Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-29 / 100. szám
1961. április 29, szombat 3. oldal Szolgává szelídítik a „nagy urat A magyar és jugoszláv vízügyi szervek együttműködése • • • — A víz nagy úr, éltető elem. Nem ismer országhatárokat, és nemcsak szétválaszt, de össze is köt népeket. Richter József főmérnök, a Baján székelő Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság folyamszabályozási csoportjának a vezetője teszi e megállapítást. Hozzáfűzi azt is, hogy a több országon átfolyó vizek hasznos „funkciójának” az akadályoztatása milyen súlyos konfliktusokat idézhet elő. Példának a Jordán-folyó vizének a visszatartása körüli bonyodalmakat említi Közel-Keleten, s azt is, hogy az Etiópiában levő Tana- tó Nílust tápláló vizét ha egy bizonyos mértékig is visszatartanák, ezt mennyire megsínyle- né Szudán és Egyiptom népe, gazdasági élete. A közmondás tehát módosításra szorul. Nemcsak a tűzzel, — a vízzel sem szabad játszani. Fontos egyezmény E rövid eszmefuttatásra a megyénket különösképpen érintő kérdésünk kapcsán került sor: milyen az együttműködés a magyar és a jugoszláv vízügyi szervek között? A válasz örvendetes: a lehető legjobb. Nem szünetelt a személyi kultusz idején, az ötvenes évek elején sem, bár nem volt ilyen teljes, mint tizenkét év óta. Akkor is gyakran érdeklődtek telefonon a jugoszláv vízügyi szakemberek annak oka felől, ha netán kevés, vagy túl sok víz folyt át hozzájuk a csatornákban. Főként a Ferenc- csatorna vízhozama érdekelte őket. E csatorna vízszintjének a szabályozását egyébként a trianoni, majd a párizsi béke- szerződés előírta a magyar szervek számára. Az utóbbiak a felszabadulás óta mindig készséggel választ adtak, s ugyanúgy kaptak is az őket érdeklő kérdésekre. Kormányunk végül, a korábbi politikai hibák megszüntetésének egyik eredményeként, 1955-ben vízügyi egyezményt kötött a jugoszláv kormánnyal. Ebben meghatározták azokat a területeket, amelyeken a bajai és közvetlenül az országhatáron túl működő jugoszláv vízügyi szervnek az árvízvédelemmel, a folyamszabályozással, valamint a belvizek mozgásával kapcsolatos feladatokat együttesen kell megoldaniok. IVem egyoldalú szemlélettel Az árvízvédelmet illető közös érdekű szakasz a Duna mentén a magyar vízügyi igazgatóság részéről Bajától az országhatárig, a jugoszlávok részéről pedig a határtól Bez- dánig terjed, a két fél szakemberei együttesen szokták megtekinteni a töltésmunkákat mind a két szakaszon. Nem a bizalom hiánya, hanem az egyoldalú szemlélet kiküszöbölése vezérli őket, amikor egymás munkáját ellenőrzik, illetve abban segítséget nyújtanak egymásnak. Az összefogás közismertebb és legszembetűnőbb példáját legutóbb, a két évvel ezelőtti nagy dunai árvíz megfékezésének sikeres erőfeszítései szolgáltatták, melynek a tv, a rádió, az újságok és filmhíradók révén a nagyközönség is tanúja lehetett. A magyar árvédelmi osztag a szomszédos jugoszláv vízügyi szerv szakaszának a határán túl is, egészen Újvidékig dolgozott. Eközben a bajai központ és az osztag, illetve a jugoszláv vízügyiek között, a határőrség segítségével közvetlen telefonösszeköttetést létesítettek. Dunaföldvártól V ukovtírig A második nagy és állandó „érintkezési felület”, a folyamszabályozás közös érdekű szakasza nagyobb az előbbinél. A két szélső határvonal hazánkban Dunaföldvár és az országhatár, illetve az utóbbi és Vua napokban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet (a VITUKI) egyik munkatársa Jugoszláviában, onnan viszont két szakember a megyénkben tanulmányozza a Kígyós-ér és a Ferenc-csatorna, valamint az ezekbe vezető csatornák vízelvezető „képességét”. Érdemes megjegyezni azt is, hogy Baján a vízügyi igazgatóság — a rádió tájékoztatása alapján — mindennap kimutatást készít a Duna, Tisza, Dráva és a Száva vízállásáról. A három utóbbi folyó vízbősége ugyanis befolyásolja a folyamét. Figyelik a meteorológiai jelentéseket is, hogy a várható csapadékhullásból következtethessenek a vízállás emelkedésére. Kedden reggel például — ott-tartózkodásunk idején — az osztrák meteorológia esőt jelzett; egyébként a Dráva, Száva és a Tisza magas vízállása miatt Baján a Duna medrében „a 7-es víz tartotta magát”. (Ez a nem szakemberek nyelvén annyit jelent, hogy a meder telítettségének foka a korábbi napokhoz hasonlóan 70 százalék volt. Ami viszont magas vízállásnak felel meg.) Minderről, ha a jugoszláv kollégák érdeklődnek, pontos tájékoztatást kapnak, — és viszont. Ismételt példájául annak a baráti együttműködésnek, kővár. Ez 127 és pontosan 1001 amely a két nép szolgájává A választók érdekében NAGYSZERŰ érzés a szocialista fejlődés útján jelentősen előrehaladt, közel 600 éves megyeszékhely szolgálatában állni! A gondolatok sokasága váltakozott bennünk a díszes terem történelmi időket megért falai között. S ahogyan egymást követték az alakuló tanácsülés eseményei, úgy növekedett az érdeklődésünk, mivel a tartalom a külsőséget is felülmúlta. Mintegy negyvenen, akik először kerültünk a népképviseletet és a helyi államhatalmat megtestesítő tanácsba, bizony, nem kevés izgalommal vettük kezünkbe a választókerület megbízását rögzítő dokumentumokat. Okunk is van erre, mert élni kell a bizalommal, s teljesíteni a követelmények sokakilométeres Duna-szakaszt jelent. A folyamszabályozás speciális/ része a telente általában két hónapig tartó jégtörés. Az ösz- szesen 227 kilométeres szakaszon az elmúlt télen a bajai vízügyi igazgatóság négy jégtörő hajója Jugoszláviában is „folyosót” nyitott a vizet borító jégpáncélban. A költségeket — kormányközi • megállapodásnak megfelelően — fele-fele arányban viseltük a jugoszlávokkal, hiszen nekünk is érdekünk volt, hogy náluk ne keletkezzék jégdugó. A jégtörők egyébként URH-rádióval állandó ösz- szeköttetésben álltak a bajai igazgatóság ügyeletes vezetőivel. A VITVKl — a határon túl Ami a belvizek az országhatáron átvezető kisebb csatornákban, árkokban történő lefolyásának közös szabályozását illeti, ez a munka jóval kisebb arányú, mint az előbbiek. Nem hanyagolják el azonban ezt a feladatot sem, s éppen ezekben szelídíti a nagy urat, — a vizet. Tarján István Á mezőgazdaság kiváló tanulói Notheisz Marikát a Komlói Kertészeti Vállalat, Kruchio Gábort pedig a Gyulai Kertészeti Vállalat küldte a Kecskeméti Kisfái Mezőgazdasági Szakmunkástanuló Iskolába. Mindketten dísznövénytermesztést tanulnak és harmadévesek. Nem is akármilyen tanulók: Marika a Szakma Kiváló Tanulója arany fokozatát, Gábor pedig a Szakma Kiváló Tanulója ezüst fokozatát nyerte el. Ha az országos döntőben is sikerük lesz, fél évvel hamarabb kapják meg szakmunkásbizonyítványukat. Tükrözik a népgazdaság igényeit Elkészültek a termelőszövetkezetek tervei A termeiőszövetkezetek elkészítették 1967. évi terveiket. A második alkalom ez a közös gazdaságok életében, amikor megkötöttség nélkül az önállóság jegyében rögzíthették elgondolásaikat. Csak a kenyérgabona vetéstervére vonatkozóan van kötelező előírás. A megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya összesítette a termelőszövetkezeti terveket és megállapította, hogy azok találkoznak a népgazdasági igényekkel. A különböző vállalatokkal kötött termelési szerződések azt tükrözik, hogy nincs különösebb változás a növénytermelési vetésszerkezetben. A gazdaságok azokat a növényféleségeket, amelyek termelése nem gazdaságos, már tavaly kiiktatták terveikből. Az előirányzatok azt is tükrözik, hogy fejlesztik a takarmánytermesztést és ezzel összefüggésben az állat- tenyésztést. Az Önállóbb gazdálkodás megvalósítását az is elősegíti, hogy az idén esedékes rövidlejáratú hiteleket a szövetkezet teherbíróképességétől függően 2—8 éves lejáratra hosszabbították meg. Ez az intézkedés még nem jelentkezik a termelőszövetkezeti gazdák személyes jövedelmében. Ugyanis a befizetési kötelezettség növekszik az amortizációnál. A következő években azonban olyan pénzeszközök halmozódnak fel a szövetkezeteknél, amelyek fel- használásával minden külső beavatkozás nélkül fejleszthetik termelésüket és ennek következtében növelhető lesz a tagok személyes jövedelme is. Az idén mintegy 430 millió forint beruházási keretet használhatnak fel a közös gazdaságok termelésük bővítésére. Megkezdődik 125 ezer 200 hektoliter bor tárolására alkalmas pincetér építése öt termelőszövetkezetben. ötszáz vagonnal bővül a magtártér. Létesül 4100 szarvasmarha és 6300 sertés férőhely, fiaztató és hizlaló. Az üzemi úthálózat több mint 15 kilométerrel növekszik. Hozzá kell ehhez azonban tenni, hogy az 'útépítési előirányzat ezzel csak kis részben valósul meg. Talajjavításra és belvízvédelemre 34 millió forint állami támogatást és hitelt vehetnek igénybe az érintett termelőszövetkezetek. A szállítási gondok enyhítésére központi keretből 30 tehergépkocsit és 17 személygépkocsit kapnak. Elkészültek a közös gazdaságokban a távlati tervek is 1970-ig. Ezekből kitűnik, hogy a megye termelési körzeteinek megfelelően további szakosítást valósítanak meg. Igyekeznek élni a lehetőségekkel, kihasználni adottságaikat és növelni az árutermelést. Ez utóbbi szempontjából a megyei tanács vb felvásárlási osztálya is tanulmányozta az összesített terveket. Megállapítást nyert, hogy a termelőszövetkezetek általában növelik árualapjaikat, emelkedik a népgazdaság számára tervezett árumennyiség. Ezt a vállalatokkal kötött áru- termelési szerződések bizonyítják. A kiemelt nyolc cikkből például az idén 700 millió forint értéket meghaladó meny- nyiséget terveztek az idén. A szarvasmarhatenyésztésben nagyobb fejlődés várható. Az idei 61 ezerrel szemben 1970-re 78 ezret terveztek. Ezen belül a tehénállomány növekedése mintegy 8000 darabbal szerepel. A kocaállomány viszont az 1965 decemberi állapottal szemben alig mutat fejlődést a távlati tervezés szerint. Ez veszélyezteti a sertéshúsellátást. Érdemes lenne megvizsgálni az illetékeseknek egyrészt a hizlalás gazdaságosságát, másrészt a kialakult felvásárlási árakat. A tervek elemzése még folyik és a távlati elképzeléseket bizonyára jelentősen befolyásolják a termelőszövetkezeti kongresszuson elfogadott határozatok. K, S. ságát. Ehhez viszont számtalan új ismeret megszerzésére van szükség, hiszen a közélet választott emberétől sokan kérnek véleményt, jó tanácsot. Erre fel kell készülni. AKIK az egész város képviseletében helyet foglalnak a tanácsban, tudják, hogy felelősségteljes munkájukhoz kipróbált, igazságos politika biztosítja a nélkülözhetetlen feltételeket. A tanács társadalmi összetétele éppúgy, mint az előttünk álló feladatok, együttesen tükrözik a proletárdiktatúra helyi államhatalmát. A régi és új tanácstagok között városunk munkásai, szövetkezeti parasztjai, értelmisége, az alkalmazottak és egyéb foglalkozásúak kaptak helyet. Ez is biztosítéka, s egyben feltétele is a városszeretet egészséges továbbfejlődésének. Bár a választókerületi ""szemlélet, az ott élőktől kapott megbízatások: víz, villany, járda, stb. ..kiharcolása” érdekek ütközésének is alapját képezheti. TÜRELEM, szélesebb ISESK kör, a többség akaratának érvényesülése is szükséglete lesz a testületi munkának. Volt ugyanis jelölőgyűlés, amely a követelmények akkora sorozatát állította, hogy az egész évi városfejlesztési alap milliói sem futnák a teljesítésre. Napjaink valóságához tartozik ez is, hiszen a szocializmus magasba ívelő létesítményei mellett roskadozó. földszintes házaival jelen van még az évszázados múlt is. Ez és számtalan más új probléma vitáink központi kérdéseivé vált. A megoldásért, az előbbre- haladásért dolgozunk. Ez a munka azonban csak akkor lehet igazán sikeres, ha minden ember olyan egységbe tömörül, mint a választás napján. S ennek egyetlen feltétele: olyan szinten tartani a választóinkkal való kapcsolatainkat, mint amilyenről a bizalmukat adták. Ehhez viszont a hétköznapi tettek sokaságára van szükség, amelyeket — a választók és választottak — együtt végzünk. SOK LEMONDASSÁL, áldozattal jár a tanács tagjának lenni. Mert szolgálni a választókerületet és az egész város szocialista fejlődését, napi munkánk mellett, szabad időnkben lehet. Ehhez kell az emberség, megértés, odaadás a közösség iránt. S mindezek szerénységet, közéleti tisztaságot, becsületességet igényelnek városunk államigazgatási szervének minden egyes tagjától. Feladataink, a kitűzött célok elérése mindenképpen igénylik a tanács és az apparátus még felelősségteljesebb munkáját. Ezen a téren ugyanis tapasztalhatók még egészségtelen jelenségek, aktatologatás, „papírgyártás”. Olykor tapasztalható hogy egyes felelősök eléggé „sportszerűtlenül” írják papírra döntéseiket és — mintha ezzel minden rendben lenne — nem kísérik figyelemmel a probléma megoldását. Bizony, a következetességet is mindannyiunkban fejleszteni kell, mert az őszinte szándékkal és becsületes megoldással hozott határozataink megvalósításához csak így kapcsolódnak hatékony eredmények. A SZÁNDÉK az alakuló ülésünkön teljesen egységes volt, s jó határozatokat hoztunk. Ezt kell tennünk a jövőben is. Döntsön a testület minden jelentős kérdésben, és követelje is meg a határozatok hiánytalan teljesítését. Szükséges ehhez is a testületben folytatott sokoldalú vita, de a végrehajtásban az egységes cselekvés. Az új tanács tagjai számítanak a lakosságra, a párt- és népfrontszervek segítségére, hogy a megbízatásnak közmegelégedésre eleget tudjunk tenni. Horváth Ignác
