Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-28 / 124. szám
1967. május 28, vasárnap 5. oldal Újabb jelentkezőket várnak Enyhült a szakemberhiány A társadalmi ösztöndíjasok helyzete a megyében Néhány esztendővel ezelőtt a szakemberképzés meggyorsítására a kormány rendeletet hozott, amely szerint vállalatok, közületek, tatnáosi szervek ösztöndíjat adhatnak fiataloknak olyan feltétellel, hogy diplomájuk megszerzése után a szerződésben kikötött helyen meghatározott ideig dolgoznak. Ez a rendelkezés hatásosan hozzájárult ahhoz, hogy a szakember- hiány pem egy munkaterületen enyhült, vagy teljesen megszűnt. A megyei tanács személyzeti osztályán nyilvántartást vezetnek mindazokról, akik a megyei tanács vb, a művelődés- ügyi, az egészségügyi és a mezőgazdasági osztály ösztöndíját élvezik. Meg kell jegyezni: az osztályok által kötött ösztöndíj- szerződések terhét nagyrészt a szakminisztériumok viselik. A végrehajtó-bizottság — megyei keretből — jelenleg 25 egyetemista és főiskolás ösztöndíját téríti meg. Van közöttük orvos, közgazdász, tanár, állatorvos, agrármérnök, vegyész, mérnök és tanító. Közülük négyen kapnak az idén diplomát. Az Egészségügyi Minisztérium 6 leendő orvos, 2 fogorvos és 2 gyógyszerész ösztöndíjáról gondoskodik, a Művelődésügyi Minisztérium pedig 33 egyetemi és 11 főiskolai hallgatóval tart fenn társadalmi ösztöndíjszerződést. A megyed tanács mezőgazda- sági osztályán 111 ösztöndíjast tartanak nyilván, akik diplomájuk megszerzése után valamelyik termelőszövetkezetben vállalnak állást. Természetesen ez nem az összkép. Számos vállalat, termelőszövetkezet, községi tanács folyósít ösztöndíjat a saját keretéből azoknak a fiataloknak, akik a szerződésben meghatározott munkakörben dolgoznak majd. Jelentős a társadalmi ösztöndíjasok száma az építőipari és KGM vállalatoknál, de szép számmal vannak termelő- szövetkezetek is, amelyek saját erejükből fedezik a szakemberek taníttatásának költségeit. Milyenek a kilátások a jövőre? A társadalmi ösztöndíjrendszer hamar népszerű lett és sokat segít a szakemberképzésben. Mégis az utóbbi időben a fiatalok némi idegenkedést mutatnak iránta és ezért a szerződésre jelentkezők száma csökkent. Az idegenkedés oka: a megkötöttség; az, hogy a diploma után a fiatal meghatározott ideig a szerződés szerinti helyen köteles dolgozni. Ez különösen a nőkre hátrányos, mert például férjhezmenés esetén jogi bonyodalmakat idéz elő, kártérítési, illetve visszatérítési kötele- zetséget vonhat maga után. Mint értesültünk róla, a kormány foglalkozik a társadalmi ösztöndíjrendszer módosításának gondolatával. Ez hasznos lenne azért is, mert a rendelkezésre álló lehetőségeik az új tanévre bővülnek. Hogy csak egyet említsünk: az új tanévben 20 újabb mezőgazdasági szakember kaphat társadalmi ösztöndíjat a megyei tanácstól. De bővül a keret más szektorokban is. B. J. HOL A GYEREK? és két doboz kaviárt. De mindjárt meggondolta, a vodkát, meg a kaviárt is papírba csomagolta. A mozinál meglátta Philip- pé-t, a főpincért. Éppen az úttesten vágott át. Bár most nem frakkban volt, hanem kitűnően szabott utcai ruhában és kalapban, Borkov mindjárt megismerte. A pénztárnál találkoztak. — Most adjam át önnek? — kérdezte Philippe. — Igen, de valahogy óvatosan. — Menjünk. Elindultak az egyik mellékutcában. — Hoztam magának valamit ajándékba — mondta Borkov a csomagra biccentve. — Nem kellett volna ... — Kérem ne utasítsa vissza. Csak egy kis innivaló és kaviár ... Hazai, Oroszországból... — No jó, ismeretségünkre való tekintettel — egyezett bele Philippe. — Adja ide a csomagot és fogja a könyvecskéjét. A csomag Philippe kezébe vándorolt, Borkov pedig ott találta a tenyerében — tulajdon szolgálati igazolványát. V. RANDEVÚ A TRETYAKOV KÉPTÁRBAN Mihail Tuljev, néhai Remény, erősen megváltozott a letartóztatása óta eltelt három és fél hónap alatt. A kezdeti kétség- beesés fokonként felengedd benne. Megnyugodott. Markov ezredes figyelte ezt az átváltozást és annak a régi igazságnak a bizonyítékát látta benne, hogy az ember lelki egyensúlyának alapvető feltétele a bizonyosság, bármilyen siralmas helyzetben is van. A bizonytalanság a legfélelmetesebb ellenségünk. Tuljev tapasztalt hírszerzőnek számított. Húsz életveszéllyel telt év volt mögötte. A figyelmes szemlélő mégis egészen biztosan észrevette volna rajta az idegfeszültséget, ha Zarokov, vagy Kurnakov álarcában látja. Hiszen az álarc alatt még ott NAGY T udják-e, ki ez az okos szemű, tisztes férfi? Nem, ugye? Mint ahogy nekem is hiába mutatta fotós kollegám a régi fényképről készített reprodukciót Pedig „földiák” ez a komoly, idős férfi. Ha több mint három évtizede el is búcsúzott már a földi világtól,* munkásságának nyomai — továbbfejlesztve — körülvesznek bennünket. Az aranyhomok szóiéi ben, az Alföld termővé tett szikeseiben, a cigarettadohány jó zamatéban. Írott művek sora is őrzi emlékezetét habár azok már a tudományos világ rekvizitumai. Treitz Péter neve — vannak a szellemtörténetnek ilyen szeszélyei — nem került érdeméhez méltóan a köztudatba, szűkebb hazájában, a Duna— Tisza közén sem. Talán még jó ideig viseli ezt a méltatlan sorsot, ha a megyénkben eleven helytörténeti kutatás „fel nem fedezi” őt a mi időnk számára is. A folyamat a Hazafias Népfront Országos Titkárságán kezdődött. Földink és barátunk, Tóth László bukkant rá, hogy Treitz Péter talaj tudós, a magyar gazdasági talajtan egyik megalapítója a Bács megyei — akkor még nem az volt — Kisszálláson született. Nyomban felhívta erre a helyiek figyelmét. Tudni és leírni is jól esik, hogy milyen lelkes művelődés- történeti érdeklődésű funkcionáriusaink vannak már. Bile- kov Pál, a kiskunhalasi járási tanács vb-elnökhelyettese és Kővári Gábonné, a kissz^llási népfronttitkár felkerekedett, s meg sem állt a megyeszékhelyig, hogy elkezdje a „nyomozást”. Amit csak lehet, meg kell ismerni Treitz Péter életéről. Első útjuk a megyei könyvtárban vezetett. Góhér Anna igazgatónőre szintén átragadt kutató igyekezetük. Az első szűkszavú értesüléstől logikus volt a továbblépés a lexikonig. Majd az ott említett tudományos művek címétől a könyvtári katalógusig. Megvolt az öröm. Kiderült, hogy a könyvtárban megvan egy 1924-ben kiadott gyakorlati tudományos munka, melynek társszerzője — néhai dr. Zsilinszky Endre mellett — Treitz Péter. A könyv címe: A szikes talajok javítása. K övetkező állomás egyenesen a Magyar Tudományos Akadémia volt. Fáradozásuk újabb jutalma: egy emlékbeszéd szövege. Timkó Imre — a tudós munkatársa tartotta a Magyarhoni Földtani Társulat 1936. február 5-i rendes közgyűlésén — Treitz Péter halála után egy évvel... Most már kialakult a kép a kiváló agrogeológus életpályájának főbb útvonalairól. rejtőzik valahol az ember saját arca is. Markbv előtt viszont most végre maszk nélkül ült Tuljev és ettől lassan megnyugodott. Semmi sem emlékeztetett rajta a múltjára. — Az újságokat, képeslapokat megkapja rendszeresen? — kérdezte Vlagyimir Gavrilovics. — Igen, köszönöm. Könyveket is hoztak. Már vagy tizenöt éve, ha nem több, hogy nem olvastam. — Nem volt ideje? — Nem is azért. Nem volt hozzá türelmem. Markov az asztal szélére tolt egy ív papírt, rajta mindössze három sornyi gépelt szöveg. — Nézze csak: ez szintén érdekes olvasmány. Tuljev pillantása végigfutott „Reménynek. Legyen november 2-án 18 órától 18 óra 15 percig (moszkvai idő szerint) a Tretyakov Képtárban, a Verescsagin-teremben. A következő rádiókapcsolat november 9-én ugyanebben az órában.” (Folytatása követkegikj A magyar agrogeológia egyik megteremtője Kisszálláson, 1866. november 18-án született. Középiskoláit Prágában, nagyrészt Bécsben, főiskoláit a bécsi műegyetemen, majd a magyaróvári gazdasági akadémián végezte. 1890-ben a Földtani Intézethez hívják. Évtizedeken át térképezte az Alföld talajait, kutatta, tanulmányozta, a termőföld sajátosságait és természetrajzát. Tudományos érdeklődése egész Európára kiterjedt, s akkor aligha volt nála jobb ismerője a kontinens talajviszonyainak. Talajtanulmányokat végzett német, svéd, orosz, lengyel és olasz földön, valamint Romániában, Szerbiában és Boszniában. Mintegy 170 szakmunkát írt. Részt vett talajismereti kongresszusokon — Európában éppúgy, mint Amerikában. T udományos munkásságának egyik legjelentősebb része saját kidolgozású új talajtérképezési rendszere. 1926-ban, Budapesten tartott konferenciáján hivatalosan is Treitz módszerét tette magáévá a Nemzetközi * Talajtudományi Társaságnak Európa térképét szerkesztő bizottsága. Ezután kapta a kongresszustól azt a megtisztelő feladatot, hogy a Pireneusi-félsziget talajtérképét készítse el. 1896-tól 1916-ig mint az állami felső szőlészeti és borászati tanfolyam talajismeret előadó tanára közreműködött a phylloxera által elpusztított szőlőink felújítási munkálataiban. Az ő tanulmányai alapján sikerült a szakembereknek olyan eljárást találni, amellyel meg lehetett állapítani a szóban forgó talaj hatékony mésztar^ talmát, s hogy ennélfogva milyen amerikai alanyfajta alkalmas azon a felújításra. Tevékenységének másik jelentős csoportja a hazai dohánytermelés átalakítására irányult. Bejárta Kisázsia, Török-, Görögország és Bulgária legnevezetesebb dohánytermelő vidékeit. Ottani talajtani kutatásai" alapján javasolta, hogy Magyarország melyik részein lehet a Macedóniából importált magból jó cigarettadohányt termelni. S okkal ismertebbé tette nevét a hazai szikes talajok javításával, a módszerek kutatásával. Bemutató kísérletek sora, főleg a Jászságban és Kiskunságban tartott propaganda gazda-népgyűlések alapozták meg az országos szikjavító akciót, melynek folyamán 6 év alatt, a Treitz-féle módszerrel több mint 15 ezer hold terméketlen szikes területet tettek termővé. Említett művének előszavában kedves közvetlenséggel vall arról, miért é| milyen korán .Jegy^zie §1 magát; a szikes talajok kutatásával. Gyerekkorában a dorozsmai sziksós tó vize gyógyította ki súlyos betegségéből. Az iskolai szünidőket szikes talajú gazdaságban tötötte. A sziksós vizek „csodás gyógyító ereje” ... A szikes talajok rossz tulajdonságai... „Elhatároztam, hogy ha csak lehet, kikutatom, hogy mitől erednek...” — írja. N e gondolja senki, hogy könnyű, zökkenőmentes diadalút volt Treitz Péter tudományos, gyakorlati munkássága. Azok közé az akkor nálunk nem ritka nagyszerű elmék kö-- zé tartozott, akinek munkásságát külföldön sokkal jobban ismerték, s több erkölcsi elismerést is kapott — mint itthon. Tiszteletbeli tagja volt a Nemzetközi Talájtudományi Társaságnak. Ezzel a kiváló címmel az akkor 3400 tagú társaságnak csak hét tagja dicsekedhetett... Itthon? Szőlőfelújítási módszereinek munkáját — jóllehet az külföldön is közhasználatú lett s Francia-, Olasz- és Spanyolországban „Methode Hong- roise” néven ismert — saját költségén kellett idehaza kiadnia. „A szikes talajok javítása” című könyvének előszavában írja: „Aki nem próbálta, el se hiszi, milyen megoldhatatlan vállalkozás magánembernek gyakorlati vagy tudományos könyv kiadáshoz állami, vagy más közintézeti segítséget vagy támogatást kapni. Ezt nem lehet! Elhunyt barátomnak sem sikerült...” „Bár jól tudtam, hogy egy ilyen irányú gazdasági könyvnek megírása nem járhat pénzbeli eredménnyel, mégis vállalkoztam a közreműködésre ...” Mind elméleti, mind gyakorlati téren az alkotások egész sora biztosítja számára az elő- xkelő helyet a magyar tudomány történetében. Szerény, fáradhatatlan, materialista szemléletű tudós volt. Barátságos fölénnyel válaszolt egyik, a szikes talajokkal foglalkozó munka szerzőjének, aki szemére veti, hogy nézeteit folyton változtatja. „Az új eredmények nem fedik mindenben a régi 10—20 év előtti megállapításokat ... Csak két tudományágat ismerek, amelyben az egyszer megállapított igazságok és megszerkesztett szabályok és törvények változatlanok maradtak évszázadokon át; ezek a hittudomány és a jogtudomány. Minden más tudományág fejlődik, tökéletesbül, tehát változik, különösen pedig a természettudomány... A természettudomány terén a haladás változással jár, egy tapasztalat, egy tétel mellett való kitartás megállást, hanyatlást jelent a kutatás terén...” — Ennek értelmében közli könyvében újabb kutatások eredményeit is. M egvan-e még Békéscsabán az a szép nyárfaerdő, a városszéli volt vaksziken, amely első tanú jele dr. Zsi- tinszkyvel folytatott közös kutatásainak? Hirdetve,^ hogy a legrosszabb szik is fásítható ... Megvan-e még Garán az a szép kaszáló, melyet Treitz Péterék úttörő tapasztalatainak felhasználásával alakítottak ki azt ottani sziksós réten ... „Emlékezik-e” a fülöpszállási határ a kísérletekre?... a Kiskunság, a Jászság, az egész magyar Alföld, de sok európai ország földjei kaptak valami hasznosat Treitz Péter munkásságából. lyielynek része van abban, hogy az agrogeológia hazánkban is továbbfejlődhetett, sok új felfedezéssel .gazdagodott. Ahogyan ő mondaná: „De ez természetes is, mert hiszen a természettudományok terén a haladás a jelenségeket folyton jobban világítja meg és magyarázataikkal a homályt tünteti ei Tóth István * k. ^----s I
