Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-12 / 85. szám

Ki viselje a kockázatot? Gyakorlatlan traktoros — Felmondás a bérlőnek ítéletek tsz-ügyekben Ilyen előzmények után a vál­lalat az üsző 8500 forintos ér­téke és a 6800 forint biztosítási összeg különbözetének: 1700 fo­rintnak megfizetéséért pert in­dított a tsz-tag ellen. Ellenté­tes ítéletek után törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bí­róság elnökségi tanácsa elé ke­rült, amely a keresetet eluta­sította. A döntés megállapította, hogy a tsz-tag a kár viselését nem vállalta. Felelőssége csak arra az esetre állt fenn, ha a kár saját hibája miatt követ­kezett volna be. Helytelen lenne — hang­áik a határozat —. ha az állat elhullásáért bekövetkezett kárt a tenyésztőnök kellene viselnie akkor is, ha abban nem vétkes, hiszen az állat tartásával, gon­dozásával, gyógykezeltetésével járó munka és költségek vise­lésével amúgy is károsodik. Ha minden kárt a tenyésztőre há­rítanánk. ez visszatartaná őket tenyésztési szerződések kötésé­től, de az ilyen szerződés nem PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: F. Tóth Pál Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskeméti Városi Tanáesház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Az egyik állatforgalmi válla­lat megállapodott egy tsz-tag- gal, hogy háztáji gazdasága ré­szére tenyészüszőit ad. A tsz-tag kötelezte magát, hogy az üsző szaporulatára az állatforgalmi vállalattal szerződést köt, az utódot felneveli. Tudomásul vette azt is, hogy az üszőért mindaddig anyagilag felelős, amíg a hitelezett ellenértéket ki nem fizeti. Az üsző értéke 8500 forint volt. A gazda az ál­latot vemhesen vette át. majd az Állami Biztosítónál 6800 fo­rintra biztosította. Azért nem 8500 forintra mert a biztosító a kihelyezett vemhes üszők vé­delmét a vásárlási érték 80 szá­zalékára vállalja Az átvételt követő két hónap múlva az ál­lat megellett, azonban ellés köz­ben medencecsont-repedést szenvedett és ezért — hosszabb gondos állatorvosi kezelés el­lenére, mint gyógyíthatatlant — le kellett vágni. Húsa fogyasz­tásra alkalmatlan volt, bőréért 150 forintot fizettek. Az Állami Biztosító a 6800 forint biztosítá­si összeget az állatforgalmi vál­lalatnak kifizette. is állana összhangban a szocia­lista együttműködés elvével sem. • Gyakorlatlan ember vezette egy tsz traktorát. Így történt, hogy a-gépet nem tudta meg­állítani. Zavarodottságában a kuplungot úgy kezelte, hogy a gép hirtelen nagyot zökkent, a pótkocsin tartózkodó egyik tsz-tag a földre esett és súlyo­san megsérült. A baleset áldo­zata üzemi baleset címén pert indított a tsz ellen. Az ügy — törvényességi óvás folytán — a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely' határozatában a követ­kezőket mondta ki a termelő- szövetkezetek kártérítési fele­lősségéről: — Mezőgazdasági szövetkezeti tag és annak közös munkában részt vevő családtagja — üze­mi baleset esetén — olyan fel­tételek mellett követelheti ká­rának megtérítését, mint a munkaviszonyban álló egyéb dolgozó. Tudvalevő, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a vállalat (munkáltató) köteles megtéríteni dolgozójának azt a kárát, amely az illető életének, egészségének vagy testi épsé­gének — a munkaviszony ke­retében történt — megsértésé­vel kapcsolatban keletkezett. A munkáltató csak akkor nem fe­lel, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül álló el­háríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatat­lan magatartása okozta. Kár­megosztásnak is lehet helye, ha a kár egy részét a dolgozó vét­kes magatartása idézte elő. A kármegosztást eredményező okot is a vállalatnak, illetve a munkáltatónak kell bizonyíta­nia. — Ebben az ügyben nincse­nek olyan adatok, amelynek alapján bármelyik kimentési ok fennforgását meg lehetne álla­pítani. A balesetet a vezetés­ben járatlan tsz-tag okozta. Ha a sérült tudta is, hogy munka­társa akkon próbálkozott először traktorvezetéssel és mégsem szállt le a pótkocsiról, nem te­kinthető olyan vétkes magatar­tásnak, amely kármegosztás alapjául szolgálhatna. A szövet­kezet tehát a baleseti kárért teljes anyagi felelősséggel tar­tozik. A Legfelsőbb Bíróság irány- mutatást adott arra is, miként kell kiszámítani az elmaradt jövedelem összegét. Kimondta: az átlagkereset számításánál azt kell vizsgálni, hogy a sérültnek a balesetet megelőző egy év alatt mennyi volt a teljesített munkaegységen alapuló jöve­delemrészesedése. • Egy tsz az OTP útján koráb­ban államosított házat-vásárolt. Ebben a házban volt a szövet­kezet irodája, de kétszobás la­kásban az egykori tulajdonos lakott. A vásárlás után a szö­vetkezet a volt tulajdonosnak felmondott; egyidejűleg másik lakást ajánlott fel cseréül. A lakó sem a felmondást, sem a cserelakást nem fogadta el, ezért a tsz a felmondás érvé­nyességének kimondása iránt pert indított. A keresetet a járásbíróság el­utasította, a megyei bíróság vi­szont helyt adott a tsz kérel­mének. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a járásbíróság ítéletét hagyta helyben. A Leg­felsőbb Bíróság kimondta: csak a személyi tulajdonban álló la­kás tulajdonosát illeti meg a jog, hogy a bérlőnek felmond­hat. A szövetkezeti és társadal­ma szervezetek által megvásá­rolt házingatlanok bérlőinek —, a vonatkozó kormányrendelet értelmében — felmondani nem lehet. VIZES KERTEK Bács-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskemét — Telefon: 11-83 Index: 25 06« (Pásztor Zoltán felvétele.) A baráti kapcsolatok jegyében Szimferopol és Kecskemét kö­zött 1963. júliusában történt testvérvárosi szerződés megkö­tése óta bensőségesen fejlőd­nek, mélyülnek a két város ba~ ráti kapcsolatai. Ez jut kifeje­zésre például abban is, hogy Szimferopol díszpolgárává vá­lasztotta a szocializmus építé­sének egyik legrégibb, legön- zetlenebb kecskeméti harcosát, Imre Gábor tanácstagot. A Kecskeméti Városi Tanács a közelmúltban tartott alakuló ülésén a testvérvárosi kapcser latok továbbfejlesztése érdeké­ben többek között utasította végrehajtó bizottságát: tegyen kezdeményezéseket Szimferopol olyan lakosának Kecskemét díszpolgárává való megválasz­tása céljából, aki sokat tett a két város barátságáért, életét a szocializmus építésének, s a né­pek békéjéért való munkálko­dásnak szentelte, illetve akit ezek figyelembevételével Szim­feropol párt és tanácsi szervei megválasztásra javasolnak. Az öröm árnyéka Nagy örömet jelent Kecske­mét lakóinak, hogy a városba bevezetik a gázt, és nemsokára több száz lakásban ezzel mele­gítik a szobákat, főznek stb. Még azoknak is felderült az arcuk a hír hallatára —, s amikor már a munka is megkezdődött, két­szeresen — akik egyelőre távol esnek a fővezetéktől. Városunk fejlődését, korszerűsítését látjuk benne, s ez nemcsak akkor öröm, ha közvetlenül is részese­dik belőle az ember. Ennyi lo­kálpatriotizmust azt hiszem, megengedhetünk magunknak. Az első öröm a Leninvárosban lakó családokat érte, s közvetle­nül az öröm mellett ott volt an­nak árnyéka is. Mikor még la­punk nem tájékoztatta az olva­sókat arról, hogy a beszerelés lakásonként mennyibe kerül, különböző híresztelések kaptak lábra. Tudunk olyan esetről, amikor a szerelők kijelentették: 700 forintot készítsenek elő, mert különben nem lesz gáz. A két­gyermekes asszonynak nem volt könnyű egyik napról a másikra elővenni az összeget, de gondol­ta, megéri a gáz. Hajszálon múlt, hogy valóban ki nem fizette a másnap megjelenő munkások­nak. Ugyancsak a Leninvárosból való a másik „gázos” történet. F.-néni egyedül lakik. Nála is megjelentek a szerelők, hogy el­helyezzék a gáztűzhelyet. De mit ad a ravaszság: a konyha közepére tették, számítva arra, hogy a mama kifogásolja, s ak­kor „szívességből” és 100 forin­tért a megfelelő helyre rakják, így is történt. A néni könyör­gésre fogta a dolgot: nyugdíjas vagyok, nincs pénzem stb. A szerelők azonban hajthatatlanok maradtak, s nehogy „valami baj” legyen, az idős asszony ki­fizette a száz forintot. Így a tűz­hely a megfelelő helyre került. Akiknek palackos gázuk volt, s most lakásukat átkapcsolták a vezetékre, tudják, hogy a palac­kot 50 forint beváltási árért át­veszi a Gázértékesítő Vállalat. Ezzel nem is volt — ma sincs — semmi probléma. De van a palack mellett egy úgynevezett reduktor — nyomáscsökkentő — amivel nem tudnak mit csinál­ni a lakók. Elvitték a Szegedi úton levő gázértékesítőhöz, mert a szerelők azt mondták, ott át­veszik és 24 forintot fizetnek érte. Nem vették át. A redukto- rok tehát ott lapultak a korín- hában. Ötször kellett kivándo­rolni a gázértékesítőhöz, és csak a panaszkönyvre történő hivat­kozás után voltak hajlandók be­váltani a készülékeket. Jobb szervezést, a visszaélések lehetőségének megszüntetését kérik az érintettek azoktól, akiknek feladatuk a gáz beve­zetésének lebonyolítása. ■— dorgál — Biztató eredmények Termelési tanácskozás a Dunaveesei Vegyesipari Vállalatnál A Dunaveesei Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat dolgozói a napokban tartották meg termelési értekezletüket, amelyen részt vett Latos István, a járási pártbizottság első tit­kára, Búza Dezső, a járási ta­nács vb-elnöke, az SZMT kép­viseletében pedig Farkas Imre elvtárs. A vezetőség beszámolóját Kara Mihály, a vállalat igazga­tója terjesztette elő. A múlt évi termelési eredmények közül ér­demes kiragadni néhány adatot: A vállalat évi, időközben fel­emelt tervét 107,1 százalékra teljesítette. Az egy dolgozóra eső nyereségrészesedés 16 napi fizetésnek megfelelő. A vállalat részlegei közül legjövedelme­zőbbnek a lakatos-bádogos üzemrész bizonyult, amely 116,1 százalékra teljesítette évi ter­vét, s ezzel 3 972 000 forint nye­reséget hozott a vállalat „kony­hájára”. Alig maradt el azon­ban ettől a szép teljesítmény­től a csiszoló- és esztergályos részleg. A tanácsi vállalat legfiata­labb üzemrésze az Ikarusz-gyár kirendeltsége. Bővülő profiljá­val hamarosan felzárkózik a többi részleghez, hiszen eddigi eredményei — különösen a 238 ezer forintos termelési érték — ezf bizonyítják. A nagy tetszéssel fogadott beszámolót követően felszólalt Búza Dezső, a járási tanács vb- elnöke, aki elismerését és kö­szönetét fejezte ki a vállalat dolgozóinak az elért eredmé­nyekért. Csapai Lajos Akna az űt Még március 14-én történt, hogy Barna Istvánná kecske­méti lakos faültetés közben Kisfái kertjében egy második világháborúból visszamaradt, fel nem robbant aknát talált. Azonnal a hatóságokhoz for­dult, s kérte, hatástalanítsák és szállítsák el a magában ha­lált rejtegető lövedéket. Ott meghallgatták panaszát, ígére­tet tettek az elszállításra és kér­ték, addig is kerítse be és írja rá „Vigyázat, robban!” Azóta nem történt semmi. Az akna pedig a forgalmas tiszakécskei j út mellett lapul egy vödörrel letakarva. Az úton járók a táb- I lácska felhívására megállnak mellett és megnézik az alattomos jó­szágot. Bamáék pedig állandó rettegésben élnek. Gyakran olvashatunk halált okozó, sajnálatos balesetekről, amit a háborúból visszamaradt lövedékek okoznak. Ebben az esetben eddig, szerencsére nem történt baleset. Azonban elég egy óvatlan pillanat, hogy a játszadozó gyerekek megboly­gassák" és megtörténjék a tra­gédia. Sürgősen intézkedni kell! El kell tüntetni a háborúnak ezt a visszamaradt gyilkos emlé­két, (Pl

Next

/
Thumbnails
Contents