Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-11 / 109. szám

1967. május 11, csütörtök 3. oldal A megoldás kulcsa: a jobb gazdálkodás Hogyan élnek és milyen cé­lokat látnak maguk előtt a köz­ség parasztfiataljai? Ez volt a témája annak az ankétnak, amelyet az MSZMP megyei bi­zottsága és a Petőfi Népe szer­kesztősége rendezett a napok­ban Fülöpszálláson. Elöljáróban meg kell jegyez­ni, hogy a község két termelő- szövetkezete gyengén gazdálko­dik. A mérleghiány — amely szubjektív és objektív okok együttes következménye — meghaladta az öt és fél millió forintot. Mindkét termelőszö­vetkezetben gyenge volt a ve­zetés. Növelik a gondokat a mostoha gazdálkodási körülmé­nyek. A határ nagy része ho­mok, vagy szikes terület. Jelen­tős évről évre a belvízkár is. A gyenge vezetés még azt a so­vány lehetőséget sem használta ki eléggé, amelyet a fülöpszál- lási földek kínáltak. A homok hasznosítására történtek kezde­ményezések. Több száz holdon új szőlőt, gyümölcsöst telepí­tettek, amely azonban még 'nem fordult termőre. Jelentős ta­lajjavítást is végeztek. Mindezt szükséges volt el­mondani ahhoz, hogy tiszta ké­pet adjunk a község helyzeté­ről. Annál is inkább, hiszen a gazdasági alapok, a jövedelem határozza meg az életkörülmé­nyeket és egyúttal befolyásolja az emberek gondolkodását is. Az említett ankéton részt vettek a község, a termelőszö­vetkezetek vezetői, élükön Lo- sonczi Gáborral, a községi párt­vezetőség titkárával. Érdekes eszmecsere alakult ki. Kiderült, hogy a község lakossága az utóbbi két esztendőben több mint ötszázzal csökkent a gyen­ge kereseti lehetőségek miatt. Az elvándoroltak mintegy 80 százaléka fiatal. A szülők befolyása Gubán Imre, az általános is­kola igazgatója elmondta: — Évenként 30—50 tanuló végzi a nyolcadik osztályt. Leg­nagyobb részük elmegy a köz­ségből. Érvényesül a szülők be­folyása is, mert lebeszélik gye­rekeiket a termelőszövetkezeti munkáról. Ebben közrejátszik még a paraszti munka lebecsü­lése, de az is, hogy nem nyújt biztos megélhetést a közös. A gyerekek nagyobb része iparba megy dolgozni, főként Kecs­kemétre, Dunaújvárosba. Csépi János, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet párttitkára egyetértett az előbbiekkel. El­mondta, hogy valóban idegen­kednek a fiatalok a termelő- szövetkezettől, mert nincs ál­landó kereseti lehetőség. A gyenge gazdálkodás miatt ed­dig nem tudtak folyamatosan előlegeket fizetni. Ezen az utób­bi időben változtattak. A KISZ-fiatalok nyolcszáz négyszögöl szőlőt kaptak ház­tájiként. Természetesen ennek az a feltétele, hogy rendszere­sen dolgozzanak a közösben. A szövetkezetben magas az át­lagéletkor, ezért nagyon hiány­zik az ifjúság segítsége. Székely Sándor, a Kiskunság Termelőszövetkezet főagronó­II békehónap járási (Tudósítónktól.) Kedden este Solton, a zsúfolásig megtelt Pe­tőfi Művelődési Házban ünne­pélyes ifjúsági nagygyűlés ke­retében tartották meg a béke­hónap járási megnyitóját. A nagygyűlés elnökségében a he­lyi párt és KISZ-vezetők mel­lett helyet foglalt Bolvári Lász­ló, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára. Szabó Attila, a járási KISZ-bizottság titkára. Bolvári László, a nagygyűlés szónoka beszédében a békehó­musa elmondta, hogy 15—20 mezőgazdasági tanulót szeret­nének felvenni, de alig van je­lentkező. Egyelőre öt tanulójuk van. Gondolkoznak azon, hogy miképp lehetne az állandó fog­lalkoztatás érdekében kibővíte­ni a gazdálkodást. Száz hold kertészetet terveznek jövőre. Űjabb telepítéseket valósítanak meg. A téli foglalkoztatás meg­oldása azonban továbbra is gond. Csak a hét végén Hargitai Lajos, a művelődési otthon igazgatója más oldalról világította meg a helyzetet. El­mondta, hogy az ifjúsági klub­ban főként szombat, vasárnap van élet, akkor is azok a fia­talok járnak oda, akik máshol dolgoznak, és a hét végét a községben, szüleiknél töltik. Járdi Zsuzsanna klubvezető hozzátette, hogy az ifjúsági klub 23 tagja között alig né­hány parasztfiatal van. A vita során az is kiderült, hogy sem a községi pártvezető­ség, sem a községi tanács vég­rehajtó bizottsága nem foglal­kozott átfogóan a fiatalság helyzetével. Papp Antal, a köz­ségi tanács végrehajtó bizottsá­gának titkára hangsúlyozta, hogy a fiatalokat érdeklik a közügyek és szerinte csak a kezdeményezés hiányzik ahhoz, hogy bevonják őket a külön­böző társadalmi feladatok vég­zésébe. Kiss Imre, a Kiskunság Ter­melőszövetkezet kertész agro- nómusa elmondta, hogy mind­ezek ellenére van javulás, mert sikerült megszervezni egy 14 tagból álló ifjúsági brigádot lá­nyokból, asszonyokból. A délelőtti megbeszélés után délután ennek az ifjúsági bri­gádnak tagjaival ismerkedtünk. Ök a fiatalság oldaláról mond­ták el a véleményeket. A lá­nyok szerint ma már a fiúk igényesek. Szívesebben udva­rolnak dolgozó nőknek. — A háztartási munka ma már nem korszerű — hangoztatták. A párválasztást más is befolyá­solja. A fiúk nagy része eljár dolgozni és máshova nősül, rendszerint oda, ahol a munka­helye van. Összefogva, bátrabban Losonczi Gábor párttitkár így foglalta össze az ankét tanul­ságait: — A gazdasági alapokat kell megjavítani ahhoz, hogy az if­júság gondjain is segítsünk. A termelőszövetkezetek gazdálko­dásának jelenlegi színvonala nem elégíti ki az igényeket. Több Kezdeményezésre, na­gyobb együttműködésre van szükség a község, valamint a termelőszövetkezet vezetői ré­széről. A lehetőségekhez mérten bát­rabban kellene alkalmazni a korszerű haladóbb módszereket a gazdálkodásban. Többek kö­zött vita alakult ki arról is, hogy a sortrágyás kukoricamű­velés meghozza-e a kívánt megnyitója Solton nap jelentőségét méltatta. A nagygyűlés résztvevői táviratot küldtek az Országos Béketanács- nak és a Görög Királyság nagy- követségének, amelyben tilta­kozásukat fejezték ki a görög katonai diktatúra ellen és kö­vetelik a hazafiak azonnali sza­badon bocsájtását. A nagygyűlés a dunavacsei művelődési ház irodalmi szín­padának Radnóti a békéért cím­mel tartott nagysikerű össze­állításával ért véget. ötezer gazda munkában A járműipar fejlődésével párhuzamosan A majdnem negyven lány és asszony gumikesztyűs kézzel rakja az árkokba a több mint 600 ezer vesszőt. A kép előterében Vitéz Mária. A „felvesszőzött” árok tömítését is a traktor végzi el, amikoris mellette újabb sort húzva kerekeivel a kész sor tö­véhez nehezedik. Ezenkívül egy másik szerkezettel beiszapolják a vesszőket, (Tudósítónktól.) A kedvező időjárás hatására ötezer tsz- gazda és 500 erőgép dolgozik a kalocsai járás mezőgazdasági üzemeinek földjein. Tavasszal mintegy 19 és fél ezer hold ku­korica vetését végezték el. A korán vetett táblákon még a kedvezőtlen időjárás sem kés­leltette a kelést. Jelenleg a já­rás „aranyát”, a fűszerpaprika palántáit ültetik. Bátyán, Dus- nokon, Hajóson 500 tsz-gazda vesz részt e közös munkában. A tsz-gazdák családtagjaik­kal együtt sarabolják a 710 holdon elvetett és kikelt cu­korrépát. A mezőgazdasági üzemekben jelenleg RS unvierzális gépre szerelt permetező berendezés­sel végzik a kalászosok gyom­irtását. A homokmégyi Dózsa Termelőszövetkezet több mint 260 hold kalászos területen végezte el a vegyszeres gyom­irtást. Ezzel egyidőben holdan­ként tíz kilogramm karbamid adagolással levéltrágyázást vé­geznek, __ 6. £ Ez évben megkezdőid 2 bajai JisÉotir“ bernbázása Tanulságos ankét Fülöpszálláson eredményt a fülöpszállási tala­jokon. Kiderült, hogy még nem is kísérleteztek vele, de máris elvetették alkalmazását. Ez nem helyes, a gyakorlat az egyedüli próbakő. Többek között megegyeztek az ankét végén, hogy lépéseket tesznek az állandó foglalkozta­tás, a melléküzemágak kialakí­tása érdekében. Felveszik a kapcsolatot különböző felvásár­ló vállalatokkal, földművesszö­vetkezettel és így tovább. A község két termelőszövet­kezetében új vezetés van. A ta­pasztalatok szerint megvan a szándék, hogy javítsanak a gazdálkodáson. Ez természete­sen nem megy egyszerre. Idő kell ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetből kiláboljanak. A Kismotor- és Gépgyár Ba­jai Gyáregységének fejlődését egyre inkább az a kiemelt sze­rep határozza meg, amelyet járműiparunk az ország gazda­sági életében és a KGST-ben betöltött. A gyáregység ugyan­is járműszerelvényeket készít többek között az IKARUS, a Ganz Vagon- és Hajógyár ré­szére. ezek az üzemek pedig a hazai szükséglet kielégítésén túl jelentős exportot bonyolíta­nak le. Ahogy növekszik a ma­gyar járművek iránti kereslet világszerte, úgy növekszik a ba­jai üzem kooperációs kötele­zettsége, termelése. Néhány adat bizonyítékul: 1965-ben 36 millió forint, ta­valy 53 millió forint értékű árut gyártott a bajai „Kismo­tor”. Idei terve 72 millió forint, 1970-ben pedig már eléri az évi 170 millió forintot. Ilyen arányú termelésnövelést természetesen nem lehetne vég­rehajtani az üzem bővítése, korszerűsítése nélkül. Aki jól ismerte a gyáregység elődjét, a kis tanácsi vállalatot, az le­mérheti a fejlődést a Dózsa György út mellett épült, jól gé­pesített műhelycsarnokban. A fejlesztés szinte megállás nél­kül folyik az átszervezés óta. Néhány hét múlva adják át a legújabb szerelőcsarnokot az építők és az év végéig elkészül a szociális létesítményeket, iro­dákat magában foglaló épület is. Azonban mindez csak átme­netileg, alig két-három évre je­lent megoldást. Az évi 170 mil­lió forint — vagy még nagyobb? — termelési érték eléréséhez 130 millió forintot ruház be a vállalat a harmadik ötéves terv végéig. Ehhez azonban már kicsinek bizonyulna a Dózsa György út melletti terület. Az új telep­helyet a Szegedi út mentén — itt alakítják ki Baja ipame- gyedét — építik fel. A beruhá­zás munkálatai már ez évben elkezdődnek. Mi lesz a sorsa a Dózsa György úti műhelyépületeknéki a nagy beruházás megvalósítá­sa után? Sokan felteszik ezt a kérdést a gyáregység vezetői­nek, valami — népgazdasági ér­deket sértő — tervszerűtlensá- get szimatolva. Felesleges az aggodalom, a meglevő műhe­lyekre nagy szükség lesz 1970 után is. Mindenekelőtt a szak­munkásképzés céljára használ­ják majd, de itt kapnak helyet a segédüzemek i.s.. Bar, mint korábban . hangsú­lyoztuk, a jelenlegi árucikkek termelését kívánja növeli a gyáregység a beruházással, azaz továbbra is járműszerelvénye­ket és — kisebb mennyiségben — TM típusú motorokat gyárt, bizonyos termelési változásokra felkészült a kollektíva. Ha a je­lenlegi tárgyalások sikerrel zá­rulnak, akkor a jövőben a szo­cialista országokban készülő FIAT típusú gépkocsikhoz is gyártana^ majd szerelvényeket. Szó van arról is, hogy a li- cenc megvásárlása után hozzá­látnak egy — hazai viszonylat­ban újnak számító — kenőolaj­szűrő típus gyártásához. B. D. Géppel, koronggal, kesztyűs kézzel... Hatholdas szőlőgyökereztető iskolát létesítenek az idén a Kunfehértói Állami Gazdaságban. A telepítés módszere olcsó, gyors és igen ötletes: az olaszrizling, az ezerjó és a hárslevelű vesszői számára hatalmas, traktorvontatású koronggal húzzák meg az árkot. A képen: Borbényi Lajos kertészmérnök a traktor nyomában mérőszalaggal ellenőrzi az árok mélységét. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents