Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-12 / 85. szám
Ki viselje a kockázatot? Gyakorlatlan traktoros — Felmondás a bérlőnek ítéletek tsz-ügyekben Ilyen előzmények után a vállalat az üsző 8500 forintos értéke és a 6800 forint biztosítási összeg különbözetének: 1700 forintnak megfizetéséért pert indított a tsz-tag ellen. Ellentétes ítéletek után törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa elé került, amely a keresetet elutasította. A döntés megállapította, hogy a tsz-tag a kár viselését nem vállalta. Felelőssége csak arra az esetre állt fenn, ha a kár saját hibája miatt következett volna be. Helytelen lenne — hangáik a határozat —. ha az állat elhullásáért bekövetkezett kárt a tenyésztőnök kellene viselnie akkor is, ha abban nem vétkes, hiszen az állat tartásával, gondozásával, gyógykezeltetésével járó munka és költségek viselésével amúgy is károsodik. Ha minden kárt a tenyésztőre hárítanánk. ez visszatartaná őket tenyésztési szerződések kötésétől, de az ilyen szerződés nem PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: F. Tóth Pál Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskeméti Városi Tanáesház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Az egyik állatforgalmi vállalat megállapodott egy tsz-tag- gal, hogy háztáji gazdasága részére tenyészüszőit ad. A tsz-tag kötelezte magát, hogy az üsző szaporulatára az állatforgalmi vállalattal szerződést köt, az utódot felneveli. Tudomásul vette azt is, hogy az üszőért mindaddig anyagilag felelős, amíg a hitelezett ellenértéket ki nem fizeti. Az üsző értéke 8500 forint volt. A gazda az állatot vemhesen vette át. majd az Állami Biztosítónál 6800 forintra biztosította. Azért nem 8500 forintra mert a biztosító a kihelyezett vemhes üszők védelmét a vásárlási érték 80 százalékára vállalja Az átvételt követő két hónap múlva az állat megellett, azonban ellés közben medencecsont-repedést szenvedett és ezért — hosszabb gondos állatorvosi kezelés ellenére, mint gyógyíthatatlant — le kellett vágni. Húsa fogyasztásra alkalmatlan volt, bőréért 150 forintot fizettek. Az Állami Biztosító a 6800 forint biztosítási összeget az állatforgalmi vállalatnak kifizette. is állana összhangban a szocialista együttműködés elvével sem. • Gyakorlatlan ember vezette egy tsz traktorát. Így történt, hogy a-gépet nem tudta megállítani. Zavarodottságában a kuplungot úgy kezelte, hogy a gép hirtelen nagyot zökkent, a pótkocsin tartózkodó egyik tsz-tag a földre esett és súlyosan megsérült. A baleset áldozata üzemi baleset címén pert indított a tsz ellen. Az ügy — törvényességi óvás folytán — a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely' határozatában a következőket mondta ki a termelő- szövetkezetek kártérítési felelősségéről: — Mezőgazdasági szövetkezeti tag és annak közös munkában részt vevő családtagja — üzemi baleset esetén — olyan feltételek mellett követelheti kárának megtérítését, mint a munkaviszonyban álló egyéb dolgozó. Tudvalevő, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a vállalat (munkáltató) köteles megtéríteni dolgozójának azt a kárát, amely az illető életének, egészségének vagy testi épségének — a munkaviszony keretében történt — megsértésével kapcsolatban keletkezett. A munkáltató csak akkor nem felel, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül álló elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. Kármegosztásnak is lehet helye, ha a kár egy részét a dolgozó vétkes magatartása idézte elő. A kármegosztást eredményező okot is a vállalatnak, illetve a munkáltatónak kell bizonyítania. — Ebben az ügyben nincsenek olyan adatok, amelynek alapján bármelyik kimentési ok fennforgását meg lehetne állapítani. A balesetet a vezetésben járatlan tsz-tag okozta. Ha a sérült tudta is, hogy munkatársa akkon próbálkozott először traktorvezetéssel és mégsem szállt le a pótkocsiról, nem tekinthető olyan vétkes magatartásnak, amely kármegosztás alapjául szolgálhatna. A szövetkezet tehát a baleseti kárért teljes anyagi felelősséggel tartozik. A Legfelsőbb Bíróság irány- mutatást adott arra is, miként kell kiszámítani az elmaradt jövedelem összegét. Kimondta: az átlagkereset számításánál azt kell vizsgálni, hogy a sérültnek a balesetet megelőző egy év alatt mennyi volt a teljesített munkaegységen alapuló jövedelemrészesedése. • Egy tsz az OTP útján korábban államosított házat-vásárolt. Ebben a házban volt a szövetkezet irodája, de kétszobás lakásban az egykori tulajdonos lakott. A vásárlás után a szövetkezet a volt tulajdonosnak felmondott; egyidejűleg másik lakást ajánlott fel cseréül. A lakó sem a felmondást, sem a cserelakást nem fogadta el, ezért a tsz a felmondás érvényességének kimondása iránt pert indított. A keresetet a járásbíróság elutasította, a megyei bíróság viszont helyt adott a tsz kérelmének. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a járásbíróság ítéletét hagyta helyben. A Legfelsőbb Bíróság kimondta: csak a személyi tulajdonban álló lakás tulajdonosát illeti meg a jog, hogy a bérlőnek felmondhat. A szövetkezeti és társadalma szervezetek által megvásárolt házingatlanok bérlőinek —, a vonatkozó kormányrendelet értelmében — felmondani nem lehet. VIZES KERTEK Bács-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskemét — Telefon: 11-83 Index: 25 06« (Pásztor Zoltán felvétele.) A baráti kapcsolatok jegyében Szimferopol és Kecskemét között 1963. júliusában történt testvérvárosi szerződés megkötése óta bensőségesen fejlődnek, mélyülnek a két város ba~ ráti kapcsolatai. Ez jut kifejezésre például abban is, hogy Szimferopol díszpolgárává választotta a szocializmus építésének egyik legrégibb, legön- zetlenebb kecskeméti harcosát, Imre Gábor tanácstagot. A Kecskeméti Városi Tanács a közelmúltban tartott alakuló ülésén a testvérvárosi kapcser latok továbbfejlesztése érdekében többek között utasította végrehajtó bizottságát: tegyen kezdeményezéseket Szimferopol olyan lakosának Kecskemét díszpolgárává való megválasztása céljából, aki sokat tett a két város barátságáért, életét a szocializmus építésének, s a népek békéjéért való munkálkodásnak szentelte, illetve akit ezek figyelembevételével Szimferopol párt és tanácsi szervei megválasztásra javasolnak. Az öröm árnyéka Nagy örömet jelent Kecskemét lakóinak, hogy a városba bevezetik a gázt, és nemsokára több száz lakásban ezzel melegítik a szobákat, főznek stb. Még azoknak is felderült az arcuk a hír hallatára —, s amikor már a munka is megkezdődött, kétszeresen — akik egyelőre távol esnek a fővezetéktől. Városunk fejlődését, korszerűsítését látjuk benne, s ez nemcsak akkor öröm, ha közvetlenül is részesedik belőle az ember. Ennyi lokálpatriotizmust azt hiszem, megengedhetünk magunknak. Az első öröm a Leninvárosban lakó családokat érte, s közvetlenül az öröm mellett ott volt annak árnyéka is. Mikor még lapunk nem tájékoztatta az olvasókat arról, hogy a beszerelés lakásonként mennyibe kerül, különböző híresztelések kaptak lábra. Tudunk olyan esetről, amikor a szerelők kijelentették: 700 forintot készítsenek elő, mert különben nem lesz gáz. A kétgyermekes asszonynak nem volt könnyű egyik napról a másikra elővenni az összeget, de gondolta, megéri a gáz. Hajszálon múlt, hogy valóban ki nem fizette a másnap megjelenő munkásoknak. Ugyancsak a Leninvárosból való a másik „gázos” történet. F.-néni egyedül lakik. Nála is megjelentek a szerelők, hogy elhelyezzék a gáztűzhelyet. De mit ad a ravaszság: a konyha közepére tették, számítva arra, hogy a mama kifogásolja, s akkor „szívességből” és 100 forintért a megfelelő helyre rakják, így is történt. A néni könyörgésre fogta a dolgot: nyugdíjas vagyok, nincs pénzem stb. A szerelők azonban hajthatatlanok maradtak, s nehogy „valami baj” legyen, az idős asszony kifizette a száz forintot. Így a tűzhely a megfelelő helyre került. Akiknek palackos gázuk volt, s most lakásukat átkapcsolták a vezetékre, tudják, hogy a palackot 50 forint beváltási árért átveszi a Gázértékesítő Vállalat. Ezzel nem is volt — ma sincs — semmi probléma. De van a palack mellett egy úgynevezett reduktor — nyomáscsökkentő — amivel nem tudnak mit csinálni a lakók. Elvitték a Szegedi úton levő gázértékesítőhöz, mert a szerelők azt mondták, ott átveszik és 24 forintot fizetnek érte. Nem vették át. A redukto- rok tehát ott lapultak a korín- hában. Ötször kellett kivándorolni a gázértékesítőhöz, és csak a panaszkönyvre történő hivatkozás után voltak hajlandók beváltani a készülékeket. Jobb szervezést, a visszaélések lehetőségének megszüntetését kérik az érintettek azoktól, akiknek feladatuk a gáz bevezetésének lebonyolítása. ■— dorgál — Biztató eredmények Termelési tanácskozás a Dunaveesei Vegyesipari Vállalatnál A Dunaveesei Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat dolgozói a napokban tartották meg termelési értekezletüket, amelyen részt vett Latos István, a járási pártbizottság első titkára, Búza Dezső, a járási tanács vb-elnöke, az SZMT képviseletében pedig Farkas Imre elvtárs. A vezetőség beszámolóját Kara Mihály, a vállalat igazgatója terjesztette elő. A múlt évi termelési eredmények közül érdemes kiragadni néhány adatot: A vállalat évi, időközben felemelt tervét 107,1 százalékra teljesítette. Az egy dolgozóra eső nyereségrészesedés 16 napi fizetésnek megfelelő. A vállalat részlegei közül legjövedelmezőbbnek a lakatos-bádogos üzemrész bizonyult, amely 116,1 százalékra teljesítette évi tervét, s ezzel 3 972 000 forint nyereséget hozott a vállalat „konyhájára”. Alig maradt el azonban ettől a szép teljesítménytől a csiszoló- és esztergályos részleg. A tanácsi vállalat legfiatalabb üzemrésze az Ikarusz-gyár kirendeltsége. Bővülő profiljával hamarosan felzárkózik a többi részleghez, hiszen eddigi eredményei — különösen a 238 ezer forintos termelési érték — ezf bizonyítják. A nagy tetszéssel fogadott beszámolót követően felszólalt Búza Dezső, a járási tanács vb- elnöke, aki elismerését és köszönetét fejezte ki a vállalat dolgozóinak az elért eredményekért. Csapai Lajos Akna az űt Még március 14-én történt, hogy Barna Istvánná kecskeméti lakos faültetés közben Kisfái kertjében egy második világháborúból visszamaradt, fel nem robbant aknát talált. Azonnal a hatóságokhoz fordult, s kérte, hatástalanítsák és szállítsák el a magában halált rejtegető lövedéket. Ott meghallgatták panaszát, ígéretet tettek az elszállításra és kérték, addig is kerítse be és írja rá „Vigyázat, robban!” Azóta nem történt semmi. Az akna pedig a forgalmas tiszakécskei j út mellett lapul egy vödörrel letakarva. Az úton járók a táb- I lácska felhívására megállnak mellett és megnézik az alattomos jószágot. Bamáék pedig állandó rettegésben élnek. Gyakran olvashatunk halált okozó, sajnálatos balesetekről, amit a háborúból visszamaradt lövedékek okoznak. Ebben az esetben eddig, szerencsére nem történt baleset. Azonban elég egy óvatlan pillanat, hogy a játszadozó gyerekek megbolygassák" és megtörténjék a tragédia. Sürgősen intézkedni kell! El kell tüntetni a háborúnak ezt a visszamaradt gyilkos emlékét, (Pl
