Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-17 / 114. szám
1967. május 17, szerda S. oldal * •* A versenyben a • r 11 • n r * r Kiskunhalas vezet lílCIC^líCSCPC törekszik az épületasztalos-ipar Tizenegy gyára van az ÉM Épületasztalosipari és Faipari Vállalatnak; hét üzeme a fővárosban, négy pedig vidéken. Számunkra mindez elsősorban azért érdekes, mert a vidéki gyáregységek közül három itt van Bács-Kiskun megyében — Kecskeméten, Baján és Kiskunhalason. A napokban Cseh Lajos, a vállalat vezérigazgatója sajtótájékoztatót tartott, amely után külön is alkalmunk nyílt beszélgetni vele az épületasztalos-ipar előtt álló feladatokról, a Bács megyei gyáregységek helyzetéről. 30 százalékkal több... — A párt- és kormányhatározatok előírják számunkra — mondotta beszélgetésünk elején Cseh elvtárs —, hogy a tavalyihoz mérten a harmadik ötéves terv további részében mintegy 30 százalékkal növeljük az építkezésekhez szükséges nyílászáró szerkezetek, padlóburkoló anyagok — s még ennél is nagyobb mértékben — a beépített bútorok termelését. Míg az elmúlt három évben átlagosan 722 milliós termelési tervet teljesítettünk, addig 1970-ben már 1,1 milliárd forint terméket kell előállítanunk. Mindez azonban nemcsak egyszerűen mennyiségi követélményeket támaszt velünk szemben, figyelembe kell vennünk a korszerűbb építési technológiákat, különösen házgyári lakásépítkezésekkel kapcsolatos igényeket. Jelenleg egy házgyár működik, de még ebben a tervidőszakban két újabb budapesti, egy győri, egy debreceni, egy miskolci és valószínűleg egy szegedi házgyár is megkezdi a termelést. — Hogyan teremtik meg az épületasztalos-iparra váró nagyszabású feladatok elvégzéséhez szükséges személyi és műszaki feltételeket? Elsősorban a technológia — A termelés emelését csak kisebb' részben oldjuk meg létszámnöveléssel, sokkal inkább a termelékenység, a technológia, a technikai színvonal fejlesztésére és profilátrendezésre törekszünk. Ez azonban nem könnyű, hiszen gyáregységeink korábban kisebb asztalosipari üzemek voltak. Ezért további terület- bővítésre is szükség van. Ilyesmire elsősorban vidéki üzemeinknél van lehetőségünk. Baján tavaly fejeztük be a gyáregység 20 milliós fejlesztését. Hozzá kell tennem azonban, hogy itt munkaerőgondjaink vannak. Segítséget várunk a helyi szervektől, a szükséges munkáslétszám szerződtetéséhez. Kiskunhalason az idén iparvágányt építtetünk. Ez megteremti ennek az üzemnek is nagyobb arányú fejlesztését, amelyre lehetséges,, hogy rövidesen sor kerül. Jelenleg a legnagyobb fejlesztés a kecskeméti parkettagyárunkban folyik, mintegy 85 millió forintos beruházással. Elképzeléseink szerint Kecskemét lesz a mozaikparketta gyártás bázisa. Már tavaly több értékes gépsort állítottunk be ebben az üzemünkben. Még több szakmunkás kell — Az ilyen nagyarányú technikai színvonalemelkedés a műszaki gárda létszámának növelését is megkívánja. Kecskeméti öntözéses gazdálkodás helyzetét ia a NEB Y1ZS Az öntözés hatékonyságát vizsgálja a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A cél annak megállapítása, hogy a második ötéves tervidőszak alatt és a harmadik ötéves terv első évében létesült — az öntözőgazdálkodás fejlesztését szolgáló — beruházások mennyiben feleltek meg a termelési feladatoknak. Vizsgálják azt isv hogy a meglevő öntözőtelepek, berendezések üzemelnek-e. hogyan használják ki őket. A vizsgálattal kapcsolatban kedden értekezletet tartott Kecskeméten a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A tanácskozáson jelen volt dr. Páles Gyula, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság ejmökbelyettese, dr. Fekete István és dr. Dobos Alajos kandidátusok, a KNEB e témával foglalkozó munkabizottságának tagjai, az öntözés szempontjából jelentős szerepet játszó öt járás népi ellenőrzési bizottságának elnökei, a témával foglalkozó munkabizottságok vezetői. A megbeszélésen Hódi Lajos, a NEB mellett működő mező- gazdasági szakcsoport vezetője ismertette a vizsgálat programját. Hangoztatta, hogy azért is fontos ez az ellenőrző munk^. mert a megyében nincsenek kellően kihasználva az öntöző- telepek. A vizsgálat májusban kezdődik és augusztus végéig tart. Az ellenőrzés során összegyűjtött anyag illeszkedik majd az országos vizsgálati eredményekhez. I(i mit tud a Szovjetunióról? Mór folynak az ifjúsági vetélkedő versenyei A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 50. évfordulójának tiszteletére a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ megyei bizottsága és az MSZBT elnöksége vetélkedő versenyt hirdetett meg Ki mit tud a Szovjetunióról? címmel. A helyi versenyeket már mindenütt megtartották, a legjobb csapatok továbbjutnak a körzeti, vagy közvetlenül a járási-városi döntőbe. Az utóbbiakat július 1-ig mindenütt befejezik. A megyei döntőre a kiskunmajsai művelődési házban kerül sor október 1-én. A vetélkedő minél sikeresebb lebonyolításához hasznos segítséget adott a megyei népművelési tanácsadó. A közelmúltban megjelent füzetben kérdésfelelet formájában közölnek részleteket a Szovjetunió történelméről, művészetéről, gazdaságáról, népeiről, sportjáról. A 110 kérdést magában foglaló füzet egyúttal gyakorlati tanácsokat is ad a versenyek megrendezéséhez. A füzetet haszonnal olvasgathatják azok is. akik nem vesznek részt a vetélkedőn, mert könnyen érthető, élvezetes formában a legszükségesebb tudnivalókat közli a Szovjetunióról, ten működik egy faipari technikumi esti tagozat. Gyáregységeik küldenek-e ide tanulni a dolgozóik közül? — Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy Bács megyei üzemeink dolgozói itt tanuljanak, a Kecskeméti Faipari Technikumban. Sőt, kívánatosnak tartanám, ha levelező és nappali tagozat is nyílna az iskolában, hiszen az épületasztalos-iparra váró feladatok elvégzéséhez jól képzett szakemberekre van szükség. — Milyen formában elégítik ki a lakosság igényeit? — Elsősorban természetesen az állami építőipar' által építésre kerülő házakhoz szállítunk. Ezenkívül a társasház- és magánházépítőket is ellátjuk nyílászáró szerkezetekkel, padlóburkoló anyagokkal, beépített konyha- ég szobabútorokkal. — Az új gazdasági mechanizmusra hogyan készül a vállalat? — Arra törekszünk, hogy termékeink minőségét és választékát tovább- javítsuk. Számolunk azzal is, hogy termékeink egy részénél nem kötött árak érvényesülnek. Megrendelőink gyors kielégítése érdekében a legkeresettebb termékekből fokozzuk a raktárra való termelést. Ki akarjuk küszöbölni, illetve lerövidíteni a 45 napos vagy még hosszabb előrendelési határidőket. Gyáregységeink a megrendelést továbbra is központilag kapják, hiszen üzemeink profi- lírozottak. Fokozni szeretnénk ugyanakkor a termeléshez szükséges eszközökkel való önállóbb gazdálkodásunkat. Széles körű verseny — Kibontakozott-e gyáraikban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére munkaverseny? — Igen, méghozzá igen széles körű. Legjobb szocialista brigádjaink kezdeményezték a versenyt Céljuk hozzájárulni az ország lakáshelyzetének javításához. Az első negyedévben 11 gyáregységünk közül a legjobb eredményt a kiskunhalasi érte el. Vállalták többek között, hogy 1 százalékkal növelik a termelékenységet és 120 ezer forint értékű anyagot takarítanak meg. Felajánlásaikat a legtöbb sikerrel a halasiak hajtották végre, ily módon elnyerték vállalatunk vándorserlegét, amelyet rövidesen elviszünk hozzájuk. Addig is további sikereket kívánok munkájukhoz — fejezte be tájékoztatóját Cseh elvtárs. Nagy Ottó Átalakuló parasztság PARASZTSÁGUNK a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta fogyatkozik, s ez a több mint félévtizedes távlatból immár történelmi folyamatként értékelhető. Jelenleg az ország összlakosságának mintegy 30 százaléka — tehát nem egészen egyharmada — a paraszti foglalkozású. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront főtitkára legutóbbi sajtótájékoztatóján azt is elmondotta, hogy a mezőgazda- sági népesség átlagos életkora magasabb, mint más rétegeké. Jól szemlélteti ezt az az adat, miszerint a parasztcsaíádok felében nincs 14 éven aluli gyermek. Összefügg ezzel, hogy „tisztán” paraszti családok hovatovább csak elvétve találhatók. Ez igen erőteljes jele a hagyományos paraszti világ felbomlásának. Az átrétegződés eredményeképp paraszti származású az ipari szakmunkások egyharmada, a betanított- és segédmunkások 60 százaléka, valamint az értelmiségieknek több mint az egynegyede. Tehát ma már végképp nem tekinthetjük más rétegektől elkülönült „kasztnak” a parasztságot, újabb és újabb generációi révén szervesen beolvad a társadalom egészébe. ÜGY IS MONDHATJUK: a parasztság mozgásban van. Jellemzi ezt elsősorban a már említett létszámcsökkenés, amely az utóbbi három évben volt a legerőteljesebb. Ez év elején mintha lassult volna valamelyest a folyamat, megállásról persze szó sincs. Ennek nem mondanak ellent a zárszámadások alkalmával történt tömeges belépések, mivel ezek jószerivel csak a nagy számú nyugdíjba menőket ellensúlyozzák. Az ország közös gazdaságaiban jelenleg mintegy 800 ezren dolgoznak. Közülük 300 ezren állandó, 500 ezren időszaki munkát végeznek. Az előbbiekhez tartoznak az állattenyésztők, a traktorosok, a kiegészítő- és a segédüzemek dolgozói, az irodisták. továbbá a növénytermesztésben dolgozók fele. Nem vitás; jó lenne, ha — az állandóak javára — legalábbis fordított lenne az arány, ezt azonban a gazdálkodás jelenlegi szerkezete, műszaki fejlett- ségének foka még nem teszi lehetővé. Javulás azért így is észlelhető. A technikai fejlődés, a mező- gazdaság „iparosodása” — amellett, hogy a társadalombiztosítás mind általánosabban kiterjed a parasztságra is, és az átlagjövedelem is mindinkább közeledik a bérből és fizetésből élőkéhez (pár száz forinttal alatta marad még) — a korábbiakhoz képest vonzóbbá teszik a paraszti munkát. Ám ezek alaposabb felkészülést is igényelnek, s így a mezőgazdasági életpályát választó fiatalok mind nagyobb számban tanulnak tovább, és csak a szaktanfolyam, vagy éppenséggel a középiskola elvégzése után kerülnek vissza a szövetkezetekbe. Ök már kimondottan az állandó foglalkoztatást igénylik. ÍME, ez a fejlődés iránya, .« ennek fényében nem kell tartanunk a mezőgazdasági dolgozók számának a csökkenésétől sem. Az esetben ugyanis, ha mező- gazdaságunk a gépesítés jelenlegi világszínvonalát élvezné, a szövetkezetekben most dolgozók fele — négyszázezer ember — is vígan ellátná a munkát: zömében persze mint állandó munkás. Mindezek sok más következménnyel is járnak. A közösben dolgozók ki-hova tartozását illetően a tulajdonviszonyok máris elvesztették meghatározó jellegüket; döntővé a munkahelyi jelleg vált. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindenki olyan munkakörben kíván elhelyezkedni, ahol képzettségét a legjobban hasznosíthatja, s gyarapíthatja egyéni jövedelmét. AZ EGYSÉGES paraszti osztály kialakulásáról is ilyen értelemben beszélhetünk. Kérdés azonban, hogy — legalábbis hagyományos értelemben — meddig használhatjuk a paraszti elnevezést. Mert ez már most. sem illeti meg azt a tízezernyi vezető — ideszámítva a brigád- vezetői — állást betöltő szövetkezeti gazdát, amelyek lcgkivá- lóbbjai vettek részt legutóbb a tsz-kongresszuson. Nemcsak megszerzett iskolai végzettségükkel, de egész életmódjukkal, szemléletükkel jócskán eltávolodtak már a paraszti tradícióktól. Halványodnak a régi viszonyok, megszűnnek lassan, hoigy újaknak adják át a helyüket H. D. ESíeiö sugár Egyenletesen halad a gyümölcsfasorok közt a lóval vontatott Rapidtox—III. permetezőgép. „Harmadmagával” — másik két nagy teljesítményű növényvédőgép segítségével — szolgálja a lajosmizsei Almavirág Tszcs-ben a közös nagyüzemi gyümölcsös védelmét. A kiszolgáló személyzet Varga Imréné és Gémesi Balázs, ök társaikkal, a többi gép kezelőivel együtt, ösz- szesen 150 holdon látják el a tennivalót. A közös gyümölcsösök és szőlők másik másfél száz holdján a hátigépes brigádok dolgoznak. Gyakorlottan, szakszerűen folyik a munka, s a termést dajkáló fákat beborítja a vegyszer éltető felhője. (Pásztor Zoltán felvétele.)
