Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-20 / 117. szám

4. oldal 1967. május 8«. ssombol Leleményesen, saját erőből A megye belvíz által legin­kább és legtöbbször sújtottt vidé­keinek egyike a lajosmizsed határ A lajosmizsei Almavirág Tszcs gazdái maguk végzik ter­mőterületük vízmentesítését. Kezdeményezésük nyomán SZ—100-as erőgép egyengette simára a terepet, majd alkal­mas csatornát készített, amely az eddiginél jóval hatékonyab­ban vezeti le a felesleges víz- mennyiséget. Fotóriporterünk azt a pilla­natot örökítette meg, amint So­mogyi Béla, a tszcs elnöke és Sebők József főagronómus egy határszemle alkalmával megvi­tatják a közös összefogással lé­tesített, s a célnak jól megfelelő „minicsatoma” hasznát, elő­nyeit. (Pásztor Zoltán felvétele.) Pártnapok a megyében Május 20. és június 16-a kö­zött megyeszerte pártnapokra kerül sor. A téma ezúttal kül­politikai tárgyú. Az előadók elsősorban a kommunista és munkáspártok nemrégiben le­zajlott Karlovy Vary-i értekez­lete jelentőségéről adnak átte­kintést, s érintik többek között az európai biztonság kérdéseit, az NDK és Magyarország között létrejött barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jelentőségét, az oszt­rák—magyar kapcsolatokat. A pártnapok időpontja, helye, illetve előadói a következők: MA, MÁJUS 20-ÁN, 19 óra: Lakitelek, Ágoston András. MÁJUS 23-ÁN, 15 óra: Kalo­csa, Műanyagfeldolgozó Vállalat, Mészáros János. Lehull a känyökvcilö Hagyományossá vált megyénkben, hogy a község­fejlesztési verseny ünnepélyes értékelését — egy-egy nagyak- tívaülés keretében — mindig a versenyben első helyezést el­ért városban, községben tart­ják. fgy hirdették ki az elmúlt évi verseny eredményeit ebben az évben Baján. Tavaly Duna- vecsét érte ez a megtiszteltetés, amely a győztes számára növe­li az erkölcsi sikert. De nemcsak a községfejlesz­tési munka értékelésére vonat­kozik ez a hagyomány. Amikor például a kereskedelmi hálózat fejlődésében megtett utat össze­gezte a megyei tanács vb, illet­ve ennek szakigazgatási szerve, az ugyancsak ünnepélyes aktus Kalocsán zajlott le. Abban a városban, amely abban az esz­tendőben országosan is kiugrott szép sikereivel. Sorolhatnánk még a példákat annak megmutatására, hogy a megyei tanács — de a járások is — egy-egy szakágazat tevé­kenységének jelentősebb fordu­latairól — kint a járási szék­helyen vagy valamelyik köz­ségben tartja meg az értékelést, elemzést, intenciókat magában foglaló tanácskozásait. Hagyo­mányossá vált nálunk a terü­leten végzett átfogó szintű irányító munka. E mögött nem megszokás rej­lik, hanem elsősorban minő­ségi változás. Döntő jelentő­ségű fordulatoknak lehetünk tanúi megyénkben, az ország­ban, melyek a tanácsi munka s,hivatali”, „íróasztali” töltését csökkentik mind erőteljesebben az életközelség javára. Aki figyelte, maga is vé­gigélte egy-egy ilyen területi rendezvény légkörét, meggyő­ződhetett róla, milyen egészsé­ges, derűs célszerűség jellemzi azt. A résztvevők túlnyomó ré­sze új környezetben, az ottho­nitól különböző sajátos adott­ságok, helyzetek között közvet­lenül tapasztalhatja az adott szakterület mozgását, eredmé­nyeit, esetleg a munka más rendszerét. Mert nem csupán arról van szó, mondjuk egy kereskedelmi aktívaülésen, hogy ezek a járások, illetve helysé­gek ilyen, amazok olyan sike­reket — nehézségeket — mu­tathatnak fel. Nemcsak a pro­tokolláris beszámoló tájékoztat­ja a jelenlevőket hanem maga a gyakorlat is. Látogatnak, ér­deklődnek, beszélgetnek, _ a helyszínen, emberek között él­ménnyé is minősülnek az előadások, hozzászólások té­nyei. Az íróasztaltól való szabadu­lás eredményes útjának új el­ágazásait építik sikerrel a mo­sonmagyaróvári tanács dolgo­zói. Érdekes kis beszámolót ol­vashatunk a Tanácsok Lapja idei 10. számában arról, hogyan „megy a hivatal az üzembe” ebben a dunántúli városban. Módszerük nem egy vonása ná­lunk is gyakorlat már, de ér­demes a pluszra odafigyelni. A három vb-vezető nemcsak üze­mi beszámolókat, fogadóórát tartott egy-egy üzem termében, irodájában, hanem eljutott a műhelyekig, a gépeknél dolgo­zókig. Ott beszélgettek a mun­kásokkal a város fejlődéséről, gondjairól, közérdekű kívánsá­gokról, de egyéni problémák­ról is. A fogadóóra, a beszámoló életközeli kiterjesztésének olyan sikere lett, — gondoljunk csak annak a mozzanatnak a hatás­fokára, amikor például a vb- titkár lent a műhelyben, szem­től szemben a munkásokkal köszönte meg a társadalmi munkát, hogy a tanács osztály- és csoportvezetőinek is be kel­lett szállnia az igények kielé­gítésébe, mert a három vb­vezető erejéből már nem fu­tottal Akkora- az érdeklődés a munkások részéről. A hét szakigazgatási szerv vezetője felváltva, illetve egy­más közt felosztva látogatta a város üzemeit. Ügy, hogy vég­eredményben mindegyikük minden üzembe eljutott, ök is fogadóórákat tartottak meghir­detett időpontokban. Szakterü­letüknek megfelelő ügyekben meg is kezdték az intézkedést, így megkímélték attól a mun­kásokat, hogy1 felvilágosításért a tanácsházéra menjenek. Ta­nácsokat adtak, s ugyanakkor sok közérdekű észrevételt hall­hattak. Természetesen szót ér­tettek az üzemek vezetőivel is. A vb-vezetők beszámolóikat, fogadóóráikat továbbra is meg­tartják. Hiszen a helyi politikai légkör, a város lakóinak köz­érzete szempontjából sem mu­lasztható el, hogy a gyári mun­kásságot tájékoztassák, milyen fontos intézkedések vannak na­pirenden a városban, hol, mi, miért épül, vagy miért marad el valami. Nem közömbös ez az eleven nexus olyan vonatkozás­ban sem, hogy a lakosság friss véleményére is támaszkodva dönthet a tanács vb bizonyos feladatok sorrendiségében. Ez is a jó közhangulat táplálója. Az apparátus és az üzemi dolgozók kapcsolatát fejlesztik azzal is, hogy kollektív üzem- látogatást szerveznek. Nem szükséges részletezni, az ügy­intézők és a munkapad mellett dolgozók közvetlen találkozásá­nak élményében mennyi mara­dandó hatás értékesül — bent az íróasztalnál, az ügyintézés hatékonyságában. Gondoljuk, követésre mél­tó tapasztalatok ezek a mi me­gyénkben, városainkban, nagy­községeinkben is. Ilyen űj mód­szerek, stilusváltozások hagyo­mányossá válásával lesz mind­inkább eggyé az apparátus a néppel, a választókkal, az élet friss gyakorlatával. Ezzel hull le a tanácsi dolgozók, a hivata­lok munkásainak karjáról az a könyökvédő, amely a köztudatban még nem kevés helyen úgy él, mint a lélekt? len ügyintézés szimbóluma. Tóth István Tüzet okozott a szabálytalanság Szerdán hajnalban a Kiskun­halasi Építési és Szerelőipari Vállalatnál kigyulladt egy fa- szerkezetű fészer, amelyet építői — a tűzrendészet! előírásokat figyelmen kívül hagyva — nád- pallóval fedtek be. S nemcsak az volt szabálytalan, hanem az is, hogy a fészerben üzemelő fűrészgép elektromos vezetékét és kapcsolótábláját egy deszka­lapra szerelték rá. Rövidzárlat következtében az elektromos ve­zeték izzani kezdett, amely meg­gyújtotta a deszkalapot, s a tűz átterjedt az egész építményre. Az anyagi kár, bár csekélynek tűnik — mindössze 7 ezer fo­rint — mégis jelentős termelés­kiesést okozott. A tűz okával kapcsolatosan meg kell jegyez­nünk, hogy a vállalatnál nem sokat törődnek a tűzrendészeti szabályok betartásával, mert még az éjjeliőrt sem oktatták ki arra, hogy mi a teendője tűz esetén. A rendőrség egyébként a tűzeset ügyében vizsgálatot indított. Patkányirtás tetőíűxsel Csütörtökön délután néhány perccel 3 óra után Pesti Pálné, Kiskunfélegyháza, I. kerület ta­nya 180. szám alatti lakos egy szalmatetejű fészerben ki akarta irtani a patkányokat. Ezért a patkánylyukakba karbidot- töm- ködött, s azt vízzel lelocsolta. A gyorsan keletkező karbidgáz hirtelen belobbant, s a tető két négyzetméter nagyságban le­égett. A tűz szerencsére nem terjedt tovább, mert az ország­úton haladó járművek vezetői a kezdődő tüzet eloltották. Pes­tiné ellen szabálysértési eljá­rást indítottak. RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Súlyos közúti balesetek Csütörtökön három olyan közlekedési baleset történt a megye közútjain, amelyek sú­lyos és könnyű sérüléseket okoztak. A szerencsétlenségek a figyelmetlenség, a meggondolat­lanság miatt következtek be. Ügyetlen kanyarodás Kiskunfélegyháza belterületén a Kossuth Lajos utca 2. számú ház előtt személygépkocsijával ügyetlenül kanyarodott balra, Karácsony Zoltán budapesti la­kos, ezért amikor a jármű el­fordult, annak hátsó része ne­kiütközött az úttesten egyenes irányban haladó Bereznai Er­zsébet kerékpárosnak. Szeren­csére a kis sebesség miatt Be­reznai Erzsébet csupán köny- nyebben sérült meg. A rendőr­ség a baleset ügyében vizsgá­latot indított-. Figyelmetlen gyermek Tragikus baleset történt csü­törtökön délelőtt Baja belterü­letén a Kölcsey út 3. számú ház előtt. Bujdosó Róbert 8 éves iskolai tanuló át akart fut­ni az úttesten, de akkor már féktávolságon belül odaérkezett egy 8 tonnás tehergépkocsival Bolvári Mihály érsekcsanádi la­kos. A gépkocsivezető hiába fé­kezett, a gyermek a jármű ke­rekei alá került. Bujdosó Ró­bertét életveszélyes sérüléssel szállították a bajai kórházba. Amikor a motoros nem figyel Csütörtökön délután a Bács­almás és Bácsbokod közötti úton motorkerékpárjával figyel­metlenül kanyarodott el Vass József 43 éves traktorvezető, bácsalmási lakos. Kanyarodása közben szabályosan előzte jár­művét motorkerékpárjával Tán- csik János 35 éves motorszerelő. Az összeütközés során Vass Jó­zsef és Táncsik Jánosné súlyos, Táncsik János könnyű sérülést szenvedett. Az ügyben a rend­őrség vizsgálatot indított. G. G. MÁJUS 24-ÉN, 15.30 óra: Kecskemét, Fémmunkás Válla­lat, Szabó Lajos (SZMT). MÁJUS 25-ÉN, 16.30 óra: Kecskemét. Építőipari Vállalat, Palkó László. MÁJUS 26-ÁN, 14.30 óra: Kecskemét, Szék- és Kárpitos­ipari Vállalat, Szabó Ferenc. 17 óra: Zsana, Sáfár József, 19 óra: Fájsz, Borsodi György. MÁJUS 27-ÉN, 18 óra: Bu­gac, Szvorény János. Ugyancsak 18 óra: Orgovány,Békevári Sán. dór. MÁJUS 30-ÄN, 14.30 óra: Kis­kőrös. konzervgyár, dr. Horváth Miklós. JÜNIUS 1-ÉN, 18.30 óra: Kis- kunmajsa, Pozsgay Imre. JÚNIUS 2-ÁN, 14 óra: Kecs­kemét, Megyei Kórház, Pozsgay Imre. 14.30 óra: Kecskemét, Rá­diótechnikai Vállalat, dr. Molnár Frigyes. 14.30 óra: Kalocsa, kór­ház, dr. Varga Jenő. 16 óra: Ke- lebia. Határőrség, dr. Szabó Sán­dor. 16 óra: Baja, városi tanács, Borsodi György. 19 óra: Kun- szentmiklós, Horváth Antal. JÜNIUS 6-ÁN, 15 óra: Baja, Kismotor- és Gépgyár, Farkas József. JÚNIUS 7-ÉN, 14 óra: Baja, Férfi Fehérneműgyár, Madarász László. JÜNIUS 8-ÁN, 15.30 óra: Kecskemét, BOV, dr. Horváth István. 19 óra; Kéleshalom, Iván Istvánná. JÚNIUS 9-ÉN, 14 óra: Kalo­csa, Szolgáltató Vállalat, Tohai László. 14.30 óra: Kalocsa, Fű­szerpaprikaipari Vállalat, Bor­sos György. 14.30 óra: Kiskőrös, Gépjavító Vállalat, Sólyom Fe­renc. 17 óra: Balolaszállás. Oláh György. 18 óra: Harkakötöny, Bognár Lajos, 18 óra: Tompa, Bodor Jenő. 20 óra: Dunavecse, Gyóni Lajos; Solt, páctház, Mor­vái István; Foktő, Szabó Lajos (esti egyetem). JÜNIUS 12-ÉN, 19 óra: Szabó Lajos (esti egyetem). JÜNIUS 13-ÁN, 18 óra:Solt- vadkert, dr. Kőrös Gáspár. JÜNIUS 16-ÁN, 14 óra: Alpár, Papes Béla. Kiskunfélegyháza, Kézműipari Vállalat, Harsányt Ernő. 18 óra: Kiskunfélegyháza, körzeti pártalapszervezet, Kon- fár Sándor. Szerkesztői üzenetek Végh László, Kunbaracs: Kérdésé­re — mivel leveléből nem tűnik ki, hogy. az épület kinek a tulajdona — nem áll módunkban válaszolni. Csáki Mihály, Soltvadkert: Ezúton köszönjük meg szerkesztőségünkhöz küldött tájékoztatóit. Kérjük írjon máskor is. P. János, Kecskemét: Javasoljuk kérdésével közvetlenül a megyei pártbizottsághoz forduljon. Klaszter Elekné, Szabadszállás: Kérdésére válaszolva közöljük, hogy tüker-alágyújtóst nem köteles meg­vásárolni, azonban megjegyezzük, hogy használata célszerű és kényel­mes is. Vajda Lajos, Kelebia: Javasoljuk panaszával keresse fel közvetlenül az erdőgazdaság igazgatóságát. 6. Julia néha meglátogatta Ali- kot a munkahelyén. Ilyenkor el­kérte a lakás kulcsát, aztán ült egyedül otthon, hallgatta a magnót. Ilyen napokon Alik nagyon sietett haza. Kellemes volt tudnia, hogy Julia várja vacsorával és mire megmosdik, megfőzte a kávét. Esténként el­üldögéltek az alacsony kis fo­telben a bekapcsolt magnetofon mellett. Kezdetben ugyan za­varta, hogy hasonlít ez az élet­mód a nős emberekéhez, de aztán arra gondolt: miért ne? Ha Julia a házzaságban is ilyen marad, annyit mondhat, éljen a házasélet! Júliának közeli barátnője, vagy mint ahogy ő mondta: ..mindennapra való barátnője” azelőtt soha nem volt. De az utóbbi időben nagyon közel ke rült valami Rimma nevű lánj hoz. Sok mindenben hasonlítót tak egymáshoz: mindketten hu szonhárom évesek, nyúlánk tei metűek, szépek. Édestestvérne nézhette volna őket az embe: A Gorkij utcai fagylaltozc ban ismerkedtek meg. Rimm odament a magában unatkoz Júliához és engedélyt kér hogy az asztalához ülhesser Az első gyors, éles felmérő pil lantások után kölcsönösen re konszenvet éreztek egymá iránt. Mikor két adag fagylal után elhagyták a helyisége már mindketten elképzelheti lennek tartották, hogy többe ne találkozzanak. Megadták a telefonszámuka és a következő nap találkoztál Egy hónap múlva pedig má

Next

/
Thumbnails
Contents