Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-11 / 109. szám
4. oldal 1967. május 11, csütörtök A kereskedelem tisztaságáért Beszélgetés Valaeh Istvánnal, az ÁKF megyei vezetőjével Francia delegáció, svájci, nyugatnémet turisták Bács megyében Az újjáalakult magyar forradalmi munkás-paraszt kormány egyik első intézkedéseként az április 22-én kelt 10./1967-es rendeletben a fogyasztók érdekeinek védelmére és a kereskedelem színvonalának emelésére módosította az állami kereskedelmi felügyeletről ezidei érvényes jogszabályt. Valaeh Istvánt, a Bács megyei Állami Kereskedelmi Felügyelet vezetőjét kerestük meg, tájér koztassa olvasóinkat, mennyiben változtatja meg a felügyelet jogkörét a július elsejével életbe lépő új rendelet. — Alapvető változás, hogy a Belkereskedelmi 1V1 misztérium felügyeleti szervéből a miniszter ellenőrzése alatt álló, önálló hatósági jogkörrel és költségvetéssel rendelkező felügyelőségekké válunk. Feladatunk lényegében változatlan: a fogyasztók érdekeit védő előírások betartásának ellenőrzése, a készletek eredetétől kezdve az árszintek I szabályosságán át, a vásárlók elé kerülő áru minőségéig. — Milyen gazdasági és társadalmi okok tették szükségessé a módosításokat? — A rendelet legszorosabb összefüggésben van a párt és a kormány életszínvonal-politikájával. Az új gazdaságirányítási rendszerrel bekövetkező mélyreható változásoknak úgy kell megvalósulniuk a gyakorlatban, hogy ne fékezzék az életszínvonal emelkedésének ütemét. A vállalatok fokozott önállósága magában rejti a visszaélések veszélyét. Nem az egyéni nyerészkedési vágyra gondolok itt elsősorban, hanem a vállalati érdekekre koncentráló, de a fogyasztás igényeit figyelmen kívül hagyó gazdasági vezetésre. Eddig is előfordult, az ipar és a kereskedelem részéről egyaránt, hogy a 'magasabb haszonkulcsú cikkek forgalomba hozatalát szorgalmazták, a kevesebb nyereséget hozó, de a vásárlók által keresett termékek rovására. Hasonló jelenségekkel méginkább számolnunk kell az új mechanizmus kezdeti szakaszában. — Bizonyára az új árrendszer bevezetéskor is jelentős szükség lesz a felügyelőség éberségére. — Mint ismeretes, háromféle ártípus lesz érvényben: rögzített, maximált és szabad ár. Ügyelnünk kell, hogy csak a kiváló minőségű cikek kerülhessenek magasra szaljott, illetve maximált áron forgalomba. Tartanunk kell esetleg egy olyan törekvéstől, mint amilyet mostanában a megyei sütőiparban végzett vizsgálataink mutattak ki. A termékek általában nem sértik meg ugyan a szabvány előírásait, de súlyuk következetesen a tűrés alsó határát „súrolja”. A zsemle, amelynek 52—56 grammosnak kellene lenni, rendszeresen 52 gramm. Előfordulhat majd, hogy egyik-másik vállalatunk kísértésbe esvén, az árakat indokolatlanul is a maximumon próbálja tartani. — Hogyan készül a felügyelőség a súlyosabb felelősségű teendők ellátására? — Célunk nem a kereskedelmi dolgozók állandó rettegésben tartása, nem a mindenáron való bírságolás, hanem az egész lakosság érdekeinek védelme. Ez határozza meg módszereinket is. Munkánk csak akkor lelhet eredményes, ha széles körű társadalmi összefogás segíti. A szakszervezeti gyűléseken a közelmúltban választották újjá a társadalmi ellenőröket. A hálózatnak több mint ötszáz tagja van a megyében. A velük való együttműködést döntő fontosságúnak tartom. A mi feladatunk irányítani tájékoztatásukat. hogy szakszerűen, az eddiginél nagyobb rendszerességgel végezzék az ellenőrzést. Egységes fellépésre van szükség a kereskedelem részéről is. Előfordult már, hogy az egyes üzletek reklamációját sorozatosan „véletlenül” késő szállítmányokkal torolták meg a vállalatok. Ilyen esetben csakis a szervezett érdekvédelem segíthet. Továbbra is szoros együttműködésben kívánunk dolgozni a Minőségvizsgáló Intézettel és az új rendelet hatálybalépésétől az ipari hatóságokkal. Ennek is az új gazdasági rendszer szempontjából van jelentősége, mivel egyre több olyan termelő üzem lesz, amely a nagykereskedelem közvetítése nélkül kapcsolódik be az áruforgalomba, és így részben felettük is felügyeletet gyakorolunk. — Mit bizonyítanak a közelmúlt ellenőrzései? Mely területeken lesz a legtöbb ellenőrizni való? — A sütőiparról már szóltam. A veszélyes „zónába” tartozik továbbra is a húsipar és a vendéglátóipar. Elsősorban a sokféle profiljuk miatt az eleve lazábban irányított szövetkezeti üzletek. A húsboltokban elterjedt a hús előredarálása, ami pedig az előírás szerint a legszigorúbban tilos. A Kecskeméti Fmsz árucsarnokában nemrég 39 forintos darált sertéscomb helyett 34 forintos da- gadóval kevert marhahúst mértek. Az előredarálás ezer forintjába került fejenként a két eladónak, de megbüntettük a csúcsvezetőt is az ellenőrzés elmulasztása miatt. Gyakran hiányzik az éttermi adagokból a megfelelő nyérsanyagmennyi- ség. A bajaszentistváni Bácska kisvendéglő például 147 forintot próbált megtakarítani 65 adag disznótoros vacsorán, a ti- szakécskei fmsz halászcsárda 358 forintot 448 adag halászlén. A kiskunfélegyházi Monostori csárda 8 és fél mailigán fokos bort árusított 12 fokosnak megfelelő áron. önmagukban nem nagy összegek, de hosszabb idő alatt a fogyasztók súlyos megkárosítását jelentenék. Ugyanakkor nem lennénk igazságosak, ha elhallgatnánk, hogy a kereskedelmi dolgozók nagy többsége becsületes, sokszor csupán néhány ember üzelmei vetnek rossz fényt olykor egész vállalatokra. Az ő leleplezésük a vállalatokkal közös érdekünk. Az elmúlt évben a megvizsgált 664 üzlet közül 133-nál észleltek valamilyen szabálytalanságot. Ez éppen 20 százalék. Az új kormányrendelet még következetesebb ellenőrzést, még határozottabb szigort ígér. De a kereskedelmi felügyelőségeknél is fontosabb munka hárul a helyzet megváltoztatásában a vállalatokra. Vezetőkre, pártalapszervezetekre, szak- szervezetekre. Mert hiába a földkerekség legtökéletesebb ellenőrző szerve, a kereskedelmi tevékenység csak belülről tisztulhat meg. A magas színvonalú termelés, az összehangolt piacszervezés és a szocialista gondolkodás tudatosodása által. Sz. J. Ezen a héten megélénkült a megye idegenforgalma. Szerdán a hazánkban tartózkodó francia idegenforgalmi küldöttség látogatott Kecskemétre, közöttük Jacques Brunet, a Francia Nemzeti Bank kormányzója, Georges Galichon, az Air France légitársaság elnöke és Pierre Depress államtanácsos. A városi tanácsháza dísztermében Fehér Sándor, a városi tanács Friss kenyér boltja Megszűnt a panasz, hogy öreg a kenyér. „Éjjeli sütés — de melyik éjjeli?” Legalább is abban az ízlésesen berendezett korszerű kenyérboltban nincs többé ilyen panasz, amelyet a Kecskeméti Sütőipari Vállalat a napokban nyitott meg a Dózsa György út 9. sz. alatt. Illatos, friss, kerek kenyerek sorakoznak a polcokon, a vevő maga választhatja ki a legszebbet. Székely Adrien elárusító mindenkinek a kedvére való cipót adja. Miklós Istvánné pénztáros szerint már az első napokban 1809 kiló kenyeret kapkodtak el a vevők, de ha az új boltnak híre megy, nyilván ennél jóval több kenyér fogy majd. A udvarban levő pékség lsedig állandóan szállítja az utánvb-el'nökhelyettese köszöntötte a vendégeket, akik ezután Bu- gacra utaztak, ahol megtekintették a tiszteletükre rendezett lovasbemutatót, a néprajzi kiállítást, a csárdában pedig igazi magyaros ebéden vettek részt. Ma, csütörtökön hatvan nyugatnémet, szombaton száz- nyolcvan svájci és harminc nyugatnémet turista keresi fel a megyeszékhelyt és Bugacot. A termelőszövetkezeti háztáji gazdaságok, az állami gazdaságok illetményföldjei, valamint a házikertek okszerű hasznosítása nemcsak egyéni érdek. Ha Bács-Kiskun megyében felmérjük ezeket a területeket, akkor egyrészt azt állapíthatjuk meg, hogy ezek igen jelentős százalékát képezik a Bács-Kiskun megyei szántóterületnek, másrészt minden kétséget kizáróan megállapítható az is, hogy a piacra hozott zöldségfélék a terület arányát meghaladóan jelentkeznek a háztáji gazdaságokból. Az érdekazonosság elve ezeknek a területeknek okszerű hasznosításában nemcsak úgy mutatkozik meg, hogy növekszik az egyéni jövedelem, hanem ezeknek a területeknek árufeleslegei piacon könnyen értékesíthetők, és így népgazdasági érdeket is szolgál a házikertek okszerű művelése. A zöldbabtermesztés Bács-Kiskun megyében előreláthatóan emelkedni fog. A bab biológiai értéke ugyan kisebb mint a borsóé, mert kevesebb cukrot és keményítőt tartalmaz, de mint vitaminforrás a borsóval azonos értékű. Száraz és zöldfőzelékként egyaránt fogyasztható. Zöld állapotban a konzerviparnak is fontos nyersanyaga. A bab vetésének ideje már elérkezett. A babot általában akkor lehet eredménnyel termeszteni, ha a vetése idején a talaj 10—12 Celsius- fokra már felmelegedett. Ez nálunk április végén vagy május elején következik be. Mielőtt rámutatnánk azokra a fajtákra, melyek hazánkban eredménynyel termeszthetők, helyes az egyes babfajták szálka vagy szálkamentes voltára kitérni. Ez elsősorban fajtajelleg. Jelenleg a köztermesztésben nagyon kevés azoknak a babfajtáknak a száma, amelyek szálkásak (rostosak). A bab rostosságának (szálkásságának) az állapota nagyon sok körülménytől függ. Elsősorban az időjárástól. Általános tapasztalat, hogy száraz időben a babok jobban rostosodnak mint nedves időjárás esetén. Ennek elkerülése érdekében helyes, ha hüvelyképzéskor a babkultúrát megöntözzük. Meszes talajokon nagyobb a rostosodás mérve. A rostosodás mértékét a szedés időpontjának helyes megválasztásával is befolyásolhatjuk. Az Országos Vetőmegtermeltető és Ellátó Vállalat által forgalomba hozott babvetőmagvak szálkamentesek, bőtermőek, és így a háztartás jóízű zöldségfélével való ellátása mellett kiváló piaci árut is szolgáltatnak. A faj tavát as ztás gondjának megkönnyítése érdekében a következőkben néhány bőtermő babfajtára hívjuk fel a figyelmet. Mielőtt azonban az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat által forgalomba hozott néhány kiváló babfajta ismertetésére rátérnénk helyes rámutatni arra, hogy a háziasszonyok általában a sárga- hüvelyű babfajtákat vásárolják szívesebben. Ez a piac árukészletében Is kifejezésre jut. Nálunk a sárga és zöldhüvelyű babfajták aránya 70 —30 százalék. Ha azt a kérdést vetjük fel, hogy helyes-e ez az arány, akkor határozott nemmel válaszolhatunk erre a kérdésre. Mind a nyugati államokban, mind pedig a szocialista államokban ez az arány fordított módon jelentkezik. Az alábbiakban ugyan néhány szálka- mentes sárgahüvelyű babra is ráirányítjuk a figyelmet, mégis szükségesnek tartjuk annak közlését, hogy a zöldhüvelyű fajtákban általában több az A-vitamin, a legtöbb esetben bőtermőbbek és a betegségekkel szemben is ellenállóbbak. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a zöldhüvelyű fajták íz szempontjából is kellemesebbek, mint a legtöbb sárgahüvelyű. Sárgahüvelyű bokorbabok: Che- roque, Kinghorn Wax. Sárgahüvelyű karósbab: Juliska. Zöldhüvelyű bokorbab: Harwester, Topcrop, Full Green, Fullcrop. Zöldhüvelyű karósbab: Kinizsi. Fenti babfajtákból az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Budapest, VII., Bottenbiller u.' 33., korlátlan mennyiséget azonnali szállításra vállal. pótlást. (Pásztor Zoltán felvétele.) A mártírok útján Körülbelül húsz férfi ül a napfénnyel átitatott teremben: munkásőr- parancsnokok, oktatók, kiképzők. Az asztal sarkán lassú surrogással működik a magnetofon, mellette Gál Mihály, a kiskunhalasi Brinkus Lajos önálló mun- kásőrszázad parancsnoka. Villog a készülék zöld szeme, s a rozsdabarna szalagról egy asszony hangja szól: — Augusztus negyedikén, 1919-ben történt, hogy elvitték az uramat otthonról a csendőrök. Délután megtudtam, hogy a fogdában van. Elhatároztam, hogy bemegyek hozzá, viszek neki valami ennivalót, meg cigarettát. El is mentem, de az őr rámkiabált, hogy nem kell annak már semmi. Nagyon sírtam hazafele, mert rosszat, iszonyatosat sejtettem. Három gyerekkel maradtam egyszál magamban. Egyszercsak szalad a szomszéd- asszony, hogy viszik az uradat, most éppen a temolom előtt vannak. Szaladtam utánuk, valóban ott voltak. Tudtam, hogy kivégezni viszik a társaival, s azt gondoltam, utoljára még imádkoztátják őket, valóban azonban megcsúfolásnak szánták a pribékek, hiszen kommunista volt az uram... Az idős asszony az 1919-ben kivégzett Brinkus Lajos mártírnak a felesége volt, ő nemrégiben b^Lt meg. Időnként elakad a szava, s csak nehezen tudja folytatni az iszonyatos emlékezést A meglett férfiak arcán keményebbé válnak a vonások, szemük elszántságot tükröz, némelyik zavartan szeméhez emeli csontos okét. Az asszony tovább beszél — a szalagról. — A gyerekeket egymagám neveltem fel. Dolgozni jártam, éheztem, csak nekik meglegyen legalább a napi egyszeri evés. Mikor délben megálltunk a munkával, a többiek ettek. Én csak félreálltam. Sokszor megkérdezték, hogy te mért nem eszel? Azt válaszoltam, hogy nem vagyok éhes, pedig nagyon éhes voltam, de nem volt a kosaramban semmi... Iliikor az idős asszony befejezi az emlékezést, pillanatnyi csend következik, majd felcsendül a jól ismert dallam: „A rablánc a lábon nehéz volt...” Azután szavalat következik, majd a narrátor beszél a Francia-Kiss Mihály-féle héttagú terrorista csoportról, a Tanácsköztársaság utáni idők megtorlásairól. A szalagon egy műsor van, amit a kiskunhalasi művészeti csoportok adnak elő, ők készítették a riportot is — nem sokkal halála előtt — Brinkus nénivel. Az ötlet feltétlenül dicséretre méltó — ez csendült ki a „bemutató” utáni hozzászólásokból. A fiatal munkásőröket így ismertetik meg a század, az egység névadójának életével, munkásmozgalmi te-; vélcenységével és azzal a korral, amelyben az elnyomás erőivel szálltak harcba. Egyelőre csak Kiskunhalason van ilyen műsor, de éppen azért jöttek össze a többi járás képviselői, hogy tapasztalatot szerezzenek, megtudják Gál Mihály- tól a módszer lényegét, s maguk is hozzáfogjanak elkészítéséhez. Mert mint- ahogy a kalocsai összejövetel résztvevőire mély hatást gyakorolt a művészi igényekkel megszerkesztett halasi műsor, úgy bizonyára nagy hatással lesz a fiatal, újonnan felvett munkásőrökre is, akik nemcsak harcászati, alaki, fegyverismereti — tehát „szakmai” — kiképzést kapnak az acélkék egyenruhás alakulatnál, hanem politikai, ideológiai szilárdságot, eszmei felvértezettséget is. A munkásőrség a kommunistává válás iskolája azoknak, akik, mint pártonkívü- liek kerülnek egyes alakulatokhoz. Ez a folyamat azonban nem megy önmagától, az idősebb elvtársak támogatása, segítsége kell hozzá. Ezt a célt szolgálja a halasiak kiváló kezdeményezése is, hogy egy műsor keretében bemutatni az adott kor jellemvonásait, megismertetni a hallgatókat a munkásmozgalom mártírjainak életével, a névadó munkásságával, emberi és eszmei szilárdságával. Igyekezzünk hasonlítani hozzájuk elvhűségben, munkabírásban, egymás kölcsönös «»pr*tetéhen és megbecsülésében- Gál Sándor Érdemes minden talpalatnyi földet zöldbabtermesztéssel hasznosítani
