Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-13 / 111. szám
f. oldal 1967. május 13. szombat Aláírták a szovjet—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést Szófiában pénteken aláírták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Bolgár Népköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A szerződés húsz évre szól. Szovjet részről L. I. Brezs- nyev, az SZKP Központi BiKy feljebb tör. A dél-vietna- mi miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy jelölteti magát a szeptember 3-i elnökválasztásokon, hacsak Thieu, a jelenlegi államfő nem indul. A feltételes módot nem kell túlságosan komolyan venni, mert eddig szó sem volt Thieu részéről visszavonulásról, azonkívül a UPI amerikai hírügynökség jelentésében máris a kettős fellépés következményeit latolgatja. Meg is állapítja, hogy ha Thieu és Ky jelölteti magát, ez kétségkívül megosztja a hadsereg erőit, amely az egyetlen reális bázisa a saigoni rezsimnek. Szerintünk azonban a labilis dél-vietnami bábkormány látszatlétét személyi rivalizálás legfeljebb kendőzheti. Kicsinyes bosszú. Mint ismeretes, elég .nagy, többséget kapott az angol alsonazban a brit közös piaci tagfelvételi kérelem, voltak azonban munkáspárti képviselők, mtfk * tiSrítágá>fk, képviselői mandátumuk és állásuk kockáztatásával sem mondtak igent, hanem tartózkodtak a szavazástól. Wilson miniszterelnök rendeletére közülük hetet elbocsátottak bizalmi állásukból. Az illetők többnyire közöspiac-ellenes miniszterek parlamenti titkárai voltak. akik még akkor is kitartottak eredeti álláspontjuk mellett, amikor miniszterfőnökeik beletörődtek Wilson döntésébe. Érthetően keltett felháborodást a kicsinyes bosszú a munkáspárti balszárnyon, s egyszersmind megállapítják: a fegyelmezés célpontjainak megválasztása voltaképpen Wilson gyengeségét takarja. zottságának főtitkára és K. T. Mazurov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnök- helyettese, bolgár részről pedig Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a bolgár minisztertanács elnöke írta alá a szerződést. Ugyancsak aláírták a szovjet—bolgár közös közleményt. Fanfani Moszkvában Amintore Fanfani olasz külügyminiszter pénteken hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A vendéget Gromiko szovjet külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fogadták a seremetyevói repülőtéren. Válaszol-e Bonn Villy Stoph levelére ? Az NDK miniszterelnökének, Willy Stophnak Kiesinger nyugatnémet kancellárhoz intézett levele a többi között a következőket tartalmazza: Az NDK kormánya a béke megóvásának szükségességéből kiindulva nagy súlyt helyez a két német állam kapcsolatainak normalizálására. A levél megismétli Walter Ulbrichtnak, az NDK államtanácsa elnökének újévi üzenetében foglaltakat és kifejezi az NDK hajlandóságát a szövetségi köztársaság hasonló, vagy más kérdéseket érintő javaslatainak tanulmányozására. Willy Stophnak, az NDK miniszterelnökének Kiesinger kancellárhoz intézett levele nagy visszhangot keltett bonni politikai körökben. Kiesinger tájékoztatta a levél tartalmáról Wehner össznémet- ügyi minisztert és mint egy szóvivő közölte, a jövő szerdai minisztertanács elé fogja terjeszteni. Ez az első eset az NSZK fennállása óta, hogy egy NDK kormányfőtől érkező levéllel hivatalosan foglalkoznak és ezt el is ismerik. A kancellár pénteken beszámolt Willy Stoph leveléről . a CDU—CSU parlamenti csoportjában is. Hangsúlyozta, hogy fenntartja magának a levélre való reagálás jogát. Ha a levélre a bonni kormány hivatalosan válaszol majd, akkor ez az első ilyen eset lesz, ha azonban az NSZK kormánya megtagadná a választ) akkor — mint arra Bonnban rámutatnak — a külföld joggal vádolja Bonnt az eddigi politika folytatásával. Szabad demokrata részről üdvözölték a levelet, amely véleményük szerint alkalmat ad a párbeszéd megindítására. Saigon környéki amerikai repülőterek a szabadságharcosok aknatüzében SAIGON (MTI) Pénteken hajnalban a szabadságharcosok a vietnami háború eddigi leghevesebb aknatüzét zúdították két Saigon környéki amerikai repülőtérre. Mintegy negyedórán át lőtték a Saigontól körülbelül 25 kilométerre levő Bien Hoa-i repülőteret, ahonnan az amerikaiak dél-vietnami harci repüléseinek csaknem fele kiindul, valamint a főként szállítórepülőgépek által használt kisebb Phuoc Vinh-i repülőteret, amely a dél-vietnami fővárostól körülbelül 55 kilométernyire északra fekszik. A támadás során hat amerikai katona meghalt, legalább száz megsebesült. Amerikai hír- ügynökségek szerint 25—27. az AFP francia hírügynökség szerint viszont legalább 30 amerikai repülőgép teljesen használhatatlanná vált, vagy erősen megrongálódott, A partizánok rakétarendszerű aknavetővel körülbelül tíz kilométer távolságból támadták a repülőtereket. Hírügynökségek megjegyzik, 140 milliméteres aknavetőt első ízben használtak a szabadságharcosok Saigon közvetlen közelében. WASHINGTON Az amerikai szenátus csütörtökön éjjel hetven szavazattal kettő ellenében jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely négy évre kiterjeszti a jelenlegi amerikai behívási rendszert, és felhatalmazza Jonhson elnököt, hogy ha szükségesnek látja, módosítsa a behívási szabályokat. Péter János Dubrovnikban DUBROVNIK. (MTI) Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere pénteken Dubrovnik nevezetességeivel ismerkedett. A külügyminiszter délelőtt hajókirándulást tett a város közelében fekvő Lok- rum sziget körül, majd a XIII. században épült dominikánus templomot tekintette meg. A mohácsi vész óta itt őrzik I. István magyar király koponyáját, Délután Péter János és kísérete a montenegrói Kotorba látogatott. A törvénytervezetet a képviselő- háznak is meg kell szavaznia. Mint a Reuter jelenti, az amerikai Columbia egyetem több mint háromszáz tanára az elnökhöz intézett petíciójában sürgette, „szabadítsa meg a nemzetet a visszataszító vietnami háborútól”. Mondotta Patakosz Ezt a katonás hangzású nevet a görög puccsista junta belügyminisztere viseli. A nemzetközi közvélemény nyomására most már szinte naponta ad nyilatkozatokat, szó- baáll az újságírókkal. Hanem amit mond! Legutóbb ezt mondotta Patakosz: a jövő héten szabadon bocsájtják a Jarosz szigetén fogvatartott 6138 személy felét. Feltéve; írásban kötelezik magukat, hogy nem szándékoznak részt venni semmilyen politikai tevékenységben. Tekintve, hogy egyúttal bevallotta, a letartóztatások jelenleg is folytatódnak, a beharangozott szabadon bocsáj- tási akciónak aligha lehet más értelme, mint az, hogy Jarosz szigete kicsivé vált a rezsim potilikai elllenfelei számára. Ami, figyelembevéve, egy másik Patakosz-kijelentést, nem is csoda. A belügyminiszter Betty Ambatieloszról szólva, újságírókkal közölte, hogy őt valószínűleg biróság elé állítják. Az asszony a munkásmozgalom ismert személyisége Görögországban. Nos, mondotta Patakosz: „Még nem tudom mi lesz a vád Betty Ambatielosz ellen.” így aztán persze gond a foglyok elhelyezése. Feltéve ha Patakosznak nem jut eszébe egy kézen fekvő megoldás, ne csak a szógesdrót mögé dugottaktól kérjen semleges- ségi igazolványt. Valamennyi görög embertől. Ne szégyellje. B. K. • • Összetűzés a rendőrséggel Mississippi néger egyetemén WASHINGTON (MTI) Halálos áldozattal járt az; év első nagyobb polgárjogi összecsapása az amerikai délen. A kivezényelt katonaság lövése két néger tüntetőt sebesített meg Jaclvsonban, Mississippi fővárosában, s egyikük. Benjamin Brown 22 éves polgárjogi önkéntes pénteken belehalt sérüléseibe. A két napja tartó tüntetéssorozat a város néger egyetemén robbant ki, amikor a diákok erőszakoskodással vádolták a helyi rendőrséget. A tüntetések során a fiatalok több ízben összecsaptak a rendőrséggel. A városi vezetők a körzetben éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. Az állami hatóságok pedig a nemzeti gárda négyszáz főnyi alakulatát rendelték ki a főiskolások ellen. A katonák több ízben adtak le lövéseket a tüntetőkre, s Brown egy csütörtök esti összecsapásnál sérült meg halálosan. Pénteken a helyi hatóságok újabb katonai egységeket helyeztek készenlétbe, mert attól tartanak, hogy a polgárjogi önkéntes halála nagy tüntetést vált ki Jacksonban. A nyugtalanság máris kiterjedt az állam másik nagy néger egyetemére is: a hattiesburgi egyetemen a rendőrség mintegy harminc fiatalt vett őrizetbe „rendzavarásért”. Tántorgás a torykhoz. A nagylondoni községtanácsi választások után a csütörtöki helyi választásokon, amelyeken Anglia és Wales 341 városi képviselőtestületének mandátumairól szavaztak, ismét súlyos veszteségeket szenvedett a Labour Party. A toryk 541. a munkáspártiak pedig mindössze 20 hellyel gyarapodtak, és 612-t vesztettek. A többséget 31 fontos városban, mint Liverpool, Manchester, Oxford, a konzervatívok hódították el. A tegnapi angol lapok így kommentálják az eseményt. „Tán- torgás a torykhoz.” M ao, mint exportőr. Japán tőkés cégek képviselői beszámolnak arról, milyen nagy üzleti sikereket köszönhetnek Mao elnöknek. Az üzletszerzők rájöttek, hogy kínai külkereskedelmi cégekkel úgy lehet a legelőnyösebb üzletet kötni, hogy a tárgyalásra Mao-brevi- árummal, és jelvényekkel díszítve vonulnak be, és a kínai felet megelőzve olvasnak fel M ao-idézeteket. Az üzletkötőknek megéri: mint egy iapán nagykereskedő angol laptudósítóval közölte: az év első negyedében csaknem három millió fonttal többet exportálnak Kínába mint a múlt év azonos időszakában. Euciklika „A népek haladása, különösen azoké, amelyek azért harcolnak, hogy megszabaduljanak az éhség, a nyomor, a járványos betegségek és a tudatlanság igájából; amelyek bővebben kívánnak részesedni a civilizáció gyümölcseiből, tevékenyebben kívánják érvényre juttatni emberi képességeiket, s eltökélten haladnak teljes kibontakozásuk felé, az egyház odaadó figyelmének tárgya.” E szavakkal kezdődik VI. Pál pápa 1967. március 26-án kelt Populorum Progressio című körlevele — enciklikája —, amely dühödt viták, zavarodottságig felszított aggodalmak forrása lett a kapitalista világ reakciós köreiben. Nagyfontosságú kérdésben, Progressio Populorum — a Népek Haladása ügyében szól a hívőkhöz VI. Pál. A kor legégetőbb problémájáról vet fel kérdéseket, s a mód, ahogyan ezeket megválaszolja, teszi a megválasztása óta immár ötödik enciklikát. Mi háborítja fel annyira a tőkéseket? Mit mond VI. Pál a Populorum Progressioban? „ ... az egész teremtés az emberért van, akinek feladata viták tizében szellemi erőfeszítésével uralma alá hajtani és munkájával kiteljesíteni a teremtett világot, önnön szolgálatába állítva azt. Ha a föld azért teremtetett, hogy mindenkinek biztosítsa lét- fenntartása és fejlődése eszközeit, ez azt jelenti, hogy minden embernek joga van megtalálni itt minden szükségest... a teremtett javaknak egyenlően kell mindenkihez eljutniuk ... Minden egyéb jog, bármilyen eredetű is, beleértve a tulajdon és a szabad kereskedelem jogát, ennek van alárendelve ... Ez azt jelenti, hogy a magán- tulajdon senkinek sem feltétlen és abszolút joga. Senkinek sincs joga saját kizárólagos használatára fenntartani azt, ami szükségleteit meghaladja, mikor mások nélkülözik a szükségeseket ... Ahol konfliktusra kerül sor a szerzett magánjogok és az elsőrendű közösségi szükségletek között, a közhatalom feladata, hogy ennek megoldásán munkálkodjék... A közjó tehát olykor megköveteli a kisajátítást ...” Ilyen gondolatok olvastán kérdezi a Die Presse: „A legjobb úton halad-e a Vatikán affelé, hogy elutasítsa az eddig megszokott frontállásokat a katolicizmus, a Nyugat, a „harmadik világ” és a kommunizmus között és egy nagy baloldali átállást készítsen elő, amelynek kifejezése VI. Pál pápa enciklikája?” A New York Times így vélekedik: „a pápai dokumentum erősen baloldali, szinte marxista hangnemben íródott”. A Borghese című folyóirat egyenesen pánikba esik: a pápa Marx Károly Tőkéjének századik születésnapja és az oroszországi forradalom 50. évfordulója alkalmából gyakorlatilag átvette a marxisták minden burzsoáellenes érvét. Mindez persze groteszk túlzás és nonszensz. Mert igaz, hogy a pápa relative hű képet ad az emberiség bajainak, szenvedéseinek eredendő okáról. De ezzel kibékíthetetlen ellentmondásban van az az állásfoglalása, ahogyan a kivezető utat, a megoldást látja. Először is maga a Vatikán egyértelműen szögezi le hivatalos lapjában: „A Populorum Progressio a marxista osztály- harc-teória tökéletes antitézise”. Másrészt az enciklika óva int a forradalomtól: ,_ .. a forradalmi felkelés újabo igazságtalanságok forrása, új aránytalanságokat hoz magával és újabb pusztulást idéz elő.” Ez az ellentmondás, következetlenség magából az egyház ideológiájából következik. Marx így fogalmazta meg a vallásos gondolkodás és érzés alapjában meglevő belső ellentmondást: „A vallási nyomorúság a valóságos nyomorúság kifejezése, s egyszersmind tiltakozás a valóságos nyomorúság ellen.” Amikor tehát az emberi nyomorúság elleni tiltakozás — a vallás egyik tényezője — a túlvilágba, a természetfölötti világba tevődik át, — a tiltakozás forradalmi jellege elvész. Mert hiszen akik reményeik, álmaik megvalósulását egy másik világtól várják, önmagukat tartják vissza vágyaik evilági megvalósításától. Az effajta hit korlátot állít az ember és az emberi értelem lehetőségei elé, a világ megváltoztatására irányuló forradalmi tevékenység elé is. A kapitalisták, s a történelem eddigi menete folyamán uralkodott elnyomó osztályok — önmaguktól még sosem tettek igazságot a dolgozó nép javára, uralmukat nem adták át. Az imperializmus napról napra brutálisabb erői akár világ- katasztrófa árán is védik a szocializmus előnyomulása következtében mindjobban repedező erődeiket.
