Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-30 / 101. szám

4. oldal 1961. április 30, vasárnap * Szocialista brigádvezetők tanácskozása Május 3-án tartják Baján, a járási tanácsháza dísztermében a bajai járásban dolgozó szo­cialista brigádok vezetőinek ta­nácskozását. Az értekezleten résztvevők 146 szicialista, illet­ve szocialista címért küzdő bri­gádot képviselnek. Jubilál a ktsz Szombaton ünnepelte fennál­lásának 10. évfordulóját a Kecskeméti Ezermester Ktsz. A délelőtti ünnepségen adták át a jubileumi okleveleket azoknak a dolgozóknak, akik tíz év óta tevékenykednek a szövetkezet­ben és megjutalmazták azokat is, akik kiváló munkát végeztek tavaly. Megkezdték a kecskeméti szennyvízcsatorna javítását A hibákat már ismerjük, a mulasztókat még nem Január 15-i számunkban már beszámoltunk arról, hogy a kecs­keméti szennyvízcsatorna né­hány szakasza nem sokkal az átadás után tönkrement. El­mondtuk azt is, ho a Központi Döntőbizottság határozata értel­mében, szeptember 30-ig ki kell javítania a vezetéket a Közle­kedési Építő Vállalatnak, ellen­kező esetben napi 10 ezer forint kötbért fizet. Tavasszal megkezdődött a ja­vítás. Kérdés azonban, hogy megfelelő ütemben halad-e, hi­szen a Széchenyi tér 1—3. alatt épülő 95 lakásos ház átadását is veszélyeztetheti a késedelem. Fehér Józseftől, a Beruházási Iroda műszaki ellenőrétől a kö­vetkező tájékoztatást kaptuk: öt csőtörést tártak fel a bű- v ár vizsgálat ok — sajnos, nem váltak be sem Kecskeméten, sem másutt. (Tu­domásunk szerint Szolnokon is leállították az ilyen típusú csö­vek beépítését.) Éppen ezért a megyeszékhelyen még hátralevő csatornaépítéshez eternit, illetve monolit be­toncsöveket használnak. Így kívánja a munkálatok új gazdája, a megyei Beruházási Iroda és ezzel egyetért a jelen­legi kivitelező, az OVF Vízügyi Építő Vállalat is. Ma még nem zárhatjuk azzal a cikkünket, hogy név szerint elsoroljuk, kiket terhel a felelős­ség a kecskeméti szennyvízcsa­torna hibáiért. De a vizsgálat folyik és reméljük, hogy rövi­desen a szigorú felelősségrevo- násról is beszámolhatunk. B. D. 1957-ben tizennyolcán alakí­tották az Ezermester Ktsz-t. Az első évben a néhány szolgáltató részleg még mindössze 800 ezer forint értékű munkát végzett és a ktsz vagyona alig haladta meg a 60 ezer forintot. A tíz év alatt elért fejlődést lemérhetjük, ha a fenti adatok­kal összevetjük a ktsz 1966. évi termelési mutatóit: 17 millió, forint értékű munkát végzett a másfél száz dolgozó, és ebből majdnem 13 millió forint volt az export. A gazdaságosságot tekintve is a megye legjobb ktsz-ei közé sorolhatjuk az „Ezermestert”. Ezt bizonyítja az is, hogy 45 napi munkabér­nek megfelelő nyereségrészese­dést oszthattak szét a dolgozók között. Ma már telephellyel rendelkezik a szövetkezet, saját vagyona 1,5 millió forintra te­hető. Joggal büszkék minderre az Ezermester dolgozói, akik közül sokan már itt tanulták a szákmát. A vállalati ünnepségen azon­ban nem csupán az elért ered­ményekről esett szó, hanem a soron következő feladatokról is. A szolgáltatórészlegek tovább­fejlesztése mellett bővíteni kí­vánják a hazai és a külföldi piacra kerülő áruk választékát. A posta és az Utasellátó Válla­lat máris több százat rendelt a ktsz új árucikkéből — az élel­miszer- és újságárusító pavilon­ból. Jelentős megrendelés ér­kezett a jövő évre külföldről — főleg a Szovjetunióból — a fes­tékgyárakban használatos labo­ratóriumi berendezésekre is. a Baicsy-Zsilinszky út—Széche­nyi tér—Jókai utcai szakaszon, valamint a Szegedi Lajos utcá­ban húzódó vezetéken. E két szakasz együttes hossza körül­belül két és fél kilométer. Április elején a Közlekedési Építő Vállalat emberei kijavítot­ták a Kada Elek utcai törést, majd a Szegedi Lajos utcában folytatták a helyreállítási mun­kálatokat. Itt körülbelül május 5-re végeznek. Május derekáig helyreáll a rend, eltűnnek a földkuoscok, árkok a megyei ta­nács elől is. Ezután már „csak” a Jókai utcában levő két törés­nél kell kicserélni a csöveket. Elmondva természetesen sok­kal egyszerűbb ez a munka, mint a gvakorlatban, hiszen a vezeték több méter mélyen hú­zódik és mindenütt vákuum-szi­vattyúkkal kell süllyeszteni a talajvizet. Ennek ellenére Ne haragudj, de neked nincs tű a kezedben! Május 3-ra összehívták a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusát Május 3—6-a között Budapes­ten, az Építők székházának nagy­termében tartják soron követ­kező, XXI. kongresszusukat a magyar szakszervezetek. A nagy jelentőségű tanácskozás napi­rendjén — a SZOT legutóbbi ülésén elfogadott javaslat sze­rint a következő témák szere­pelnek majd: 1. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának beszámolója a XX. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a maiyar szakszervezetek soron követke­ző feladatai. Előadó: Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. 2. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa számvizsgáló bizott­ságának jelentése. Előadó: So­mogyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. Elő­adó: Gál László, a SZOT titká­ra. 4. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának és számvizsgáló bizottságának megválasztása. A kongresszuson a csaknem hárommillió magyar szervezett dolgozót 607 küldött képviseli, továbbá mintegy 450 meghívott vendég vesz részt a tanácskozá­son. A kongresszus hazai rész­vevőn kívül csaknem ötven or­szág dolgozóinak és öt nemzet­közi szervezetnek — a Szakszer­vezeti Világszövetségnek, össz- afrikai Szakszervezeti Szövetség­nek, a Latin-amerikai Egység Kongresszusának, az Arab Szak- szervezetek Nemzetközi Szövet­ségének és a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezetnek — a képvi­selői kaptak meghívást a tanács­kozásra. (MTI) „Kongresszusi útlevéllel...“ A KISZ Központi Bizottságának felhívása Az ifjúkommunisták legjobb­jai a KISZ különvonatával utaz­hatnak a Szovjetunióba. A Kom­munista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága meghirdette „Kongresszusi útlevéllel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepségei­re!” akcióját és felhívással for­dult a fiatalokhoz. Ebben egye­bek között hangsúlyozta: Felhívunk minden KISZ-ta- got, hogy: Tanulmányozza és ismertesse a Szovjetunió korszakolkotó po­litikai, gazdasági, társadalmi, tudományos és technikai ered­ményeit: Vegyen részt az 50. évforduló tiszteletére kibontakozott mun­kaversenyben, önként vállalt’ társadalmi munkával segítse szocialista céljaink megvalósítá­sát: a proletárszolidaritás je­gyében ünnepelje meg , május 1-ét, valamint május 9-én, a fasiszta Németország fölött ara­tott Győzelem Napját és szep­tember 29-ét. a Fegyveres Erők Napját; a Vádoljuk azimperia- lizmust-akció keretében vállal­jon részt az Egyesült Államok vietnami agressziója, a gyarma­tosító és neofasiszta törekvések leleplezésében, a szolidaritás ér­zésének elmélyítésében; a KISZ VII. kongresszusával összefüggő politikai, kulturális és sportte­vékenységével fejezze ki ifjúsá­gunk hazafiasságát és interna­cionalista meggyőződését: ünne­pelje meg méltóképpen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. A KISZ KB intéző bizottságá­nak az akcióval kapcsolatos ha­tározata arra szólította a KISZ- bizottságokat és alapszervezete­ket, hogy színes, változatos prog­rammal készítsék elő a KISZ VII. kongresszusát. A KISZ Központi Bizottsága 40 000 kongresszusi útlevélutal­ványt bocsát ki, amelyet“'azok a fiatalok nyerhetnek el, akik a következő hetekben, hónapok­ban nemes tettekkel, segítőkész­ségükkel bizonyítják, hogy mél­tók az ifjúkommunisták címére. A kongresszusi útlevelek tulaj­donosai közül sorsolással vá­lasztják majd ki azt a 300 KISZ-istát. aid a KISZ külön­vonatával utazhat a Szovjetunió­ba, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepségeire. En defensa de las libertados... a munka jó •>,<>mben haladt eddig, és Fehér József szerint minden remény megvan arra, hogy szep­tember 30-ig be is fejeződik. Ez esetben a szennyvízcsatorna be­kötése miatt nem szenved kése­delmet a Széchenyi tér 1—3. szám alatti lakóház átadása. Ügy véljük azonban, hogy a kecskemétieket még ez sem nyugtatja meg teljes mértékben Joggal kíváncsiak arra is, miért keletkezhetett sok százezer fo­rint értékű kár az új vezeték­ben. A hibás csőszakaszok feltárása után megállapították, hogy a vákuumozástól megritkult talaj — a csatorna lefektetésekor is szivattyúkkal süllyesztették a talajvizet — nem bírta tartani a csöveket és azok az összeil­lesztésnél eltörtek. A vezetéket tehát megfelelő ágyazatra kellett volna fek­tetni és helytelenül akalmazták a K- rimes csöveket is az eredetileg tervezett, erős monolit betoncsö­vek helyett. Januári cikkünkben már em­lítettük, most ismét hangsúlyoz­zuk: a K-rimes csövek alkalma­zása egy „újítás” alapján tör­tént, azzal az indokkal, hogy ily módon csökken a beruházás költsége. Ez a szerencsétlen „újítás” az akkori beruházótól a Vízügyi Nagylétesítmények Beruházási Igazgatóságától szár­mazott. A K-rimes csövek — valószínűleg gyártási hiba miatt Könnyező asszonyarc, előt­te halott férfi feje profilban. Rámában, tenyérnyi emléklapon a szabadság géniuszát és az el­bukott Spanyol Köztársaságot szimbolizáló stilizált rajz. Alul spanyolul a szöveg: A 35. nem­zetközi divízió harcosának em­lékül. Arasznyival odább má­sik, rajzlap nagyságú emléklap; szintén spanyol szövegéből ki­derül, hogy Juan Negrin López miniszterelnök jóváhagyásával kapta a tulajdonosa, mert két éven át vérzett „en defensa de las libertados del PUEBLO ESPANOL” (a spanyol nép sza­badsága védelmében). Dátum: „Barcelona a 10 de Novembre de 1938.” Kerekegyházán, a Ságvári u. 96. szám alatti ház egyik szo­bájának falát díszítik, alattuk szinte lélegzetvisszafojtva hall­gatom Bertusz Pált. E kemény kiállású, derűs, zömök férfié a két relikviaszerű kitüntetés. S hogy a hősi magatartásban mi­lyen gazdag élet az övé, — vas­kos regényben lehetne csak úgy-ahogy visszatükröztetni. Egyidős századunkkal, s kis híján öt évtized óta ott volt és ott van ma is azok között, akik formálták, jobbá alakítják e szá­zadot. Életének fonala időben és térben is hosszan szövődik bele az igazságos világért har­colók küzdelmeinek történeté­be. Micsoda mélyről sodródott ez az aranyfonál! Kétéves korá­ban hét testvérével együtt fél­árvaságra jut. Legidősebb test­vére tizenegy éves, az ő utána következő, a nyolcadik, alig­hogy megszületik, amikor a nincstelen kerekegyházi zsellér édesapát sírba viszi a betegsége. Robotoló anya, — nyolc éhes száj. Az erre való szüntelen em­lékezés, az, hogy ötéves korában az egyik nagygazdánál már li­bapásztor, majd kiskanász, gu­lyás, hogy a mások lábakap- cája, hogy neki szaladj van, ha eredjet mondanak, — mindez nagyobb iskola számára egy súlyos társadalmi igazságtalan­ság felismeréséhez, mint az ele­mi, amelynek a hat osztályában csak a téli hónapokban tanul­hatott. Amikor 1918-ban a falujá­ba híre érkezik az őszirózsás forradalomnak, már tudja, mi a teendője. Egyik barátjával felkeresi ő, a tizennyolcéves Bertusz Pál, a megszeppent zsandárokat, és fegyvert köve­tel. Kapnak: A barátja kardot! ő puskát. Nyomban ki is pró­bálja. A helyiségben ma is ott a nyoma, ahogy belelőtt a mennyezetbe. A bátorságát szá­mon tartják az idősebb forra­dalmárok, s amikor néhány hó­nap múlva Kecskeméten meg­alakul a kommunisták pártja, már felszólítják: Közöttünk a helyed. Nem habozik. Akkor sem, amikor a fiatal Tanács- köztársaság védelmére megszer­vezik a Vörös Hadsereget. Ki­képzése után fegyverrel a ke­zében ott áll a Tisza mentén, Csongrádnál, a román bojárok zsoldosaival szemben. — Aztán így sirattuk mi is az elbukott szabadságot — mondja, tekintetével megciró­gatva a rámában könnyező asz- szonyarcot. A Tanácsköztársaság leverése után tíz- és tízezrek sorsával azonos az övé. Hóna­pokig zaklatás, csendőrröhej, csendőrütleg. Talán csak azért nem több, mert annyira fiatal még. Gyerekes meggondolatlan­ságnak vélhették tettét a ha­talom bitorlói. Nem láttak a szívébe, ahol nem hunyt ki az igazságért, a szépért izzó pa­rázs. S e parázs előbb az em­bertelen sorsát enyhítő szere­lemre lobbant. Huszonkétéves korában megházasodott. Két év múlva azonban meghalt a fele­sége. Többé nem találta helyét a faluban. Felutazott a főváros­ba, az egyik gyárban alkalmaz­ták. S részt vállalt az illegális párt munkájából is. öntudatos munkások nevelték, tanították. Közben többször is az utcára került. Nyomorgott. S a kiút messzi még. Számára azonban kínálkozott egy közelebbi. A bátyja még 1924-ben kivándo­rolt Kanadába, szerencsét pró­bálni, s folyton sürgette leve­leiben: Kövesse. Négy év múlva — József Attila szavával élve — „kitántorgott” ő is. Kanada déli határán, Leth­bridge-ben, majd a Csendes­óceán öblének partján, Vancou- ver-berrélt. Farmereknél dolgo­zott mindenféle paraszti mun­kán. Magyar emigráns gyári munkáról nem is álmodhatott. A mezőgazdasági munka azonban csak tavasztól őszig tartott. Té­len felélte, amit addig keresett. A parázs azonban nem hunyt ki benne, s belépett az ottani kommunisták soraiba. Előbb a cári időkben emig­rált ukrán kommunisták szek­ciójában tevékenykedett, majd, miután a magyaroké is meg­alakult, abban. Tüntettek, röp- céduláztak, sztrájkokat szervez­tek, — s a munkásklubban ta­nultak. Neki telente naphosszat volt rá ideje. Angol nyelvtan- folyamra járt, marxista stúdiu­mokat végzett. A világot, a nagy nemzetközi összefüggése­ket már magas „kilátóról” fi­gyelte. S amikor a fasiszták 1936-ban megtámadták a fiatal Spanyol Köztársaságot, védel­mére az elsők között jelentke­zett.

Next

/
Thumbnails
Contents