréseként részt vehetek a VI. kongresszus munkájában. Hangsúlyozom, hogy elsősorban a munkatársaim érdeme ez a meghívatás. Kétségtelen, hogy a szövetkezet jól dolgozott az elmúlt esztendőben. Tavaly 90 millió forint volt az évi kiskereskedelmi forgalom, amit az fmsz-hez tartozó öt község 58 boltjában értek el, s ezzel másodszorra is elnyerték a Kiváló Szövetkezet címet. Bármennyire is elismeri azonban az igazgatósági elnök az frnsz dolgozóinak munkáját, róla, magáról is van mit mondani. Többek 1 X azt, hogy igen nagy tapaji.alata van a szövetkezetben. Elsők között volt, amikor 19-19-ben Halason megalakították, az fmsz-t. Azóta egyfolytában — különböző beosztásokban — ott dolgozik. — A kilencedik kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben második helyezést értünk el a megyében. Tizenegy munkabrigádunkból tíz elnyerte a szocialista brigád címet, négy üzletünk kiváló bolt lett — sorolja Mészáros elvtárs a valóban szép eredményeket. — Felszólal-e a kongresszuson? — Igen! Azokról a gondolatokról szeretnék beszélni, amelyek jelenleg bennünket, foglalkoztatnak. A legfontosabb a tervezett ABC-áruház, amelyet Halason akarunk felépíteni. Jelenleg ugyanis az élelmiszerbolt a városi tanács épületében működik, raktárunk a pincében van, de ott 40—60 centiméter magasan áll a víz. Ezenkívül arról kívánok szólni, hogy megnövekedett a tanyai lakosság igénye, viszont a tíz-tizenöt évvel ezelőtt épített, kialakított üzleteink elavultak, kicsik. Helyettük újakra van szükség, bővítésre szorulnak. Mondanivaló bőségesen akad. A kongresszus bizonyára sok kérdést tisztáz és megold, s talán a kiskunhalasiak gondjain is enyhít a háromnapos országos tanácskozás. G. S. * * * VARGA ANTAL, a Kiskunmaj- sa és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet alapító és igazgató- sági tagja is küldött a kongresszuson. Varga elvtárs több társával együtt 1948-ban alapította meg termények és pénzösszegek ösz- szeadásával a szövetkezetét. Az ő közreműködésével nyitották meg az első nyílt árusítású üzletet is Fáradhatatlanul segítette és hatékonyan működött közre az 50-es években is a szövetkezeti mozgalomban, amikor nehéz körülmények között kellett megoldani a kiskereskedelmi és felvásárlási feladatokat. MA MÁR a földművesszövetkezet a megye legnagyobb szövetkezetei közé tartozik, taglétszáma meghaladja az 5300 főt. Tevékenységét négy községben 54 kiskereskedelmi, 18 vendéglátóipari, 14 felvásárlási és ipari egység tükrözi. A földművesszövetkezet 16 millió forint értékű saját vagyonnal rendelkezik, s az elmúlt évi gazdálkodási eredménye meghaladta a 4 millió forintot. Az elmúlt öt év alatt két és fél millió forintot fordítottak beruházásra és hálózatfejlesztésre az egységekben. Jelenleg csaknem 10 millió forint értékű beruházás megvalósításán dolgoznak. Többek között új áruház és felvásárló- telep létesítése szerepel az idei és jövő évi tervei között. KÖZEL két évtizedes kiemelkedő társadalmi munkásságáért a közelmúltban kitüntetésben részesült Varga Antal. A MÉSZÖV VI. küldöttgyűlése alkalmával vette át az Országos Földművesszövetkezeti Tanács által adományozott Kiváló Föidmű- vesszövetkezti Dolgozó kitüntetést. _„ _f —S -—0 I
