Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-04 / 103. szám
HHFJ. május 4, csütörtök 3. oldal Megkezdődött a magyar szakszervezetek XXL kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) mind a gazdasági vezető, mind a kollektíva felelősségét. A gazdasági vezetők felelőssége eleve már abban is megnyilvánul, hogy a dolgozók aktivitása, felelősségérzete mennyire bontakozik ki a vállalaton belül, A dolgozók aktivitásának kibontakoztatásában változatlanul nagy jelentősége van a szocialista munkaversenynek. Ha a kollektívák és az egyén jutalmazása, megbecsülése, az elért eredménnyel áll arányban, mégmkább egybe esik majd a „jó munkás” és a „jól kereső munkás” fogalmával. Mindez a dolgozók társadalmi aktivitásának növekedéséhez is vezet, amelynek legjobb példáit a szocialista brigádmozgalom adja. Ezért e mozgalom továbbfejlesztése jelenleg a szocialista tudatformálásnak a kollektív erőfeszítés kibontakoztatásának és a szocialista erkölcs kialakításának is alapvető feltétele. A dolgozók szemléletének megváltoztatása a közgazdasági gondolkodás fejlesztését is igényli. Annak megértését, hogy a jövedelmező gazdálkodás ma már nélkülözhetetlen. Ezzel tömegméretekben segítjük annak megértését is, hogy egyéni érdekek jobb kielégítése csak az össztársadalmi, népgazdasági érdekek érvényrejuttatásával lehetséges. Egyre többen Ismerik meg majd a termelés irányításának módszereit. így teljesedik ki a lenini jelszó: a szak- szervezetek a vezetés, a gazdálkodás iskolái. Az életszínvonal, az élet- és munkakörülmények javítása Az életszínvonal alakulásának legdöntőbb eleme: a bérek, a jövedelmek. A következő években még határozottabban akarjuk érvényesíteni azt az elvet, hogy a bérek és pénzjövedelmek a munka társadalmi hasznosságától, az egyéni teljesítménytől, a kollektíva eredményétől függjenek. — hangoztatta az előadó. A vállalati hatáskör megnövekedése folytán az üzemi, gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek folytán az üzemi, gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek hatáskörébe kerül a helyi bérpolitika továbbfejlesztése, általános, központi irányelvek alapján. Az üzemeknek és vállalatoknak több lehetőségük lesz. hogy az ügyet jobban szolgáló, a dolgozó érdekeinek és igazságérzete- nek a mainál jobban megfelelő bérpolitikát valósítanak meg. Az eddiginél nagyobb különbséget kell tenni a dolgozók között a bérekben és a jövedelemben, a jutalomban és az év végi nyereségrészesedésben. Bar ez a dolgozók érdeke is, a gyakorlatban mégsem mindenki fogadja megértéssel. A gazdasági vezetők és szakszervezeti szervek igényeljék a munka során is a dolgozók összességének segítségét. így kevesebb lesz a tévedés, ugyanakkor felül tudnak kerekedni az esetleges meg nem értésen. A vállalati önállóság növelésével a dolgozók személyi jövedelme attól függ, milyen az egyén teljesítménye, hogyan alakult a vállalat jövedelmezősége. Az 1968. január 1-én hatályba lépő gazdaságirányítási rendszer lehetővé teszi, hogy a gazdasági vezetők jövedelme eredményes gazdálkodás esetén nagyobb mértékben emelkedjék. Ha azonban a vállalat nem jövedelmező, még az alapbérük is csökkenni fog. A munkásoknak és az alacsony beosztású alkalmazottaknak az elért teljesítmény után járó teljes munkabérét viszont — a vállalati munka eredményességétől függetlenül — szavatolni kell. Az elmondottak is érzékeltetik felelősségünket az ösztönzőbb bérpolitika kialakításában — mondotta Gáspár Sándor. A szakszervezetek egyetértenek azzal, hogy egyes juttatások helyi hatáskörbe kerüljenek. A helyi hatáskörökbe kerülő juttatások egy része, mint például a munkaruha, munkásszállás, munkásszállítás a vállalati termelési költségeket terheli, mert e juttatásokat — egyebek között — munkaerőgazdálkodási okok indokolttá teszik. Ezután az előadó a lakossági szolgáltatásokról. az árszínvonal alakulásáról szólott. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek is feladata állandóan figyelemmel kísérni az árszínvonal alakulását, elősegíteni, hogy az ármódosítások összhangban legyenek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek rendszeres javítására vonatkozó politikai célkitűzésekkel. Következetesen kell érvényesíteni azt az elvet, hogy az esetleges hatósági áremelést olyan áruk árának leszállításával kell ellensúlyozni, amelyeket az áremelés által érintett rétegek fogyasztanak. A harmadik ötéves tervben kitűzött életszmvonalemelési programot teljesíteni kell. Munkaidőcsökkentés A IX. pártkongresszus felkérte a szakszervezeteket es a kormányt, hogy dolgozzák ki a munkaidocsokken tesre a részletes elkepzeleseket. A szakszervezetek. örömmel teljesítik ezt a feladatot. A kialakult elképzelések szerint a Perből és fizetésből éiok munkaidejét heti 48 óráról 44 orara kell csökkenteni. Először 1970 végéig az iparban dolgozók munkaidejének csökkenteset kell végrehajtani. A rövidebo munkaidőt a vállalatok belső tartalékainak íel- nasználásaval, Önerőből, változatlan keresetek mellett, terme- leskiesés, önköltségnövekedés nélkül kell bevezetni. A mun- kaidócsökkentés módjáról — nogy heti, vagy napi munka- íuot szállitsák-e le — a helyi gazdasági és szakszervezeti szervek a dolgozók véleményét agyelembe veve döntsenek. A rovidebb munkaidő bevezetésével egyidőben — anol szükséges — meg kell változtatni a szociális intézmények nyitvatartási idejét. A kereskedelem és a közlekedés is alkalmazkodjon a megváltozott igényekhez. Legjelentősebb szocialista vívmányaink egyike a munkanélküliség megszüntetése. Ennek belpolitikai és nemzetközi hatása is egyaránt jelentős. A szakszervezetek ezért szükségesnek tartják, hogy a kormány a népgazdaság fejlesztésének ütemét és irányát oly módon határozza meg, hogy továbbra is biztosítva legyen a teljes foglalkoztatottság. A foglalkoztatás jelenlegi színvonalát fenn kell tartani, ez azonban csak a vállalatok közötti és iparágak közötti átcsoportosítás mellett lehetséges. A szakszervezeti alapszervezetek minden vállalatnál követeljék meg, hogy a vállalati, gazdasági szervek nagy gonddal vizsgálják meg, hogyan foglalkoztathatják dolgozóikat gazdaságos termeléssel. Ha ez nem oldható meg, képezzék át őket gyáron belül, ha más megoldást nem találnak, helyezzék át őket más gyárba. A szakszervezetek javasolják: a kormány kötelezze a minisztériumokat, tanácsokat, hogy dolgozzák ki a racionális foglalkoztatásra való áttérés tervét. Az ötéves terv lehetőséget ad a felszabaduló munkaerő hasznos foglalkoztatására, elhelyezésére. Javasoljuk azt is, hogy amennyiben valamely vállalat, intézmény, gazdasági egység olyan mértékű létszámcsökkentést kíván végrehajtani, amely az adott területen a foglalkoztatási viszonyokat erősen érinti, akkor ehhez a szakszervezetek engedélye vagy egyetértése legyen szükséges. Lakáshelyzet Ismeretes, hogy egyre több lakás épül hazánkban. Szükségesnek tartjuk, hogy a kormány a lakásépítési program megvalósítása érdekében az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket tegyen, mert a távlati lakásépítési program teljesítésében némi elmaradás mutatkozik. Szóvá kell tenni, hogy bár az újonnan épült lakások száma állandóan emelkedik, mégis, különösen azoknak az ipari munkásoknak és alkalmazottaknak igényét, akiknél az egy családtagra jutó jövedelem a legalacsonyabb, még az épülő lakások arányában sem tudjuk kielégíteni. Ennek okai a következők: Ma sokféle lakás épül. Van állami lakás, öröklakás, szövetkezeti és társasház. Ezek azonban a munkások és alkalmazottak egy része számára a különböző terhek miatt hozzáférhetetlenek. Tapasztalataink szerint az újonnan felépült állami lakásokat nem mindig azok kapják, akiket szociális, egészségügyi helyzetük miatt az leginkább megillet. A tanácsoknak kell határozott intézkedéseket ténniök a lakáselosztás igazságosabbá tételére. Szükségesnek tartjuk, hogy a szövetkezeti lakásoknál a kiinduló hozzájárulás mértékét és a kölcsön nyújtásának módját még inkább tegyék függővé az egy családtagra jutó jövedelem nagyságától. Megítélésünk szerint a következő ötéves tervben felül kell vizsgálni egész lakásépítési konstrukciónkat. A tizenötéves lakásépítési terv teljesítéséhez az állami ráfordításokon túl az üzemi források, a társas és egyéni építkezések fokozottabb igénybevétele szükséges. Figyelembe véve, hogy nagy erőfeszítések történnek a gazdaságirányítás új rendszere bevezetése eredményeként az életszínvonal növelésére, szükségesnek tartjuk, a távlati gazdaságfejlesztés részeként a kormány életszínvonalpolitikájának hosszabb időre szóló kidolgozását. E tervnek tartalmaznia kellene elsősorban a lakáskérdés megoldását, a sok gyermekes családok életkörülményeinek javítását, az egészségügy színvonalának emelését, a nyugdíjrendszer továbbfejlesztését, az idős dolgozók általános szociális helyzetének további javítását, valamint a foglalkoztatottság, a bér- és árpolitika továbbfejlesztését. A referátum ezután a készülő új munkatörvénykönyvről szólt, s aláhúzta: az új törvény A hartai „nyugtalan“ ember Fiatalember, alig múlt harminc esztendős Brenner Márton, a hartai Lenin Termelőszövetkezet szerelője. Nevét akkor ismerte meg az ország, amikor a lapok közölték a tavalyi országos szántóverseny eredményét, a második helyre került a vetélkedésben. Az előző esztendőben a csehszlovákiai Nyitrán egy nemzetközi versenyen vett részt. Számára idegen, vadonatúj traktoron a negyedik helyre került, amit rendkívüli teljesítménynek könyvelt el a zsűri. 1964- ben a bécsi nemzetközi versenyre megfigyelőként küldték ki. Az idén júniusban sorrake- rülő nemzetközi vetélkedésen szintén részt vesz. Az NDK-ban rendezik, valamennyi KGST ország kiváló traktorosai indulnak. Mindezeket igen szerényen mondja el beszélgetésünk során. Már hat éve a szerelőműhelyben dolgozik. Mint újító fáradhatatlan és részben ezért cserélte fél a traktorvezetést a műhelyi munkával. Beszélgetésünk témája: Brenner Márton egy másik erénye, a nyugtalan újkeresés. Ö volt első az országban, ciki a Zeto- rokra fűthető vezetőfülkét szerelt, méghozzá saját költségén. Enyhe mosollyal emlékezik vissza erre. — 1960-ban történt. Sokat törtem a fejem, miképp lehetne segíteni a traktorosokon. Védeni őket az időjárás viszontagságaitól: a legnagyobb ellenségtől, a csípős, hideg szelektől. Ezer forintomba került, meg sok-sok nyugtalan éjszakába, de sikerült. A hartai traktorosok azóta is áldják érte, hiszen Brenner Máidon kezdeményezésére a többi gépekre is felszerelték a fülkéket. . I — Az ő elismerésük a legértékesebb számomra — monu- ja. — Megmondom őszintén, nem sok támogatást kaptam a isz vezetőin kívül. 1963 óta egy talajgyalú működik a termelőszövetekeaet- ben. Kiválóan bevált, csak egy van belőle az országoan. Brenner Márton elgondolásai alapján készült. Az anyagot a MEH- telepről szedték össze a géphez. Alig került 20 ezer forintba. Máris 150 ezer forint megtakarítást ért el alkalmazásával a termelőszövetkezet. Gyorsabb, jobb konstrukció, mint a jelenlegi hasonlók. — Az Országos Találmányi Hivatallal felvette a kapcsolatot? — Igen, de nem történt semmi, pedig elküldtük a gép tervrajzát. A szövetkezet vezetősége nekem, meg Krupáner József szerelőtársamnak 500— 500 forintot adott jutalomként. Üjításai mindig a termelést szolgálják. A legújabb kezdeményezése: az újfajta hagymaművelő kultivátor. Az eddigi gépekhez négy ember kellett. Egy traktoros és három kezelő. Brenner Márton újításának lényege: elég a traktoros. A három gépkezelőre nincs szükség. — A termelőszövetkezetnek 150 holdon van hagymaültetvénye. Ezért is fontosnak tartjuk a teljes gépesítést, minél kevesebb ember Közreműködésével. Nem közömbös ez a munkaerő, de a költségek szempontjából sem. Ebben kimondhatalanul is benne van Brenner Márton nyugtalan kutató szevedólyé- nek legmélyebb indítéka: a közösségi ember igyekezete, hogy a nagy család gondjain segítsen. K. S. alkotó részeként ki kell dolgozni a kollektív szerződések rendszerét. Ez lehetővé teszi, hogy a dolgozók részt vegyenek az elet- es munkakörülményeiket érintő jogszabályok alkotásában, hogy a vállalat működése felett társadalmi ellenőrzést gyakoroljanak. A szakszervezeteket a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben ellenőrzési, véleményezési, egyetértési, önálló szabályozási es vétójog illeti meg. A jövőben a szakszervezeti szervek véleményét ki kell kérni az üzemi, gazdasági vezetők megítélésénél, megerősítésénél, vagy leváltásánál. A vállalati szinten döntési jog illeti meg a szakszervezetet, a dolgozók szociális, egészségügyi és kulturális ellátását érintő kérdésekben. E döntésekben előzőleg ki kell kérni a gazdasági vezetők véleményét. A jogkörbővi- tést az új gazdasági mechanizmus bevezetésével együtt kívánjuk megvalósítani. A szakszervezetek megnövekedett szerepe, felelőssége A szakszervezet funkcióinak, feladatainak változását, fejlődését elemezte ezután a referátum. Aláhúzta: a szakszervezet és a párt kapcsolatában új elem, hogy a párt a célok meghatározásánál is igényli — az eddiginél jobban — a szakszervezeti mozgalom állásfoglalását, segítését. A következő években az érdekvédelmi tevékenység is új tartalmat kap a szak- szervezetek munkájában. Társadalmunkban az egyéni és össztársadalmi érdek alapvetően egybeesik. Ugyanakkor objektíve létezik kisebb-nagyobb érdekellentét is, amelyek feltárásával, megoldásuk elősegítésével a szakszervezetek elősegítik a bizalmat szocialista rendszerünk iránt. A szakszervezeti mozgalom felső vezető szerveinek teendőiről beszélt ezután Gáspár Sándor, majd így folytatta; Tevékenységünk javításának kulcskérdése a szakszervezeti alapszervezetek hatáskörének növelése, munkájuk színvonalának további javítása. Ennek érdekében hoztuk létre a szakszervezeti tanácsokat. Az alapszervezetek hatáskörét a vállalatok, intézmények megnbvekedett önállóságával arányban kell meghatározni. Feladataink végrehajtásának egyik fontos feltétele a szakszervezeti demokrácia erősítése. A dolgozók ügyei intézésének jelentőségére hívta fel ezután a figyelmet a referátum, majd rámutatott: a szakszervezetek belső életéhez tartozik, hogy az anyagi eszközöket a jövőben az eddiginél is nagyobb arányban fordítjuk a tagság szükségleteinek. az eredményes munka feltételeinek biztosítására. Javasoljuk a kongresszusnak, járuljon hozzá, hogy a jövő évtől a szakszervezetek a jelenlegi 35 százalék neiyett 5u százalékra emeijéK az aiapszervezetok tagdíj részesedését. Az intezintnyes es rendkívüli segeiyeK egységes kezelésben keruijeneü az aiap- szerveKhez. Kongresszusunk — hangoztatta a oeszamoio — oi>un uu- szasoan uleseztK, amiké, a nemzetközt m unkasocz taiy a vnag naiauo emberisege, a /szovjei- unto nepetvei együtt keszut a i\agy Októberi /szocialista ror_ rauatom 50. eviorouiojanak megunneplesere. tvongiesszu- sunkon szeretettel emlékezünk meg erről az evíoruutoroi, s lorro szeretettel Koszon tjük szovjet testvéreinket. Együtt örülünk győzelmeiknek, mszen jelenük a mi holnapunkat jelzik. Kitért Gáspár Sándor a nemzetközi elet nénany aktuális keroesere is, majd peszeue befejező részében Hangsúlyozta: Az előttünk álló megnövekedett feladatok vegrenajtasanak ieitéteie, hogy tovább erősítsük tömegkapcsoiatamkat. Az élni ült evekben áldozatos munkát végeztek a szakszervezeti uszt- ség viselők és aktivisták. Innen a kongresszusról mondunk köszönetét a több százezer tisztségviselőnek és aktivistának eredményes munkájukért. Kérjük őket és rajtuk keresztül minden szakszervezeti munkást, hogy kongresszusunk határozatának végrehajtása, hazánk erősödése. népünk boldogulása érdekében továbbra is faradnatat- ianul tevékenykedjenek. Hosszantartó taps fogadta Gáspár Sándor referátumát. Ezután Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Ezt követően Gál László, a SZOT titkára, a szak- szervezetek alapszabályának módosításáról szólt. A referátumok elhangzása után megkezdődött a vita,
