Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-30 / 101. szám
SWJ. április 50, vasárnap ». oldal A mélykúti Új Élet Termelőszövetkezet nyerte a kongresszusi zászlót Fehér Lajos adta át a kitüntetéseket Á mélykúti Űj Élet Termelőszövetkezet az MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére indított munkaversenyben országosan első helyezést ért el. A 7500 holdas közös gazdaság, amelynek csaknem ezer tagja van, már évek óta kiváló eredményeket ér el. A kongresszusi versenyben 605 tag tett vállalást. Ezeknek összértéke 3 millió forint volt. A lelkes verseny eredményeként 8 millió 373 ezer forint értékű terven felüli eredményt értek el. A termelőszövetkezet közismert arról, hogy bátran alkalmazza az új módszereket mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Ez is közrejátszott abban, hogy országosan első lett, és elnyerte a kongresz- bzusí zászlót. Az ezzel kapcsolatos ünnepséget szombaton délelőtt tartották. A kora délelőtti órákban Mélykútra érkezett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, kíséretében volt -dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnö- ke, Radvánszki Imre, a kiskun- halasi járási pártbizottság első titkára, dr. Hegedűs István, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Rajtuk kívül számos megyei, járási vezető, a terme1 őszövetkezettel kapcsolatban álló intézmények, vállalatok vezetői is eljöttek az ünnepségre. Fehér elvtárs és kíséretét Ka- zinczi Mihály, a termelőszövetkezet elnöke és Gulyás Mátyás párttitkárhelyettes, valamint a község vezetői fogadták. Rövid tájékozódás és baráti beszélgetés után került sor a mélykúti moziban az ünnepi közgyűlésre. Gulyás Mátyás nyitotta meg a közgyűlést, röviden ismertette a termelőszövetkezet elmúlt évben elért eredményeit, maid Fehér Lajos elvtárs emelkedett szólásra. Bevezetőiében tolmácsolta a Központi Bizottság és a kormány üdvözletét a szövetkezet tagságának. Ezután foglalkozott a IX. pártkongresszuson hozott határozatok jelentőségével. Hangoztatta, hogy ezek nyomán máris számos intézkedés történt. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa létrehozta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot. Egy héttel ezelőtt pedig a termelőszövetkezetek első országos kongresszusa vonta magára az ország figyelmét. Mindkét esemény nagy jelentőségű a mezőgazdaság fejlődése szempontjából. Foglalkozott a második ötéves tervidőszak alatt elért eredményekkel, majd kitért a termelés fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre. Kiemelte, hogy a Szovjetunióval és más szocialista országokkal megkötött egyezmények alapján 1970-ig zöldségexportunk csaknem megkétszereződik. Ehhez lényegesen növelni kell a termelést. Hangsúlyozta a libanevelés és hizlalás fejlesztését is, amely szintén fontos nemcsak a hazai ellátás, hanem export szempontjából is. — A gazdasági feladatokon kívül mindenegyes termelő- szövetkezetben bőven vannak tennivalók az emberek nevelésében az új szocialista embertípus formálásában is. Ezt a munkát a szövetkezeti pártembereknek kell kézbe venniük. Pártszervezeteink nemcsak azzal nyújthatnak nagy segítséget. ha a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésében közreműködnek, sokkal fontosabb. hogy magukra vállalják és jql ellásssák az emberek politikai, kulturális és erkölcsi nevelésének nagy feladatát. — mutatott rá Fehér elvtárs. Bestzéde végeztével átnyújtotta a kongresszusi zászlót Ka- zinczi Mihály elnöknek és felolvasta áz adományozó díszoklevél szövegét, ame'vet Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára írt alá. Ezután a mezőgazdasági és éTelmezésügvi miniszter megbízásából a termelőszövetkezet tagjainak kitüntetéseket adott át. Hárman a MezőgazdaÉlüzcmavatások Szombaton délben tartották a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban az élüzemavató ünnepséget, amelyen részt vett Kincses István kohó- és gépipari miniszterhelyettes, File Miklós, az Általános Gépipari Igazgatóság igazgatója, Hegedűs Ferenc, a városi pártbizottság titkára, dr. Dobos Ferenc, a városi tanács vb-elnöke. Az üzemben tavaly nagy lendülettel bontakozott ki az MSZMP IX. kongresszusa tiszteletére a munka verseny, s hatvanöt brigád vetélkedett egymással. Ennek eredménye, hogy a gyár 1966. évi termelési tervét 6,4, export kiszállítási tervét 11 százalékkal teljesítette túl és 2,8 százalékkal csökkentette gyártmányai önköltségét. A vállalat gazdasági eredményei alapján 20 és fél napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést osztott dolgozói között. Az ünnepségen Kincses István miniszterhelyettes adta át az élüzem címet, s a miniszteri elismerést dokumentáló okleveleket Hajba Ottó igazgatónak. A gyár igazgatója ezután hat brigádnak zászlót, nyolc brigádnak oklevelet, 31 dolgozónak Kiváló Dolgozó jelvényt, illetve oklevelet, két újítónak Kiváló Újító ezüst fokozatú jelvényt nyújtott át. Szombaton adták át ünnepélyes külsőségek között az élüzem címet a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, a Kiskunhalasi Vástömegcikkipari Vállalat, a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti, valamint kiskunhalasi gyáregysége és kiskunfélegyházi toliüzeme dolgozóinak. A Kiskunhalas és Vidéke Földművesszövetkezet Kiváló Földművesszövetkezet, a Bajai Vasútállomás Kiváló Állomás, a Bács-Kiskun megyei Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat Kiváló Üzem címmel lett kitüntetve. A SZÖVOSZ Igazgatósága és a KPVDSZ Országos Elnöksége dicséretben részesítette a Bugaci és a Mélykúti Földművesszövet- kezetet. A MÉSZÖV Igazgatósága és a KPVDSZ megyebizottsága vándorzászlóval jutalmazta a Solt—Harta és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetkezetet, s vándorserleget adományozott a Lakitelek és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnek. A megye Kiváló Ktsz-e lett a Kiskőrösi Vegyes, a Jánoshalmi Vegyes és a Bajai Lakberendező Kisipari Termelő Szövetkezet. Valamennyi élüzem és kiváló vállalat, illetve szövetkezet avatóünnepségen a dolgozók mélységes felháborodásuknak adtak kifejezést a görög fasizmus terrorcselekményei felett, s táviratokban tiltakoztak Manolisz Gle- zosz halálos ítélete ellen. ság Kiváló Dolgozója, heten a Kiváló Termelőszövetkezeti Tag kitüntetést és tízen dicsérő oklevelet kaptak. Kazinczi Mihály megköszönte a kitüntetéseket, majd röviden ismertette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére, a IX. pártkongresszus határozatainak végrehajtására tett vállalásokat. A következőkben 37 oklevelet adott át a termelőszövetkezet jó eredményt elért dolgozóinak. Az ünnepi közgyűlés Gulyás Mátyás zárszavával ért véget. Gulyás elvtárs ismertette Loson- czi Pálnak, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnökének és Szabó Istvánnak, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács elnökének dísztáviratait. A közgyűlés táviratban tiltakozott Manolisz Glezosz- nak, a görög nép nemzeti hősének halálraítélése ellen. Fehér elvtárs és kísérete a délutáni órákban megtekintette az úi községi könyvtárat és ismerkedett az Űi Élet Termelő- szövetkezet gazdaságával; Két legfőbb közül az egyik A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajával tüntették ki a Kiskőrösi Gépjavító Állomást Szombaton délelőtt nagy ünnepség színhelye volt Kiskőrösön a Petőfi Mozi: az ország két legjobb gépjavító állomása egyikének, a kiskőrösinek itt adta át a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, valamint az ezzel járó oklevelet Hont János, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese. Részt vett az ünnepségen dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára és dr. Csatári Lajos, a gépjavító állomások megyei igazgatója; jelen voltak továbbá a járási párt és tanácsi vezetők is. Az ünnepséget Mikó Máté, a javító állomás szakszervezeti bizottságának titkára nyitotta meg, majd Hont János tartott beszédet. Mint mondotta az orosházi mellett a Kiskőrösi Gépjavító Állomás érte el tavaly országosan a legjobb eredményt: a bruttó termelési értéket csaknem egyharmadával növelte. A gépjavítás fejlesztése, szakosítása a legjobb úton halad, hiszen már évekkel ezelőtt megkezdték az alkatrészek házilagos felújítását, sőt gyártását is. Az elkövetkező feladatok az eddiginél is nagyobbak lesznek; versenyezni kell nemcsak a megye és az ország többi gépjavítójával, de a gazdaságokkal és más vállalatokkal is. A javító állomások sok olyan előnnyel rendelkeznek, amelyek még jobb kihasználása azzal bíztat, hogy a jövőben is megállják-a helyüket. A Kiskőrösi Gépjavító négyszáz dolgozója, ha meg akarja tartani a vándorzászlót, nem pihenhet meg a babérokon. Ezután Németh Lászlónak, a javító állomás igazgatójának átadta a vándorzászlót, majd dr. Glied Károly elvtárs szólalt félj s ez alkalommal elismerését és jókívánságát fejezte ki a gépjavító állomás dolgozóinak. Ezt követően Hont János, a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést és a miniszteri dicsérő oklevelet adta át a gépjavító három-három legjobb dolgozójának. Szabó Ferenc, a ME- DOSZ megyei titkára, a Kiváló Dolgozó-jel vényt nyújtotta át a gépjavító igazgatójának, főagro- nómusának, üb-titkárának és főmérnökének. Ezenkívül Kiváló Dolgozó oklevelet huszonegyen és külön pénzjutalmat kilenc*1 venketten kaptak. Végül a meghívott vendégek megtekintették Petőfi Sándor szülőházát, a kiskőrösi áruházat és a gépjavító műhelycsarnokát. Államvizsga előtt Három évvel ezelőtt 224-en kezdték az első évet és most I40-en készülnek az államvizsgára, a munkára. Nem merem azt írni, hogy az ÉLETRE, mert műszakiakról, a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikum hallgatóiról van szó, akik — állításuk szerint —semmitől sem irtóznak úgy, mint az érzelmes közhelyeiktől. ' * Eredetileg csak azokkal akartam beszélgetni, akik a megyében helyezkednek el a vizsga után. De a diákotthon társalgójában kezdetben is jóval többen vannak negyvennél — körülbelül ennyien maradnak a megyében — és később még újabb csoportok csatlakoznak hozzánk. Nehezen indul a társalgás. Kissé fáradtak. Reggeltől délután 5-ig, szinte csak a rövid ebédidőből pihenhettek. Elméleti órák, zárthelyi dolgozat, gyakorlati foglalkozás, KlSZ-gyű- lés. Egy hónappal az államvizsga előtt, minden nap zsúfolt programot hoz. Csak akkor derülnek fel az arcok, amikor a kezdést, az iskola hőskorát idézzük. — Törmeléket hordtunk, parkosítottunk, kazánházat építettünk. Elmehetnénk kőművesnek, vagy kubikosnak is, olyan alapos szaktudást szereztünk e szakmákban — mondja az egyik. Hangjában inkább büszkeség érződik, mintsem panasz, a hátsó sorokban fülelő elsősök mégsem állják meg szó nélkül: — Mit sírdogáltok öreg? Maradt még munka nekünk is bőven; Válaszra sem méltatják, pedig igaza van a „gólyának”. A technikum fejlesztése még nem fejeződött be. Az udvar túlsó sarkában most is téglarakások, gerendák hevernek. Szűk a hely, mert évről évre több a hallgató. Sok műszakira van szüksége az iparnak. * Aki SÜrÜn megfordul az üzemekben, az jól tudja, hogy mennyire várják a jól képzett fiatalokat. Milyen örömmel üdvözöltük annak idején az intézet születését itt, Kecskeméten is. Párt és tanácsi vezetők, gyárigazgatók bábáskodtak a születésénél, mondván: végre megoldódik a megye gyorsan fejlődő iparának egyik legégetőbb problémája, a műszaki utánpótlás nevelésé. Érthető tehát, hogy meglepődöm, amikor azt hallom beszélgető partnereimtől, hogy nem minden aggodalom nélkül tekintenek a pályakezdés elé. — A nyári szakmai gyakorlatokon szerzett tapasztalataink szerint, az üzemvezetők egyrésze nem tud hová sorolni bennünket. Bár sejtik, hogy többet tudunk, mint akik középfokú technikumai; végeztek és elméletileg valamivel kevesebbet, mint az egyetemekről kikerülő mérnökök, e két határ között még mindig nagy a terület — fejtegeti Michelcz László. — Én azt tapasztaltam, hogy a mérnökök így kezelnek bennünket — söpri végig beszédes mozdulattal a zakója hajtókáját egy vékony fiú. — Ez a legkisebb baj — legyint a mellette ülő, majd így foltyatja: — Mi a termelés közvetlenül irányítói szeretnénk lenni. De vajon ránk bíznak-e majd egy műhelyt, termelőrészleget és ha igen, megfelelünk-e a követelményeknek? Elég gyakorlati ismerettel rendelkezünk? Szerintem több volt a kelleténél az elméleti anyag, a gyakorlati foglalkozás rovására. Ugyanakkor az üzemszervezéssel mégis csak egy féléven keresztül foglalkoztunk; Elhangzik az is, hogy az államvizsga után hathónapos „büntető” következik. A gyakorlati időt értik ez alatt, amikor még alacsony lesz a kereset. Úgy látom, hogy akik ösztöndíjjal tanulnak és jól ismerik azt az üzemet, ahová kerülnek, általában nyugodtabban tekintenek a jövőjük elé. De a többiek kishitűségét még akkor is furcsálom, ha számításba veszem a vizsgadrukkot és a pályakezdés előtt szinte törvényszerűen jelentkező szorongást. Gyöngyösi János, a tanulmányi osztály vezetője sűrűn megcsóválja a fejét, miközben beszámolok a kollégiumi tapasztalataimról. Aztán sorra választ ad minden kérdésre: — A KGM és az iskola gondoskodik a tanulók elhelyezéséről. Az ösztöndíjasokon kívül körülbelül nyolcvanan vannak olyanok, akik pályázhatnak majd azokra az állásokra, amelyeket — az üzemek igénybejelentése alapján — rövidesen nyilvánosságra hozunk. — Nem lehetett volna hamarabb? — kérdezem, utalva a diákok körében tapasztalható bizonytalanságra. — Véleményem szerint még nincs késő. Úgyis csak augusztus elején foglalják el az állásokat. Hasonló a gyakorlat az egyetemeken is. A fizetés természetesen — az előírások szerint — 1100—1300 forint lehet a gyakorlati idő alatt. De hat hónap után szépen keres majd, aki bebizonyítja rátermettségét. A számításba vehető harminc féle beosztás között ugyanis a technológustól kezdve a gyáregységvezetőig szinte minden műszaki munkakör szerepel. Nem osztja a hallgatók aggodalmát Gyöngyösi János abban sem, hogy kevés volt a gyakorlati foglalkozás, az üzemi gyakorlat. •— Nyilván egyetlen pályakezdőt sem „dobnak be a mély vízbe” a vállalatánál. A gyakorlati idő alatt közelebbről is megismerkedhetnek az üzemükkel,' feladatukkal — mondja. — Azt pedig, hogy szükség lesz-e mindarra az elméleti tudásra, amivel felvérteztük a hallgatókat három év alatt, csak a jövő dönti el. — Abban igaza van a hallgatóknak, hogy az üzemgazdaságtan megismeréséhez kevés egy félév. Éppen ezért bővítjük e tantárgy oktatását. Joggal várhatják el ugyanis a vállalatok a termelést közvetlenül irányító műszakiaktól, hogy értsenek a munka megszervezéséhez. Szó esik beszélgetésünk során arról is, hogy a kezdeti nagy felbuzdulás, után bizony elég kevés megyei üzem tartott kapcsolatot a technikummái. Pedig ha többször találkoztak volna gazdásági vezetőkkel a hallgatók. nyilván többet tudnának az üzemi életről és nyugodtabban néznének a következő hónapok elé. * Egy hónap múlva száznegyven fiatal szakember hagyja el a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikumot. Szavaikkal élve: az „első eresztés”. Egyiknek sincs oka arra, hogy aggódva nézzen a jövője elé. Szorgalommal, a választott hivatás szere tétével mindannyian elérik céljukat és a termelés jól képzett irányítóivá fejlődnek. Békés Dezső