Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-30 / 101. szám

A munka ünnepén MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA xxn. evf., lói. sz. Ára ltU fillér 1957. apb. 30, vasaknap Százötvenegy tanintézetben iskolatelevízió Uiabb tizenöt tanyai iskolát villamosítanak A mikor 1886. május 1-én Chicago rendőrfőnöke pa­rancsot adott a békésen felvo­nuló — nyolcórás munkaidőt követelő — tüntetők szétveré­sére, aligha sejtette, hogy ezzel olyan zsilipet nyit meg, amit többé elzárni már nem tud, s amelyen a nemzetközi munkás szolidaritás egyre áradó folyama ömlik majd át. Nem sejtették ezt a rendőrfőnök „gazdái”, a város tőkései sem. Néhány nap múlva, május 4-én a munkások tiltakozó gyűléssel válaszoltak a brutális akcióra, amelyet a Hay- market téren rendeztek. A dühtől tajtékzó gyárosok vérbe akarták fojtani ezt a meg­mozdulást is. ■ Provokátorokat küldtek a térre, akik bombát dobtak a tömeg közé, s több ha­lott maradt a helyszínen. A rendőrség mégis a munkások ve­zetőit tartóztatta le, négyet kö­zülük koholt vádak alapján ki is végeztek. Vl ilágszerte magasra csapott ~ a felháborodás az esemé­nyek hallatán. A II. Internacio- nálé 1889-es alakuló kongresszu­sa úgy határozott, hogy minden évben május 1-én emlékezzenek meg a haymarketi vérengzés mártírjairól. A chicagói utcákon menetelő néhány ezres munkás- csapat az elmúlt évtizedek alatt több százezres hadsereggé duz­zadt. Már a múlt század kilenc­venes éveiben — a II. Intema- cionálé opportunista vezetőinek mesterkedései ellenére — tö­meggyűléseken, felvonulásokon tettek hitet a dolgozók a nem­zetközi munkásszolidaritás esz­méje mellett. Hazánkban is mélyen gyöke­rező hagyományai vannak a má­jus elsejei munkás seregszem­léknek. Az első, valóban nagy­szabású ünnepi megmozdulások az országban — természetesen Kecskeméten és a megye más részein is — a Tanácsköztársa­ság idején zajlottak le. A mun­kásosztály legjobbjai azonban a Horthy-fasizmus éveiben is le­tették ezen a napon a szerszá­mot — s dacolva minden ve­széllyel — tartottak gyűléseket, összejöveteleket. Egy-egy — a munkásszervezetek által jól meg- zervezett — május elsején szin­te elnéptelenedtek a gyárak és megteltek a kirándulóhelyek munkásokkal, ahol a szónokok a munkásság problémáiról, a pártról, a szocializmusról be­széltek. Akkor azonban május elseje még nem gondtalan ün­nep, hanem a bátor kiállás, a tőkések elleni közös harc, az erők számbavételének napja volt. agyarországon és a szocia­lista tábor országaiban ma már a chicagói tüntetés év­fordulója az öröm, a vidámság, a munka ünnepe, amelyen a fel­szabadult nép megmutatja ere­jét, kinyilvánítja szolidaritását minden nemzet munkásosztályá­nak harca mellett. A munkát, á munkást, a dolgozó embert, a hétköznapok eredményeit ünne­peljük ezen a napon. A nyolcvanegy évvel ezelőtt megnyílt' zsilipet tehát már nem lehet elzárni. A büszkén lobogó májusi zászlók alatt menetelő emberfolyam — munkások, pa­rasztok, értelmiségiek — célja a szocializmus. E sorokban ott ha­ladnak megyénk dolgozói, s a mai felvonuláson is büszkén emelhetik fejük fölé a munka­sikereiket hirdető táblákat. A megye szocialista ipara — mint­egy 9 százalékkal — több mint 500 millió forint értékű áruval termelt többet tavaly, mint egy évvel korábban. A többletterme­lés 70 százaléka a termelékeny­ség emelkedéséből származott. Bács-Kiskun megye városaiban és községeiben a felvonulók kö­zött sok vállalat, gazdaság, szö­vetkezet dolgozói büszkén visel­hetik nagyszerű munkájuk jutal­maként kitüntetéseiket Az MSZMP IX. kongresszu­sának tiszteletére kibon­takozott versenyben elért ered­ményeiért a Központi Bizottság Kongresszusi Zászlaját nyerte el a mélykúti Üj Élet Tsz. A Mi­nisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajával tüntették ki a Kiskőrösi Gépjavító Állomást, a Baromfiipari Országos Vállala­tot. Ennek folytán az utóbbinak kecskeméti és kiskunhalasi gyá­ra, valamint kiskunfélegyházi toliüzeme Élüzemi címet kapott. A Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ Vörös Vándor­zászlajával tüntették ki a Ruhá­zati Kiskereskedelmi Vállalatot, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium és az ÉDOSZ Vándorzászlaját nyerte el a Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vál­lalat. Ezenkívül tíz „Élüzem” és öt „Kiváló Üzem” kitüntetés ke­rült a megyébe. A vállalatokat jelző táblák mögött ott menetel majd több mint 18 ezer „Kiváló Dolgozó” jelvénnyel és oklevéllel kitünte­tett munkás, közel nyolcszáz szo­cialista címet nyert brigád. Ott lesz a sorban a Kecskeméti Kon­zervgyár Haladás brigádja is, amely — a megyében elsőként — most nyerte el nyolcadszor a szocialista címet, ezzel az arany jelvényt. IÁI a sem csupán gondtalan, vidám ünnep számunkra május elseje. A felvonuláson menetelő dolgozók, akik sikere­sen teljesítették termelési tervü­ket a IX. pártkongresszus tiszte­letére kibontakozott munkaver- ©nyben, másnap ismét kezükbe veszik a szerszámot és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára készülve, az idei célkitűzések megvalósításáért in­dulnak harcba. Ez a legméltóbb a munka ünnepéhez, a haymar­keti mártírok emlékéhez és a leghatásosabb munkásszolidari­tás a vietnami nép, valamint a még imperialista elnyomás alatt élő népek harca mellett. Az iskolatelevízió megyénk iskoláira gyakorolt hatásáról elég pontos tapasztalataink van­nak, bár bevezetése egy-egy is­kola tanmenetébe csak aján­lott, de nem kötelező. Az igaz- ;ató belátásától függ — ha vil­lany és- tv-készülék van —. hogy rendszeresíti-e a televí­ziót, vagy sem. Ellenkezéssel még sehol sem találkoztunk, el­lenben annál több sikerrel és jó példával. Megyénkben, amint az a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tályának nyilvántartásából meg­állapítható. 151 iskolában veszik igény­be rendszeresen az iskola­televízió adásait, mégpedig 131 általános és 20 középiskolában. Ezek az isko­lák a tv-készülékek nagyobb ré­szét megyei beruházásból kap­ták. de nem kevés azoknak a készülékeknek a száma, ame­lyeket vállalatok, termelőszö­vetkezetek ajándékoztak, vagy a szülői munkaközösségek ad­ták össze az árát. Több iskola — pl. a keceli — versenyen nyert készüléket, a soltvadker- tieknek pedig a szerencsesors­jegy árusításában elért kima­gasló teljesítményükért jutott tv-készülék. Az iskolatelevízió didaktikai hatása közismert, az előadott tantárgyak szemléltető oktatása mély nyomot hagy a gyerme­kekben. Környezetismeret órán olyan helyekre, olyan üzemek­be mehetnek el. amelyeket egyébként talán sohasem lát­nának. A tanév hátralevő részé­ben például látogatást tesznek egv kerékoárgvárban. megisme­rik a szén bányászatát és fel- használását. a kőolajtermelést a műtrágya- és üveggyártást, megismerkednek a csillagvizs­gálókkal, a hajógyártással és mezőgazdasági filmeken keresz­tül a korszerű agrotechnikával, állattartással. És még _ sokféle más nagyon hasznos témával. Sajnos. iskoláink jelenlegi felszereltsége mellett még nem tartunk ott hogy a televízióké­szülékkel rendelkező iskolák valamennyi osztálya megnézhes­se az adásokat. A rendelkezésre álló készü­lékek száma és az igénybe­vehető osztálytermek befo­gadóképessége erősen kor­látozzák a nézők számát. Persze, némi ügyeskedéssel és szervezéssel lehet valamit ezen a helyzeten javítani. A kiskőrösi gimnáziumban például a fizikai előadóteremben helyezték el a tv-t. a Kecskeméti Zrínyi Ilo­na Általános Iskolában — és sok más iskolában is — osz­tályvándoroltatással oldiák meg a rendszeres tv-nézést. A kis- kunmajsai általános iskolában a napközi ebédlőiében nézheti egyik osztály az adást, a másik pedig a művelődési ház klub­szobájában. Sokat segítene, ha a művelődési otthonokban min­denütt lehetővé tennék a rend­szeres iskolai tv-nézést. Megyénk különleges helyzeté­ből adódik, hogy éppen ott, ahol arra leginkább szükség volna, a tanyai iskolákban üt­közik nehézségekbe a televíziós oktatás. Még sok iskolánk nél­külözi a villanyt. Ezeknek a megyei tanács két irányban igyekszik segítséget adni. Egy­részről a III. ötéves terv folya­mán újabb 15 iskolába vezetik be a villanyt, másrészről tár­gyalásokat folytatnak olyan cáromfejlesztő gépek beszerzésé­re amelyekről a televízióké­szüléket is működtetni lehet. Amennyiben a tárgyalások eredménnyel végződnek — és remény van erre —. akkor a legtöbb tanyai iskolát el lehet maid látni televízió- készülékkel. Az iskolatelevízió műsorával pedagógusaink elégedettek, ki­fogásolják azonban, hogy a fü­zetes műsoranyagot a megye mindössze két példányban kap­ja meg, így a nevelők felké­szülése az órára lehetetlen. Az volna a célszerű, ha minden te­levízióval rendelkező iskola megkapná a teljes füzetes mű­soranyagot. mert a műsoré1 akát egymagában nem elegendő a felkészüléshez. B. J. Államvizsga előtt (3. oldal) Ünnepi riport (5. oldali Látóhatár <í oldal) Szabadság és szerelem fái (6. oldal) Majd adok én neked (7. oldal) A mi otthonunk (8. oldal) Újdonságok • \ (8. oldal) I

Next

/
Thumbnails
Contents