Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-20 / 117. szám
Magyar —NDK barátsági nagygyűlés (Folytatás az 1. oldalról) ra, mellyel — a potsdami egyezmény szellemét és betűjét megsértve — létrehozták a mo- nopoitóke hatalmát megtestesítő nyugatnémet külön áiiamot. Az első német munkásparaszt állam megalakulása óta állandó és nehéz narcot vív az amerikai imperialisták által támogatott nyugatnémet revan- sista erők ellen. Az imperialistáknak a szocialista világ elleni harcával szemben a nyugateurópai íront első vonaláDan a Nemet Demokratikus Köztársaság népe küzd. Ezen a fronton a Német Demokratikus Köztársaság nemcsak önmaga nemzeti függetlenségét, szuverenitását, hanem a szocialista országok népeinek békés építőmunkáját is védi. Az elmúlt közel két évtized során a Német Demokratikus Köztársaság nagy jelentőségű szerepet töltött be az európai békéért és biztonságért folytatott harcban. Manapság már barátnak és nem barátnak egyaránt reális tényként kell számításba vennie, hogy a szuverén Német Demokratikus Köztársaság olyan európai hatalom, amely az európai biztonság egyik legfontosabb tényezője. Határait, függetlenségét a világ szocialista erői is garantálják. A német munkás-paraszt államnak — a bonni elszigetelési törekvések ellenére — ma már 35 országban van állami képviselete és a nemzetközi szerződések százait írta alá. Kádár elvtárs ezután részletesen szólt arról a hatalmas fejlődésről* melyet a Német Demokratikus Köztársaság belső helyzete érzékeltet. Tisztelt Nagygyűlés! — folytatta beszédét Kádár elvtárs. — Üj szerződésünk megfelel a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság csaknem két évtizedes és állandóan bővülő együttműködésének, új távlatokat' és lendületet nyújt országaink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak további kibónta- koztatásához és elmélyítéséhez. Ez a szerződés annak az őszinte és elmélyült barátságnak eredménye és megnyilvánulási formája, amely a két ország dolgozó népe, párt- és állami vezetés között a közös célok jegyében a szocializmus építése során kialakult és amely kedvező és kedvezőtlen körülmények közepette egyaránt fényesen kiállott már sok próbát. Mind a Magyar Népköztársaság, mind a Német Demokratikus Köztársaság — a Varsói Szerződés tagállamainak múlt év júliusi bukaresti nyilatkozatával, az európai kommunista és munkáspártok ez év áprilisi Karlovy Vary-i tanácskozásának állásfoglalásaival összhangban — elsődleges feladatának tekinti az európai béke és biztonság megszilárdítását. Világos, hogy ez a cél csak a második világháború után kialakult realitások elismerése alapján, s a kapcsolatok valamennyi európai állam között történő normalizálása útján közelíthető meg. Ezzel összhangban a leghatározottabban szembeszegülünk minden revansista törekvéssel, mely a jelenlegi európai határok megváltoztatását célozza. Tisztelt Elvtársak! Barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk nem irányul senki ellen. Szerződésünk elősegíti a biztonság megszilárdítását Európában és ezáltal hozzájárul a függő kérdések békés rendezése feltételeinek javításához. Mi úgy látjuk, hogy a jelenlegi helyzetben az európai légkör enyhülését az imperialista célokat szolgáló Észak-atlanti Szövetség, azon belül az amerikai imperializmus Európa jelentős részét megszállva tartó katonai erői és az általuk támogatott Német Szövetségi Köztársaság politikája akadályozza. Az amerikai imperializmus minden földrészen, a világ csendőrének sötét szerepére vállalkozva nemcsak a német térségben, hanem egész Európában a legreakciósabb erőkre támaszkodik, a népek biztonságát, szabadságát, jogait fenyegeti. A Szovjetunió, a szocialista országok, a Magyar Népköztársaság számtalanszor bebizonyította, hogy normális viszonyt, békés egymás mellett élést óhajt a más társadalmi rendszerű országokkal, köztük a Német Szövetségi Köztársasággal is. A Magyar Népköztársaság minden diplomáciai lépésében ezt a politikát követi. Ahol a viszonyok, a kapcsolatok tényleges rendezésének szándékával találkozik, ott mindenkor kész a megfelelő gyakorlati lépéseket mérlegelni. De saját érdekeinek, a szocialista országok közös érdekeinek, a szabadságukért küzdő népek érdekeinek feladására sohasem lesz hajlandó. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ezen az el_ ■vileg helyes úton járva, és csak ezen az úton járva, rendezni tudjuk kapcsolatainkat mindazon ■ kapitalista országokkal, amelyekkel ez még eddig nem történt meg. Európa valamennyi népének — így a német népnek is — érdeke, hogy a Német Szövetségi Köztársaság őszintén szakítson reakciós törekvéseivel, revansista elképzeléseivel és adja fel az egyedüli képviseletre vonatkozó tarthatatlan követelését. A Német Szövetségi Köatársaság kormányának meg kell értenie, hogy a szocialista országok részéről a Német Demokratikus Köztársasággal fennálló szövetségi viszony, barátság és együttműködés nem lesz alku tárgya semmiféle más kapcsolat rendezésénél. A szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok rendezésének legrövidebb és leggyorsabb útja Nyugat-Németország számára az, ha rendezi viszonyát a másik német állammal, a Német Demokratikus Köztársasággal. Külpolitikai kérdésekről szólva Kádár elvtárs foglalkozott még a görög katonai puccs és a NATO kapcsolatával, valamint az amerikai imperialisták vietnami agressziójával, ismételten leszögezve, hogy hazánk a hősi vietnami nép oldalán áll, minden segítséget megad harcukhoz. Végezetül a következőket mondta: Kedves Elvtársak! Gondolom, nemcsak gyűlésünk résztvevői, hanem egész pártunk, munkásosztályunk, népünk érzéseit fejezem ki, amikor arra kérem Walter Ulbricht, Willi Stoph elvtársakat, a többi jelenlevő német barátunkat, adják át otthon pártjuknak, népüknek forró, elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat. Mondják meg, hogy szívből új, még nagyobb sikereket kívánunk testvéreinknek, akik a Német Demokratikus Köztársaságban, német földön építik az új, szocialista világot. Mondják meg, hogy közös ügyünkért velük együtt harcolunk, a most létrejött és aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést, mint biztonságunk és közös szocialista jövőnk egyik fontos garanciáját, minden pontjában híven betartjuk, valóraváltjuk. Éljen a Magyar NépköztársaWalter Ulbricht köszönetét mondott a rendkívüli baráti fogadtatásért. méltatta a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírását, mely — mondotta — új szakaszt nyit a szocialista internacionalizmus alapján kialakult baráti együttműködésünk és kapcsolatunk fejlődésében. A barátsági szerződés aláírásával teljesítjük pártjaink, kormányaink legfontosabb közös kívánságát : békés feltételeket biztosítunk a szocializmus felépítéséhez. Ez elválaszthatatlan a kontinensünk békéjének fenntartásától és megszilárdításától. Rámutatott: Most, amikor Európa lakosságának többsége a szocialista államokban él, s amikor a nyugat-európai államokban a náciellenes és békeerők növekszenek, mód nyílik a kollektív biztonság megteremtésére. A görögországi monarcho-fasiszta katonai diktatúra uralomra jutása ismét megdöbbentő világossággal igazolja, hogy a NATO milyen veszedelmet és életveszélyt jelent kontinensünk népei számára. Mit kell ma tenni, hogy érvényre juttassuk a népeknek a béke biztosítására irányuló akaratát? Elsősorban német földön kellenek garanciák Európa biztonságára. Teljes tudatában vagyunk nagy felelősségünknek. Nemcsak a két német állam népeinek, hanem minden más európai népnek is érdeke megakadályozni. hogy a nyugatnémet diktátorok mégegyszer megbontsák Európa és a világ békéjét. A Német Demokratikus Köztársaság ebben látja történelmi küldetését. — mondotta Walter Ulbricht, majd részletesen elemezte az NSZK politikáját. A Kiesinger—Strauss—Brandt- kormány hathónapi tevékenysége után nemcsak egyetlen lépést sem tett a feszültség csökkentése érdekében, hanem ellenkezőleg. azonosította magát az Egyesült Államok vietnami háborújával. A nyugatnémet kormány támogatja a görögországi monarcho-fasiszta diktatúrát. Szembehelyezkedik az atomsorompó-egvezmény megkötésével, mert érvényesíteni akarja az atomfegyver feletti rendelkezés igényét. A belpolitikában a kormány a szükség- rendelet-alkotmányt készíti elő. ság és a Német Demokratikus Köztársaság népeinek testvéri barátsága és együttműködése! Éljen a szocialista országok egysége! Éljen a kommunizmus és a béke! Kádár János hosszantartó, nagy tapssal fogadott beszéde után Walter Ulbricht emelkedett szólásra. amely megfelel a NATO ugyanazon utalásainak, amelyeket a görögországi katonai puccsnál alkalmaztak. A Német Szocialista Egységpárt VII. kongresszusán és az 1967. évi újévi üzenetben több javaslatot tettünk a két német állam kapcsolatainak normalizálása érdekében. A kapcsolatok normalizálása ezideig a bonni kormánynak a nemzetközi joggal ellentétes egyedüli képviseletére támasztott igényén bukott meg. Végezetül Walter Ulbricht kijelentette: Biztosíthatom önöket, hogy a Német Demokratikus Köztársaság polgárait őszinte megelégedéssel és örömmel tölti el az a történelmi lépés, hogy megkötöttük barátsági szerződésünket. Szerződésünk hosszú távra együttműködésünk további sokoldalú fejlődésének és elmélyülésének alapját képezi. Közös akaratunk, hogy olyan kapcsolatokat teremtsünk, amelyek megfelelnek országaink, a szocializmus társadalmi viszonyai továbbfejlesztése követelményeinek. Köztársaságunk dolgozói mély rokonszenvvel kísérik figyelemmel azokat a nagy eredményeket, amelyéket a magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a szocializmus építésében elért. Tiszta szívből további sikereket kívánunk önöknek. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, annak Központi Bizottsága, és első titkára, Kádár János elvtárs! Éljen népeink ég államaink .megbonthatatlan barátsága! Éljen a béke és a szocializmus! Walter Ulbricht nagy tapssal fogadott beszéde után Erdei Ferenc mondott zárszót, majd a nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon ti Bizottságának első titkára égadta Walter Ulbrichtot. Jobbról Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, és Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Elutazott Budapestről az NDK párt- és kormányküldöttség Pénteken este befejeződött a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének magyarországi hivatalos látogatása. A párt- és kormányküldöttséget ünnepélyesen búcsúztatták a Keleti-pályaudvaron. A búcsúztatásra megjelent Kádár János, Losonczi Pál és felesége, Fock Jenő és felesége, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Nyers Rezső, Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai; dr. Ajtai Miklós, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai; Aczél György és Puhái Árpád, a Központi Bizottság titkárai; Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Péter János külügyminiszter, s a kormány többi tagja, valamint sok más vezető személyiség. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Jelen volt Herbert Flaschke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesi nagykövete. A vendégeik ezután beszálltak a különvomatba. Az NDK párt- és kormányküldöttsége magyarországi hivatalos látogatásának befejeztével az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tahács és a kormány meghívására a Balatonhoz utazott, Losonczi Pál és felesége, valamint Biszku Béla társaságában. A vonat: a Rákóczi induló hangjai mellett gördült ki a pályaudvar csarnokából. (MTI) Újabb amerikai eszkaláció: A demilitarizált övezetet megszállták a tengerészgyalogosok Az amerikai és dél-vietnami csapatok csütörtökön támadást indítottak a Vietnam két részét elválasztó demilitarizált övezet ellevi. Több amerikai és délvietnami zászlóalj vonult be a fegyvermentes övezet tíz kilométer szélességű déli részébe. Az amerikai szóvivő közlése szerint heves harcokra került sor: a támadók 11 halottat és 41 sebesültet vesztettek. A demilitarizált övezet déli részének megszállása az 1954-es genfi egyezmény újabb megsértését, a háború kiterjesztésének újabb lépcsőfokát jelenti. Az amerikai és dél-vietnami csapatok így közvetlenül az Északr és Dél-Vietnamot elválasztó 17. szélességi fok mentén helyezkednek' el. Az Észak- és Dél-Vietnamot elválasztó demilitarizált övezet helyi idő szerint csütörtökön hajnali két órától nem létezik többé — állapítja meg az AFPhírügynökség, a fegyvermentes övezet ellen intézett amerikai támadást kommentálva. A nagyszabású hadművelet célja: lerombolni a partizánok erődrendszerét ezen a vidéken, továbbá kitelepíteni mintegy tízezer polgári személyt: ezekre a parasztokra menekülttáborok várnak. További célja az akciónak az, hogy a demilitarizált övezetből kiindulva „zaklassák” — azaz lőjék — a VDK déli területeinek településeit. * Az amerikai repülőgépek pénteken újabb támadást intéztek Hanoi délnyugati része ellen. A Thaiföld félő! érkező gépek hadrendjét azonban másodpercek alatt megbontotta a rendkívül erős légvédelmi ágyú- és rakétatűz. A város peremén leszálló pilótákat a lakosság azonnal elfogta. A hanoi rádió szerint az agresszorok í)érhek°n hét gépet, vesztettek Hanoi fölött. Waiter Ulhrieht beszéde
