Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-07 / 106. szám
4. oldal 1961. május 7. vasárnap Megkezdődtek az előkészületek Beszélgetés | a termelőszövetkezetek területi termelőszövetkezeti szövetségeinek megalakítására A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusára számos fontos határozatot hozott. Elfogadta a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának alapszabályát. Foglalkozott a termelőszövetkezeti területi szövetség feladataival. A kongresszus határozatainak végrehajtásával kapcsolatos tennivalókról érdeklődtünk Oláh Györgytől, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettesétől, a megyei termelőszövetkezeti tanács elnökétől. — Bevezetőül talán néhány dolgot ismertetnék a kongresz- szusról, amelyen magam is részt vettem, — kezdte a beszélgetést Oláh elvtárs. — A résztvevők nagy figyelemmel hallgatták a beszámolót, sokoldalúan megvitatták a tennivalókat. Megállapítható, hogy a IX. kongresszus agrárpolitikai intézkedéseivel egyetértettek, örömmel fogadták a párt mező- gazdaságra vonatkozó határozatait, bátran felvetették a különböző problémákat és számos konkrét javaslatot tettek. Mint a közvélemény értesült róla, a Termelőszövetekezetek Országos Tanácsa 101 tagból áll és ebből heten Bács megyeiek. Soós Vincét, a Tiszakécskei Szabadság Tsz elnökét az elnökségbe is beválasztották. Kovács Istvánt, a Tassi Petőfi Termelőszövetkezet elnökét, aki eddig is tagja volt az országos tanácsnak, ismét megválasztották. Megjegyzem, hogy az országos tanácsban mind a három féle típusú szocialista mezőgazdasági nagyüzem: a termelőszövetkezet, a termelőszövetkezeti csoport és a szakszövetkezet kellőképpen van képviselve. A kongresszus is alaposan foglalkozott mind a három típus gondjaival, problémáival és megjelölte az előrehaladás módját. Nem véletlen, hogy rendkívül nagy érdeklődéssel hallgatták Pintér Sándoménak, a kis- kunmajsai termelőszövetkezeti csoport főkönyvelőjének felszólalását, amely számos fontos tennivalóra hívta fel a figyelmet. Mi lesz a feladata a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának az új hclyzet- ben? — A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának alapvető célja: a népgazdaság érdekeivel összhangban, a termelőszövetkezetek képviseletében közreműködni a szövetkezetekre vonatkozó állami rendelkezések kialakításában. Elősegíti és figyelemmel kíséri a szövetkezeti demokrácia érvényesítését, a vállalati gazdálkodás kialakítását. Előkészíti a négyévenként tartó országos kongresszust. A termelőszövetkezeteket tájékoztatja a népgazdaság igényeiről, ellátja érdekvédelmüket, irányítja jogi ügyeik intézését Felügyel az országos jellegű szövetkezeti vállalatokra és az egyéb, a termelőszövetkezeteket érintő alapvető kérdésekkel foglalkozik. Érdekes az országos tanács és a területi szövetségek viszonya. Az országos tanács az ország összes termelőszövetkezeténeit együttműködési és képviseleti szerve, a szövetség pedig a termelőszövetkezetek területi együttműködési, képviseleti szerve. Az országos tanács a területi szöveteségekre kötelező határozatot nem hozhat, azok felett felügyeletet nem gyakorol. Irányelveket adhat ki és a termelőszövetkezetek egészét érintő célkitűzések megvalósításához kérheti a szövetségek tevékeny közreműködését. Mi a feladatuk a termelőszövetkezeti területi szövetségeknek? — Mint már az előbb szó volt róla, a szövetség a benne tömörült tagszövetkezetek demokratikusan kialakított képviseleti szerve. Alapvető célja és feladata, hogy a népgazdaság érdekeivel összhangban elősegítse a termelőszövetkezetek jobb együttműködését, érdekvédelmét, hatékonyabb ellátását. A szövetség olyan feladatokat lát el, amelyekkel a szövetkezetek megbízzák, illetve, amelyek a közgyűlés és a választott szervek határozataiból erednek. A szövetség a termelőszövetkezetek gazdálkodásával, az érdek- védelemmel összefüggő kérdésekben javaslatot tesz az illetékes állami, szövetkezeti és társadalmi szerveknek. A küldött- gyűlés döntésének megfelelően számos feladatot elláthat. Például megvitatja a termelőszövetkezetek üzemi terveiből, a népgazdaság igényeiből adódó feladatokat. Ezek megoldására javaslatokat dolgoz ki a szövetkezetek számára, értékeli a gazdasági ösztönzők hatását. Javaslatot tehet a munkaszervezésre, a munkadíjazásra, valamint a termelési specializációra. Tájékoztatja a szövetkezeteket az értékesítés lehetőségeiről, feltételeiről. Szakmai tanfolyamokat, tapasztalatcseréket, tájékoztatókat szervez. Ezenkívül még tovább lehetne sorolni tennivalóit, feladatait, amelyről a kongresszus határozott. Melyek a legközelebbi te- endők? Tudomásunk szerint megkezdődtek az előkészfi- letek a szövetségek létreho- zására. — Igen. A szövetkezeti érdek- képviseleti szervek létrehozásának első szakasza a kongresz- szussal lezárult. A parasztság történetében először létesült ilyen átfogó érdekképviselet. A második szakaszban a termelő- szövetkezetek területi szövetségét hozzuk létre. A megyei termelőszövetkezeti tanács ezzel majd meg is szűnik. A termelő- szövetkezetekben már megkezdődtek az előkészületek azokra a közgyűlésekre, ahol megválasztják a küldötteket a területi választmányokba. Alaposan, gondosan kell előkészíteni a szövetségek létrehozását. A szövetkezetek gondosan mérlegeljék, hogy kik képviselik majd őket az új szervekben. A területi szövetségeket a nyári hónapokban hozzák létre a szövetkezetek. Helyesnek tartjuk azt az álláspontot, hogy a szövetségeket a termelési körzeteknek megfelelően alakítsák ki. Ezzel a kongresszus is egyetértett — fejezte be tájékoztatóját Oláh elvtárs. Kereskedő Sándor íj gyárimáByokkal vesznek részt az országos mezőgazdasági kiállítási! Kezdeményezések a Bajai Gépjavítónál Mind gyakrabban kapunk tosabbá tenni a munkát. A hírt a Bajai Gépjavító Álló- sortrágyázó kukorica vetőgé- másról. Elsősorban arról, hogy pék kialakítását már négy évmilyen új gépek gyártásával vei ezelőtt megkezdtük. Az elKombinált kukorica- burgonyavetö. foglalkoznak.' Az állomás szakemberei főként olyan gépeket konstruálrak, amelyek még hiánycikknek számítanak, vagyis az ipar nem gyárt belőlük megfelelőt, vagy elegendőt. Az új dképzelésekről érdeklődtünk Bayer István igazgatótól. — Egyik fő témánk a kukoricaművelés gépesítése. Az elmúlt években mintegy száz különböző vetőgépet készítettünk. Az a célunk, hogy egy cl an konstrukciót hozzunk létre amely minden igényt kielé- Az elmúlt évek kedvező fal atal igazo’ták, hogy •1 a gépiekkel sikerült olcsóbbá, termelékenyebbé, bizső konstrukciókat tökéletesítettük. Később olyan berendezéseket hoztunk létre, amelyek alkalmasak több művelet egyidejű elvégzésére, a talajfertőtlenítésre, vetésre, sortrágyázásra, talajlazításra. 1961-ben készítettünk két sortrágyázó burgonyavetőgépet is. Ezt tovább tökéletesítettük. Kialakítottunk egy sortrágyázó vegyszerező kukorica-burgonya kombinált vetőgépet. Ez esetben a kombináció azt jelenti, hogy TVD —4-es gép vetőelemei egy elosztó tárcsa beiktatásával alkalmasak lettek burgonya vetésére is. Szakembereink foglalkozn a szemenként! vetés megoldóHol szeli át az E—5-ös? Kecskemétet Anyag- és gépalkatrészhiány nehezítette a munkát Az útépítők első negyedéve Egyre gyakrabban kérdezgetik a kecskemétiek: mikor építik meg az E—5-ös nemzetközi főközlekedési út (ismertebb nevén: Szegedi út) városon áthaladó szakaszát. Indokolt a kérdés, hiszen már tavaly befejezték az E—5-ös korszerűsítését Kecskemét északi kapujáig, idén pedig egészen Kiskunfélegyházáig jutnak el az építők. Ráadásul az út jelenleg használt városi vonalán egészen rossz állapotban levő szakaszok találhatók. Jókora kátyúk éktelenkednek például az Árpád körút betonján a Batthyány utca torkolatának a közelében. A Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat vezetői elmondták, hogy még nem kaptak megrendelést a városi szakasz megépítésére. Nem is kaphattak, hiszen máig sem döntötték el az illetékesek, merre halad majd az E—5-ös. Eddig két lehetőség merült fel. Az első szerint a Budai kaputól a Széchenyi körút. Szalvai körút, Árpád körút, Kossuth körút, Juhász utca vonalon haladhatnának a járművek. A vasúti vágányokat felüljáróval hidalnák át. A második variáció szerint a Bethlen körút—Kurucz körút lesz az útvonal, majd egy új szakasz megépítésével, a Műkert közelében találkozna az E—5-ös a vasútvonallal. Itt szintén felüljárót kellene építeni. sával. Ez egyrészt költségmegtakarítást jelent a drágább hibridmagok miatt, másrészt fontos a tőszám és az egyenletes tőtávodság elérése érdekében. A jelenlegi kukoricavetőgépek nem alkalmasak a sze- menkénti vetésre. Tapasztalataink szerint a pneumatikus módszer vált be. Ennek a lényege, hogy a levegő szívóhatás sára, a kialakított tárcsa lyuk- méretóhez egy szem kukorica tapad és a szívóhatás megszűntével a talajba kerül A gép rendkívül pontosan működik. Az utóbbi konstrukcióval szeretnénk részt venni az országos mezőgazdasági kiállításon. Megtudtuk, hogy a gépjavító állomás ezenkívül több új gépet szerkesztett, amelyek .közül néhánnyal szintén részt akar venni a mezőgazdaság fejlődését biztosító nagy seregszemlén. Jelentkezett a kiállításra egy újttpusú sortrágyázó géppel, komposztáló berendezéssel és axiálventilláto- "os permetezővel. K. S. Akár az egyik, akár a másik — esetleg egy harmadik? — terv mellett döntenek a szakemberek, 1968-ban mindenképpen megkezdik a városi szakasz építését is. Addig természetesen — ígéri a Közúti Igazgatóság — kijavítják és használható állapotban tartják a burkolatot a jelenleg használt vonalon. Ennyit a kecskemétiek kérdésére. De hogyan halad az építés az E—5-ös Kecskemét Félegyháza közötti szakaszán? Dobozi Lajos főépítésvezető arról tájékoztatott bennünket, hogy bár forintban teljesítette, sőt túl is teljesítette tervét a vállalat, nem tudták a kívánt ütemben végezni a földmunkát az első negyedévben. A gépek zömét ugyanis hosszabh-rövi- debb időre tétlenségre kárhoztatta a pótalkatrészhiány. Nem először halljuk ezt az útépítőktől és érthetetlennek tartjuk, hogy miért nem vásárolt, — vagy vásárol — tarta- lékalkatrészeket is külkereskedelmünk a drága markológépekhez. Tarthatatlan állapot, hogy néhány napi munka után sokszor hetekig rostokol a gép. Keveset javult a múlt évihez viszonyítva az anyagellátás is. Akkor cementből volt kevés, most a zúzalékkő és a kavics a „hiánycikk”. Az év első három hónapjára 34 200 tonna zúzött követ igényelt a vállalat. A kiutalásban már csak 11 100 tonna szerepel, a beérkezett meny- nyiség pedig a kilenc ezer tonnát sem éri el. Ilyen körülmények között bizony nehéz határidőre teljesíteni a szerződéseket. Csak az emberek, gépek többszöri átcsoportosításával, megfeszített munkával tudta elérni a vállalat, hogy ne okozzanak nagyobb kiesést az ismertetett problémák. Az idei fontos munkák azonban mindenképpen megkövetelik, hogy mielőbb kedvező változás álljon be legalább az anyagellátásban. Bizonyára nem alaptalanul hangoztatta az útépítők egyik vezetője, hogy á kőbányák készletét sokszor hatalmi szóval, — felrúgva tervet, kiutalást — irányítják egyes vállalatokhoz, a többiek rovására. Nem kétséges, hogy vannak fontos és kevésbé fontos feladatok. Előre nem látott akadályok: is felbukkanhatnak menetközben. De olyan arányú eltérésre, mint amilyen például a zúzottkő-ki- utalás és tényleges beérkezés mennyisége között tapasztalható csak a tervszerűtlenség, kapkodás lehet a magyarázat. B. ». A szemenként! vetésre alkalmas gép.
