Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-10 / 108. szám

*. oldal 1961. május 19 saerda — Azoknak a kívánságoknak, bejelentéseknek a megvalósítá­sa, amelyeket a jelölőgyűlése­ken vetettek fel a község lakói, egyáltalán nem lehetetlen do­log — mondja Petró János, a Kisszállási Községi Tanács V. B. titkára. Arról beszélgetünk ugyanis Petró elvtárssal és a községi pártszervezet titkárá­val, Nagy Jánossal, hogy mi lesz a sorsuk a lakossági beje­lentéseknek, mennyire tartják szem előtt azokat a kéréseket, amelyeket a választópolgárok fogalmaztak meg egy-egy kör­zetben a jelölőgyűlésen? A két titkár bizakodva be­szél a problémákról. Ez azért is természetes, mert a község ve­zetői mindig számíthattak a lakosság segítségére, a társa­dalmi munkára. Kisszálláson jó a közösségi szellem. Ezt bizo­nyítja, hogy az elhangzott 151 felszólalásból 96 a községfej­lesztéssel foglalkozott, s itt is elsősorban a járda, a villany és a víz került szóba. Évenként harminc család — Olyan igényekről volt szó a jelölőgyűléseken, amelyeket rögtön be is illeszthettünk a fejlesztési tervekbe. A villany- hálózat bővítése máris folya­matban van. Ez a szükséglet egyenes következménye annak, hogy évenként átlagosan har­minc család költözik be a kör­nyező tanyákról a községben épült új házakba, ahová vil­lany, járda, víz kell. Akik ott­hagyják a tanyát, éppen azért jönnek a faluba, hogy kulturál­tabb, emberibb körülmények között éljenek. Kisszállás, mint rendezett te­lepülés csak most van kialaku­lóban. Központjában ma is olyan épületeket találunk, ame­lyek a valamikori uradalomhoz tartoztak. Az egyikben most pedagógusok laknak, de ez az épület már régen megérett a lebontásra. Ehhez viszont elen­gedhetetlen, hogy helyette újat, vagy újakat építsenek. Az anyagellátás azonban akadozik, kevés a pénz. Máris épül a járda — Az említett beköltözések azt jelentik, hogy bővül, ter­jeszkedik a falu. Űj utcák ala­kulnak ki, amelyeknek lakói a vizái és villanyon kívül jogo­san igénylik az utat, a járdát is. És ez nagyon lényeges kér­dés. A községben járda és út — korszerű értelemben — egy­általán nem volt addig, amíg tavaly meg nem épült 1500 mé­ter szilárd járda. Ebben az év­ben újabb másfél kilométeres szakasz építését tervezzük. A hozzávaló anyag már itt van, a földmunkát társadalmi munká­ban a lakosság, a szakmunkát pedig a tanács házilagos bri­gádja végzi. Most a Kossuth és Január 1-től megváltozik a vállalatok devizagazdálkodásának rendszere A Gazdasági Bizottság határozata A Gazdasági Bizottság a gaz­daságirányítás reformjával ösz- szefüggésben határozatot hozott a devizagazdálkodás új rendsze­réről és a devizahatósági jog­körökről. Az 1968. január elsején élet­belépő új rendszer egyik leg­lényegesebb pontja, hogy az im­portáló vállalatoknak többénem szabják meg előre a devizakere­tet. Minden olyan külföldi cikk megvásárlására kapnak devi­zát, amelyhez behozatali enge­délyük van, feltéve, hogy a de­viza árát forintban ki tudják fizetni. Gépek importjára és licencek vásárlására ugyancsak kaphatnak a vállalatok külföldi fizetési eszközt, amennyiben el­lenértékét fejlesztési alapjukból ki tudják egyenlíteni. Ilyen eset­ben azonban bizonyos összeget a vásárlás forintértékén felül is letétbe kell helyezni a bank­ban. A költségvetési szerveik, intéz­mények (intézetek, tanácsok stb.), s a társadalmi szervek részére továbbra is devizakeretet álla­pítanak meg. Azonban itt is új szabályok lépnek majd életbe, az eddiginél nagyobb önállósá­got biztosítva olyan szervek szá­mára, amelyeknek devizabevé­telük is van, A határozat a továbbiakban kimondja, hogy az exportált áruért járó devizát a Magyar Nemzeti Bankba be kell szol­gáltatni. A vállalat külföldi kö­vetelésének forintellenértékéhez A jugoszláv TU műsora 1 * SZERDA 9.40: Iskola-tv. — 14.50: Iskola-tv. — 17.05: Műsorismertetés. — 17.10: Ütlriport. — 17.25: Népszerű tudo­mányos film. — 17.55: Műsorismer­tetés. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: Kiváncsiak egyesülete. —19.00: Ma este első számunk. — 19.30: A tv postája. — 19.45: Intermezzo. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-hlradó. — 20.30: Hívja fel a 337— 249. számot. — 20.37: A csillag nél­küli ember. Amerikai vadnyugati tilm. =5 22.15: Tv-lnradó, hozzájuthat, még mielőtt a kül­földi vásárló kiegyenlítené szám­láját, ha a bank a külföldi cég­től kapott váltót, garanciát meg­vásárolja. A vállalatok a Magyar Nem­zeti Banktól kérhetnek deviza­hitelt, amit a kamataival együtt a devizabevételből kell vissza­fizetniük. Üj ' hitelbiztosítási rendszert dolgoztak ki. amelyben a bizto­sító szerv — megfelelő jutalék ellenében — átvállalhatja a kül­földi vállalatoknak nyújtott hi­telek kockázatát. A Gazdasági Bizottság hatá­rozata az áruforgalmon kívüli devizagazdálkodásról is intézke­dik. Az úgynevezett közvetlen árumellékköltségek fedezetét (szállítási, csomagolási, ügynöki díj stb.) kötöttség nélkül bo­csátja a bank a külkereskedel­mi tevékenységet végző vállala­tok rendelkezésére. Tekintve, hogy az évek folya­mán külföldön vátoztak az árak, az élelmezési költségek, a kül­földi utazásokra új napidíjrend­szert dolgoztak ki, amely szin­tén január elsején lép életbe. A határozat intézkedik a de­vizahatósági jogkörökről, esze­rint a deviza-főhatósági funk­ciókat a Pénzügyminisztérium látja el, a külkereskedelmi for­galom központi irányításával szorosan összefüggő devizagaz­dálkodási feladatokat a pénz­ügyminiszter által átruházott jogkörben a külkereskedelmi miniszter végzi. Az MNB általá­nos hatáskörű devizahatóság, az operatív devizagazdálkodás és a deviza monopólium központi szerve. El kell azonban különí­tenie a bankári és a deviza- hatósági funkciót. A külföldön történő hitelek felvételéhez a Magyar Nemzeti Bank előzetes hozzájárulása szükséges. A bank utólagosan ellenőrizheti a vál­lalatok devizagazdálkodását, en­nek érdekében előírhatja a de­vizanyilvántartás módszereit. A A Magyar Nemzeti Bank teszi közzé a valuta- és devizaárfo­lyafiY^kAt, (MtTg Szabálytalan fuvarlevelek a Május 1. utcák kapnak jár­dát. Fontossági sorrendben ezek állnak az első helyen, mert a szülők erre viszik gyermekei­ket a bölcsődébe, óvodába. — mondja Nagy János községi párttitkár. Húsz felszólaló foglalkozott a gyűléseken a vízellátással. Igaz, hogy már van a községnek hid- roglóbusza és hozzá mintegy 2700 méter csőhálózat. Ez azon­ban csupán a minimális igé­nyeket képes kielégíteni. A víz­hálózat teljes kiépítését három ütemre tervezték. Az első — a fent említett — már elkészült. A másodikban a község utcái­ba vezetik a vizet. Ez a beru­házás mintegy félmillió forint­ba kerül és 1969-re fejezik be a tervek szerint. A harmadik szakasz azt jelenti, hogy az egészséges, friss ivóvíz a laká­sokba is eljut. Jövőre már kijár az orvos A faluhoz tartozó, de külte­rületi Négyes-telepen — ahol körülbelül ezer ember lakik — jó, hivatali nyelvhasználattal: aktív volt a jelölőgyűlés. Több más kérdés között felmerült az orvosi ellátás gondja, mert az itt lakó embereknek ma még több kilométert kell gyalogolni az orvosig. Azt kérték tehát a község vezetőitől, tanácstagjuk­tól, hogy oldják meg gondjukat és legalább hetenként egyszer menjen ki hozzájuk a községi orvos. Hogy mennyire eleven ez a probléma, s mennyire jogos, az­zal már régen tisztában van­nak az illetékesek. Ma már — ahogy Petró János vb-titkár tá­jékoztat — épül a Négyes-tele­pen az- orvosi rendelő és 1968. január 1-től hetenként két al­kalommal látogat ki a telepiek­hez az orvos. A párttitkárral és a vb-tit- kárral történt beszélgetés során még sok más kérdés szóba ke­rült. Amelyeket említettünk — a legfontosabbak. A felszólalók, a jelölőgyűlések résztvevői kö­zös gondokról, a lakosság zö­mének kívánságáról beszéltek. Üj emberek élnek ma már Kis­szálláson, akiket új gondok, jö­vőbe mutató feladatok foglal­koztatnak. A község vezetői „programozták” e feladatokat s most minden lehetőséget meg­ragadva, s a lakossággal váll­vetve a megvalósításon fára­doznak. NÉHÁNY NAPOS tárgyalás után jogerősen ítéletet hozott a Bajai Járásbíróság dr. Lantos büntetőtanácsa Puch Bálint és Cserny Kálmán ügyében, akik ellen a társadalmi tulajdon sé­relmére folytatólagosan elköve­tett csalás, illetve hűtlen keze­lés miatt indult eljárás a múlt év végén. A két vádlott — most már elítélt — Baján la­kik. Puch Bálint a Budai-Nagy Antal utca 1. szám alatt, Cser­ny Kálmán pedig a Lenin tér 7. számú házban. Az ügyről a rendőrségi vizsgálat befejezése­kor 1966. november 18. szá­munkban már írtunk. A cikk Lehet 25 méterrel kevesebb? címmel jelent meg és az a nyomozás megállapításait tar­talmazza. RÖVIDEN, csupán olvasóink emlókeztetésére vessünk né­hány pillantást a bűnügy előz­ményeire. Több, mint három évvel ezelőtt, 1963. novemberé­ben Cserny Kálmán építész- mérnök elvállalta a Szövetke­zetek Megyei Értékesítő Köz­pontja bajai telepén épülő iparvágány munkálatainak műszaki vezetését, a tervek el­készítését stb. Amikor a költ­ségvetést — közel félmillió fo­rintos összegben — a Magyar Nemzeti Bank elfogadta^ az építkezés vezetősége hozzáfo­gott, hogy munkásokat — ad­minisztratív és fizikai dolgo­zókat — toborozzon a vasút­építéshez. Cserny Kálmán így került kapcsolatba Puch Bá­linttal, akivel korábban egy vállalatnál dolgozott. Puch Bá­lint, mint magánfuvaros két kocsival és négy lóval szállí­totta a földet, s minden egyes fuvarról menetlevelet kellett kiállítania, a munka elvégzését ezeken a bizonylatokon Cserny Kálmán utólag aláírásával iga­zolta. A hibát ott követte el, hogy nem ellenőrizte a fuva­ros által beírt távolságokat, a rakodásban részt vevő munká­sok számát, stb. AMIKOR az iparvágány — összesen 272 méter hosszúság­ban — elkészült, a MÁV mű- i szaki szakértői megállapították, hogy Cserny Kálmán több, mint negyven ezer forinttal fizetett ki többet, mint ameny- nyibe a ténylegesen elvégzett munka került. Ennek a vizsgá­latnak az alapján indult meg a büntető eljárás az építésve­zető és a fuvaros ellen, hiszen a számlákból kiderült, hogy Puch Bálint papírjain nincs minden rendben. A bírósági tárgyalás során meghallgatott szakértő véleménye, az általa készített kimutatás és egyéb bizonyítékok alapján az ügyész módosította a kár végösszegét és azt összesen 16 ezer 500 fo­rintban állapította meg, tehát az említett összeg erejéig kö­vették el a csalást, illetve Cserny Kálmán a hűtlen keze­lést. A JÄRASBIrOSAG az el­mondottak alapján Puch Bá­lint bűnösségét a társadalmi tulajdont károsító folytatóla­gosan elkövetett csalásban ál­lapította meg és halmazati büntetésül nyolc hónapi vég­rehajtható szabadságvesztésre ítélte. Ugyanakkor — mivel a szabálytalanul kiállított fuvar­levelek révén jogtalan haszon­ra tett szert — kötelezte az okozott kár, a 16 500 forint megfizetésére, az összegnek 1964. május 1-től számított évi 5 százalékos kamatával együtt. Ezeken kívül a csaló fuvaros köteles megfizetni 990 forint eljárási illetéket is. Puch Bá­lintnál a büntetőtanács sú­lyosbító körülményként vette figyelembe a folytatólagosságot. Enyhítő tényezőként értékelte a járásbíróság a vádlott bün­tetlen előéletét, valamint azt, hogy az elkövetéstől számítva már három év eltelt. Cserny Kálmánt 2500 forint pénzbüntetésre ítélték. Külön súllyal esett latha az a körül­mény, hogy a bűntett elköve­téséből anyagi haszna nem származott. Az ítélet — amint említettük — jogerős. G. S. f® Levél Indiából Pozitív előjellel Megfordult a kocka — mesélte a minap az egyik vá­rosi tanács keres­kedelemmel foglal­kozó vezetője. — Eddig mi mentünk a megyei vendég­látó vállalathoz, hogy vállalja el kü­lönféle rendezvé­nyeink lebonyolítá­sát, mostanában pe­dig ők keresnek fel bennünket ebben az ügyben... ígv igaz. Az utóbbi időben való­ságos „piackutatási láz” tört ki a Bács- Kiskun megyei Vendéglátó Válla­latnál. sorra tájé­kozódnak a városi tanácsoknál, a sportköröknél, a társadalmi és tö­megszervezeteknél, a hivataloknál, vállalatoknál. in­tézményeknél stb, hogy hol, mikor, milyen esemény várható. így pél­dául a június 29- től július 5-ig sor­fakerülő Bajai Na­pok vendéglátással kapcsolatos tenni­valóinak elvégzésé­re már most jelent­kezett a vállalat. Megtudtuk, hogy más módon is igye­keznek „megfogni” a forintot. A kecskeméti Ex­pressz Étterem es­ti üzemeltetése ez- idáig — enyhén szólva — „döcö­gött”. A vállalat vezetői kellő meg­fontolás után — nagyon helyesen — úgy döntöttek: meg­próbálkoznak pacal­és halvacsorák ren­dezésével. Arra is rájöttek, hogy az étel- és ital-„reper- toár” 1 bővítése, a feketekávé-fogyasz­tás bevezetése, a dohányzási tilalom feloldása is hozzá­járulhat az „Ex­pressz” délutáni, esti forgalmának fellendítéséhez. Hogy az új gaz­dasági mechaniz­mus előszelei, a jó értelemben vett „konkurrenciaharc” előkészületeinek je­lei megmutatkoz­nak a megye álla­mi vendéglátásá­ban, bizonyítják — az egyelőre még vita tárgyát képező, további elgondolá­sok is. A Kecskeméti Konzervgyárral, a környező tsz-ekkel, állami gazdaságok­kal is igyekeznek „kooperálni” a vál­tozatosabb hús-, bor-, gyümölcsellá­tás érdekében. Kecskemét. Kiskun­halas után Félegy­házán és Kalocsán állítanak fel az idén birkacsárdát, s fog­lalkoznak azzal a gondolattal is, hogy a nyári melegben a fagylalton kiről új, ritka csemegével, a jégkrémrúddal a vendéglátó üzletei­ben. elárusítóhe­lyein is kedvesked­nek a nagyközön­ségnek. B, Gx, Heltay Károly, kiskunfélegy­házi nyugdíjas levélben köszön­tötte Indira Gandhi asszonyt, India miniszterelnökét szüle­tésnapja alkalmából, megkö­szönve azt a fáradságos, kitar­tó munkát, mellyel népe jobb- létéért, s a világbéke megte­remtéséért tevékenykedik. A levél célhoz ért, és — vá­ratlanul — választ is kapott küldője: „Köszönet az ön jó­kívánságaiért a születésnapom­ra. A különféle népeknek az összetartó jóakarata és szere- tete a mi erősségünk. Indira Gandhi.” így szól az angol nyelven, sajátkezűleg írt levél magyar fordítása. Az indiai miniszter- elnök címeres levélpapírjára írt levél Űj Delhiből a buda­pesti nagykövetség útján ke­rült Félegyházára, megtoldva a nagykövetség dolgozóinak jó- kívánataival. Nem nagy eset, mondhatják olvasóink. De nagyon tanulsá­gos lehet a közéletünkben itt- ott még megbúvó kiskirályok számára, ha tudják, hogy a hatalmas India kormányfője sok ezer kilométerről sem hagyja válasz nélkül a hozzá­intézett levelet, és ezernyi gondja között is szakít időt a a személyes megválaszolásra. ?ótb Miklós /

Next

/
Thumbnails
Contents