Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-09 / 83. szám
Í967. Április 9, vasárnap 3. oldal Érdekes számok az ország életéről A Statisztikai Kiadó néhány napon belül forgalomba hozza az 1967-es Magyar Statisztikai Zsebkönyvet, amely átfogó képet ad, s egyben sok érdekes részletet is közöl az ország életéről. A népmozgalmi adatokból kitűnik, hogy az országnak 1967. január 1-én 10 197 000 lakosa volt, jó harminchatezerrel több, mint egy évvel korábban. A természetes szaporodás, amely 1962-ben érte el a mélypontot, lassan ismét emelkedőben van. 1966-ban naponta átlag háromszáznyolcvanan születtek és kettőszáznyolcvanán haltak meg, átlagosan tehát minden nap száz fővel gyarapodott az ország lakossága. A nemzeti jövedelem tavaly hat 'százalékkal volt magasabb, mint 1965-ben, harminckét százalékkal több, mint 1960-ban, az 1950-es színvonalnak pedig megközelítette a két és félszeresét. Jelenleg összesen 947 458 millió, vagyis majdnem egybillió forint értékű állóeszköze van az országnak, egyharmad- dal több, mint 1960-ban. Hazánkban 4 780 000 embernek van önálló keresete. A munkások és alkalmazottak havi átlagfizetése 1966-ban ezer- nyolcszázötvennégy forint volt, kettőszázhetvenkilenc forinttal több, mint 1960-ban. Érdemes megemlíteni, hogy égy-egy munkás és alkalmazott 1950-ben még átlagosan 683 forintot keresett havonta. Igaz ugyan, hogy azóta a megélhetési költségek körülbelül hatvannyolc százalékkal emelkedtek, de az egy keresőre jutó reálbér így is hetvenkét százalékkal nőtt. Ha az egyéb személyes rendelkezésű jövedelmeket is beleszámítjuk, az egy dolgozóra jutó reáljövedelem jelenleg százhét százalékkal magasabb, mint tizenhét évvel ezelőtt. Táplálkozásban minden eddigi rekordot megdöntöttünk. Naponta 3055 kalóriát, 96 gramm fehérjét, majdnem tíz deka zsírt és negyvenhárom deka szénhidrátot fogyasztunk fejenként. A Statisztikai Zsebkönyv, ezúttal első ízben, külön fejezetben foglalkozik a szociális juttatásokkal. Társadalombiztosításban — családtagokkal együtt — 9,9 millió lakos részesül. Egy év alatt 2375 millió forint táppénzt, 450 millió forint szülési segélyt és 1707 millió forint gyógyszerköltséget fizetett ki az állam. A családi pótlék hatszáz- hatvanezer családot érint, s tavalyi összege túlhaladta a két és fél milliárd forintot. Több mint 1,2 millió nyugdíjasunk van, nekik 9 milliárd forint körüli összeget folyósítottak egy év alatt. Hazánkban egy év alatt 4660 könyvet adtak ki, 45,3 millió példányban. A lapok olvasótábora is egyre bővül: tavaly 690 féle sajtótermék jelent meg, összesen 919 millió példányban. (MTI) ü] út Kecskemét halárában Több mint kétkilométeres bekötő, pontosabban a ladánybe- nei utat és az 5-ös számú főútvonalat összekötő út épül a kecskeméti Petőfi Tsz határában. Nagyban megkönnyíti majd a mezőgazdaság szállításait, hiszen áthalad a közös gazdaság major- központján is. Az új utat a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat készíti, s a nyár közepén, aratásra már végez is a munkával. A felvételen: Nagy László úthengeres az alapozást tömöríti. % Átalakítják az atomreaktort A Központi Fizikai Kutató Intézet atomreaktorát 1959 március 25-én „gyújtották be” először. Eredményes működésének következtében a vele szemben támasztott igények oly mértékben növekedtek, hogy szükségessé vált teljesítményének fokozása, berendezéseinek korszerűsítése. Az átalakítás lényege az, hogy az „aktív zónát” a reaktor szívét új típusú elemekből építik fel. Ezzel a reaktor teljesítménye -— neutronhozama — az eddiginek kétszere- I sere nő. Az átalakítás megikez- 1 dődöU. Beszélgetés a MÉSZÖV elnökével A SZÖVOSZ VI. kongresszusára való előkészületek nagy része már lezajlott a földművesszövetkezetekben. Megválasztották a MÉSZÖV VI. küldöttgyűlésének résztvevőit is. A földművesszövetkezeti mozgalom az utóbbi években sokat fejlődött. Az előrehaladást bizonyító eredményeket összegezi majd az április 13-án és 14-én sorrakerülő megyei küldött- gyűlés. Az utóbbi esztendőkben elért fejlődésről és a soron levő feladatokról beszélgettünk Brachna Jánossal, a MÉSZÖV elnökével. — 1962-ben volt a MÉSZÖV V. küldöttközgyűlése. Elnök elvtárs véleménye szerint, melyek azok a legkiemelkedőbb eredmények, amelyeket a me- gye földművesszövetkezeti mozgalma az eltelt öt év alatt elért? — A mezőgazdaság szocialista átszervezését követő években a földművesszövetkezetek — tevékenységük minden területén — megfelelően alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. Nemcsak szemlélői, hanem aktív résztvevői, alakítói voltak a változásoknak. Jelentősen hozzájárultak a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez, a termelőszövetkezetek megszilárdításához, falvaink általános fejlődéséhez, a lakosság életszínvonalának emeléséhez. Az egyesülések eredményeként a földművesszövetkezetek száma 72-ről 36 csökkent a megyében. Az így kialakult nagy szövetkezetek gazdasági ereje lehetővé tette a kereskedelmi hálózat gyorsabb ütemű fejlesztését, a központosított beruházásokat, korszerű áruházak, üzletházak, önkiszolgáló és önkiválasztó rendszerű szaküzletek, vendéglátó egységek százainak kialakítását. A fejlesztésre csaknem 350 millió forintot költöttünk. Boltjainkban állandóan mintegy 300 millió forint értékű árukészlet áll a fogyasztók rendelkezésére. Amellett, hogy a napi közszükségleti cikkeket mindenki teljes választékban megvásárolhatja a legkisebb községben, — sőt a tanyai körzetekben is —, ma már a nagy értékű, tartós fogyasztási cikkekért — bútor, rádió, televízió, mosógép, porszívó — sem kell a falusi lakosságnak a városba utaznia. A második ötéves terv időszaka alatt kiskereskedelmi áruforgalmunk az országos átlagot jóval meghaladó mértékben, 40,6 százalékkal nőtt. Ezen belül az élelmiszereknél 60,7 százalékos, a vegyesiparcikkeknél pedig 51,9 százalékos volt az emelkedés. A tartós fogyasztási cikkek forgalma több mint kétszeresére emelkedett. Az V. megyei küldöttgyűlés óta eltelt időszak eredményei közé tartozik az is, hogy a föld- művesszövetkezetek mellett új szövetkezeti formák is kialakultak. Ezek: a speciális szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetkezetek, lakás-, kert-, különféle egyszerűbb szövetkezetek, társulások, szakcsoportok. Ugyancsak erre az időszakra esik a falusi bankoknak, a takarék- szövetkezeteknek nagyarányú elterjedése és fejlődése is. — A földművesszövetkezetek a falvak legnagyobb tömegszervezetei. Hogyan alakult kapcsolatuk a tagsággal? — A tömegszervezeti és gazdasági tevékenység a földművesszövetkezeteknél nem választható el egymástól. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy amikor szövetkezeteink mind magasabb színvonalon és egyre tökéletesebben elégítik ki a falusi lakosság igényeit, amikor kölcsönzési és szolgáltató tevékenységet végeznek, ipari üzemeket tartanak fenn, szervezik és elvégzik a mezőgazdasági termények és termékek felvásárlását, értékesítését, segítik a háztáji gazdaságok termelését — egyben tömegszervezeti, szövetkezetpolitikai munkát is végeznek. Mindez a szövetkezeti tagok érdekében is történik, a tagság által jóváhagyott alapszabály előírásainak, az abban lefektetett kötelezettségeknek teljesítését jelenti, a tagsággal való kapcsolatok még szorosabbá tételét szolgálja. Másik oldalról viszont a szövetkezetpolitikai munka, a tagok ezreinek bevonása és részvétele a szövetkezetek irányításában és ellenőrzésében, tízezrek aktív közreműködése az egyre növekvő feladatok végrehajtásában — a gazdasági célkitűzések sikeres és eredményes megvalósításának szilárd alapját képezi. Az 1962—1966 közötti években .32 ezerrel gyarapodott földművesszövetkezeteink taglétszáma, a részjegyalapra pedig csaknem 5 millió forintot fizettek be. A részjegybefizetések mellett a szövetkezeti tagok ezrei társadalmi munkával is elősegítették a hálózatfejlesztési feladatok megvalósítását. A MÉSZÖV VI. küldöttgyűlésére, illetve a SZÖVOSZ VI. kongresszusára való felkészülés során különösen kedvező tapasztalatokat szerezhettünk a szövetkezeti vezetők és a tagság kapcsolatainak alakulásáról. A január és február hónapban megtartott vezetőség- és küldöttválasztó tag- és közgyűléseken összes taglétszámunknak 61 százaléka, 103 ezer személy jelent meg. Csaknek ötezren szólaltak fel, mondták el véleményüket a szövetkezetek eddigi munkájáról, és tettek hasznos javaslatokat a mozgalom továbbfejlesztésére. Ez a minden eddiginél nagyobb aktivitás, a szövetkezetét érintő kérdések iránt megnyilvánuló nagy érdeklődés azt is igazolja, hogy az egyesülések után a nagy körzeti szövetkezetek kialakulásával a tömegszervezeti jelleg, a tagsággal való kapcsolat erőteljesen fejlődött. Feltétlenül szólnom kell arról. hogy szövetkezeteink igen jó kapcsolatot alakítottak ki a pártszervekkel, tanácsokkal, tömegszervezetekkel, a gazdálkodó szervekkel. Az elért sikerek a kölcsönös bizalomnak, megértésnek, a közös erőfeszítéseknek is köszönhetők. — Ho?yan összegezhetnénk a szakszövetkezetek eredménveit és további fejlesztésükre vonatkozó terveket? — Az irányításunk alá tartozó szakszövetkezetek néhány év alatt igen jelentős eredményeket értek el a közös alapok fejlesztésében, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kialakításában. Az elmúlt év december 31-ig összesen 3400 hold nagyüzemi műyelésre alkalmas szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. Külön is érdemes megemlíteni, hogy az általuk megvalósított több mint 176 millió forint értékű beruházásnak 87,7 százalékát saját pénzügyi eszközeikből fedezték. A tagok 111,6 millió forinttal járultak hozzá a telepítések végrehajtásához, a különböző épületek, raktárak, állatférőhelyek, permetlétornyok építéséhez, gépek, berendezések és felszerelések beszerzéséhez. A következő években tovább erősítjük gazdálkodásuk közös vonásait, tovább növeljük a nagyüzemi telepítések területét és a közös alapokat. Fontos feladat a járulékos beruházások gyors ütemű megvalósítása. Ezek közül kiemelkedik az a három jelentős szőlőfeldolgozó és bortároló, melynek építése rövidesen megkezdődik. Már ebben az évben megkezdik á szak- szövetkezetek kiöregedett, vagy kipusztult szőlő- és gyümölcsterületeik rekonstrukcióját, a tagság kezelésében levő, nagyüzemi művelésre alkalmatlan, alacsony hozamú szőlők és gyümölcsösök felújítását. Március 15-én alakult meg a kiskőrösi járásban a szakszövetkezetek területi szövetsége. Feladata, hogy nagyfokú önállósággal és hatáskörrel élve szervező, irányító, ellenőrző és szaktanácsadó munkájával hozzájáruljon a szakszövetkezetek gazdálkodásának további javításához. — Milyen főbb feladatokkal foglalkozik a VI. küldöttgyűlés? — A földművesszövetkezeteknek továbbra is alapvető feladatuk a falu áruellátása. Ennek lehető legjobb megoldása érdekében növeljük a bolthálózat kapacitását, korszerű berendezéseket, felszerelési tárgyakat szerzünk be és általában minden eszközzel törekszünk a kereskedelem kulturáltságának emelésére. A gazdasági mechanizmus reformja új lehetőségeket nyit e tekintetben is. a szövetkezetek közvetlenül is beszerezhetnek árut a termelőüzemektől, ugyanakkor szélesíthetik ellátó, szolgáltató, értékesítő tevékenységüket a városban is. Az ipari és szolgáltató tevékenység fejlesztésére elsősorba« a helyi alapanyagok feldolgozásának megszervezése, a javítás, karbantartás és kölcsönzés ésszerű, koordinált továbbiéi, lesztése a cél. Különösen t ktsz-ekkel igyekszünk szorosdf bá tenni a kapcsolatot. A megyei küldöttgyűlésnek alapvető feladata, hogy a most következő időszakra kidolgozott programot megtárgyalja és megszabja azokat az irányelveket amelyek megyénk földművesszövetkezeti mozgalmának fejlesztését, az országos földművesszövetkezeti mozgalommal együtt, a népgazdaság érdekeivel összhangban valósítja meg. Programunkban szerepel a minél nagyobb hatáskör biztosítása a tagság, a helyi választott testületek és az egyes tagszövetkezetek részére. íme néhány adat a harmadik ötéves tervidőszakban megvalósítandó célkitűzések közül: 20 ezer új tag beszervezése, további 1200 hold közös telepítés megvalósítása, a bolti kiskereskedelmi forgalom 30—32 százalékos, a vendéglátóipari forgalom 34—36 százalékos, a felvásárlás 20—25 százalékos emelkedésére való felkészülés. A program és az irányelvek meghatározása mellett még egy alapvető feladata lesz a küldöttgyűlésnek. Üijá kell választania a MÉSZÖV választmányát, felügyelő bizottságát, tehát meg kell teremteni a célkitűzések szubjektív feltételeit is. A SZÖVOSZ VI. kongresz- szusára harminchárom küldöttet választ. Feladatuk, hogy a megye gondjainak hangot adjanak a kongresszuson, illetve az ott hallottakról beszámoljanak és segítsenek a határozatok valóraváltásában — hangoztatta végezetül a MÉSZÖV elnöke. Kereskedő Sándor
