Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-24 / 120. szám

4. oldal 1961. má.fus 24. szerda Életszínvonalunk a számok tükrében Mennyi élelmiszert, ruhát, vegyes cikket vásároltunk? Tallózás a KSH belkereskedelmi kiadványában A számok — ha olvasni tu­dunk mögöttük — önmagukért beszélnek, bizonyítanak. Vonat­kozik ez a statisztikai adatköz­lésre is, amiből a szakemberek mellett sokszor a laikusok is figyelemre méltó következteté­sekre juthatnak. Ezért tanulsá­gos forgatni a KSH Forgalom­statisztikai Főosztálya legfris­sebb adattárát, amiben precíz „bontásban” megtalálhatjuk az ország, s természetesen megyénk belkereskedelmi forgalmának legfontosabb adatait, viszonyszá" mait. A kiadvány szerint 1955-ben Bács megye kiskereskedelmi for­galma mindössze egy milliárd 882 millió forint, 1966-ban azon­ban már négy milliárd 454 mil­lió forint volt. Tavaly 11 száza­lékkal vásároltak több árut a megye üzleteiben, mint 1965- ben, s a múlt évi megyei belke­reskedelmi forgalom három szá­zalékkal meghaladta más mező- gazdasági megyék forgalomala­kulását. A vendéglátóipari árbevétel 588 millió, a ruházati forgalom 918 millió, a vegyesiparcikk for­galom egy milliárd 689 millió, az élelmiszer- és élvezeti cikkek bolti bevétele pedig egy milliárd 258 millió forintot tett ki 1966- ban megyénkben. Ez az ered­mény — a ruházati cikkeket ki­véve — gyorsabb forgalomemel­kedést mutat 1965-höz képest, mint az országos átlag. Élelmi­szer- és élvezeti cikkek, vegyes­iparcikkek vásárlása, a vendég­látó forgalom tekintetében az ipari megyék országos átlagát is jelentősen túlszárnyalta tavaly szűkebb hazánk. Az fmsz-ek irányításával 1121 falusi, illetve városi vendéglátó üzlet, bolt szolgálta a lakossá­got. A megye szövetkezeti ke­reskedelme sokat vállalt a vá­sárlók áruellátásából, amit a két milliárd 972 millió forint össz­árbevétel minden kommentárnál jobban bizonyít. A bolti kiske­reskedelem és vendéglátás egy milliárd 821 millió árbevételt ért el, a felvásárlásból 762 mil­lió, az ipari és mezőgazdasági tevékenységből 70 millió forint bevételhez jutottak a földmű­vesszövetkezetek. Mit és mennyiért vásárolt 1966-ban a falusi és részben a városi lakosság az fmsz-üzletek- ben? Többek között 272 mil­lióért élelmiszert és élvezeti cik­keket, 353 millióért ruházati cik­ket, 693 millió forintért pedig regyesiparcikkeket. Vessünk pillantást a megyei szövetkezeti vendéglátóipar múlt évi 307 millió forintos árbevé­teli statisztikájára is. örvende­tes, hogy az italeladásból szár­mazó, 70,1 százalékot kitevő ré­szesedési arányt más megyék adatai lényegesen túlszárnyal­ják. A melegétel-forgalom része­sedése viszont az 1965-ös szin­ten mozog, az egyéb étel és az expresszó-kávé fogyasztás vi­szont növekedett a községekben. Vajon a fokozódó feketekávé­fogyasztás befolyásolta-e vi­szonylag alacsonyabb arányú italforgalmat? A statisztika er­re nem felel, de tudjuk, hogy a megye egy része bortermelő vi­dék, s a házi bormérések is nagy mennyiségű italt értékesí­tettek legálisan, és jócskán elő­fordult zugitalmérés is. Az al­koholizmus elleni küzdelem fo­kozásáról tehát még akkor sem mondhatunk le, ha a megye szö­vetkezeti boltjaiban — más me­gyék átlagához viszonyítva — százalékarányban kevesebb ital fogyott. Bubor Gyula Tegnap, a városi tanács dísz­termében csaknem hatezer kecskeméti KISZ-tag képvise­letében több mint másfélszáz ifjú küldött részvételével tar­tották meg a KISZ kecskeméti városi vezetőség- és küldöttvá­lasztó értekezletét. A tanácsko­záson az üzemi, termelőszövet­kezeti, tanintézeti, hivatali KISZ-szervezetek küldöttei mellett megjelent és felszólalt Erdélyi Ignác, a városi párt- bizottság első titkára, Orosz László, a KISZ KB osztályve­zetője, Borsos György, a me­gyei KISZ-bizottság első titká­ra, ott volt Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyet­Két tagozata lesz az idén a IV. Szegedi Nyári Egyetemnek Évek óta a Szegedi Ünnepi Hetek egyik jelentős rendez­vénye a nyári egyetem. Ebben az évben is a gazdag művelő­dési és szórakozási lehetősége­ket biztosító, Európa-szerte hí­res Szabadtéri Játékok idején, július 20-tól július 30-ig rende­zi meg a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat és a József Attila Tudományegyetem a Szegedi Nyári Egyetemet, amely eddig a tanítók-tanárok peda­gógiai továbbképzését szolgálta. Idén bővül a program: a pe­dagógiai szekción kívül egy ismereterjesztő tagozat is in­dul. A pedagógiai részleg hallga­tói ismét nagyon aktuális kér­désekről hallhatnak előadásokat neves külföldi és hazai kuta­tóktól és gyakorlati szakembe­rektől. Az előadások fő témája: Hogyan hasznosíthatják a gya­korló pedagógusok saját mun­kájukban a pedagógiai kutató­munka módszereit? E témakö­rön belül a modem pedagógiai kutatás sajátosságairól és gya­korlati hasznáról, a tényfeltáró módszerekről, a tanulók tudás­szintjének mérési módszereiről, a statisztikai módszerek peda­gógiai alkalmazásáról, a peda­gógiai kísérletről hangzanak el előadások. A második szekció Dél-Ma- gvarországot kívánja megismer­tetni a résztvevőkkel. Előadá­sok hangzanak el Szegednek, a „napfény városának” múltjáról, jelenéről és jövőjéről, a Tisza természeti és gazdasági jelen­tőségéről, a Fehértó madárvilá­gáról, a geotermikus energia hasznosításáról, Szeged vidéké­nek természeti kincseiről, kü­lönleges ipari termékeiről, a Szabadtéri Játékok történetéről és terveiről. Jelentkezési határidő: 1967. július 1. Bővebb felvilágosítást nyújt, kérésre prospektust és jelentkezési lapot küld a Nyári Egyetem Igazgatósága, Szeged, Kárász utca 11. Az érdeklődés máris igen élénk: naponta érkeznek je­lentkezések és érdeklődő leve­lek. A Német Demokratikus Köztársaságból, Lengyelország­ból, Jugoszláviából, Romániá­ból és Ausztriából népes cso­portok jelezték érkezésüket, így ebben az évben is élénk nem­zetközi tapasztalatcserére -nyí­lik alkalom. tese, ReiZe Géza, a városi ta­nács vb-elnöke. Kurucz Géza, a Bányai Júlia Gimnázium KISZ-vezető taná­rának elnöki megnyitója után Mészáros Sándor, a városi KISZ-bizottság titkára beszá­molójában hangsúlyozta, hogy az 1966—67-es oktatási évben a KISZ- és pártpolitikai okta­tásban több mint 4800 fiatal vett részt. Ebben az évben 116 ifi-brigád nevezett be a me­gyei versenyekbe, a szocialista címet eddig 55 brigád, több mint félezer tagja nyerte el, 29 brigád 259 tagja viszont tavaly óta küzd a megtisztelő címért. A megye ipari exporttermelésé­nek több mint a felét a kecs­keméti üzemek adják, s ebből a fiatal dolgozók is jelentős részt vállaltak magukra. A parkettagyár, a MŰM 609. szakmunkástanuló intézet, s más üzemek, iskolák fiataljai, az úttörők a városfejlesztés ér­dekében végzett társadalmi munkából vették ki részüket. Az előadó szólt a KlSZ-lakás- építkezések jelentőségéről is. A tervek szerint a jövőben éven­ként átlag 40—60 KISZ-lakás kerül tető alá a megyeszékhe­lyen. A beszámolót követő élénk vita után — titkos szavazással —, megválasztották a városi KISZ-bizottság 39, a városi KISZ-vb 11, a revíziós bizott­ság 9 tagját, valamint 46 kül­döttet a megyei KlSZ-értekez- letre. A városi KISZ-bizottság titkára ismét Mészáros Sándor lett B. Gy. A század egyik lánya Komoly arccal ül az asztal- Éva nem egyedüli lány a szá­nál. Előtte kimutatások, karto- zadban. Ö csak egy a halasi lá- nok, dossziék és középen, mo- nyok közül, akik magukra öl- dem vonalú vázában virág, tötték az egyenruhát, fegyvert Ezenkívül azonban más is el- vettek a kezükbe és a férfiak- árulja, hogy fiatal lány munka- kai egy sorban részt vesznek helye a szoba: a falon tükör, s a kiképzéseken, politikai okta- a fal melletti dohányzóasztal tásokon, lövészeten, gyaEorlato- fölött a polcról vékony cérnán kon. A tizenöt lány közül azon­___ ban Magyar Éva szerencsés h elyzetben van: éppen április negyedikén, a felszabadulás év­fordulóján született. Ebben az évben már a század együtt ün­nepelte meg az általános admi­nisztrátor és a szabadság szüle­tésnapját, s elvtársaitól gyö­nyörű kristályvázát kapott ajándékba. Ezen a napon ő vit­te a munkásőrség koszorúját a felszabadulási emlékműhöz — természetesen egyenruhában. — Tagja-e a pártnak? — Sajnos, még nem. Túl fia­tal vagyok. De a KISZ városi alapszervezetében igen sok a munkám. Én vagyok a szervező titkár, azonkívül az ifjúsági klub vezetőségének egyik tagja. Feladatom az ifjúság mozgósí­tása társadalmi munkára, tan­folyamokra, különféle összejö­vetelekre. A nyáron szeretnénk valahová kirándulni. Előtte azonban komolyabb feladatot oldunk meg. Az ifjúsági klub keretében politikai tanfolyamot indítunk, hogy a fiatalok tájé­kozottabbak legyen a kül- és belpolitika időszerű kérdései­ben. Sorolja, sorolja az elképzelé­— Tessék, munkásőrség..; lóg egy borzas kis majom. Gyakran megszólal a telefon s seket és mindegyikhez rögtön ilyenkor határozott mozdulattal hozzá is fűzi, hogy lehet majd nyúl a kagylóért: — Tessék, munkásőrség. Magyar Éva be­szél. Ez utóbbit már csak azért mondja, hogy valami „katonás” színezete is legyen a dolognak, hiszen akik a munkásőrségre telefonálnak, már a hangjáról megismerik, mert Éva február 1-e óta általános adminisztráto­ra a kiskunhalasi Brinkus La- 4 jós önálló munkásőr századnak, 4 maga is aktív munkásőr, fegy- vere, egyenruhája van és gya­korlatokra jár. Hogy került ez a törékeny, szép arcú lány a markáns, katonás munkásőrök, a fegyverek közé, s hogy érzi magát itt? — A postáról kerültem ide, de nem véletlenül. Családunk­ban hagyományai vannak a po­litikai munkának. Édesapám — aki ^jelenleg a Talajerőgazdál- kodasi Vállalat halasi telepének a vezetője — régi párttag és ha jól emlékszem, a harmincas évektől vesz részt a szakszer­vezeti mozgalomban. Helyeslés­sel fogadta, amikor úgy döntöt­tem, hofey munkásőr leszek. Szeretek ebben a kollektívában dolgozni — mondja, s közben , megsimogatja acélkék zubbo- leSJobban, legeredményesebben nyát. Kinéz a széles ablakon a meSval ősi tani. Ide-oda kanya- virágba borult fákra, de pilla- rog ,a beszélgetés vonala, de ál­Barátkozás a fegyverrel. natnyi ábrándozását félbesza­kítja a telefon ... Hölgyeim és Uraim! Mindenki felfigyel a fiatal kalauz emelt hangjára. Félúton a szájhoz megáll a szend. vies, leereszkedik a ké­peslap, a szundikáló bambán nyitja szemét, a dohányos csak meg­rázza a gyufaskatulyát, de még nem gyújt rá. A hang irányába sze- geződö pillantásokat nem éppen megszokott látvány köti le. — Melyik hölgy hagyta el ezt a cipőt a peronon? — tart fel egy ballábas, fekete tű- sarkú lábbelit a ka­lauz, s hogy legyen idő minden nőnek az ön- ellenőrzésre, még hoz­záfűzi. — Fekete, lukacsos, körülbelül harminc­nyolcas lehet... Az utasok mosolya Vizsgaláz kétkedéssel vegyes. Ci­pőt elhagyni úgy, hogy ne vegye észre a gaz­dája? Mire az a variá­ció is felmerülne, hogy esetleg csomagból, ko­sárból esett ki a tű- sarkú — felszabadult nevetésorkán vág be a peronról. Most tódult oda a szomszéd kocsi­ból egy tucat sötétkék munkaruhás diáklány, s egymást támogatva kacagja azt a társukat, aki komikusán sánti- kál közöttük. Ö is ne­vet, de arcán ijedelem is tükröződik. A kalauz már tisztá­ban van a helyzettel. Siet kifelé. Az ajtó előtt háta mögé dugja a cipőt, úgy hajol ki a peronra, s komoly képpel érdeklődik. a nagy — Miért ez öröm, hölgyeim? A lányok még fék- telenebbül nevetnek. Alig tudják szavan­ként kinyögdécselni: „Elhagyta ... Nézze ... Csak egyik cipője.. — És nyújtogatják karjukat, mutogatnak osztálytársuk harisnyás lábára, amely kacag- tatóan begörbült ujjak­kal kapaszkodik a má­sik lábaszárába. A fiatalember is jól kimulatja magát, aztán gavalléros mozdulattal elővarázsolja a tű­sarkút. — Nem ez volt? A kárvallott kislány piros lesz örömében, s első reagálásként gyorsan egy puszit ad a kalauznak, aki a di­áksereg tapsos ováció­ja közben, szintén ki­pirulva, „ez igen!” fej­mozdulatok közben si­mogatja a csók helyét. — • Hát... hát.,. nem vette észre, mikor lemaradt a lábáról? — vezeti le kis zavarát a kérdéssel. Majdnem minden kislány feltartja a kék borítású, vignettás könyveket, füzeteket. Azokkal van tele a ke­zük, ujjaikat ki sem húzták az összecsukott, s olvasott oldalak kö­zül. — Matek vizsgára készülünk, kalauz bá­csi! — huncutkodnak a fiatalemberrel. — Ki figyel ilyenkor a lá­bára? Fontos, hogy a fejünket ne veszítsük el... <t) falában a mai húsz évesek, s ezen belül is a halasi fiatalok gondjairól, lehetőségeiről folyik a szó. Aztán ismét visszatérünk a munkásőrséghez. — Olyan furcsa volt, amikor először kimehettem lövészetre. Azelőtt soha nem hallottam fegyverropogást és először va­lami ösztönös félelem fogott el: minden lövésre összerezzentem. Akárhogy odafigyeltem, ezt nem tudtam legyőzni magamban. Éva soha nem hallott fegy­verropogást. A háború átzugott az országon, amikor született, s azóta béke van. Nem látott há­borút, de könyvekből, filmekről, édesapja elbeszéléseiből nagyon jól tudja, mit jelent ez a szó Éppen ezért választotta a mun­kásőrséget, azért kötelezte el magát az acélkék egyenruhások seregevei, hogy ne is kelljen megismernie. Órájára pillant, majd ijedten felszí sszen: — Hűha, már el­múlt dél. Anyuka vár otthon az ebéddel. — S ahogy átsiet az udvaron, mélyet, nagyot szip­pant a tavasz vegyes illatú le­vegőjéből ... Gál Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents