Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-20 / 117. szám

IW7. május 20, szombat 8. oldal Üzletkötő szakemberek NEMRÉGIBEN megkérdez­tük a Habselyem Kötöttárugyár vezérigazgatóját, hogyan készül­nek a gazdaságirányítási rend­szer reformjára. Elsőként emlí­tette, hogy szerződést kötöttek az Országos Piackutató Intézet­tel. Többek között arra kérnek választ, hogyan alakul a követ­kező években a férfi nylon in­gek iránti kereslet. A Kecskeméti Konzervgyár vezetői felkeresték az élelmi­szer nagykereskedelmi vállala­tokat és így közvetlen módon tudakolták meg a fogyasztók igényét, mielőtt kidolgozták az idei termelési programot. Az EM Fémmunkás Kecske­méti Gyáregységének a gazda­sági vezetői jókora területet be­kalandoztak Jugoszláviában és — a külkereskedelmi vállalat segítségével — vevőket szerez­tek a hidroglóbuszokra. MÉG HOSSZAN sorolhatnánk a hasonló példákat, amelyek mind azt igazolják, hogy a gaz­dasági vezetők feladatai között egyre erőteljesebben jelentke­zik a piackutatás, a kereskedés. Kérdés azonban, hogy felké­szültek-e kellőképpen minde­nütt e feladat végrehajtására. Mert ha igaz is, hogy mi ma­gyarok szeretünk és tudunk is „seftelni”, a vállalat egész évi, vagy akár több évi termelését, gazdasági eredményét erőtelje­sen befolyásoló szállítási szer­ződések megkötése speciális szakképzettséget kíván. A kereskedelmi osztályok, csoportok eddig másodranaú szerepet játszottak a vállalatok­nál a termelés irányításában. Ezért többnyire ezek az osztá­lyok sem létszámukat, sem szak­mai felkészültségüket tekintve nem felelnek meg mindenben a magasabb követelményeknek. Arról nem is beszélve, hogy a régi, kipróbált kereskedelmi szakemberek is sok újszerű teendővel találják szemközt magukat a következő években. Kívánatos tehát, hogy mielőbb olyan kereskedelmi osztályok szerveződjenek a vállalatoknál, amelyek érzékeny műszerként reagálnak a piac „jelzéseire”, helyesen befolyásolják a gyárt­mányfejlesztést és az áruérté­kesítésre kínálkozó lehetőségek közül mindig ki tudják válasz­tani a legelőnyösebbet. EHHEZ azonban sok új szak­emberre, fiatal közgazdászra van szükség. Előreláthatólag többre, mint amennyien évről évre . kikerülnek a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem megfelelő szakáról. Éppen ezért csak helyeselhet­jük azt az elképzelést, hogy a jövőben üzletkötő szakemberek képzésével is foglalkozik a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikum. Egy, vagy két vi­lágnyelv mellett, a fiatalok há­rom év alatt elegendő közgaz­dasági ismeretet szerezhetnének ahhoz, hogy helytálljanak a vál­lalatok kereskedelmi, áruforgal­mi osztályain. A kül- és belke­reskedelem országos irányításá­hoz természetesen továbbra is az egyetem képezne szakembe­reket. MÉG EGYSZER hangsúlyoz­zuk: az új szak indítása még csak halványan körvonalazott elképzelés a technikumban. Sok mindent tisztázni kell, amíg megvalósítható tervvé ér­lelődik. De hoev az ötlet élot- revaló. ahhoz ali'fha férhet két­ség. Ha pedi® így van. akkor jó lenne mieTőbb hozzálátni a tananyag kidolgozásához, az ok­tatógárda megszervezéséhez, hi­szen az idő sürget, az iparnak sok jó „kereskedőre” van c®ök- sége. B. D. Olcsóban, többet A mélykúti Üj Élet Terme­lőszövetkezetben nagyobb beru­házás nélkül oldották meg a csibenevelést. Az aprójószágot a már meglevő'épületek padlá­sain tenyésztik. Ilyen körülmé­nyek között több mint 110 ezer rántanivaló csirkét nevelnek fel, amelyből eddig már több mint 16 ezret értékesítettek. szik a vállalat termelésében, továbbra is foglalkoznak jég- gyártással. Mintegy 450 ezer fo­rint értékű tábla.jég készül a nyáron a kereskedelem, a ven­déglátóipar és a lakosság ré­szére. Sz. J. „.k,.. {Faggyal m nyár ©lé Száz vagon gyümölcsöt vár a Kecskeméti Hűtőház A hűtőiparban — rendelteté­sénél fogva — következetesen ellentétes reakciót vált ki a természeti hőmérséklet alakulá­sa. Tavasz végére a hűtőter­mek berendezése készen áll, bogy akár — 40 fokra dermesz- sze a megenyhült levegőt. A Kecskeméti Hűtőházban most készítik elő a berendezé­seket a nyári megterhelésre. Csapágyazzák, átfestik a gépe­ket, ellenőrzik a kompresszoro- rok működését. A vállalat profilja az idén részben megváltozik. A zöldség­félék feldolgozását a Bajai Hű­tőház vette át. Kecskeméten el­sősorban gyümölesmélyh ütéssel foglalkoznak. Tizennyolcmillió forint értékű áru a Kecskeméti Hűtőház éves terve. Ebből 30—30 vagon eper, meggy, illetve “ sárgagarack. Nagy része exportra készül. Ha- sonlókénpen rendkívül naay az érdeklődés külföldön a mélyhű­tött bödzaboayó iránt, amelyet festékanyagként használnak fel. Tíz-tizenesv vagon bodzát vár­nak — elsősorban a Dunántúl­ról — a hűtőtermekbe. Az áru felvásárlását na- gvobbrészt szerződéskötéssel biztosították. Főként a MÉK közvetítésével, de számos tsz már élt az úi mechanizmus ad­ta jogsai. R közvetlenül a hűtő­ipari vállalattal szerződött. Bár alárendelt szerepet ját­Iskolapad után a gazdaságban A gyakornoki fizetés terhét az állam válalja. Ez rendjén van, ha egy év után a gazda­ság továbbra is alkalmazza az új szakembert. De előfordult már, nem is egyszer, hogy az egy év után a gazdaság el­küldte azzal, hogy nincs rá szüksége. E méltánytalan eljá­rásra az esetek zömében nem szolgál rá a gyakornok, s emö gött ráadásul a gazdaság részé­ről, az ingyen munkaerőhöz való jutás sanda gyakorlata húzódik meg. Az ösztöndíjasok esetében ez nem fordul elő. De ilyenek aránylag kevesen vannak, a végzettek egytizedót sem teszik ki. Felvetődik a kérdés, és mind gyakrabban: nem lenne-e jobb a gyakornoki időt két-három évre növelni. Ügy persze, hogy a kezdő fizetést a gazdaság, á szorgalomtól és az előrehala­dástól függően fokról-fökra mind nagyobb összeggel tolda­ná meg. Mert két-három év után a szakemberi minősítés is biztonságosabban bírálható el, mint egy évi munka alap­ján. Űjabb kérdés, ami Válaszra vár. Rendezésre, megoldásra. Hogy minél kevesebben legye­nek a csalódottak, s mind töb­ben az elégedettek. Hazakerüli Kalocsára Az utóbbiak közül kettővel ismerkedtem meg alaposabban. Zsubori Attila életkoránál fogva is — 26 éves — a legko­molyabb, a leginkább célratörő azok között, akikkel e riport ürügyén ■ találkoztam. A kalo­csai -Iszkra Tsz növénytermesz­tő gyakornoka. Tavaly végzett a kiskunhalasi felsőfokú tech­III. Biztos révben nikumban. Mivel helybeli, ha­zakerült. Édesapja tanár. A palántázó női munkacsa­patok között találom meg. És hozzáteszi: az összterület több mint fele közös művelés­ben van. Panaszkodik, hogy nincs a csoportban ifjúsági mozgalom, ősszel miár próbálkozott a fia­talok „ösziehazásával”, de si­kertelenül. Azért nem adja fel a reményt, most megpróbálko­zik egy ifjúsági munkacsapat kialakításával, amely alapja le­het a KISZ-szervezetnek. Ambíciók, törekvések? Nála is az agráregyetem elvégzése szerepel az első helyen. Leve­lező úton. És ő is itt akar ma­radni. Súlyos kérdések Mindehhez hozzá kell ten­nünk: Zsubori Attila és Silek László továbbtanulási szándé­kát egyaránt támogatják a gazdaság vezetői; Romsics Sán­dor, az Iszkra .Tsz elnöke épp­úgy, mint Somogyi Béla, az Almavirág elnöke. S a riport­tal kapcsolatban az is ide kí­vánkozik: olyan gazdságokban dolgozó gyakornokokat keres­tem fel, ahol többé-kevésbé mégis csak igyekeznek a gond­jaikon segíteni, előmozdítva le­telepedési szándékukat is. És ez nem véletlen. Ahol ugyanis ezt nem teszik, ott egyszerűen nincs is kezdő szakember. S ez még nem minden. Az ország közel kétszáz közös gaz­daságában nincs sem felső-, seai középfokú végzettségű agronómus. Egy sem! Hogy Növényápolás A hartai Új Élet Termelőszö­vetkezetben szépen fejlődik a cukorrépa. A hetvenholdas táb­la vetését Arrasz János trakto­ros végezte, rábízták a talajla­zítást, gyomirtást is. RS—09-es erőgépének teljesítménye na­ponta több mint tíz hold. Zsubori Attila. „Leginkább a gépesítés érdekel”. Most 5 a brigádvezető, gyakor­noki fizetését a tsz havi 400 forinttal egészítette ki. — Ügy tervezem, hogy el­végzem az agráregyetem gé­pészmérnöki karát — mondja egy csomó palántát fprgatya az ujjal között. — Valójában a gépesítés érdekel a legjob­ban. Egy képzett szakember el is kelne a mi műhelyünkben. Meglehetősen drága a gép- használat, sokáig tart a javí­tás és a költség is nagy. Politechnikát tanít a helybeli gimnáziumban, s ez már ön­magában véve is a továbbkép­zésre sarkallja. Ezen kívül ő a szövetkezet KISZ-titkára is. Az alapszervezetnek 44 tagja van. Havonta szervez kirádulásokat, legközelebb a' Dunakanyarba víkendeznek. Ha az ilyen ki­ruccanás a szombatot is igény­be veszi, a hét többi napján pótolják be a munkát. Azon­kívül minden csütörtökön a központban klubestet tartanak. — Marad itt, ha elvégzi az egyetemet? — Feltétlenül. Itt érdemes és Silek László. Közelebbi cél­lehet is dolgozni. fa. az agráregyetem. A család „parasztba“ A 21 éves Silek László is helybeli: azaz lajosmizsei. A zsámbéki felsőfokú techniku­mon végzett, az üzemgazdasá­gi szakon. Édesapja a vízgépé­szeti gyár főkönyvelője, báty­ja tanár Kecskeméten. Mint mondja ő az egyetlen „paraszt” a családban. Gyakorló hónapjait az Al­mavirág Tszcs-ben tölti, Felső- lajoson. Vonattal jár ki hazul­ról. Nemsokára megveszi a motort, hogy délben hazajár­hasson ebédelni. Nem könnyű öszerakni az árát, hiszen ki­egészítéssel együft is 1400 fo­rintot kap. — Miért éppen a csoportot válsztotta? — kérdem, a hang­súlyt a csoport szóra téve. — A fejlődés érdekében leg­inkább itt van szükség a köz- daságilag jól megalapozott működésre — fejtegeti. — A víz nagy kárt tett a szőlő- és gyümölcsültetvényeinkben, ezt most szamócatelepítéssel igyek­szünk pótolni. Van már 28 hold és az idén telepítünk még negyvenet. Bács-Kiskunban ezek közül hány gazdaság található, ada­tom nincs rá, de hogy nem kel­lene utána nagyon kutatni, az bizonyos. Idézzünk újból dr. Mészöly Gyulától: „ A mezőgazdaság­ban a mérnöki' és technikusi munkaköröknek csupán a fele van gyakorlatilag jól képzett szakemberekkel betöltve. Túl­képzésről tehát nem beszélhe­tünk.” És egy másik adat: álla­munk e‘gy-egy agrármérnök képzésére 120 ezer forintot for­dít. Megtesznek-e mindent a gazdságok és az irányító szer­vek, hogy ez a szellemi be­ruházás méltóképpen kamatoz­zék? Súlyos tények és kérdések ezek, a gazdaságirányítás re­formjának és a mezőgazdaság •ipari színvonalra emelkedésé­nek a küszöbén. De ha kellőképpen elgondol­kodunk azon, hogy a mezőgaz­daság jövője a most kezdő ag­rárértelmiség útnak indításától is függ, máris egy lépést tet­tünk a helyes válaszadás felé. ' Hatvani Dániel

Next

/
Thumbnails
Contents