Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-07 / 106. szám

Befelezte munkáját a szakszervezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Többször is elhangzott itt, hogy a jelenlevő elvtársak he­lyeslik és támogatják a párt IX. kongresszusának álláspontját, döntéseit, irányvonalát, törekvé­seit, céljait. Szeretném ezt meg­köszönni a szakszervezeti kong­resszusnak és elsősorban arra gondolva, hogy — ki-ki a maga helyén — egy ügyért harcol. Szeretném köszönteni és üdvö­zölni a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusának minden résztvevőjét, s az önök szemé­lyében üdvözölni, és köszönteni a szakszervezetek minden funk­cionáriusát és aktivistáját. A párttagokat is, akik érzik, és kell, hogy érezzék, hogy ha a szakszervezetben dolgoznak, ak­kor a pártmunka egyik legfon­tosabb részét végzik. A kongresszus résztvevőinek és a szakszervezeti funkcioná­riusoknak, aktivistáknak szemé­lyében köszöntőm a magyar munkásosztály dolgozó tömegeit, az alkalmazottakat, minden szer­vezett dolgozót. (Taps.) A Magyar Szocialista Munkás- |X. Kongresszusa foglalkozott belső fejlődésünk és a nemzet­közi helyzet leglényegesebb kér­déseivel. A párt meggyőződé­sünk szerint a kongresszuson a helyzetértékelésben és a felada­tok kijelölésében egyaránt vilá­gos és jó határozatokat hozott. A párt ereje azonban eszmei erő. A párt kongresszusának ha­tározataiból olyan mérték­ben lesz valóság, amilyen mértékben a párttagság, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiségi dolgozók, va­lamint szervezeteik — és ezek között megint elsőként említem a magyar szakszer­vezeteket — magukévá te­szik és dolgoznak azok meg­valósításáért. A kongresszus óta elég inten­zív időszak telt el. Lezajlott a választási kampány, hozzá lehet fűzni, eredménnyel. Tanácsko­zott a termelőszövetkezetek el­ső kongresszusa, amelynek óriá­si jelentősége volt. Most ülése­zik a munkásosztály osztályszer­vezetének, a szakszervezetnek a kongresszusa. A jövő héten összeül a SZŐ VOSZ kongresszu­sa. Utána nem sok idővel lesz az ifjúsági szövetség kongresz- szusa. Mindezt azért zsúfoltuk így össze, mert az év második felében a gazdasági reform dol­gaival kell nagyon sokat foglal­koznunk üléseken, plénumokon és nem sokkal kevesebbet, ha­nem többet, az emberekkel való egyéni és kis csoportokban tör­ténő beszélgetéseken. Kádár elvtárs ezután a kong­resszus óta lezajlott események­kel foglalkozott, majd így foly­tatta: Eredményeink nagyok, a szükségletek és az igények na­gyobbak, s lehetőségeink még nagyobbak. Ezért nem kis rész­ben rajtunk múlik, hogy gyor­sabban és jobban oldjuk meg az adott nap, hét, hónap, esz­tendő feladatait. Elvtársaim! A szocialista tár­sadalmi rendnek nálunk mind a politikai rendszert, mind a társadalom gazdasági alapjait, mind a kulturális intézményeket illetően szilárd alapjai vannak. Ezeket az alapokat azonban to­vább kell szilárdítanunk, ki kell bővítenünk, és minél hamarabb jobb és szebb kivitelben kell hozzá megteremtenünk munká­val, harccal a teljes építményt. A közeljövő feladatai közül külön megemlíteném a gazda­sági irányítás reformját — csak egyetlen egy vonatkozásban. Itt a kongresszuson szükségszerűen majdnem minden felszólaló fog­lalkozott ezzel, és hozzátehetem, szerintem elvileg helyesen. Töb­ben említették, hogy a jövőben kockázatokat is kell vállalni, s hogy bátran kell dolgozni. A kockázatvállalás szükség- szerű és elkerülhetetlen, de a kockázatnál soha sem felejtsük el, hogy nem vagyunk tőkések. Mert a tőkés, amikor kockáztat, a magáét kockáztatja, nekünk azonban sokszoros felelősséggel kell kockázatot vállalnunk. Amivel mi gazdálkodunk, az a munkásosztályé, a népé, és azt szükség esetén kell, de felesle­gesen nem szabad kockáztatni semmiféle vonatkozásban. A gazdaságvezetési reform alapjai jól kidolgozottak, a re­form előre fog lendíteni ben­nünket, s ha jól felkészülünk bevezetésére, az rövid néhány év múlva komolyan éreztetni fogja jó hatását mindenféle te­kintetben. A gazdaságvezetési reformnak az a célja, hogy erő­sítsük vele mindazt, ami a mi tár­sadalmunkban a szocializmust jelenti. Tehát: erősítsük a poli­tikai rendszerünket, rendsze­rünk demokratikus vonásait, erősítsük a szocializmus terme­lőerőit, a termelőeszközök szo­cialista tulajdonát, a szocialista termelési viszonyokat. Legyen még erősebb igaz­ság az, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgo­zók életszínvonalának rend­szeres emelkedésével. Szocialista rendszerünk fon­tos vívmánya például a munká­hoz való jog. Most ez is egy kicsit bonyolultan jelentkezik, mert bizonyos területeken és ágaza­tokban elkerülhetelen a munka­erő valamelyes átcsoportosítása. Meg kell azonban mondani hogy ezután is érvényes az írott és íratlan törvény, hogy minden dolgozó embernek törvényes jo­ga van a munkához, és amj rendszerünk ezt számára bizto­sítani is fogja. (Nagy taps.) És ha valahol e tekintetben prob­léma jelentkezik, mint ahogy a közelmúltban — itt is említet­ték — a barnaszénbányászatban, akkor pártunknak, szakszerve­zetünknek, rendszerünknek kö­telessége biztosítani azt, hogy a dolgozó emberek tömegei sem­miféle reformnak kárvallotjai ne legyenek. Ha ilyesmi mégis előfordul, akkor valahol mi hi­báztunk, és gyorsan meg kell keresni és ki kell javítani az ilyen hibát. Ez parancs a mi számunkra. (Taps.) A szocialista társadalom fel­építéséhez szükséges lépéseket kötelességünk sorra-rendre kö­vetkezetesen és jól megtenni, nemcsak saját munkásosztá­lyunkért, saját népünkért, ame­lyeknek fiai és képviselői va­A kecskeméti termelőszövetkezetek versenybizottságainak tanácskozása Szombaton délelőtt a kecske­méti városi párt és tanács vb mezőgazdasági osztályának kez­deményezésére tanácskozásra jöttek össze a város termelőszö­vetkezeteinek versenybizottsági elnökei, a szocialista címért küzdő brigádok tagjai. Több termelőszövetkezetből a párttit­kár is jelen volt. Máris történ­tek versenyvállalások. A Törek­vés, a Vörös Csillag és a Ma­gyar-Szovjet Barátság Terme­lőszövetkezetben három-három brigád küzd a szocialista cí­mért. Ezenkívül több brigád tett lelkes versenyvállalást a Rákóczi és a Petőfi Termelőszö­vetkezetekben. Csatlakozott a versenymozgalomhoz a Magyar —Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet egy traktoros és egy fogatos brigádja is. A termelési feladatokon kívül szó volt a munkaerkölcs javításáról, az ál­talános ismeretek bővítéséről, a termelőszövetkezeti tulaj donvé- delemről és számos más kérdés­ről. Határozat született arra, hogy a termelőszövetkezeti ver­senybizottságok az eddiginél még aktívabban támogatják a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójára, a IX. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtására indult nemes ve­télkedést. gyünk, de a nemzetközi mun­kásosztályért és a világ külön­böző térségeiben a szabadságért, a nemzeti függetlenségért har­coló népekért is. (Nagy taps.) Első és legfontosabb kötelessé­günk, hogy saját hazánkban úgy építsük a szocializmust, sza­bad emberhez egyedül méltó, szocialista társadalmi rendsze­rünket, hogy ez segítse az ő harcukat. (Nagy taps.) Másik kötelességünk, hogy lehetősége­inknek megfelelően közvetlenül is politikai és más természetű támogatást biztosítsunk harcuk­hoz. Üdvözlöm és nagyon jónak tartom, hogy a kongresszus ha­tározatot hoz az agresszorok el­len harcoló vietnami néppel va­ló szolidaritásról. Állást foglal a katonai puccsisták által fe­nyegetett görög hazafiak mel­lett, az európai biztonság kérdé­sében, és más időszerű nemzet­közi kérdésekben. Jó ez, mert szilárdítja a dolgozók világné­zetét, erősíti öntudatukat, és jó azért, mert mi nemzetközileg egy nagy családhoz tartozunk. Ezután Kádár elvtárs a békés egymás mellett élés politikájá­ról beszélt, majd rámutatott: A pártkongresszuson megha­tározott harci céljainkat — amelyek most már az egész nép tudatába átmentek — úgy ér­hetjük el, ha dolgozunk és har­colunk. És ha eddig sokat kel­lett dolgozni és harcolni, ezután sem kell kevesebbet. Az öntu­datos ember eddig is ereje tel­jével dolgozott és harcolt cél­jainkért, de nekünk olyan am­bícióink is vannak, hogy az ed­dig lassan mozdulókat is egy kicsit jobb munkára serkentsük, az eszmék erejével, meggyőzés­sel. Kell ehhez a felvilágosító szó, de úgy akarjuk vinni a dolgokat, hogy ha egyéb nem, akkor az érdekeik is jó irányba ösztönözzék az ilyeneket. Van elég dolgunk, de nagyon jó feltételek között harcolha­tunk, mind itthon, mind nem­zetközileg. A mi erőinket már nem le­het elpusztítani, minden egyéb pedig elhatározás és akarat dolga. Ha komolyan vesszük a soron- következő feladatainkat, és több rendszerességet viszünk a mun­kába, gyorsabban tudunk előre menni. A párt ebben a legtelje­sebb mértékben számít a szak- szervezetek támogatására, és gondolom, nem hiába. Befejezésül sikert kívánok önöknek munkájukhoz, itt a kongresszuson, és a kongresszus után, e tanácskozás határozatai­nak végrehajtásáhóz. (Hosszan tartó, nagy taps.) A zárt ülésen magyar szak- szervezetek XXI. kongresszusa megválasztotta a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának 173., és a SZOT számvizsgáló bizott­ságának tizenkilenc tagját. Dél­ben a zárt ülés után az elnök­lő Somoskői Gábor bejelentette, hogy a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa megtartotta alakuló ülését, és megválasztotta az el­nökséget, valamint a különböző tisztségviselőket. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke Blaha Béla elnök, főtitkára Gáspár Sándor lett. Ezután Gáspár Sándor zársza­vában a tisztségviselők nevében megköszönte a bizalmat, s kö­telezettséget vállalt arra, hogy erejük, tudásuk legjavával mun­kálkodnak majd a kongresszus határozatainak megvalósításá­ért. Ezután felcsendült az Inter- nacionálé, a küldöttek, a tanács­kozás magyar résztvevői öt vi­lágrész munkásainak képviselői­vel együtt a nemzetközi prole­tariátus himnuszának eléneklé- sével zárták a magyar szak- szervezetek XXL kongresszu­sát A magyar szakszervezetek XXI. kongresszusának határozata Bevezetőben körvonalazza a szakszervezetek helyét és szere­pét a proletárdiktatúra rendsze­rében, meghatározza feladatait a munkáshatalom erősítéséért, a nép felemelkedéséért folyó politikai, gazdasági és ideoló­giai harcban. Utal arra, hogy a gazdaság- irányítási rendszer reformjának bevezetése a szakszervezetek számára a korábbitól eltérő, minőségileg új, nagyobb fele­lősséggel járó feladatot jelent. A gazdasági építőmunkáról, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit. alakító feladatokról szólva megállapítja, hogy a szakszervezetek minden szinten fokozzák közreműködésüket a tervezésben. A vállalatok, in­tézmények önállóságának növe­kedése megköveteli, hogy a szakszervezeti alapszervek mun­kálkodjanak az üzemi demok­rácia megerősítésén, kiszélesí­tésén. Ezért az eddigieknél jc%Jb- ban használják ki a dolgozók vezetésben való tudatos közre­működésének fórumait, a ter­melési tanácskozásokat, munka- értekezleteket és brigádtanács­kozásokat. Megállapítja a határozat, hogy a szocialista munkaver­seny továbbfejlődött, s e fejlő­dés jelentős állomásai voltak a különböző társadalmi esemé­nyek, évfordulók — legutóbb a IX. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyek. A je­lenlegi helyzet szükségessé teszi a szakmai képzés és továbbkép­zés rendszerének továbbfejlesz­tését, s ennek ösztönzésére fel kell használni a formális vo­násaitól megszabadított szocia­lista munkaversenyt is. Részletesen szólt a határozat az életszínvonal alakulásának tényezőiről és lehetőségeiről a következő tervidőszakban. Rá­mutat, hogy az életszínvonal növelésére újabb tartalékokat kell feltárni. A kongresszus szükségesnek tartja a kormány életszínvonal-politikájának hosz- szabb időre szóló kidolgozását, amely tartalmazza a lakáskér­dés megoldását (a tizenöt éves lakásépítési terv alapján), a sok- gyermekes családok életkörül­ményeinek javítását, az egész­ségügy színvonalának növelését a nyugdíjrendszer továbbfej­lesztését, az idős dolgozók álta­lános szociális helyzetének ja­vítását, a foglalkoztatottság, a bér-árpolitika alakulását és ha­tását az életszínvonalra. A foglalkoztatottságról szólva megállapítja: a szakszervezetek vezető szerveinek szorgalmaz­niuk hell a racionális létszám- gazdálkodásra való áttérés ter­vének kidolgozását, amely tar­talmazza a felszabaduló mun­kaerő foglalkoztatásával, elhe­lyezésével, átképzésével kapcso­latos -teendőket. Ha valamely vállalat, intézmény, gazdasági egység olyan mértékű létszám- csökkentést kíván végrehajtani, amely az adott területen a fog­lalkoztatás mértékét erősen érinti, akkor ehhez a megfelelő szintű szakszervezeti szervek engedélyét kell kérnie. A béren és fizetésen kívüli juttatások mértéke és köre szo­rosan összefügg a népgazdaság mindenkori helyzetével, céljai­val. A XXI. kongresszus egyet­ért azzal, hogy a jövőben a bé­reknek gyorsabban kell nőni, mint a társadalmi juttatások­nak. Az árszínvonal alakulásáról szólva megállapítja a határozat, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében a termelői, a fo­gyasztói és a szolgáltatási ára­kat fokozatosan közelíteni kell értékükhöz. Figyelemmel kell kísérni az átlagos árszínvona­lon belül az árak változásának hatását, s ha az szükséges, az állami szerveknek javaslatot kell kidolgozni az esetleges ne­gatív hatásokat kiegyenlítő bér­politikái intézkedésekre. A kongresszus szükségesnek tart­ja, hogy az állami szervek ha­tározottabban lépjenek fel az indokolatlan árváltozások ellen. Ellenőrizzék az árkalkulációs tevékenységet, betartását, s ha szükséges, vegyék igénybe a felelősségrevonás eszközeit is. A bérből és fizetésből élő dol­gozók munkaidejét fokozatosan heti 48 óráról 44 órára kell csökkenteni. A rövidebb mun­kaidőt — először, 1970-ig az iparban dolgozóknál — a vál­lalatok belső tartalékainak fel- használásával önerőből, válto­zatlan keresetek mellett, terme­léskiesés, önköltségnövelés nél­kül kell bevezetni. A munkaidő­rövidítés módját a helyi gazda­sági és szakszervezeti szervek a dolgozók véleményének figye­lembevételével döntsék el. Ugyanakkor a rövidebb munka­idő bevezetésével változtatni kell az egészségügyi intézmé­nyek, napközi otthonok, bölcső­dék nyitvatartási idején, s a kereskedelmi és közlekedési vállalatok munkaidejét úgy kell módosítani, hogy az alkalmaz­kodjék az igényekhez. A lakáskérdéssel kapcsolat­ban a határozat rámutat, hogy a lakásalap növelésén túl fon­tos feladat az elosztás helyes módjának kidolgozása, s annak fokozott ellenőrzése. A kong­resszus javasolja, hogy a kor­mány dolgozza ki az állami la­kások juttatási elveit, körülte­kintően megállapított elosztási sorrend figyelembevételével. A határozat a továbbiakban szól arról, hogy törekedni kell az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtésé­re, a nevelő és felvilágosító munka további javítására. A szakszervezetek javasolják, hogy a következő ötéves terv egyik fontos feladata legyen az egészségügy általános korszerű­sítése, s a reális igényekhez mért színvonal elérése érdeké­ben gyors ütemben kell emelni a kórházak ágylétszámát, mű­szer- és gépellálását. Fokozni kell a társadalombiztosítási szol­gáltatásokat, figyelemmel kell kísérni a nyugdíjasok létfelté­teleinek alakulását, a gyerme­kes családok anyagi helyzetét. Gondoskodni kell a szakszerve­zeti üdültetésben részesülők számának növeléséről, minde­nekelőtt új. nagy kapacitású üdülők építésével. Az ideológiai harc és a kul­turális nevelés időszerű szak- szervezeti feladatait ismerteti ezután a határozat, majd a szak- szervezetek nemzetközi kapcso­latai fejlesztésének fontosságá­ról szól. A munkásosztály egy és oszthatatlan az egész világon — emeli ki a határozat. Minden szakszervezetnek közös, nagy feladatai vannak a békéért, az imperializmus és a gyarmati rendszer minden formája ellen, az újabb demokratikus és szo­ciális vívmányokért, az egész világ dolgozóinak felszabadulá­sáért vívott harcban. A dokumentum végezetül a szakszervezetek választott szer­veinek irányító tevékenységével foglalkozik. Egyebek közt fel­hívja a szakmai szakszervezetek központi vezetőségeinek figyel­mét, hogy dolgozzák ki és vilá­gosan határolják el alap. és kö­zépszerveik. valamint a szakmai szakszervezetek központi veze­tőségének hatáskörét. Nyújtsa­nak segítséget a szakszervezeti tanácsok, bizottságok és bizal­miak önálló munkájának kiala­kításához. s teremtsék meg a szervezeti munka folyamatos végzéséhez szükséges egyéb fel­tételeket. A vezetés, irányítás színvonalának emelése érdeké­ben tovább kell fejleszteni — módszereiben és tartalmában — a SZOT és a szakmai szakszer­vezetek központi irányítását és növelni kell a vezető szervek önállóságát, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents