Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-29 / 100. szám

I: oldal 1967. április 29. szombat A lakásépítés össztársadalmi ügy Több támogatást a magánlakás-építőknek Nagy szerepe van a helyi kezdeményezéseknek VIRÁGOS KÖZSÉGÉRT Géderlak község lakói az el­múlt években sokat tettek köz­ségük szépítéséért. A művelődési otthon elé félezer rózsát ültet­tek, az utcákon minden kis mű­velésre alkalmas területet par­kosítottak. Kora tavasztól késő őszig versenyben állnak az ut­cák lakói egymással, hogy me­lyik utca a szebb. Ebbe a hasz­nos versengésbe az idén is vala­mennyi tanácsi körzet bekap­csolódott. Eddig a legtöbbet a 18. ta­nácstagi körzet tett a parkok kialakításáért. Tóth József ta­nácstag eredményes munkáját bizonyítja, hogy a Rákóczi utca kertjeiben kinyílt virágok pom­páznak, amiért dicséret illeti az utca lakóit. Molnár János vb-elnök * TAVASZI FÁSÍTÁS Vasárnap délelőttönként faültetőle csoportjaitól hangos a bátyai Piros Paprika Tsz határa. A dűlőutak mellett ásóval felszerelt fiatalok szorgoskodnak társadalmi munká­ban a facsemeték kiültetésén. A községi KISZ-szervezet tagjai Ha­szán János tsz-elnök vezetésével a tervezett 5700 facsemete helyett ed­dig 27 ezer darabot ültettek ki és napokon belül helyére teszik a 40 ezrediket. Ezzel a nagyarányú mun­kával helytállásukról tettek tanúbi­zonyságot a bátyai KISZ-fiatalok. Marokity Péter * MEZŐGAZDASÁGI SZA KMü NK ÁSKÉPZÉS DAVÖDÖN Tizenöt év óta rendszeresen folyik a dávodi általános isko­lában a felnőttoktatás, amely ez évben új formát öltött. Az álta­lános iskola nyolc osztályát már sokan elvégezték, és az igények különösen a szakmai ismeretek iránt nőttek. A helyi termelő- szövetkezetekben történt szer­vező munka eredményeként 33 hallgatóval, főleg asszonyok részvételével, a múlt év novem­berében kezdődött meg az álta­lános iskolában — Dávodon el­sőízben — a kertész-szakmun­kásképzés. Az oktatói feladatokat a tsz- eink fiatal agrármérnökei vál­lalták. A hivatalos kiküldöttek jelenlétében a hallgatók ered­ményesen vizsgáztak az első év anyagából és a gyakorlati téte­lek elsajátításával bebizonyítot­ták, hogy képesek lesznek a ta­nultakat termelőszövetkezetük kertészetében hasznosítani. A sikeres vizsga jutalmául a vizsgázók szegedi tsz-ek mun­káját tekintik meg tanulmányi kirándulás keretében. Gazdag János Tegnap az SZMT Elnöksége ülést tartott, amelyen először az 1967. második félévére szó­ló kedvezményes felnőtt és gyermek SZOT üdülő beutalók felosztásáról döntöttek, össze­sen 3790 beutalót osztottak szét a különböző szakmák kö­zött. Az elnökség nagy gondot fordított arra, hogy a lehető­ségekhez mérten az előzetes igénylések figyelembe vételével igazságosan legyenek a gyógy- és házaspáros üdülő beutalók kiadva az egyes alapszerveze­tek részére. A második napirendi pont keretében a társadalombiztosí­tási szervek gazdálkodásának elmúlt évi tapasztalatairól tár­gyaltak. A jelentés szerint 1966-ban többek között táp­pénzre 68 millió, gyógyszerre 71 millió, családi pótlékra 83 millió, terhességi és_ anyasági segélyekre lö millió forintot A Hazafias Népfront, vala­mint az Építőipari Tudományos Egyesülés rendezésében, e hó­nap elején nagyszabású orszá­gos magánlakás-építési ankétot rendeztek Budapesten, a Tech­nika Házában. Annak a fő gon­dolatnak a jegyében, hogy a lakáskérdés megoldása nálunk a társadalom egyik legfonto­sabb politikai, gazdasági és jó­léti feladata. Ennek kommentá­lásához aligha van szükség több általános szövegre. Hogy a lakásépítés nagy or­szágos — és természetesen me­gyei — programjában milyen súlyt képvisel a magánlakás­építés, a számok is bizonyítják. Hazánkban a harmadik ötéves tervben előirányzott háromszáz- ezer új lakásból kétszázezer magánlakás-építés keretében valósul meg. Megyénkben — 1966—70-ben — 13 590 állami és magánlakást tervezünk, melyből mintegy 10 és fél ezer a társas- és családi­ház. (Mindjárt leszögezzük, hogy ezek a számok semmikép­pen sem tekinthetők merev, statikus adatoknak. Mozgásuk­kal, változásukkal számolnunk kell, tehát ilyen értelemben gondolkodjunk a továbbiakban közölt számokról.) Ahogyan az országos 200 ezer magánerős lakás több mint háromnegyed részét egyedi csa­ládi házban kívánja a terv megvalósítani — a többit a társasház-építés különböző for­máiban, úgy a megyében — ke­rek számokban — 7320, illetve 3140 a családi és többszintes társasházak számaránya. Rend­kívül indokolt volt tehát, hogy országos ankéton kapjanak fó­rumot mindazok a jó elképze­lések, javaslatok, melyek elő­segítik a sajátház-építés meg­gyorsítását. Annál is inkább, mert mint dr. Perényi Imre miniszterhelyettes is hangsú­lyozta, a magánlakás-építés ed­dig eléggé mostohán kezelt té­ma volt nálunk. A tudvalévőén összetett, sok­rétű problémakör vázlatos át­tekintése sem lehetséges egy cikk keretein belül. Ezért csu­pán néhány gondolat felvetésé­re szorítkozunk. Erre is csak úgy van mód, hogy érintsük, s egyben jelezzük a problémák bonyolultságát, egy-egy kérdés nyitott, illetve még nem meg­nyugtatóan tisztázott voltát. Építési kölcsön Itt vannak a magánlakás­építés hitelkonstrukciói. A már ban nem fedezték a kiadáso­kat, ezért az állam — szemben az 1965 évi 74,5 millióval — 1966-ban 111,5 millió forinttal egészítette ki a társadalombiz­tosító ezervek bevételét. Végül a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulójának megünneplésével kapcsolatos szakszervezeti fel­adatokat beszélték meg. Az el­nökség felhívta a szakszerve­zeti alapszervezeteket, tovább­ra is segítsék a dolgozók jubi­leumi munkaversenyének ki­bontakozását, s gondoskodja­nak annak nyilvánosságáról. Támogassák a forradalmi év­fordulóval kapcsolatos kultu­rális megmozdulások, kiállítá­sok megrendezését, valamint az IBUSŐ Szovjetunióba indu­ló társasutazásainak szervezé­sét. említett 200 ezer magánlakás­nak mintegy háromnegyed ré­sze épül fel hiteltámogatással. Erre 10 milliárd forintot irá­nyoztak elő. Helyes az a hitel- politikai szempont, hogy a kölcsöntámogatás mértékében differenciálnak. Arra töreked­ve, hogy az építkezések minél inkább a lakásszegény városok­ban és fontosabb ipartelepülé­seken valósuljanak meg. Ért­hetően magasabb kölcsönt ad­nak ezekre a helyekre, hiszen itt a családi házak rendszerint korszerűbbek, jobban felszerel­tek, mint a falusiak. A társasház-építkezések sű­rűbb beépítést, gazdaságosabb területfelhasználást tesznek le­hetővé. Érthető a magasabb kölcsöntámogatással való befo­lyásolás, ösztönzés, hogy a la­kosság e fejlettebb építési for­mát válassza, — a családi házak helyett. Most azonban előjön az első „de”. A miniszterhelyettes is rámu­tatott: bár a társasház-építés sokkal gazdaságosabb, korsze­rűbb, a családi ház még sokáig fő forma marad. Erdei Ferenc, a HN Országos Tanácsának fő­titkára a vidéki lakásépítésről szólva emelte ki, hogy például a tanyák megszüntetése sem oldható meg máról holnapra, mint ahogy azt régebben gon­dolták. A népgazdaság, a tár­sadalom sokáig nem lehet meg a tanyák háztáji termelése nél­kül. Aki felszámolja tanyai lak­helyét, a városba, községbe hú­zódva is inkább a nagyobb por­tás, vagy ilyen kialakítására lehetőséget adó peremrészeken építkezik. A kerti művelés, ál­lattartás továbbra is igénye marád. Ez nem csupán az egyé­ni jövedelem gyarapítása, de közellátás szempontjából sem mellőzhető szempont. Nem érdektelen tehát úgy felvetni a kérdést, hogy a hi­telpolitikai szempontok között szükséges volna további fino­mítás a területi differenciált­ságnál. Nem vagyunk illetéke­sek a hitelarányok megállapí­tására, de éppen a vidéki vá­rosok párt- és tanácsvezetőinek véleményére is építve kérdez­zük meg: nem lehetne-e javí­tani a családiház-építés köl- csönellátásának mértékén mondjuk ilyen lakásszegény megyében, mint Bács — és vá­rosban, mint Kecskemét vagy Kiskunhalas? Egy tényre uta­lunk csak: óriási külső telepü­lések, tanyavilág. A megye lakásállománya rendkívül elavult, lakóépületei­nek 47 százaléka alapozás nél­küli, 90 százaléka vályog- és sárfalazatú. A megye 156119 lakóépületéből 51038 — 70— 100 éves. Egyes városokban és községekben nem ritka a 150— 200 éves ház sem. Nem csoda és véletlen tehát, hogy a 7780 jogos lakásigénylő közül 835 család életveszélyes lakásban lakik, s mintegy 2000 az egész­ségtelen, illetve lakás céljára alkalmatlan lakóhelyiségek szá­ma. Telekigények Természetesen, telekellátás kérdése is a magánlakás-építés. Röviden kifejezhetjük: a váro­sokban sem társas-, sem csalá- diház-építéshez nem áll rendel­kezésre az igények kielégítésé­re szükséges telek. Az előbbi építkezéshez Baján, Kalocsán és Kiskunhalason, az utóbbihoz Kecskeméten és Kiskunhalason leggyengébb az ellátottság. A telkek előkészítése részben fo­lyik. Ez az előkészítés Kecske­méten biztosítja a tervidőszak családiház-építéséhez szükséges telkeket. A munkát azonban általában gyorsítani kell. Sok panasz, észrevétel hangzik el a telekkialakítás rendkívül nagy Idő- és munkaigénye miatt. Ezért — miht a megyei tanács vb építési, közlekedési és víz­ügyi osztályának beszámolója hangoztatja —, szükséges a Ta­nácsi Tervező Iroda geodéziai kapacitásának további bővítése. Ugyanitt hívják fel a figyelmet, hogy az OTP a telekkialakítás­hoz szükséges hitelt korlátlanul tudja a tanácsok részére bizto­sítani. Ezzel párhuzamosan köz- művesítési hitelt is kaphatnak a tanácsok, kamatmentesen, 10 évi lejárattal. Bátorítják a helyi tanácsokat arra is, hogy biztosítsanak to­vábbi KÖFA-alapot közműve­sítésre. Az országos ankéton is úgy vetődött fel ez a probléma, hogy egyes tanácsok húzódoz­nak a KÖFA-alapok erőtelje­sebb felhasználásától a magán­lakások építési területének elő­készítésére. Hálásabb feladat­nak látják, ha a KÖFA-t járda­vagy törpevízmű-építésre for­dítják, mert az a község egész lakosságának közvetlen érde­keit szolgálja, nem pedig egye­sekét. Nem helyes a lakás- építési gondok „egyéni ügy”- ként kezelése, azt össztársadal­mi ügyként kell felfogni, mert közvetlenül és közvetve min­denkit érint. A cikkek, az országos tanács­kozás vitái egyéb telekbiztosí­tási módozatokkal is foglalkoz­tak. Nagy számban találhatók még üresen olyan juttatott tel­kek, melyekre az annak idején megadott záros határidőn belül nem építettek a tulajdonosok. Ha ismételt felszólítás után sem építik be, a tanácsok visz- zsavehetik ezeket a telkeket. Megvan a kisajátítások, telek­cserék lehetősége. Segítsenek az üzemek is A magánlakás-építésre nyújt­ható hitelek mértékét megha­tározza sok egyéb körülményen kívül a rendelkezésre álló épí­tési anyag és kivitelezési kapa­citás. Az anyagfedezet elsősor­ban a TÜZÉP-en keresztül biz­tosítható. Minden rendelkezés­re álló erővel fokoznunk kell azonban a helyi anyagok ter­melését és felhasználását. A KISZÖV által tervezett 2200 lakás építése nagy felada­tot ró a ktsz-ekre. Ezért is fon­tos, hogy a gépesítés fokozásá­ban ez eddiginél jobban vegyék igénybe az ÉM támogatását. Nagyobb részarányt kell vállal- niok magánlakás-építésből a vegyesipari vállalatoknak, per­sze, megfelelő anyagellátás mel­lett. Továbbra is lehetővé kell tenni, hogy a magánépíttetők saját kivitelezésben, illetve vál­lalati és egyéb besegítéssel vé­gezzenek lakásépítést. Az or­szágos ankéton is téma volt, hogy a jövőben mind több vál­lalat lesz képes saját anyagi eszközeiből segíteni dolgozói­nak lakásépítését. Csehszlovák példa nyomán, néhány fővárosi üzem saját dolgozói számára — azok megtakarításainak, ese­tenként saját munkájának be­vonásával — épít' lakásokat. Ez a mód nemcsak korszerű épí­tési módok alkalmazását segíti elő, hanem megkönnyíti az üzemek munkaerőellátási gond­jainak, törzsgárda kialakításá­nak megoldását is. Kecskeméten a házilagos ki­vitelezéssel, Kiskunhalason az építőközösségekben szervezett népfront-építkezés, az egész megyében, elsőként nálunk kez­deményezett KISZ-lakásépítés sikerei is bizonyították, milyen nagy lehetőségek rejlenek az építtetők saját munkájának, a társadalmi munkának bevoná­sában. A nagy építési program­ban való részvételt ezután még kiterjedtebben társadalmi ügy- gyé kell tenni. A magánlakás-építési anké­ton elhangzott, elsősorban ter­vező és műszaki szakemberek által felvetett javaslatok hama­rosan az építésügyi hatóságok elé kerülnek. Tóth István — HÖDUNAN hat községből hu- szonnégy kisdobos indult az olva­sási versenyen, amelynek második helyezettje Grécs Ilona, a bátmo- nostori 1708-as számú Dózsa György Üttörőcsapat tagja lett, akire mél­tán büszkék kisdobos társai. Horváth Katalin, a Riporter őrs tagja, Bátmonostora * = Hatvan kiló vasat, 24 kiló rongyot és 5 kiló papírt gyűj­töttek össze eddig a kígyósi kettes számú iskola 3907-es számú Kossuth Lajos úttörőcsa­pat Barátság raja és Vidámság őrsének tagjai. A hulladékért kapott pénzt a nyári táborozás költségeire fordítják. Balogh Anna őrsvezető * — BANOVITS ISTVÁN, a Tassi Községi Tanács V. B. nemrégiben elhunyt elnöke, tiszteletbeli úttörő­ként, szívesen és sokat segítette a helyi úttörőcsapatok munkáját. Te­metésén ott voltak a tassi úttörők is, s azóta a mi rajunk felvette Bá- novits István nevét. Szokolai Eszter, csapattitkár, Tass * X’ Túlteljesítették a mosta­náig előirányzott hulladékgyűj­tési tervüket a bácsalmási Vö­rösmarty Mihály Általános Is­kola pajtásai, A csapat jelentős összeget kapott a hulladékért, ezenkívül — jutalomképpen — egy futball-labdát. Balassa Sándor, őrsi tudósító — Janotka József hetedikes pajtás lett az első a bátmonos- tori 1708. sz. Dózsa György út­törőcsapat házi úttörő önkéntes tűzoltóversenyén. A győztes meghívást kapott a járási ver­senyre is. Horváth Katalin^ a Riporter Örs tagja *-j- TITKOS ÖRSI búvóhelyen tartja rendezvényeit, össze jöve­teleit a Kiskunmajsa-kígyósi II. sz. Iskola Partizán őrse. Vi­gyáznak arra, hogy a búvóhely különböző titkait más őrsbeliek ne fürkésszék ki... Balogh Ferenc és Gál Erzsébet, őrsvezető * A TÍZTAGÚ úttörőta­nács alakult a bóesai 5512. sz. Martos Flóra úttörőcsapatban, amelynek munkáját a tanács a csapatvezetővel együtt irányít­ja. Az idén is szeretnénk el­nyerni a „Tiszta, rendes iskola” címet és vándorzászlót. Rendez­vényeinkre, klubdélutánjainkra legutóbb a község KlSZ-fiatal- jait is meghívtuk, május 1. megünneplésére pedig műsoros est rendezésével készülünk. Hortobágyi Magdolna, vm. oszt. tan. * 0 ÁPRILIS 23-ÄN, vasárnap délelőtt rendezték meg a Kecs­keméti Szalvai Mihály Üttörő- házban a megyeszékhely kisdo­bosainak szellemi vetélkedőjét. Délután a Mátyás téri iskola 570. sz. Hollós Mátyás Úttörő- csapata tartott jól sikerült klub- délutánt. * ■f 5„SZOLGALATOS”-ÖRS alakult a bácsszöllősi 2457. sz. Petőfi Sán­dor Üttörőcsapatban. Az őrs ügye­letes tag fai — szolgálatuk ideje alatt —, felügyelnek az óraközi szünet rendjére, ellenőrzik a paj­tások sorakozását. ök intézik a kenyér és kiflivásárlást, a csoko­ládé és cukorka árusítás felügye­letét, s vigyáznak az úttörő park rendjére is. Orosz Csaba tanúim nvi fe’elős és Mozi Antal őrsvezető A jugoszláv műsora SZOMBAT 9.40: Iskola-tv. — 14.50: Iskola-tv. — 10.10: Hírek. — 16.15: Lokomotív —Beográd kézilabda-mérkőzés köz­vetítése. — 17.55: Műsorismertetés. — 18.00: Tv-újdonságok. — 18.15: Fe­lejthetetlen dalok. — 18.30: Táncolj velünk! — 19.15: Időgép. — 19.40: Hirdetések. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.30: Emlékezetes repülések. —21.r0: Egy kis új — egy kis régi. — 21.45: Játékfilm, = 23.15: Tv-híradő. A második félévben 3700 üdülébeutalót osztanak ki a megye dolgozói között Ülést tartott az SZMT Elnöksége fizettek ki. A bevételek azon-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents