Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-30 / 101. szám
V. oldal 1967. április 30, vasárnap Elemi erővel! Mind hevesebb tiltakozások A péntek reggeli döbbenetes hír után nem volt szerkesztőség Magyarországon, de az öt kontinensen sem, ahol a nap folyamán ne tették volna fel telefonon a kérdést az olvasók — rádióhallgatók, tv-nézők —: „Mi van Glezosszal? Csak nem merészelték a bitangok?...” Elhangzott a kérdés ezer, millió és százmillió szájból Santiagotól Vladivosztokig és ugyanennyi, éles aggodalommal, ugyanakkor elszánt éberséggel telített beszélgetés is megindult. S a tiltakozás elemi erejűvé nőtt. Egyetlen nap alatt „Megállj !”-t parancsoló karok erdeje nőtte körül a Földet... Azt követően is, hogy átmenetileg megkönnyebbült a világ, amikor a halálos ítéletről és kivégzésről szóló hírt a görög katonai kormány szóvivője megcáfolta. A népeknek már volt alkalmuk megismerni a fasizmus természetét. Tudják, — a cáfolat ellenére is halálos veszélyben vannak a bebörtönzött görög hazafiak, élükön Glezosz- szal, akinek neve a népek tudatában összeforrott a szabadsággal, hazafisággal, hősiességgel, az emberiség egyetemes jó ügyével. Azért fémjelzi éppen az ő neve a tiltakozások áradatát. Az ő halálos ítéletének híre az első, amely a görög katonai diktatúra terrorjában, a legfrissebb az amerikai imperializmus támogatta monarcho- tasizmus gátlástalanságáról, kíméletlen brutalitásáról adott egyértelmű bizonyítékot a népeknek. De túl kicsi már a földgolyó ahhoz, hogy az emberiség ne értesülne a legrövidebb időn belül az egyes népeket ért támadásban is az egész Föld létét veszélyeztető kilátásokról. Éberek, már az országok dolgozói, s tudják, hogy akármilyen kis nép szabadságának eltiprá- sával a világszabadság is veszélybe kerül. Ezért kelt egyetlen nap alatt talpra a mi népünk is, amely a családi körben kifejezett aggodalomtól és tiltakozástól kezdve a tüntető menetek, röpgyű- lések, tiltakozó táviratok ezreivel csatlakozott a világtüntetéshez. Ezt tették megyénk dolgozói is. Csupán Kecskeméten pénteken — egyetlen nap alatt — több mint hetven vállalat, üzem, intézmény, termelőszövetkezet dolgozói emelték fel rögtönzött gyűléseken szavukat a haladó emberiség nevében, s küldtek tiltakozó táviratot a görög követségnek: Szabadságot Manolisz Glezosznak és társainak! világszerte Péter János tájékoztatta a görög nagykövetet Nagy-Britannia elismerte a katonai juntát Patakosz, a görög katonai junta belügyminisztere pénteken este nyilatkozott a görögországi letartóztatásokról. Eszerint az április 21-i államcsíny óta 6509 személyt vettek őrizetbe. Közülük azonban 1328-at már szabadon engedtek — állította Pata- kosz. A továbbiakban közölte, hogy Jarosz-szigetén, amely börtönszigetként vált hírhedtté A görög ortodox húsvéti ünnepségek miatt a katonai kormány enyhített egyes korábbi korlátozó, intézkedéseket, hogy lehetővé tegye a lakosság részvételét a feltámadási körmenetben. Rusk amerikai külügyminiszter pénteken nyilatkozott a görög helyzettel kapcsolatban. A hét leg jelentősebb politikai eseménye a Karlovy Yary-i konferencia AZ EURÖPAI kommunista és munkáspártok legmagasabb szintű delegációinak részvételével lefolyt Karlovy Vary-i tanácskozás elsősorban Európa aktuális problémáival foglalkozott, s mindenekelőtt e kontinens testvérpártjainak szolidaritását fokozta, egységét — a cselekvés és a nézetek egységét — fejezte ki. Amint azonban a tanácskozásokon is hangsúlyozták, az európai biztonság kérdései elválaszthatatlanok a többi világproblémától, s hasonlóan: a mi kontinensünk kommunista pártjainak értekezlete nemzetközi munkásmozgalmi jelentőségét illetően is túlnőtt az adott földrajzi kereten. Kétségkívül fontos állomás egyben az egész nemzetközi kommunista mozgalom eszmecseréjéhez vezető úton, s példát mutat arra, hogyan hangolják össze tevékenységüket a mozgalom nemzeti osztagai, messzemenőén figyelembe véve konkrét helyzetüket. Óriási nemzetközi érdeklődés övezte ezt a konferenciát, amit a több száz újságíró jelenléte is bizonyít, különösen, hogy nyilvánosságra kerültek a delegációk vezetőinek beszédei, s természetesen az egyhangúlag elfogadott dokumentumok. A beszédek jól tükrözték az egyes pártok sajátos helyzetét, de egyben azt az igényt is, hogy a bonyolult európai kérdések közös elemzése útján a testvérpár- tok lényegbevágó egyetértésre jussanak. S amint az értekezlet végén kiadott, az európai béke és biztonság kérdéseit teljes mélységben és szélességében vizsgáló nyilatkozat tanúsítja: Karlovy Varyban a kontinens pártjainak akcióprogramja született meg, amely egyúttal s ez különösen nagy jelentőségű — társulni hívja földrészünk valamennyi békeszerető erejét az európai biztonságért vívott küzdelemre. A tanácskozás elemezte az európai biztonságot fenyegető veszélyeket, mindenekelőtt a nyugatnémet revan- sizmus problémáját, valamint azokat a hidegháború legrosz- szabb korszakára visszanyúló rendellenességeket, amelyek a földrészünkön kibontakozó együttműködés akadályai. A nyilatkozat és az elhangzott beszédek világosan meghatározták, hogy az európai biztonsághoz a jelenlegi status quo elismerésén át vezet az út, s a másik alapvető feltétel a kialakult két katonai tömb fokozatos felszámolása, párhuzamosan a hidegháború többi maradványával. A tanácskozás ismételten felhívott valamennyi európai állam értekezletének megrendezésére. KARLOVY VARYBAN valamennyi szónok hangsúlyozta, hogy Európa békéjét is beárnyékolja az egyre súlyosabb vietnami válság. A konferencia felhívást bocsátott ki a vietnami nép harcának támogatására. Az e heti vietnami események nagyon is igazolják a kommunista pártok újbóli komoly figyelmeztetésének szükségességét. Az amerikai kormányzat háborús eszkalátora, mozgólépcsője újabb fokokkal ment előre az elmúlt néhány napban. Magát az általános eszkalációs folyamatot is jól jellemzi az a mód, ahogyan a Johnson-kormány a háború új szakaszát megnyitotta: napról napra bővítette az észak-vietnami bombázások célpontjait. A világ azonban egyúttal a vietnami légvédelem erejének megnövekedését is tapasztalhatta, hiszen volt olyan nap, amikor már 15 támadó gép került az agresszorok veszteséglistájára. Heves tüntetéssel tiltakoztak a budapesti fiatalok a Görög Királyság nagykövetsége előtt a napokban hatalomra jutott katonai diktatúra terrorja ellen. már a régebbi időkben, 721 foglyot őriznek. Az AFP athéni értesülése szerint Jarosz-szige- tére további 1810 foglyot szállítanak és gyors ütemben folynak az átalakítási munkálatok a börtönben, hogy befogadóképességét növeljék. A belügyminiszter közölte, hogy Jarosz-szigetén orvosi szolgálatot is fel fognak állítani. Elrendelték Haiphong részleges kiürítését A haipongi hatóságok képviselői pénteken közölték a Csehszlovák Távirati Iroda tudósítójával: felhívták a lakosságot, hogy a bombázási veszélyre való tekintettel gyorsított ütemben hagyják el a várost. Haipong- ban csak azok a személyek maradhatnak, akik biztosítják a vállalatok zavartalan munkamenetét és védelmét. Néhány ipar- vállalatot is áttelepítenek. Holnap díszszemle a szovjet fővárosiján A jubileumi év első díszszemléjét, amelynek a Vörös téren hétfőn Moszkva sokezer külföldi vendége is szemtanúja lesz, nagy várakozás előzi meg. A felvonuló oszlopok parancsnokai között sok olyan katona lesz, aki fél évszázada hord egyenruhát, aki részt vett az októberi forradalomban, a polgár- háborúban. A hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődő díszszemlét Andrej Grecsko marsall, az új szovjet honvédelmi miniszter fogadja. Elutazott a belga külügyminiszter Pierre Harmel belga külügyminiszter feleségével és kíséretével szombaton délelőtt elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Péter János külügyminiszter, Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes és felesége, Házi Vencel nagykövet, a Külügyminisztérium főosztály- vezetője, Molnár László, a Magyar Népköztársaság brüsszeli nagykövete és a külügyminisztérium több vezető munkatársa búcsúztatta. Mint mondotta, az Egyesült Államok tudomására hozta az új görög kormánynak, hogy aggodalommal kíséri figyelemmel a politikai foglyok sorsát. Az amerikai külügyminiszter ezután megelégedését fejezte ki az új katonai kormány nyilatkozatával kapcsolatban, amely szerint továbbra is a NATO erős tagja marad Görögország. Péter János külügyminiszter szombaton magához kérette Constantin Himarios-t, a Görög Királyság magyarországi nagykövetét és tájékoztatta a Manolisz Glezosz életének veszélyeztetésével és általában a görögországi törvénytelen eljárásokkal kapcsolatban lezajlott magyarországi gyűlésekről, megmozdulásokról, illetve az ezekkel kapcsolatban a Magyar Nép- köztársaság kormányához tömegesen érkezett táviratokról. A külügyminiszter a Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar közvélemény nevében nyilvánított tiltakozása mellett nyomatékosan kérte, hogy a görög hatóságok tegyenek intézkedéseket Manolisz Glezosz és a többi ártatlanul bebörtönzött biztonsága érdekében. Skopjéban, a Macedón Köztársaság fővárosában nagyszabású tüntetés zajlott le. A tüntetés résztvevői — Skopje egyetemi hallgatói és dolgozói — a görög katonai diktatúra bevezetése miatt fejezték ki tiltakozásukat. A görög hatóságok megszakították Görögország és Jugoszlávia kishatárforgalmát. Angol sajtóforrások szerint a brit kormány pénteken utasította athéni nagykövetét, hogy vegye fel a „normális érintkezést” a katonai kormánnyal. A Guardian athéni tudósítója ezzel kapcsolatban megállapítja: .Szertefoszlott nagyon sók görögnek az a reménye, hogy Nagy-Britannia és Amerika‘nem lesz hajlandó a kapcsolatok felvételére az úi rezsimmel.” A munkáspárti Tribune egyébként rámutat, hogy a görög királyi udvar amerikai tanácsadói igen nagy szerepet játszottak a Papandreu-korcnány megdöntésére vezető politikai intrikákban. A Szovjetunió állandó ENSZ- képviselete pénteken megjelentette és eljuttatta az ENSZ-kül- döttségekbez a szovjet kormány nyilatkozatát, amelyben elítéli a görög nemzeti hőssel, Manolisz Glezosszal való leszámolás tervét. A Bukarestiben tanuló külföldi diákok sok száz román egyetemi hallgatóval együtt pénteken este nagygyűlésen tiltakoztak a görögországi terror ellen és követelték Manolisz Glezosz, valamint a sok ezer letartóztatott más görög hazafi szabadon bo- 1 csátását. A szovjet fővárosban tanuló görög diákok a moszkvai görög nagykövetség épülete előtt tiltakoztak, mert az athéni katonai kormányzat bíróság elé akarja állítani a görög nép hős fiát, Manolisz Glezoszt.
