Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-13 / 86. szám
A szakszervezetek fő érdekvédelmi feladata: a munkáshatalom állandó növelése Tanácskozott az SZM T V. küldöttértekezlete határozott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerdán délután ülést tartott. A Minisztertanács javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak Mező- gazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium szervezésére, hogy az eddig több főhatóság által ellátott feladatokat az új minisztérium egy kézbe véve magasabb színvonalon biztosítsa a mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar és az erdészet komplex fejlesztését, valamint a földek védelmével kapcsolatos állami érdekeket. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott, amely intézkedik a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium szervezéséről, s ebben egyesíti a Földművelésügyi Minisztérium, az Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Erdészeti Főigazgatóság és az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal jogkörét és feladatait. A törvényerejű rendelet intézÚj minisztériumok szervezéséről, « kormány felmentéséről kedik az Építésügyi Minisztériumnak építésügyi és városfejlesztési minisztériummá történő átszervezéséről is. Ez a minisztérium — eddigi hatáskörének megtartása mellett — a város- fejlesztés jelenleg más minisztériumok és hivatalok között megosztott ügyköreit egyesíti. A március 19-i választások eredményeként az egész országban — községektől a megyékig — megalakultak az államhatalom és az államigazgatás helyi szervei, s e folyamat betetőzéseként az új országgyűlés ápri- ris 14—i alakuló ülésén megválasztja az országgyűlés elnökségét, a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, valamint a Miniszter- tanácsot. Ezt figyelembe véve, a kormány az Elnöki Tanácstól felmentését kérte. Az Elnöki Tanács a kormányt — kérésének eleget téve — felmentette, egyben jelenlegi összetételében megbízta az új kormány megválasztásáig az ügyek vitelével. (MTI) Szabó Lajos, az SZMT vezetőtitkára beszél, küldöttközgyűlés által hozott határozatokat alapjában véve végrehajtották. Az elért eredmények forrásai elsősorban az MSZMP helyes politikája, a megyei pártbizottság jól átgondolt célkitűzései voltak, amelyek központjában a dolgozó ember, a társadalom érdeke és az ebből adódó feladatok megvalósítása állt. E gazdaságpolitikát megyénk dolgozói a legmesszebbmenően magukévá tették, s a célkitűzések megvalósítását lelkes munkájukkal segítették. A helyesen átgondolt iparpolitikai célkitűzések megvalósításával minden előző időszakot meghaladó ipari fejlődést értünk el. Az alaposan előkészített agrárpolitikai célkitűzések végrehajtása is meghozta a gyümölcsét. Gazdasági életünk más területei — mint például a közlekedés —, kereskedelem is jegét a szocialista munkaverseny területén. Az elmúlt négy év során bekövetkezett fejlődésre jellemző, hogy míg 1962-ben 192, 1966-ban már 774 volt a szocialista brigádok száma. Kimagasló eredmények születtek az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére indult munkaversenyben. A szocialista brigádok kezdeményezték a kongresszusi verseny folytatását, majd annak átfejlesztéséi a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére rendezett jubileumi munkaversennyé. Az elmúlt évek során javult a kiváló eredményt elért dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése. öt év alatt 11881-en kaptak Kiváló Dolgozó oklevelet és 5940-en Kiváló Dolgozó jelvényt. Csupán 1966-ban több mint 4 és fél millió forintot fialkalmazotti háztartásokban az egy főre jutó reáljövedelem 24 százalékkal növekedett. Az 1966-ban életbeléptetett ár- és bérintézkedések 10 százalékos bérszínvonal-emelkedést eredményeztek az átlagos, illetve átlag alatti keresettel rendelkező családoknál. 1966. február 1-én a megyében összesen 25 585 dolgozót érintett a bérrendezés. Elsősorban azoknál a kategóriáknál hajtottak végre rendezést, ahol a béraránytalanságok azt szükségessé tették. A dolgozók reáljövedelmének alakulásában nagy szerepet játszott a bérből és fizetésből élők számának viszonylag gyors üte- * mű növekedése. A bérből és fizetésből élők aránya — a keresőképes lakossághoz viszonyítva — az 1960. évi 24,5 százalékról 1966 végére több mint 40 százalékra növekedett. A jö- (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap Kecskeméten tartotta V. küldöttközgyűlését a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa. Az értekezleten a különböző szakmák 173 küldötte vett részt. A közgyűlés levezetésével Csenki Ferencet, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei titkárát bízták meg a tanácskozás résztvevői. A küldöttek az elnökségbe választották még Csutorka Lajost, a SZOT Elnökségének tagját, az ÉDOSZ főtitkárát, Kohári Józsefet, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetőjét, dr. Glied Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Varga Jenőt, a megyei tanács vb-elnökét, Czagány Mihályné szocialista brigádvezetőt a Kiskunhalasi Bamevál, Nyilas Imre szocialista brigádvezetőt, a 9. sz. AKÖV küldöttét, Mohai Edét, a Kiskunfélegyházi Szakmaközi Bizottság titkárát, Szabó Lajost, az SZMT vezető titkárát Csenki Ferenc rövid beszéddel nyitotta meg a küldöttértekezletet, majd a jelölő, szavazatszedő és mandátumvizsgáló bizottságok megválasztására került sor. Valamennyi küldött írásban kapta meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elmúlt négy évi munkájáról szóló jelentést, amelyet az alábbiakban kivonatosan közlünk. xxn. Evf., 86. sz. Ara 60 fillér 1967. APR. 13, CSÜTÖRTÖK A szakszervezetek megyei tanácsának beszámolója Illést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága április 12-én, szerdán ülést tartott. Az ülés napirendjén szerepeltek: tájékoztató a nemzetközi kérdésekről; jelentés az ország- gyűlési képviselő- és tanácstagi választásokról, valamint szervezeti és személyi kérdések. Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Bizottság titkára tájékoztatta az ülés résztvevőit az időszerű nemzetközi kérdésekről. A Központi Bizottság meghallgatta Biszku Béla elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának összefoglaló jelentését az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokról. A Központi Bizottság mindkét beszámolót vita után egyhangúlag tudomásul vette. Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára ismertette a Politikai Bizottság szervezeti és személyi vonatkozású javaslatait. A Központi Bizottság a javaslatokat egyhangúlag elfogadta. Ennek megfelelően : Cseterki Lajos elvtársat, a Központi Bizottság titkárát beosztásából felmentette és egyidejűleg javasolja megválasztását állami munkakörbe. Orbán László elvtársat — állami megbízatása miatt — felmentette a Központi Bizottság osztályvezetői beosztásából. Aczél György elvtársat megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. Lakos Sándor elvtársat, a Társadalomtudományi Intézet igazgatóját megválasztotta a Központi Bizottság agitációs és propaganda bizottsága tagjának. A Központi Bizottság az Országgyűlés megalakulása alkalmából állást, foglalt az államirányítást érintő szervezeti és személyi kérdésekben, elhatározta, hogy ennek megfelelő javaslatokat tesz a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének. (MTI) Felmentés, kinevezés A Minisztertanács Aczél Györgyöt, a művelődésügyi miniszter első helyettesét — más megbízatására tekintettel — tisztségéből felmentette, s dr. Orbán Lászlót a művelődésügyi miniszter első helyettesévé kinevezte. (MTI) A Szakszervezetek Megyei Tanácsa 1962 decemberében megtartott negyedik küldöttközgyűlésének határozatai — összhangban a szakszervezetek XX. kongresszusának és az MSZMP 1962. évi megyei pártértekezletének főbb célkitűzéseivel — feladatul szabták meg, hogy szakszervezeteink segítsék a népgazdaság erősödését, a szocialista termelési viszonyok továbbfejlődését, nagyobb gondot fordítsanak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására, s az ideológiai, kulturális nevelő munka színvonalának emelésére. Fontos feladatként jelölte meg a közgyűlés a mozgalmi munka további javítását, a szakszervezeti demokratizmus szélesítését, az öntevékenység fokozását. Négy év alatt végzett munkánkat mérlegelve megállapíthatjuk, hogy szakszervezeti szerveink a IV. lentősen fejlődött, ami szoros összefüggésben van az ipar, a mezőgazdaság fejlődésével, a dolgozók jövedelmének emelkedésével. Kibontakozott az alkotókészség Az eltelt négy év során szakszervezeti szerveink igyekeztek az üzemi demokrácia meglevő eszközeit, lehetőségeit kiaknázni. Javult a termelési tanácskozások előkészítése, s a dolgozók mintegy 80—85 százaléka ma már rendszeresen részt vesz ezeken a rendezvényeken. Nem ritka az olyan tanácskozás, amelyen 15—20 hozzászólás is elhangzik különböző termelési gondok megoldására. A szakszervezetek sikeresen bontakoztatták ki a dolgozók öntevékenységét, alkotókészsézettek ki a szocialista munkaversenyben eredményesen részt vevő dolgozók között. Szakszervezeteink az eltelt négy év alatt igyekeztek az újítómozgalmat is a szocialista munkaverseny szerves részévé tenni. 1962—66 között 15 722 újítást nyújtottak be. Ebből 6613-at fogadtak el, s 5337-et vezettek be. Az újítások a népgazdaság számára 66 millió forintot eredményeztek, s értük 5 millió 740 ezer forint újítási díjat fizettek ki. Növekedett a reáljövedelem A megyében végbement társadalmi és gazdasági fejlődés pozitívan hatott a dolgozók életszínvonalára. A második ötéves terv során a szocialista iparban foglalkoztatottak reálbére 7 százalékkal, a munkás. \