Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-28 / 124. szám

I oldal 19CT. május *8, vasárnap Új lakások a jjanyadirároskao Kecskeméten, a Hunyadivárosban gyorsan épülnek az új, modern lakások. Az első ütemben 87 lakás — három lakótömbben —, kerül tető alá, s megkezdődött a második építési ütem is az szerű otthonokba — a tervek szerint —, leg­újabb 51 lakásos tömb kivitelezésével. A kor- I később szeptemberig beköltöznek az első lakok. (Pásztor Zoltán felvétele.) teMgasjl 1111 Meddig tarthat a gázszünet Hány légköbméteres helyiséget fűt a konvektor Kérdések, válaszok - földgázügyben Kecskemét központját már keresztül-kasul árkolták a gáz­vezeték-szerelők. A földgáz el­érkezett a városba, s több száz lakosa élvezi háztartásában ál­dását és remény van arra, hogy újabb 7—800 lakásba vezetik be még az idén. Szó van arról is, hogy ebben az ötéves tervben földgázhoz jut Kiskunfélegyháza és több nagy község a megyé­ben. Magától értetődően egyre többeket érdekel ezekután,. ho­gyan is lesz, ha bevezetik la­kásába a földgázt. Sok emberrel beszélgettünk, s jó néhány kér­désüket jegyeztük fel, amelyek­re Széchenyi Jánostól, a Bajai Gázmű igazgatójától kértünk választ — A legtöbb új földgázfogyasz- tót az érdekli: megszűnhet-e hu­zamosabb időre a gázszolgálta­tás? — Természetesen — válaszolta az igazgató —, minden közmű­nél előfordulhat meghibásodás, s ezzel a szolgáltatás átmeneti szüneteltetése. Több mint 30 éve állok a gázművek szolgála­tában, s a leghosszabb „gázszü­net”, amire emlékszem, Buda­pesten volt, kilenc napig tar­tott. A vezetékek meghibásodá­sát az árvíz okozta. Az ilyen rendkívüli eset ezen a vidéken nemigen fordulhat elő. A helyi vezetékhibákból adódó gázszü­netek — amelyekre számítani lehet— legfeljebb két-három órások lehetnek. Ezenkívül a lakásokba két napon belül (gáz­ömlés esetén azonnal) kijavít­ják a hibát. Itt kívánom megjegyezni, hogy a földgázt — sokan nem tudják — nem mérgező, mert nincs szénmonoxid tartalma. Gázömléskor a hiba gyors ki­javítására főként a robbanás- veszély miatt van szükség. — Sok új emeletes lakóház épült termoíor kéménnyel, amelyekbe köztudomásúan minden szinten több tűzhely füstnyilását kötik be. Az ilyen kémények hogyan használhatók gázfűtésre? — A földgázról tudni kell, hogy könnyebb, mint a levegő, tehát nem lefelé, hanem fölfelé száll. Égésterméke, ha más égési termékkel keveredik, a Kémény­ben robbanást okozhat. Ezért ha például a legalsó szinten gázzal fűtenek, az emeleteken nem fűthetnek olajjal, vagy szi­lárd tüzelőanyaggal. A követel­mény tehát: minden termofor kéménybe bekötött fűtőberen­dezést gázzal kell üzemeltetni, mert csak így tudjuk ktzárm a robbanásveszélyt. Vonatkozik ez a fürdőszobákra is, ahol gáz- boylereket használnak. — Sokan nemcsak főzésre és víz- melegítésre, hanem fűtésre is fel kívánják használni a földgázt. Ezeket a fogyasztókat érdekli milyen vezetékrendszer látja el a fűtőkészülékeket gázzal? — Minden lakásba egy pon­ton — a konyhába, vagy az elő­szobába — megy be a vezeték. Itt felszerelik a gázórát és arról ágazik el a lakáson belül a főzőtűzhely, a gázboyler, a gáz- kandalló, konvektor, vagy cse­répkályhába épített gázégő táp­lálására a vezeték. Téves tehát például az az elképzelés, hogy többszintes épületeknél a szo­bákba alulról — mint a köz­ponti, vagy távfűtésnél — ve­zetik fel a csöveket. Így ugyanis nem lehetne mérni a fogyasz­tást. — Fogyasztják-e a szoba levegő­jét a gázkészülékek? — Minden fajta tűzhely, így a gázkészülékek is fogyasztják a helyiség levegőjét. Ez alól csak a gázkonvektor kivétel, amelyet nem a kéménybe köt­nek be, s amelynél az égést a külső levegő táplálja. Egy kon­vektor egyébként 75 légköbmé­teres helyiséget is jól fűt még és ha kedvező helyzetű, vagy fekvésű a lakás, az első félóra eltelte után elegendő takarék­lánggal üzemeltetni. —■ Sűrűn át kell-e rakatni a cse­répkályhát gázzal való fűtés ese­tén? — A gáz nem kormol, akár tizenöt évig is bírja egy be­építéssel a cserépkályha.-- Nagyon sokan azt kérdik, hogy nagy falbontással jár-e a gázbevezetés a lakásba? — A gázcsövek bevezetése nem jár különösebb falbontás­sal, mert átfúrjuk a falakat. A legnagyobb faláttörést a kon­vektorok helyén kell végeznünk — 30 centiméter átmérőjű lyu­kakat kell vágnunk az ablak alá. Az új házak — mint a le- ninváro&iaik — blokkelemekbű épültek. Falaik áttörésébe: előbb szakvéleményt kérünk, s ha szükséges, speciális fúróg! pékét szerzünk be. A lakók türelmére is szükség van, b tovább tartózkodunk egy eg lakásban. Előfordul ugyanis - a gázkészüléktől függően —, hog különböző módon kell meg ’ dani a légj áratok kivágását. 1 néhány napos kényelmetlen- azonban megéri a gé7,,nl val' kényelmes, tiszta fűtés. — Sokan érdeklődnek, fűthet- nek-e már gázzal ezen a télen, vagy beszerezzék még a hagyo­mányos tüzelőt? — Jelenleg pontos választ adni arra, hogy mely épületek­ben tudjuk megoldani a gázfű­tést, felelőtlen ígérgetés lenne. Igen nagyszabású munka, amit végzünk, s arra törekszünk, hogy a fogyasztók igényeit a legmesszebbmenőkig kielégítsük. Munkánk üteme függ a terve­zéstől, a folyamatos' anyagellá­tástól (a kivitelezéskor váratla­nul felmerülő nehézségek is gá­tolhatnak bennünket), s a keres­kedelmen is múlik, mennyi gázkészüléket tud forgalomba hozni. Erre a kérdésre egy-két hét múlva többet tudok mon­dani. — Mit kér a Gázmű Vállalat a lakosságtól? — Ismételten türelmet és megértést. A földgáz új — ma még eléggé ismeretlen — fűtő­anyag a megyében. Arra kérjük a fogyasztókat, hogy a gázzal kapcsolatos problémákat ne egymás közt beszéljék meg és ne illetéktelenektől kérdezősköd­jenek. A Gázmű Vállalat kecs­keméti földgázállomása telefo­non, vagy személyes felkeresés­re is szakszerű felvilágosítást nyújt. Nagy Ottó A vádlattat felmentették... SÖTÉT este van már. A ta­nyában lakók lefekvéshez ké­szülődnek. Az idős ember ép­pen el akarja fújni a lámpát, amikor kintről durva káromko­dásokat, kiabálást hall. Megáll, szembefordul az ajtóval és fi­gyel: — Gyere ki Ambrus, szá­molni valóm van veled. Miat­tad ültem három hónapot a börtönben, most majd letörlesz­tem... Kívül a léckerítés mellett ka­rókkal felszerelve áll Pusztai István, 26 éves fiatalember és barátja, Pető János. Az előbbi valóban nemrégiben szabadult a börtönből, ahol súlyos testi sértés miatt három hónapot töl­tött. A faluban — Lajosmizsén és Alsólajoson — úgy ismerik Pusztai Istvánt, mint kötekedő, bosszúálló embert, aki ha fel­önt a garatra — márpedig elég gyakran megtörténik — akkor nem múlik el táncmulatság ve­rekedés, legjobb esetben vesze­kedés nélkül. Így történt ez 1963 október 19-én is, amikor megverte ifj. Bihari Ambrust, akinek állcsontját eltörte. Ezért kapta az említett büntetést, és ezért akarta most az Alsólajos 420 szám alatt lakó ifj. Bihari Ambrust megverni, „törleszteni” azért, mért annak idején a fia­talember feljelentette a vereke­dő Pusztait. A TANYA ELŐTT, a kerítés mellett egyre erősödött a kia­bálás, gyávának nevezték az egész családot, amiért nem jöt­tek ki. Pár perc alatt azonban megunták az üvöltözést és visz- szamentek Gál Sándor tanyájá­ba, ahol korábban is italoztak. Itt újabb hadi tervet dolgoztak ki, ég újra elindultak Bihariék- hoz. Most már erélyesebb tá­madást intéztek a tanya ellen, nyomdafestéket nem tűrő sza­vakkal sértegették az egész csa­ládot. Egyszer csak kinyílt a konyha ajtaja és az idős asz- szony lépett ki, rajta, aki fe­lelősségre vonta az éjszakai „vendégeket”. Erre Pusztai lökdösni kezdte Bihari Ambrus- nét. Ebben a pillanatban ért a helyszínre ifjú Bihari Ambrus, és kérdőre vonta Pusztait, hogy miért bántja az anyját. A tá­madó válasz helyett a nála le­vő karóval le akarta ütni Bi­harit, de az elugrott, és a közel­ben levő vasvillát vette kézbe. A következő ütés ismét célt té­vesztett. s ekkor Bihari a vas- villával homlokon vágta Pusz­tai Istvánt, aki eszméletét veszt­ve a földre rogyott. Pető János elszaladt, hogy ér­tesítse a mentőket, de a kocsi csak késve tudott kimenni, mert húsvét lévén, igen sok dolga akadt ezen az éjszakán. A bíróság ítéletében többek kö­zött rámutat ezzel kapcsolatban arra, hogy, a tanyavilágban az ünnepek csupán alkalmul szol­gálnak az ivásra, s ilyenkor a legjobb barátok is kést emel­nek egymásra. Alsólajoson és Lajosmizsén például ezen az éjszakán .hat eseben riasztot­ták a mentőket. Pusztai István négy hétig állt orvosi kezelés alatt, ifj. Bihari Ambrus ellen pedig emberölés bűntettének a kísérlete miatt indult eljárás. A MEGYEI BÍRÓSÁG azon­ban felmentette a vádlottat az ellene emelt vád alól. s meg­állapította, hogy ifj. Bihari Ambrus cselekményét jogos vé­delemből követte el. A támadó ugyanis maga a sértett Pusztai István volt, aki szőlőkaróval fel­szerelve azzal a szándékkal ment a helyszínre, hogy „leszá­mol” azzal a fiatalemberrel, akinek korábban ő Okozott sú­lyos testi sérülést és ezért bör­tönbe került. Támadása során többszőr ki is jelentette, hogy végezni akar ifjú Biharival, s ezt a szándékát meg is akarta valósítani, amikor a súlyos ka­rót két kézzel maga fölé emel­ve le akart sújtani áldozatára. Bihari ilyen körülmények kö­zött a saját életét, testi épségét védte azzal az emberrel szem­ben, aki egyszer már megverte, s akiről tudta, hogy kötekedő, durva természetű, italozó sze­mély. Sajnos, Pusztai István maga­tartása nem egyedüli jelenség a megyében. Több esetben ír­tunk már olyan emberekről, akik magukról megfeledkezve, az ital hatása alatt meggondo­latlan lépésre szánták el ma­gukat. Akiket a bosszú vezé­rel, képtelenek arra, hogy mér­legeljék helyzetüket, elgondol­kozzanak cselekményük várható következményein. Pusztainak semmi alapja nem volt ahhoz, hogy „támadást” intézzen Biha­riék ellen, hiszen korábban is 6 volt a bűnös, amikor súlyos testi sérülést okozva valamiko­ri barátján, börtönbe került. KIZÁRÓLAG magának kö­szönheti a háromhónapi rabos- kodást, mert 1963 októberében szintén ittas állapotban volt, s így kötött bele ifjú Bihari Ambrusba. Talán ez a legutób­bi eset figyelmeztető lesz Pusz­tainak és a hozzá hasonló fe- negyerekeskedő, „csakazértis” embereknek. G. S. 13. Philippe megmondta az össze­get. Borkov pénzt vett elő és leszámolta az asztalra. — Hozza rendbe magát — tette el Philippe a pénzt, aztán Borkovra mosolygott: — Az oroszoknak van egy szép köz­mondásuk: „Minden jó, ha a vége jó.” így van? — Ige-e-n... — válaszolt a sorokon: szórakozottan Borkov. Philippe ‘azt tanácsolta, hogy ne kese­redjen el és eltűnt. ... Reggel kilenc órakor Bor­kov bement az „öregek” szobá­jába és együtt mentek le reg­gelizni. Az „öregek” nem vet­tek észre semmit, bár ifjabb c’ ’ rsuk elég álmosan pislo­gott. Ez a napjuk szabad volt. Ven­déglátóik lehetőséget adtak rá, hogy szétnézzenek és pihenje­nek. Az „öregek” túrára készü­lődtek a város múzeumaiba. Borkov pedig azt mondta, hogy megrendel egy moszkvai tele­fonbeszélgetést és a szobájában kell megvárnia. Megpróbálták lebeszélni, mondván, hogy jobb éjszaka telefonálni, de Borkov kitartott a szándéka mellett. Mielőtt elváltak megegyeztek, hogy háromkor találkoznak az ebédnél. Bortov a szobájában melegí­tőbe Sújt, fogott égy halom nemrég vásárolt képeslapot és leheveredett az ágyra. Olvasott, míg meg nem fáj­dult a szeme, aztán elszunyó­kált, A telefon éles csengetése riasztotta fel. De nem vette fel mindjárt a kagylót. A hívás szabályos időközökben ismét­lődött, legalább egy percig. Ak­kor Borkov a kagyló után nyúlt. — Halló, tessék. — Itt Philippe — Vagyimir- ral beszélek? — Igen. Vártam a hívását Valamit elvesztettem. — Ne nyugtalankodjék. Min­den nálam van. Borkov megkönnyebbülten só­hajtott: — Mikor láthatnám önt? — Felmehetek a szobájába? — Nem, nem — tiltakozott sietve Borkov. — Jobb lesz va­lahol máshol. — Akkor figyeljen — mondta rövid gondolkodás után Philippe. — A szállótól induljon el jobb­ra az első sarokig, ott forduljon ismét jobbra és meglát egy mo­zit. A pénztárnál fogom várni. Mondjuk egy óra múlva. Meg­felel? — Igen, tökéletesen. Borkov felöltözött, az akta­táskájába beletett egy üveg „Különleges Moszkvai” vodkát

Next

/
Thumbnails
Contents