Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-24 / 120. szám
4. oldal 1961. má.fus 24. szerda Életszínvonalunk a számok tükrében Mennyi élelmiszert, ruhát, vegyes cikket vásároltunk? Tallózás a KSH belkereskedelmi kiadványában A számok — ha olvasni tudunk mögöttük — önmagukért beszélnek, bizonyítanak. Vonatkozik ez a statisztikai adatközlésre is, amiből a szakemberek mellett sokszor a laikusok is figyelemre méltó következtetésekre juthatnak. Ezért tanulságos forgatni a KSH Forgalomstatisztikai Főosztálya legfrissebb adattárát, amiben precíz „bontásban” megtalálhatjuk az ország, s természetesen megyénk belkereskedelmi forgalmának legfontosabb adatait, viszonyszá" mait. A kiadvány szerint 1955-ben Bács megye kiskereskedelmi forgalma mindössze egy milliárd 882 millió forint, 1966-ban azonban már négy milliárd 454 millió forint volt. Tavaly 11 százalékkal vásároltak több árut a megye üzleteiben, mint 1965- ben, s a múlt évi megyei belkereskedelmi forgalom három százalékkal meghaladta más mező- gazdasági megyék forgalomalakulását. A vendéglátóipari árbevétel 588 millió, a ruházati forgalom 918 millió, a vegyesiparcikk forgalom egy milliárd 689 millió, az élelmiszer- és élvezeti cikkek bolti bevétele pedig egy milliárd 258 millió forintot tett ki 1966- ban megyénkben. Ez az eredmény — a ruházati cikkeket kivéve — gyorsabb forgalomemelkedést mutat 1965-höz képest, mint az országos átlag. Élelmiszer- és élvezeti cikkek, vegyesiparcikkek vásárlása, a vendéglátó forgalom tekintetében az ipari megyék országos átlagát is jelentősen túlszárnyalta tavaly szűkebb hazánk. Az fmsz-ek irányításával 1121 falusi, illetve városi vendéglátó üzlet, bolt szolgálta a lakosságot. A megye szövetkezeti kereskedelme sokat vállalt a vásárlók áruellátásából, amit a két milliárd 972 millió forint összárbevétel minden kommentárnál jobban bizonyít. A bolti kiskereskedelem és vendéglátás egy milliárd 821 millió árbevételt ért el, a felvásárlásból 762 millió, az ipari és mezőgazdasági tevékenységből 70 millió forint bevételhez jutottak a földművesszövetkezetek. Mit és mennyiért vásárolt 1966-ban a falusi és részben a városi lakosság az fmsz-üzletek- ben? Többek között 272 millióért élelmiszert és élvezeti cikkeket, 353 millióért ruházati cikket, 693 millió forintért pedig regyesiparcikkeket. Vessünk pillantást a megyei szövetkezeti vendéglátóipar múlt évi 307 millió forintos árbevételi statisztikájára is. örvendetes, hogy az italeladásból származó, 70,1 százalékot kitevő részesedési arányt más megyék adatai lényegesen túlszárnyalják. A melegétel-forgalom részesedése viszont az 1965-ös szinten mozog, az egyéb étel és az expresszó-kávé fogyasztás viszont növekedett a községekben. Vajon a fokozódó feketekávéfogyasztás befolyásolta-e viszonylag alacsonyabb arányú italforgalmat? A statisztika erre nem felel, de tudjuk, hogy a megye egy része bortermelő vidék, s a házi bormérések is nagy mennyiségű italt értékesítettek legálisan, és jócskán előfordult zugitalmérés is. Az alkoholizmus elleni küzdelem fokozásáról tehát még akkor sem mondhatunk le, ha a megye szövetkezeti boltjaiban — más megyék átlagához viszonyítva — százalékarányban kevesebb ital fogyott. Bubor Gyula Tegnap, a városi tanács dísztermében csaknem hatezer kecskeméti KISZ-tag képviseletében több mint másfélszáz ifjú küldött részvételével tartották meg a KISZ kecskeméti városi vezetőség- és küldöttválasztó értekezletét. A tanácskozáson az üzemi, termelőszövetkezeti, tanintézeti, hivatali KISZ-szervezetek küldöttei mellett megjelent és felszólalt Erdélyi Ignác, a városi párt- bizottság első titkára, Orosz László, a KISZ KB osztályvezetője, Borsos György, a megyei KISZ-bizottság első titkára, ott volt Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyetKét tagozata lesz az idén a IV. Szegedi Nyári Egyetemnek Évek óta a Szegedi Ünnepi Hetek egyik jelentős rendezvénye a nyári egyetem. Ebben az évben is a gazdag művelődési és szórakozási lehetőségeket biztosító, Európa-szerte híres Szabadtéri Játékok idején, július 20-tól július 30-ig rendezi meg a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat és a József Attila Tudományegyetem a Szegedi Nyári Egyetemet, amely eddig a tanítók-tanárok pedagógiai továbbképzését szolgálta. Idén bővül a program: a pedagógiai szekción kívül egy ismereterjesztő tagozat is indul. A pedagógiai részleg hallgatói ismét nagyon aktuális kérdésekről hallhatnak előadásokat neves külföldi és hazai kutatóktól és gyakorlati szakemberektől. Az előadások fő témája: Hogyan hasznosíthatják a gyakorló pedagógusok saját munkájukban a pedagógiai kutatómunka módszereit? E témakörön belül a modem pedagógiai kutatás sajátosságairól és gyakorlati hasznáról, a tényfeltáró módszerekről, a tanulók tudásszintjének mérési módszereiről, a statisztikai módszerek pedagógiai alkalmazásáról, a pedagógiai kísérletről hangzanak el előadások. A második szekció Dél-Ma- gvarországot kívánja megismertetni a résztvevőkkel. Előadások hangzanak el Szegednek, a „napfény városának” múltjáról, jelenéről és jövőjéről, a Tisza természeti és gazdasági jelentőségéről, a Fehértó madárvilágáról, a geotermikus energia hasznosításáról, Szeged vidékének természeti kincseiről, különleges ipari termékeiről, a Szabadtéri Játékok történetéről és terveiről. Jelentkezési határidő: 1967. július 1. Bővebb felvilágosítást nyújt, kérésre prospektust és jelentkezési lapot küld a Nyári Egyetem Igazgatósága, Szeged, Kárász utca 11. Az érdeklődés máris igen élénk: naponta érkeznek jelentkezések és érdeklődő levelek. A Német Demokratikus Köztársaságból, Lengyelországból, Jugoszláviából, Romániából és Ausztriából népes csoportok jelezték érkezésüket, így ebben az évben is élénk nemzetközi tapasztalatcserére -nyílik alkalom. tese, ReiZe Géza, a városi tanács vb-elnöke. Kurucz Géza, a Bányai Júlia Gimnázium KISZ-vezető tanárának elnöki megnyitója után Mészáros Sándor, a városi KISZ-bizottság titkára beszámolójában hangsúlyozta, hogy az 1966—67-es oktatási évben a KISZ- és pártpolitikai oktatásban több mint 4800 fiatal vett részt. Ebben az évben 116 ifi-brigád nevezett be a megyei versenyekbe, a szocialista címet eddig 55 brigád, több mint félezer tagja nyerte el, 29 brigád 259 tagja viszont tavaly óta küzd a megtisztelő címért. A megye ipari exporttermelésének több mint a felét a kecskeméti üzemek adják, s ebből a fiatal dolgozók is jelentős részt vállaltak magukra. A parkettagyár, a MŰM 609. szakmunkástanuló intézet, s más üzemek, iskolák fiataljai, az úttörők a városfejlesztés érdekében végzett társadalmi munkából vették ki részüket. Az előadó szólt a KlSZ-lakás- építkezések jelentőségéről is. A tervek szerint a jövőben évenként átlag 40—60 KISZ-lakás kerül tető alá a megyeszékhelyen. A beszámolót követő élénk vita után — titkos szavazással —, megválasztották a városi KISZ-bizottság 39, a városi KISZ-vb 11, a revíziós bizottság 9 tagját, valamint 46 küldöttet a megyei KlSZ-értekez- letre. A városi KISZ-bizottság titkára ismét Mészáros Sándor lett B. Gy. A század egyik lánya Komoly arccal ül az asztal- Éva nem egyedüli lány a szánál. Előtte kimutatások, karto- zadban. Ö csak egy a halasi lá- nok, dossziék és középen, mo- nyok közül, akik magukra öl- dem vonalú vázában virág, tötték az egyenruhát, fegyvert Ezenkívül azonban más is el- vettek a kezükbe és a férfiak- árulja, hogy fiatal lány munka- kai egy sorban részt vesznek helye a szoba: a falon tükör, s a kiképzéseken, politikai okta- a fal melletti dohányzóasztal tásokon, lövészeten, gyaEorlato- fölött a polcról vékony cérnán kon. A tizenöt lány közül azon___ ban Magyar Éva szerencsés h elyzetben van: éppen április negyedikén, a felszabadulás évfordulóján született. Ebben az évben már a század együtt ünnepelte meg az általános adminisztrátor és a szabadság születésnapját, s elvtársaitól gyönyörű kristályvázát kapott ajándékba. Ezen a napon ő vitte a munkásőrség koszorúját a felszabadulási emlékműhöz — természetesen egyenruhában. — Tagja-e a pártnak? — Sajnos, még nem. Túl fiatal vagyok. De a KISZ városi alapszervezetében igen sok a munkám. Én vagyok a szervező titkár, azonkívül az ifjúsági klub vezetőségének egyik tagja. Feladatom az ifjúság mozgósítása társadalmi munkára, tanfolyamokra, különféle összejövetelekre. A nyáron szeretnénk valahová kirándulni. Előtte azonban komolyabb feladatot oldunk meg. Az ifjúsági klub keretében politikai tanfolyamot indítunk, hogy a fiatalok tájékozottabbak legyen a kül- és belpolitika időszerű kérdéseiben. Sorolja, sorolja az elképzelé— Tessék, munkásőrség..; lóg egy borzas kis majom. Gyakran megszólal a telefon s seket és mindegyikhez rögtön ilyenkor határozott mozdulattal hozzá is fűzi, hogy lehet majd nyúl a kagylóért: — Tessék, munkásőrség. Magyar Éva beszél. Ez utóbbit már csak azért mondja, hogy valami „katonás” színezete is legyen a dolognak, hiszen akik a munkásőrségre telefonálnak, már a hangjáról megismerik, mert Éva február 1-e óta általános adminisztrátora a kiskunhalasi Brinkus La- 4 jós önálló munkásőr századnak, 4 maga is aktív munkásőr, fegy- vere, egyenruhája van és gyakorlatokra jár. Hogy került ez a törékeny, szép arcú lány a markáns, katonás munkásőrök, a fegyverek közé, s hogy érzi magát itt? — A postáról kerültem ide, de nem véletlenül. Családunkban hagyományai vannak a politikai munkának. Édesapám — aki ^jelenleg a Talajerőgazdál- kodasi Vállalat halasi telepének a vezetője — régi párttag és ha jól emlékszem, a harmincas évektől vesz részt a szakszervezeti mozgalomban. Helyesléssel fogadta, amikor úgy döntöttem, hofey munkásőr leszek. Szeretek ebben a kollektívában dolgozni — mondja, s közben , megsimogatja acélkék zubbo- leSJobban, legeredményesebben nyát. Kinéz a széles ablakon a meSval ősi tani. Ide-oda kanya- virágba borult fákra, de pilla- rog ,a beszélgetés vonala, de álBarátkozás a fegyverrel. natnyi ábrándozását félbeszakítja a telefon ... Hölgyeim és Uraim! Mindenki felfigyel a fiatal kalauz emelt hangjára. Félúton a szájhoz megáll a szend. vies, leereszkedik a képeslap, a szundikáló bambán nyitja szemét, a dohányos csak megrázza a gyufaskatulyát, de még nem gyújt rá. A hang irányába sze- geződö pillantásokat nem éppen megszokott látvány köti le. — Melyik hölgy hagyta el ezt a cipőt a peronon? — tart fel egy ballábas, fekete tű- sarkú lábbelit a kalauz, s hogy legyen idő minden nőnek az ön- ellenőrzésre, még hozzáfűzi. — Fekete, lukacsos, körülbelül harmincnyolcas lehet... Az utasok mosolya Vizsgaláz kétkedéssel vegyes. Cipőt elhagyni úgy, hogy ne vegye észre a gazdája? Mire az a variáció is felmerülne, hogy esetleg csomagból, kosárból esett ki a tű- sarkú — felszabadult nevetésorkán vág be a peronról. Most tódult oda a szomszéd kocsiból egy tucat sötétkék munkaruhás diáklány, s egymást támogatva kacagja azt a társukat, aki komikusán sánti- kál közöttük. Ö is nevet, de arcán ijedelem is tükröződik. A kalauz már tisztában van a helyzettel. Siet kifelé. Az ajtó előtt háta mögé dugja a cipőt, úgy hajol ki a peronra, s komoly képpel érdeklődik. a nagy — Miért ez öröm, hölgyeim? A lányok még fék- telenebbül nevetnek. Alig tudják szavanként kinyögdécselni: „Elhagyta ... Nézze ... Csak egyik cipője.. — És nyújtogatják karjukat, mutogatnak osztálytársuk harisnyás lábára, amely kacag- tatóan begörbült ujjakkal kapaszkodik a másik lábaszárába. A fiatalember is jól kimulatja magát, aztán gavalléros mozdulattal elővarázsolja a tűsarkút. — Nem ez volt? A kárvallott kislány piros lesz örömében, s első reagálásként gyorsan egy puszit ad a kalauznak, aki a diáksereg tapsos ovációja közben, szintén kipirulva, „ez igen!” fejmozdulatok közben simogatja a csók helyét. — • Hát... hát.,. nem vette észre, mikor lemaradt a lábáról? — vezeti le kis zavarát a kérdéssel. Majdnem minden kislány feltartja a kék borítású, vignettás könyveket, füzeteket. Azokkal van tele a kezük, ujjaikat ki sem húzták az összecsukott, s olvasott oldalak közül. — Matek vizsgára készülünk, kalauz bácsi! — huncutkodnak a fiatalemberrel. — Ki figyel ilyenkor a lábára? Fontos, hogy a fejünket ne veszítsük el... <t) falában a mai húsz évesek, s ezen belül is a halasi fiatalok gondjairól, lehetőségeiről folyik a szó. Aztán ismét visszatérünk a munkásőrséghez. — Olyan furcsa volt, amikor először kimehettem lövészetre. Azelőtt soha nem hallottam fegyverropogást és először valami ösztönös félelem fogott el: minden lövésre összerezzentem. Akárhogy odafigyeltem, ezt nem tudtam legyőzni magamban. Éva soha nem hallott fegyverropogást. A háború átzugott az országon, amikor született, s azóta béke van. Nem látott háborút, de könyvekből, filmekről, édesapja elbeszéléseiből nagyon jól tudja, mit jelent ez a szó Éppen ezért választotta a munkásőrséget, azért kötelezte el magát az acélkék egyenruhások seregevei, hogy ne is kelljen megismernie. Órájára pillant, majd ijedten felszí sszen: — Hűha, már elmúlt dél. Anyuka vár otthon az ebéddel. — S ahogy átsiet az udvaron, mélyet, nagyot szippant a tavasz vegyes illatú levegőjéből ... Gál Sándor
