Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-07 / 106. szám
Befelezte munkáját a szakszervezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Többször is elhangzott itt, hogy a jelenlevő elvtársak helyeslik és támogatják a párt IX. kongresszusának álláspontját, döntéseit, irányvonalát, törekvéseit, céljait. Szeretném ezt megköszönni a szakszervezeti kongresszusnak és elsősorban arra gondolva, hogy — ki-ki a maga helyén — egy ügyért harcol. Szeretném köszönteni és üdvözölni a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusának minden résztvevőjét, s az önök személyében üdvözölni, és köszönteni a szakszervezetek minden funkcionáriusát és aktivistáját. A párttagokat is, akik érzik, és kell, hogy érezzék, hogy ha a szakszervezetben dolgoznak, akkor a pártmunka egyik legfontosabb részét végzik. A kongresszus résztvevőinek és a szakszervezeti funkcionáriusoknak, aktivistáknak személyében köszöntőm a magyar munkásosztály dolgozó tömegeit, az alkalmazottakat, minden szervezett dolgozót. (Taps.) A Magyar Szocialista Munkás- |X. Kongresszusa foglalkozott belső fejlődésünk és a nemzetközi helyzet leglényegesebb kérdéseivel. A párt meggyőződésünk szerint a kongresszuson a helyzetértékelésben és a feladatok kijelölésében egyaránt világos és jó határozatokat hozott. A párt ereje azonban eszmei erő. A párt kongresszusának határozataiból olyan mértékben lesz valóság, amilyen mértékben a párttagság, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiségi dolgozók, valamint szervezeteik — és ezek között megint elsőként említem a magyar szakszervezeteket — magukévá teszik és dolgoznak azok megvalósításáért. A kongresszus óta elég intenzív időszak telt el. Lezajlott a választási kampány, hozzá lehet fűzni, eredménnyel. Tanácskozott a termelőszövetkezetek első kongresszusa, amelynek óriási jelentősége volt. Most ülésezik a munkásosztály osztályszervezetének, a szakszervezetnek a kongresszusa. A jövő héten összeül a SZŐ VOSZ kongresszusa. Utána nem sok idővel lesz az ifjúsági szövetség kongresz- szusa. Mindezt azért zsúfoltuk így össze, mert az év második felében a gazdasági reform dolgaival kell nagyon sokat foglalkoznunk üléseken, plénumokon és nem sokkal kevesebbet, hanem többet, az emberekkel való egyéni és kis csoportokban történő beszélgetéseken. Kádár elvtárs ezután a kongresszus óta lezajlott eseményekkel foglalkozott, majd így folytatta: Eredményeink nagyok, a szükségletek és az igények nagyobbak, s lehetőségeink még nagyobbak. Ezért nem kis részben rajtunk múlik, hogy gyorsabban és jobban oldjuk meg az adott nap, hét, hónap, esztendő feladatait. Elvtársaim! A szocialista társadalmi rendnek nálunk mind a politikai rendszert, mind a társadalom gazdasági alapjait, mind a kulturális intézményeket illetően szilárd alapjai vannak. Ezeket az alapokat azonban tovább kell szilárdítanunk, ki kell bővítenünk, és minél hamarabb jobb és szebb kivitelben kell hozzá megteremtenünk munkával, harccal a teljes építményt. A közeljövő feladatai közül külön megemlíteném a gazdasági irányítás reformját — csak egyetlen egy vonatkozásban. Itt a kongresszuson szükségszerűen majdnem minden felszólaló foglalkozott ezzel, és hozzátehetem, szerintem elvileg helyesen. Többen említették, hogy a jövőben kockázatokat is kell vállalni, s hogy bátran kell dolgozni. A kockázatvállalás szükség- szerű és elkerülhetetlen, de a kockázatnál soha sem felejtsük el, hogy nem vagyunk tőkések. Mert a tőkés, amikor kockáztat, a magáét kockáztatja, nekünk azonban sokszoros felelősséggel kell kockázatot vállalnunk. Amivel mi gazdálkodunk, az a munkásosztályé, a népé, és azt szükség esetén kell, de feleslegesen nem szabad kockáztatni semmiféle vonatkozásban. A gazdaságvezetési reform alapjai jól kidolgozottak, a reform előre fog lendíteni bennünket, s ha jól felkészülünk bevezetésére, az rövid néhány év múlva komolyan éreztetni fogja jó hatását mindenféle tekintetben. A gazdaságvezetési reformnak az a célja, hogy erősítsük vele mindazt, ami a mi társadalmunkban a szocializmust jelenti. Tehát: erősítsük a politikai rendszerünket, rendszerünk demokratikus vonásait, erősítsük a szocializmus termelőerőit, a termelőeszközök szocialista tulajdonát, a szocialista termelési viszonyokat. Legyen még erősebb igazság az, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Szocialista rendszerünk fontos vívmánya például a munkához való jog. Most ez is egy kicsit bonyolultan jelentkezik, mert bizonyos területeken és ágazatokban elkerülhetelen a munkaerő valamelyes átcsoportosítása. Meg kell azonban mondani hogy ezután is érvényes az írott és íratlan törvény, hogy minden dolgozó embernek törvényes joga van a munkához, és amj rendszerünk ezt számára biztosítani is fogja. (Nagy taps.) És ha valahol e tekintetben probléma jelentkezik, mint ahogy a közelmúltban — itt is említették — a barnaszénbányászatban, akkor pártunknak, szakszervezetünknek, rendszerünknek kötelessége biztosítani azt, hogy a dolgozó emberek tömegei semmiféle reformnak kárvallotjai ne legyenek. Ha ilyesmi mégis előfordul, akkor valahol mi hibáztunk, és gyorsan meg kell keresni és ki kell javítani az ilyen hibát. Ez parancs a mi számunkra. (Taps.) A szocialista társadalom felépítéséhez szükséges lépéseket kötelességünk sorra-rendre következetesen és jól megtenni, nemcsak saját munkásosztályunkért, saját népünkért, amelyeknek fiai és képviselői vaA kecskeméti termelőszövetkezetek versenybizottságainak tanácskozása Szombaton délelőtt a kecskeméti városi párt és tanács vb mezőgazdasági osztályának kezdeményezésére tanácskozásra jöttek össze a város termelőszövetkezeteinek versenybizottsági elnökei, a szocialista címért küzdő brigádok tagjai. Több termelőszövetkezetből a párttitkár is jelen volt. Máris történtek versenyvállalások. A Törekvés, a Vörös Csillag és a Magyar-Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben három-három brigád küzd a szocialista címért. Ezenkívül több brigád tett lelkes versenyvállalást a Rákóczi és a Petőfi Termelőszövetkezetekben. Csatlakozott a versenymozgalomhoz a Magyar —Szovjet Barátság Termelőszövetkezet egy traktoros és egy fogatos brigádja is. A termelési feladatokon kívül szó volt a munkaerkölcs javításáról, az általános ismeretek bővítéséről, a termelőszövetkezeti tulaj donvé- delemről és számos más kérdésről. Határozat született arra, hogy a termelőszövetkezeti versenybizottságok az eddiginél még aktívabban támogatják a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára, a IX. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtására indult nemes vetélkedést. gyünk, de a nemzetközi munkásosztályért és a világ különböző térségeiben a szabadságért, a nemzeti függetlenségért harcoló népekért is. (Nagy taps.) Első és legfontosabb kötelességünk, hogy saját hazánkban úgy építsük a szocializmust, szabad emberhez egyedül méltó, szocialista társadalmi rendszerünket, hogy ez segítse az ő harcukat. (Nagy taps.) Másik kötelességünk, hogy lehetőségeinknek megfelelően közvetlenül is politikai és más természetű támogatást biztosítsunk harcukhoz. Üdvözlöm és nagyon jónak tartom, hogy a kongresszus határozatot hoz az agresszorok ellen harcoló vietnami néppel való szolidaritásról. Állást foglal a katonai puccsisták által fenyegetett görög hazafiak mellett, az európai biztonság kérdésében, és más időszerű nemzetközi kérdésekben. Jó ez, mert szilárdítja a dolgozók világnézetét, erősíti öntudatukat, és jó azért, mert mi nemzetközileg egy nagy családhoz tartozunk. Ezután Kádár elvtárs a békés egymás mellett élés politikájáról beszélt, majd rámutatott: A pártkongresszuson meghatározott harci céljainkat — amelyek most már az egész nép tudatába átmentek — úgy érhetjük el, ha dolgozunk és harcolunk. És ha eddig sokat kellett dolgozni és harcolni, ezután sem kell kevesebbet. Az öntudatos ember eddig is ereje teljével dolgozott és harcolt céljainkért, de nekünk olyan ambícióink is vannak, hogy az eddig lassan mozdulókat is egy kicsit jobb munkára serkentsük, az eszmék erejével, meggyőzéssel. Kell ehhez a felvilágosító szó, de úgy akarjuk vinni a dolgokat, hogy ha egyéb nem, akkor az érdekeik is jó irányba ösztönözzék az ilyeneket. Van elég dolgunk, de nagyon jó feltételek között harcolhatunk, mind itthon, mind nemzetközileg. A mi erőinket már nem lehet elpusztítani, minden egyéb pedig elhatározás és akarat dolga. Ha komolyan vesszük a soron- következő feladatainkat, és több rendszerességet viszünk a munkába, gyorsabban tudunk előre menni. A párt ebben a legteljesebb mértékben számít a szak- szervezetek támogatására, és gondolom, nem hiába. Befejezésül sikert kívánok önöknek munkájukhoz, itt a kongresszuson, és a kongresszus után, e tanácskozás határozatainak végrehajtásáhóz. (Hosszan tartó, nagy taps.) A zárt ülésen magyar szak- szervezetek XXI. kongresszusa megválasztotta a Szakszervezetek Országos Tanácsának 173., és a SZOT számvizsgáló bizottságának tizenkilenc tagját. Délben a zárt ülés után az elnöklő Somoskői Gábor bejelentette, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa megtartotta alakuló ülését, és megválasztotta az elnökséget, valamint a különböző tisztségviselőket. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke Blaha Béla elnök, főtitkára Gáspár Sándor lett. Ezután Gáspár Sándor zárszavában a tisztségviselők nevében megköszönte a bizalmat, s kötelezettséget vállalt arra, hogy erejük, tudásuk legjavával munkálkodnak majd a kongresszus határozatainak megvalósításáért. Ezután felcsendült az Inter- nacionálé, a küldöttek, a tanácskozás magyar résztvevői öt világrész munkásainak képviselőivel együtt a nemzetközi proletariátus himnuszának eléneklé- sével zárták a magyar szak- szervezetek XXL kongresszusát A magyar szakszervezetek XXI. kongresszusának határozata Bevezetőben körvonalazza a szakszervezetek helyét és szerepét a proletárdiktatúra rendszerében, meghatározza feladatait a munkáshatalom erősítéséért, a nép felemelkedéséért folyó politikai, gazdasági és ideológiai harcban. Utal arra, hogy a gazdaság- irányítási rendszer reformjának bevezetése a szakszervezetek számára a korábbitól eltérő, minőségileg új, nagyobb felelősséggel járó feladatot jelent. A gazdasági építőmunkáról, a dolgozók élet- és munkakörülményeit. alakító feladatokról szólva megállapítja, hogy a szakszervezetek minden szinten fokozzák közreműködésüket a tervezésben. A vállalatok, intézmények önállóságának növekedése megköveteli, hogy a szakszervezeti alapszervek munkálkodjanak az üzemi demokrácia megerősítésén, kiszélesítésén. Ezért az eddigieknél jc%Jb- ban használják ki a dolgozók vezetésben való tudatos közreműködésének fórumait, a termelési tanácskozásokat, munka- értekezleteket és brigádtanácskozásokat. Megállapítja a határozat, hogy a szocialista munkaverseny továbbfejlődött, s e fejlődés jelentős állomásai voltak a különböző társadalmi események, évfordulók — legutóbb a IX. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyek. A jelenlegi helyzet szükségessé teszi a szakmai képzés és továbbképzés rendszerének továbbfejlesztését, s ennek ösztönzésére fel kell használni a formális vonásaitól megszabadított szocialista munkaversenyt is. Részletesen szólt a határozat az életszínvonal alakulásának tényezőiről és lehetőségeiről a következő tervidőszakban. Rámutat, hogy az életszínvonal növelésére újabb tartalékokat kell feltárni. A kongresszus szükségesnek tartja a kormány életszínvonal-politikájának hosz- szabb időre szóló kidolgozását, amely tartalmazza a lakáskérdés megoldását (a tizenöt éves lakásépítési terv alapján), a sok- gyermekes családok életkörülményeinek javítását, az egészségügy színvonalának növelését a nyugdíjrendszer továbbfejlesztését, az idős dolgozók általános szociális helyzetének javítását, a foglalkoztatottság, a bér-árpolitika alakulását és hatását az életszínvonalra. A foglalkoztatottságról szólva megállapítja: a szakszervezetek vezető szerveinek szorgalmazniuk hell a racionális létszám- gazdálkodásra való áttérés tervének kidolgozását, amely tartalmazza a felszabaduló munkaerő foglalkoztatásával, elhelyezésével, átképzésével kapcsolatos -teendőket. Ha valamely vállalat, intézmény, gazdasági egység olyan mértékű létszám- csökkentést kíván végrehajtani, amely az adott területen a foglalkoztatás mértékét erősen érinti, akkor ehhez a megfelelő szintű szakszervezeti szervek engedélyét kell kérnie. A béren és fizetésen kívüli juttatások mértéke és köre szorosan összefügg a népgazdaság mindenkori helyzetével, céljaival. A XXI. kongresszus egyetért azzal, hogy a jövőben a béreknek gyorsabban kell nőni, mint a társadalmi juttatásoknak. Az árszínvonal alakulásáról szólva megállapítja a határozat, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében a termelői, a fogyasztói és a szolgáltatási árakat fokozatosan közelíteni kell értékükhöz. Figyelemmel kell kísérni az átlagos árszínvonalon belül az árak változásának hatását, s ha az szükséges, az állami szerveknek javaslatot kell kidolgozni az esetleges negatív hatásokat kiegyenlítő bérpolitikái intézkedésekre. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy az állami szervek határozottabban lépjenek fel az indokolatlan árváltozások ellen. Ellenőrizzék az árkalkulációs tevékenységet, betartását, s ha szükséges, vegyék igénybe a felelősségrevonás eszközeit is. A bérből és fizetésből élő dolgozók munkaidejét fokozatosan heti 48 óráról 44 órára kell csökkenteni. A rövidebb munkaidőt — először, 1970-ig az iparban dolgozóknál — a vállalatok belső tartalékainak fel- használásával önerőből, változatlan keresetek mellett, termeléskiesés, önköltségnövelés nélkül kell bevezetni. A munkaidőrövidítés módját a helyi gazdasági és szakszervezeti szervek a dolgozók véleményének figyelembevételével döntsék el. Ugyanakkor a rövidebb munkaidő bevezetésével változtatni kell az egészségügyi intézmények, napközi otthonok, bölcsődék nyitvatartási idején, s a kereskedelmi és közlekedési vállalatok munkaidejét úgy kell módosítani, hogy az alkalmazkodjék az igényekhez. A lakáskérdéssel kapcsolatban a határozat rámutat, hogy a lakásalap növelésén túl fontos feladat az elosztás helyes módjának kidolgozása, s annak fokozott ellenőrzése. A kongresszus javasolja, hogy a kormány dolgozza ki az állami lakások juttatási elveit, körültekintően megállapított elosztási sorrend figyelembevételével. A határozat a továbbiakban szól arról, hogy törekedni kell az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtésére, a nevelő és felvilágosító munka további javítására. A szakszervezetek javasolják, hogy a következő ötéves terv egyik fontos feladata legyen az egészségügy általános korszerűsítése, s a reális igényekhez mért színvonal elérése érdekében gyors ütemben kell emelni a kórházak ágylétszámát, műszer- és gépellálását. Fokozni kell a társadalombiztosítási szolgáltatásokat, figyelemmel kell kísérni a nyugdíjasok létfeltételeinek alakulását, a gyermekes családok anyagi helyzetét. Gondoskodni kell a szakszervezeti üdültetésben részesülők számának növeléséről, mindenekelőtt új. nagy kapacitású üdülők építésével. Az ideológiai harc és a kulturális nevelés időszerű szak- szervezeti feladatait ismerteti ezután a határozat, majd a szak- szervezetek nemzetközi kapcsolatai fejlesztésének fontosságáról szól. A munkásosztály egy és oszthatatlan az egész világon — emeli ki a határozat. Minden szakszervezetnek közös, nagy feladatai vannak a békéért, az imperializmus és a gyarmati rendszer minden formája ellen, az újabb demokratikus és szociális vívmányokért, az egész világ dolgozóinak felszabadulásáért vívott harcban. A dokumentum végezetül a szakszervezetek választott szerveinek irányító tevékenységével foglalkozik. Egyebek közt felhívja a szakmai szakszervezetek központi vezetőségeinek figyelmét, hogy dolgozzák ki és világosan határolják el alap. és középszerveik. valamint a szakmai szakszervezetek központi vezetőségének hatáskörét. Nyújtsanak segítséget a szakszervezeti tanácsok, bizottságok és bizalmiak önálló munkájának kialakításához. s teremtsék meg a szervezeti munka folyamatos végzéséhez szükséges egyéb feltételeket. A vezetés, irányítás színvonalának emelése érdekében tovább kell fejleszteni — módszereiben és tartalmában — a SZOT és a szakmai szakszervezetek központi irányítását és növelni kell a vezető szervek önállóságát, (MTI)