Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-17 / 114. szám

4. oldal 1961. május 11, szerda Virágzó bizalom Ha valaki idegen akármilyen késő éj­jel tájékozódni pró­bált Lászlófalván, ezt mondták neki: — Menjen csak a doktor házához! Ott biztos világos van, onnan köny- nyen eligazodhat. Világos volt min­dig. Rendszerint csak a hajnal ol­totta el a lámpát. Az ablak előtt tü­relmetlenül dobo­gott a befogott ló, ő szakkönyveket, folyóiratokat bön­gészett a dolgozó- szobában. Eleinte, évekig, petróleum­láng mellett. Gyak­ran zörrent az ab­laküveg, szülő asz- szonyhoz hívták, lá­zas, önkívületben vergődő beteghez. Szó nélkül ment esőben, sárban, hó­förgetegben. Olyan­kor szundított egy kicsit, amíg végig- nyikorgott bricská- ja az úttalan tanyai •utakon. Tizennégy eszten­deig volt dr. Bakay József LAszlófalva körzeti orvosa. Ag­gódva fogadták, amikor odakerült. „Vajon milyen em­ber?” „Jó lesz meg­nyerni!’’ — suttog­ták, és megkérdez­ték minden rende­lés után: — Mivel tarto­zunk, doktor úr? A válasz mindig ugyanaz volt, zord mosoly kíséretében: — Nem vagyok olcsó ember. Az első ötös lottótalá­latát köteles velem megfelezni. Meg­egyeztünk? Megegyeztek. Szí­vébe fogadta a köz­ség Bakay doktort. Egyszer meglepték, amíg távol volt. Vi­rágokkal, gyümölcs­fákkal ültették be az orvoslakás ko­pár kertjét. Ami­kor hazaérkezett, m,eghatottan kér­dezte: — Virágzó biza­lom? Megérdemelte. Nemcsak a betegek csuklóján, a község érverésén is ott tar­totta a kezét. Nem kerülte el a fi­gyelmét sem egy egészségügyi szem­pontból rosszul épí­tett ház, sem egy hirtelen megsápadt ember. Utoljára, már iO fokos láza volt, két csecsemőt vizsgált meg. Megsimította gömbölyű arcukat, remegő ujjaival el­babrált egy percig a hótiszta pólyán. — így, látjátok, könnyebb elbúcsúz­ni, hogy tudom, egészséges, fiatal élet marad itt utá­nam. Vigyázzatok rájuk! Mindezt lászlófal- vi lakosok mondták el és írták meg le­vélben. Mert bár egy éve halt meg Bakay doktor, sokat beszélnek róla mos­tanában is. És még sokáig emlegetni fogják. (sz) Negyvenezerrel csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma Meghatszorozódott női munkaerő az iparban Képesség és foglalkoztatottság Az utóbbi években a figye­lem előterébe került a megye népességének foglalkoztatottsá­ga, a rendelkezésére álló mun­kaerő célszerű felhasználása. A mai Bács-Kiskun megye terü­letén 1869. január 1-én — az első népszámlálás időpontjában — csaknem 323 ezer ember élt. Azóta minden népszámlá­lás — amire általában tíz évenként kerül sor — átlago­san 9,2 százalékos népességnö­vekedésről tanúskodik 1949. ja­nuár 1-ig. Ekkor már megkö­zelítőleg 580 ezer lakosa volt a megyének, ami az eddigi legtöbb népességet jelentette. 1949, de különösen 1960. elejé­től kezdve nagyarányú csökke­nés következett be és 1966. ja­nuár 1-én — az 1960. évinél majdnem 23 ezer fővel keve­sebb — összesen 563 ezer la­kosa volt a megyének, ami az ország népességének 5,6 száza­léka. A népesség csökkenését rész­ben a nagyarányú elvándorlás, részben a természetes szaporo­dás csökkenése okozta. A me­„Könyvsátor, 19©7 A könyvhét eseményeiről tar­tott sajtótájékoztatót kedden a MUOSZ-ban a Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazga­tósága. Hatvankét új mű szerepel a könyvhét választéklistáján, a példányszám összességében meghaladja az 1 200 000-et. Új­donság lesz az idén, hogy a könyvhét napjaiban — május 27 és június 4 között — négy­féle kiadványt féláron vásárol­hatnak meg az olvasók. A ked­vezményezett kötetek: József Attila összes versei, a Szép ver­,Műszak" végén A kecskeméti járás egyik legszebb óvodája az orgoványi. Nevezetessége pedig, hogy létrehozásában százezer forint értékű társadalmi munkával segítettek a szülők. Az ötvenegy kis állam­polgárnak második otthont nyújtó intézménybe nemrégiben ép­pen ..műszak” végén toppant be a fotóriporter. Hortobágyi Pityu, András Olgi, Soltész Bálint. Jónás Marika és Szabó Kati éppúgy, mint a többi kis társuk — rendszerető gyerekek. Ahogyan Horváth Gizella és Bán Csilla óvónéniktől tanulták; hazatérés előtt a helyükre rakosgatják a babákat, tár­sasjátékokat. Hadd pihenjenek holnapig... sek 1966. című antológia, egy szovjet novellásválogatás (Ket­ten a lámpa alatt címmel) és a Magvető Kiadó esztendőnként megjelenő elbeszéléskötete ha­zai szerzőktől. Körkép 1967 lesz a mostani címe. Könyvutca lesz az idén nem­csak Budapesten — a Váci utca —, hanem több helyütt vidéken iS, így Szegeden, Pécsett, Tapol­cán, Nyírbátorban, Kiskunfél­egyházán, Sümegen, Sopronban, Nagykállón. A Művelődésügyi Minisztérium, a SZOT, a SZÖ- VOSZ és a Kossuth Kiadó a könyvhét alkalmából kitünteti az elmúlt évben legeredménye­sebb munkát végzett üzemi könyvterjesztőket, falusi könyv­bizományosokat és propagan­distákat. Június 25-én dől el, hogy kik lesznek a nyertesei a könyvheti ajándéksorsjegyek húzásának. Ilyen sorsjegyet mindenki kap a boltokban, aki ötven forintnál nagyobb érték­ben vásárol. A főnyeremény: Skoda személyautó. Egy-egy új kötettel indul, il­letve bővül a zsebkönyvek há­rom népszerű sorozata: az Ol­csó Könyvtár-ban Vörösmarty Csongor és Tündéje, a Minerva zsebkönyvek sorozatban Petur László a Földgömb hősei című műve, a Képes Regénytár-ban pedig Mikszáth-tól a Beszélő köntös jelenik meg. Érdekes irodalmi műsorokat sugároz a rádió, a televízióban pedig „Könyvsátor 1967” cím­mel május 28-án közvetítenek könyvheti műsort. (MTI) gye területén 1960. és 1966. ja­nuár 1. között bekövetkezett ál­landó és ideiglenes vándorlási veszteséget — mintegy 32 ezer fő — a 9 ezer 300 fős természe­tes szaporodás nem tudta el­lensúlyozni. A vándorlási veszteség alapvető oka a megtelelő foglalkoztatási lehetősig hiá­nya volt. A természetes szaporodás csökkenését a születések szá­mának visszaesése okozta. Ezek a tényeezők erőteljesen hozzájárultak a munkaképes kornál fiatalabb népesség csökkenéséhez és az átlagos életkor fokozatos növekedésé­hez. A munkaerőforrás 1949. és 1966. január 1. között 11 szá­zalékkal csökkent. A csökkenést főként a munkaképes kornak ugyanezen idő alatt bekövetke­zett 8,7 százalékos csökkenése, valamint a tanulók számának több mint kétszeresére törté­nő emelkedése idézte élő. A megye népesedési folyamatá­ban tehát az utóbbi 17 évben jelentős változások történtek. Ezeknek a változásoknak első­sorban a munkaerőforrás későb­bi alakulása szempontjából van jelentősége. A megye foglalkoztatási struktúrájában 1949-ig lénye­ges változás nem történt. 1949 után az aktív keresők számá­nak emelkedésével változott a foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlása. A foglalkozási struktúrát továbbra is az aktív mezőgazdasági keresők vezető szerepe jellemezte. 1949. év elejétől azonban — ha szám­ban még nem is, de arányai­ban már csökkent, 1960—1966- ig pedig már számszerűit is — közel 41 ezerrel kevesebb volt a mezőgazdaságban dolgozók száma. A mezőgazdaságon kívüli ágazatokban ugyanezen idő­szak alatt az aktív kere­sők száma megkétszerező­dött. Országosan 1949. év elején az összes aktív keresőknek még majdnem 55 százaléka a mező- gazdaságban dolgozott. Az 1950-es évektől kezdve meg­indult a nagyarányú iparosítás, sok új munkahely létesült, ez­által tömeges munkaerőigény keletkezett. Így 1960-ban az ország összes aktív keresőinek már csak 40, 1966. év elején pedig 31 százalékát foglalkoz­tatták a mezőgazdaságban. Az aktív mezőgazdasági ke­resők számában és arányábSn bekövetkezett csökkenés szük­ségképpen az általános gazda­sági fejlődés következménye volt. A megye területén 1949, de főként 1957 után a mező- gazdaság, a közlekedés és a ke­reskedelem mellett az iparban és az építőiparban is nagyará­nyú beruházási program való­sult meg. E program végrehaj­tása nyomán egyre több dolgo­zóra volt szükség, akiknek nagyrészét a mezőgazdaságból elvándoroltak képezték. A megye iparában az ösz- szes aktív keresők száma az elmúlt 17 év alatt több mint kétszeresére, ezen belül az ak­tív női keresők száma hatszo­rosára emelkedett. Ezzel 1966. év elején a megye összes ak­tív keresődnek már közel egy­ötöde az iparban dolgozott. Az új vállalatok létrejöttével mó­dosult a megye állami ipará­nak foglalkozási struktúrája és az ipar egyes fő csoport­jaiban foglalkoztatottak létszámában is jelentős aránymódosulás követke­zett be. Míg 1953-ban a megyére akkor jellemző élelmiszeriparban dolgozott az ipari foglalkozta­tottaknak több mint a fele és a könnyűiparban csak mintegy 12 százaléka, addig 1965. év vé­gén mind az élelmiszer, mind a könnyűiparban azonos ará­nyú volt a foglalkoztatottak száma, mivel a 12 év alatt a könnyűiparban közel nyolcszo­rosára, az élelmiszeriparban pedig csak 72 százalékkal emelkedett az összes foglalkoz­tatottak száma. Az építőiparban az aktív ke­resők száma 1949—1966. között közel négyszeresére nőtt. Az elmúlt 17 év alatt az aktív keresők száma nőtt a megye területén nem termelő ágaza­tokban is, amely a lakosság szociális, kulturális, egészség- ügyi ellátásával, a különböző szolgáltatások nyújtásával fog­lalkozókat öleli fel. Számuk az 1949. év eleji 20,5 ezer főről 1966-ra 36,6 ezer főre emelke­dett. Vaskó Tódor Megyei Statisztikai Hivatal Aztán felsorakozik az aprónép, az óvi előtt vidáman integetnek a fotós bácsinak, elköszönnek az óvónéniktől és a legrövidebb úton irány haza: az anyukához, apukához. 3. Délben Pável — aki úgy ült otthon az utóbbi három napon, mintha csak ügyeletben lett vol­na — a nyitott ablakon át nyersselyem ruhás, napszemü­veges, kényelmesen közeledő magas férfit pillantott meg. Tősgyökeres moszkvaira hason­lított, aki ismerősei hívására jött és őket keresi, aszerint ahogyan leírták neki az utat azf állomástól a nyaralóig. A férfi a házszámot nézegette. Az 5-ös szám előtt megállt és benézett az alacsony, derékig érő lécke­rítésen. Pável kisétált a tornácra, jó­ízűt nyújtózkodott, ásított, mintha csak most kelt volna fel. — Jó napot kívánok! — szólt egy nagyon barátságos hang az utcáról. — önnek is — válaszolt ki­csit meglepetten Pável és az is­meretlen felé fordult. Aztán enyhén meghajolt. — Mivel le­hetek segítségére? — Ez a Maminkinék háza?... Nem láthatnám Kurnakov elv­társat? — Majd megzavarodva a minden ceremónia nélküli szemügyrevételezéstől, hozzá­tette : — Moszkvából jöttem ... Itt lakik? ... — Itt lakni itt lakik, de most nincs itthon. Elutazott, csak holnap jön, vissza. Miért ke­resi? — Az egyik közös barátunk kért, hogy látogassam meg. Dolgom van erre és ... Pável félbeszakította az egy­re zavártabbá váló ismeretlent: — Ha valami kell, átadhatja nekem. Én is a barátja vagyok. — Nem, nem kell semmi, csak mondja meg neki. hogy üdvözlik Bolsaja Poljankáról.

Next

/
Thumbnails
Contents