Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

\

Megvalósítjuk a párt és a kormán) népünk felemelkedését szolgáló célkitűzéseit

Választási nagygyűlés Kiskunma jsán

Pénteken délután nagygyűlésre gyűltek egybe Kiskunmajsa község lakói. Zsúfolásig megtelt vátesztókkal az a hatalmas, reprezentatív művelődési ház, amely az előző választás egyik ígérete volt. Akiknek a széksorokban nem jutott hely, az előcsarnokban hallgatták a szónokokat. A község lakosságának minden rétege — termelőszövetkezeti gazdák, üzemi munkások, alkalmazottak, értelmiségiek, először választó fiatalok — képviselve voltak a hallgatóság soraiban.

A választási nagygyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, Fekete Pálné dohányüzemi munkás, országgyűlési képviselőjelölt, Ispánovits Márton, a járási pártbizottság első titkára, dr. Cseh László, a járási tanács vb-elnöke, Varga Antal, a községi pártbizottság titkára, Papp István, a községi tanács vb-elnöke, Sisák Péter, a községi népfmntbizottság elnöke, Kiss Józsefné, a községi nőtanács elnöke, Németh Gizella papírüzemi munkás, Fülöp Sándor vasüzemi munkás, Kürti Kálmán, a Rákóczi Tszcs brigádvezetője, Faludi Sándor, a gépjavító állomás igazgatója, ifj. Terbe Sándor választókerületi bizottsági elnök, Görög István, a Hazafias Népfront Kiskunfélegyházi Járási Bizottságának titkára nyitotta meg a gyűlést, majd átadta a szót dr. Varga Jenő elvtársnak.

A nagygyűlés szónoka dr. Varga Jenő elvtáns.

Tiszteit Választási Nagygyűlés!

Kedves Elvtársak! Elvtársitok!

Meleg szeretettel köszöntőm Önöket, s egyben tolmácsolom a megyei pártbizottság, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, és a megyei tanács üdvözletét. Ezen a nagygyűlésen —- mint annyi más összejövetelen most, a választók és jelöltjeik kicserélik gondolataikat. A trn választásaink nem járnak együtt nagy látványossággal. A felszabadulás előtt a választások valóban látványosak voltak. A burzsoá párttok jelöltjei egymásra licitáltak a választási ígéretekben, amelyek azután ígéretek is maradtak. Azoknak pedig, akik meg is valósították volna ígéreteiket, meg sem engedték, hogy jelöltek lehessenek, a Horthy-M agyarországon üldözték a haladó erőket.

A nép képviselői ma tényekkel állnak választóik elé. Először számot adnak az elmúlt négy év alatt végzett munkájukról, választókerületük fejlődéséről. Szigorú számadás ez, ugyanakkor elmondják mit akarnak megvalósítani az elkövetkező választási ciklusban.

Megkönnyíti helyzetünket, hogy ma a legkisebb község, település sincs kirekesztve az ország vérkeringéséből. Könnyebbség, hogy nálunk nem a választások előtti ígéretek határozzák meg a fejlődést. Azt igen körültekintően megalapozták az MSZMP IX. kongresszusán, valamint az országgyűlésben, amikor elfogadták a harmadik ötéves népgazdasági tervet. Pártunk és kormányunk országos vezetői Kádár János elvtárs budapesti, Kállai Gyula elvtárs debreceni és Nyers Rezső elvtárs kecskeméti beszédei részleteiben értékelték a meg- iyrt utait és taglalták azokat«

tennivalókat, amelyek a következő ciklusban előttünk állnak.

Ahonnan

elindultunk...

Engedjék meg nekem, hogy mint a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, s a megyei tanács vb elnöke, elsősorban megyei kérdésekkel foglalkozzam. Arról beszéljek, hogy a megyei pártértekezlet, valamint a megyei tanácsülések határozatai nyomán hogyan változott megyénk helyzete, miként hajtottuk végre az országos politikát, milyen mértékben éltünk azokkal a rendkívüli lehetőségekkel, melyeket pártunk és kormányunk több milliárd forint rendelkezésünkre bocsátásával biztosított számunkra. A megyei politika sajátos. De csak annyiban sajátos, hogy pártunk

és kormányunk központilag meghatározott terveit az országostól eltérő körülmények között kell alkalmazni megyénkben.

Az eltérő alkalmazást nem kívánta kormányunk aprólékos előírásokkal körülbástyázni, hanem a megyei párt vb és a megyei tanács, valamint a megye lakossága számára tette lehetővé, hogy úgy használja fel a rendelkezésre bocsátott nagy lehetőségeket, úgy éljen a rendelkezésre álló anyagi erőkkel — elsősorban a legnagyobb értéket jelentő lakossági munkaerővel —, hogy a legoptimálisabb előrehaladást érhessük el.

Önök a tanúk arra, hogy mit valósítottunk meg az elmúlt választási ciklusban. Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, megállapíthatjuk: élni tudtunk a lehetőségekkel. Nincs a megyének olyan kis lélekszámú községe, vagy területe, ahol ne lennének meg erre a bizonyítókok. Az elmúlt öt évben nagyot változott a világ, ezen az elmaradott Duna—Tisza közén is jelentősen emelkedett a lakosság életszínvonala, növekedett a mezőgazdaság és az ipar termelő kapacitása. Sokat változtak az életkörülmények, kulturális, egészségügyi és kommunális ellátás területén egyaránt.

Mielőtt ismertetném a fejlődést, még egy sajátosságra szeretnék rámutatni. A felszabadulás után Bács-Kiskun megye minden tekintetben a legelmaradottabb volt. Nem véletlen, hogy az úri Magyarországon itt voltak a leghangosabbak a horthysta böllérbicskás, fasiszta gyilkosok-. Itt volt, innen indult el Endre László, Héjjas Iván, Franczia Kiss Mihály, a szalonképesek közül Zsitvay Tibor. Itt volt képviselő Reményi Schneller, a németek kémje. Horthy-birtok vq^t Katymáron, Darányi miniszterelnök birtoka- Tasson. Nem akarok most minden népnyúzó hazaárulót az önök emlékezete elé idézni, csak arra szeretnék rámutatni, hogy ezek az urak a mi apáink előtt szónokoltak a magyar nép ezeréves jogairól, de ennek a népnek minden jogát lábbal tiporták.

Jellemző, hogy ebben a megyében a felszabadulásig mindössze a városokban és néhány nagyközségben volt villany, az is leginkább csak a főutcán égett. Egyedüli megye volt az országban a városokat is beleértve, ahol nem volt vízvezeték. Emiatt a lakosság egy része különböző — többek között goly- vás — betegségekben szenve(Folytatás a 2. oldalon.)

Fekete Pálné országgyűlési képviselőjelölt választóival beszélget

a kiskunmajsa! Művelődési Ház előcsarnokában.

xxn. evf., 6i. sz. Ára 80 fillér tsei. marc. n, vasárnap

Eltemették > Kodály Zoltánt

Országos és nemzetközi részvét a nagy zeneköltő sírjánál

Szombaton — végakaratának szövetség képviseletében Eugen megfelelően — a Farkasréti te- Suchon állami-díjas zeneszerző metőben helyezték örök nyuga- és felesége, a lengyel zeneszer* lomra Kodály Zoltánt, ahol el- zők szövetsége'részéről St. Sled- ső feleségének hamvai is pi- zinski elnök és A. Dobrowolski hennek. A temetésen szinte az főtitkár, az NDK zeneművészeti egész ország lakossága képvi- szövetségének nevében N. Noto seltette magát. A párt és a witz elnök vett részt a temető, kormány, a Magyar Tudomá- sen. Az NDK művészeti aka- nyos Akadémia-, a Magyar Ze- démiáját J. Cilensek, a weimari neművészek Szövetsége és más Liszt Ferenc zeneművészeti fővezető társadalmi intézmények iskola főigazgatója képviselte, koszorúin kívül száz meg száz Ott volt Mr. Dahl, a norvég helyről érkeztek a ravatalozó- kulturálisugyi minisztérium ze- hoz és a Kodály-sírhelyhez a nei osztálytanácsosa, valamint a kegyelet és megemlékezés vi- nagy nemzetközi zeneműkiadók rágai. képviselői, Angliából, AusztriáA végtisztességen ott volt Kanadából. Ott voltak a

Kállai Gyula, a Minisztertanács szlovák magyar társaság, a Ce- elnöke és Szirmai István, az uiadok és Galanta küldöttei. MSZMP Politikai Bizottságának egyházi szertartás után a

tagjai, Ilku Pál művelődésügyi Koporsót a térén felállított ra- miniszter, a Politikai Bizottság va^1^ helyezték. A ravatal póttagja és Cseterki Lajos, a mellett állt Kodály Zoltarane Központi Bizottság titkára; A a tagjaival. A koporsót

főváros lakosainak tízezrein ki- Kodály Zoltánná és a család vül eljött a temetésre Kecske- *®kér szeműből készült kosz<> mét, a szülőváros küldöttsége és r*n borították Előtte helyezték sok dolgozója. A város küldött- , .. vánkoson az elhunyt

ségének vezetői: Erdélyi Ignác, ki.tüntetéseit. A ravatal korül a a városi pártbizottság első tit- part ^ ® ®? Ajm.dékára, Reile Géza, a városi ta- a Művelődésügyi Minisznács vb-elnöke, Fehér Sándor, ten.u^1’.. ® Magyar Zeneművé- a Hazafias Népfront városi bi- szék Szövetsége, a Hazafias Nep- zottságának elnöke. Nemes- ;rop^’ a ye?etp

szeghy Lajosné, az Ének-Zenei testületek, külföldi követségek Általános és Középiskola igaz- koszorúit helyezték eL _ gatója. Öregek és fiatalok az “ ravatalnál díszorséget Alt- ország minden részéből nagy ^ , ® magyar művészeti, íro számban utaztak fel a főváros- dalim es tudományos elet neves ba, hogy leróják kegyeletüket, személyiségei, a társadalmi szer- ítvm- .. v«k képviselői. Ott voltak a

Ott volt a tefrcotepén a dip- díszőrségben Kecskemét kép- lomáciai testület számos veze- viselát 1^amint a szovjet, a toie es tagja. A szovjet zene- j^gy^j ^ ^ NDK zenész társa- szerzök szövetséget K, Scsednn dalmának küldöttei, professzor, a titkárság tagja es ^ utolsó díszőrségben KáRaí !. Nyesztyev professzor képvL G^Ut|^af^vSl'lku S selte. A csehszlovák művelődés- Ferenc, a Hazafias Népugyi minisztérium es zeneszem) fro(nt 0rszág0s TanáesálMk ^

titkára, Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szabolcsi Bence akadémikus és Tóth Aladár, az Operaház nyugalmazott igazgatója állt Kodály Zoltán koporsója mellett.

Pontosan ti órakor kezdődött a gyászszertartás Kodály „Székely keservesének” hangjaival, amelyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola vegyeskara adott élő Vásárhelyi Zoltán vezénylésével.

Ezután Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter a párt és a kormány nevében búcsúzott Kodály Zoltántól;

Tisztelt Gyászoló Gyülekezet! Kodály Zoltánnak — a magyar nép világhírű alkotó művészének halála mélységesen megrendítette népünket, az egész zeneismerő világot. Halála egy küzdelmekben és eredményekben gazdag pályafutásnak vetett véget. A magyar kultúra művelői, alkotói, a művelődésügyi kormányzat nevében búcsúzom Kodály Zoltántól, a

tFolyttttás a 6. oldalon,)

»