Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-12 / 61. szám
Választási nagygyűlés Kiskunmajsán (Folytatás az 1. oldalról.) dett. A községek belterületének alig néhány százaléka volt járdával ellátva. A 105 község közül hetvenben nem volt orvos, és hivatalos adatok bizonyítják, hogy 1938-ban aa elhaltak egyötöde úgy búcsúzott etL az élettől, hogy soha nem kapott orvosi kezelést. Az 1938-as országos költségvetés egészségügyi, kulturális, kommunális célokra tizedrészét sem irányozta elő annak, amit jelenlegi költség- vetésünk tartalmaz. Ebben a megyében öt család közül kettő lakott a tanyán, távol a kultúra és a civilizáció minden lehetőségétől. Ilyen adottságokkal és sajátos körülményekkel kellett nekünk megküzdeni és 'lokról-fokra előrehaladást elérni. Ipar, * mezőgazdaság, életszínvonal Különösen az elmúlt tíz évben megyénk lakossága évről- évre saját körülményein érzi életének javulását. Sajátos körülményeinket pártunk Központi Bizottsága és kormányunk is ismeri • és igyekszik segíteni rajtunk. Elsősorban a megkülönböztetett segítségnyújtás tette lehetővé, hog£ megyénk lakosságának életszínvonala nagymértékben javult és közeledett az átlagos országos lakossági életszínvonalhoz. Kormányzatunk sok milliárdos beruházást, termelő kapacitást adott, amelynek kihasználását a megye vezető szerveire bízta. A megyé pedig a járások, városok, községek vezetőivel, az anyagi lehetőségeket megosztva, lehetővé tette a helyi politika minél jobb megvalósítását. Nincs a megyének olyan városa, községe, ahol ne történt volna jelentős előrehaladás ipari, mezőgazdasági, kulturális, kommunális, vagy egészségügyi területen. Az életszínvonal változásának alapja elsősorban a megváltozott termelési körülményekben található. Sikeresen hajtottuk végre a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A megye termelőszövetkezeteinek, termelőszövetkezeti csoportjainak, szak- szövetkezeteinek túlnyomó többsége gazdaságilag megerősödött és tagságának évről-évre többet tud nyújtani. Ahhoz, hogy az átszervezéssel egyidőben az árutermelést emelni tudjuk, nagy mértékben hozzájárult, hogy mezőgazdaságunk — elsősorban, a szövetkezetek — kétmilliárdos gépi, éoítési és telepítési beruházást hajthattak végre. Ennek eredménye, hogy ma már felvásárolt terményeink zöme a szövetkezetek közös terméséből származik. A megnövekedett termékmennyiségből sokkal több jut a mező- gazdasági lakosságnak, mint az átszervezés előtti időszakban. Amíg például 1900-ban a mező- gazdasági lakosság mintegy 170 millió forintos bevételhez jutott, addig 1965-ben a bevétel elérte a 2,5 milliárd forintot. Erre a tervidőszakra esik a megye nagyszabású szőlő- és gyümölcstelepítése, amely biztosítja majd a legelmaradottabb területeken is a mezőgazdasági lakosság jövedelmének emelkedését. A második ötéves terv szőlő- és gyümödcstelepítései később nagyobb termelési eredményt hoznak, mint azok a szőlő- és gyümölcsterületék, amelyek száz év alatt jöttek létre a megyében, A kiskunfélegyházi járásban, így Kiskunmajsán is, rövidesen termőre fordulnak az új telepítésű szőlők és gyümölcsösök. Ez a vidék, amely a megyén belül is a legelmaradottabbnak számít, nemsokára érzi majd a telepítések áldásos hatását. Rendkívül nagy jelentőségű az a fejlődés, amely az ipar területén következett be. A megye legterhesebb öröksége az ipamélküliség volt. A dzsentrik Utálták az ipart, nekik a föld- nélküli, munkanélküli emberek tömege kellett, hogy alacsonyan tarthassák a napszámot. Kecskemét és Baja kivételével alig volt ipái-, a munkások száma a megyében mindössze kétezer fő volt. Enyhülő munkaerőgondok 1981-ben még 10 ezer ember költözött el más megyébe munkát keresni. 1985-ben megszűnt az elvándorlás. Mindezt, elsősorban a mezőgazdaság korszerűsítése, az ipari munkalehetőségek megteremtése segilet'e elő. A tanácsi végrehajtó bizottságok, a tanácstagok, vállalati dolgozók, a tanácsok függetlenített vezetői alapvető feladatuknak tekintették a foglalkoztatottság megoldását. Az elmúlt öt évben e területen nagyot léptünk előre. Különösen fontos volt a megyei pártértekezlet határozatának végrehajtása, amely előírta, hogy öt' városunkban erőtelje- j sen kell az ipari foglalkoztatottságot növelni, sőt a nagyobb | községekben — így Kiskunmaj sán is — meg kell teremteni az j ipar alapjait. A második öléves tervben több mint egymüliárd I forint központi beruházást kap -1 tunk erre a célra. Hogy jól j használtuk-e fel ezt az összeget, [ azt az ipari termelés nagy i' mértékű emelkedése igazolja. Egyedülálló eredmény, hogy viszonylag rövid- idő alatt a 2,5 milliárdos ipari termelést 5,5 mdlliárdra emeltük. Ehhez új iparágakat kellett a megyében meghonosítani. Ilyen többok között a kiskunfélegyházi és kalocsai műanyagipar, a bútoripar, villamoscikkek gyártása, valamint a fém-, fa- és épület- [ anyagipari termelés. Húszon- j nyolc üzemet létesítettünk a második ötéves terv idején, | miközben több mint 16 ezerrel I növeltük az ipari munkások szá- | mát, s a kifizetett munkabér is j mintegy 50 százalékkal több, mint a tervidőszak elején volt. Kiskunmajsa község lakossága — ha szerény mértékben —, de érzi és tudja, hogy az alapozás itt is megtörtént. Még csak alapozásról beszélhetünk, hiszen két vállalati telephelyen még csak 300 ember dolgozik, az alap birtokában azonban már nagyobb lehetőség van a további haladásra. 1970-ig mint- j egy 1500-ra kívánjuk növelni az | iparban foglalkoztatottak szá-! mát a községben. Tulajdonképpen e két alapvető szektorban — az iparban és a mezőgazdaságban —■ bekövetkezett változások tették lehetővé az életfeltételek javulását. Ezt igazolják a kereske- j delem forgalmi adatai. Bács- J Kiskun megyében 1960-ban egy ember átlagban az üzletekben évente ötezer forint értékű árut vásárolt. 1965-ben már az egy főre-jutó vásártós-íértéke elértei a 7200 forintot. Számos , más * példája is van j azonban az élétlfö; jilmények javulásának. Ezek közül különösen városaink kommunális, j egészségügyi és ‘kulturális fejlő-] dése emelkedik ki, Ezzel minden korábbinál nagyobb lépést j tettünk ahhoz, hogy a Város és a falu közelebb' kerüljön egymáshoz. öt év alatt 11 ezer. lakást építettünk a megyében, j ezek azonban minőségileg lényegesen különböznek a régi Ja- i kásáll ármánytól. Kískunmajsi összes lakásának például több j mint 80 százaléka egyszobás i volt A második ötéves tervben épített több mint száz lakás közül hetven kél-három szobás, s ezeknek is 80 százaléka villannyal, fürdőszobával ellátott otthon volt. Távol vagyunk a szükséges igények kielégítésétől, de az a tény, hogy körülbelül minden tizedik család a megyében új lakásba költözött, nagy előrehaladást jelent. Nagy eredmény az is, hogy ma már minden községben villany van. Az utolsó évtizedben csaknem hétezer lakásba vezettük be évente a villanyt. Jelentősen javult az ivóvízellátás. A második ötéves tervben több mint 340 kilométerrel növekedett a vízvezetékhálózat, s a megye lakosságának mintegy 70 százaléka már jó ivóvizet iszik. Itt szeretnék szólni még egy igen jelentős szolgáltatásról amelyben a megye néhány helysége a közeljövőben részesül. Nagy dolog, hogy ezen a környéken olajat és földgázt találtak. Ez a jövőben megyénk arculatát még inkább megváltoztathatja. Kiskunmajsa esetében már a közeljövőben sor kerül a földgáz bevezetésére, a lakosság gázzal főzhet, sőt fűtheti is a lakását. Mielőtt a nagygyűlésre jöttem, megtekintettem a szan- ki olajbányászok munkáját, akik büszkén és örömmel számoltak be eredményeikről. Az ő szavaik alátámasztották azt. hogy Kiskunmajsa és Szánk község rövidesen be lesz kapcsolva a gázszolgáltatásba. Községfejlesztés — városiasodás Az ötéves terv idején községfejlesztésre több mint egymil- liárd forintot használtunk fel. Ez a kultúrházj amelyben e nagygyűlést tartjuk, szintén az elmúlt választási ciklus idején épült 43 más kultúrházzal együtt. Ezenkívül 200 iskolai, óvodai tanterem, "§7 községi vízmű, 550 kilométer villanyhálózat. megközelítően egymillió négyzetméter járda, 800 ezer négyzetméter szilárd burkolatú | út, 654 ezer négyzetméter park épült, ami jelzi milyen irányban és mértékben változott a városok és falvak élete megyénkben. Ennek eredményeit a kiskunmajsaiak is tapasztalhatják. , Természetesen nagyon sok még a tennivaló. A fejlődés világszerte a városok erőteljes növekedését mutatja, s így is van ez rendjén. A modem életformákhoz szükséges körülményeket elsősorban a város tudja nyújtani. Mint ahogy világszerte, úgy nálunk sem lehet azonban a város fogalmát leszűkíteni Budapestre és néhány nagyvárosra. Feltétlenül fontos az e téma körül kialakult téves nézetek eloszlatása. A falu ét város közel hozása azt jelenti, meg kell teremtenünk a lehető. Ságét annak, hogy altokat a vívmányokat, amelyekkel a városok rendelkeznek, a községek lakossága számára is biztosítani tudjuk. El szeretnénk érni, hogy községeink belterületén a víz-, villany-, út-, járdaviszonyok olyan színvonalat érjenek el, mint ami jelenleg nagyközségeink belterületén van. Ennek végrehajtásához megvan , pártunk és kormányunk anyagi támogatása. A második ötéves tervben 900 millió forintot fordítottunk községfejlesztésre, a harmadik ötéves terv pénzügyi előirányzatai azt igazolják, hogy hasonló előrehaladást érünk el ebben az időszakban is. A gazdasági mechanizmus reformja növelni fogja tanácsaink hatáskörét, önállóságát, s lehetővé teszi, hogy a lakosság kommunális ellátása érdekében többet tehesisenek. mint eddig. Ha tanácsaink jól fognak hozzá a különböző helyi problémák megoldásához, összehangolják az üzemekkel, termelőszövetkezetekkel fejlesztési elképzeléseiket, mindenütt kutatják és keresik a leghatékonyabb elgondolásokat, jó eredményekkel zárhatjuk a harmadik ötéves tervet. Együtt a néppel Ezért nagyon fontos, hogy á különböző testületekbe bekerülő tanácstagok rátermétt. emberek legyenek, szeressék a közéleti tevékenységet, örömük teljen abban, ha utcáik, körzetük napról' 'napía fejlődik, kzéóüi.^Igaz, alapvetően a párt politikája, a népgazdasági terv határozza meg népgazdaságunk' fejlődését, a választott testületekben tevékenykedőknek azonban nagy részük van abban, hogyan, milyen mértékben, milyen minőségben valósulnak meg a célkitűzések. Tapasztaljuk, hogy községenként más és más eredmények születnek. A fejlődés üteme nagy mértékben függ a választók és választottak tevékenységétől, s azt is hozzátenném: minél jobb együttműködésétől. (Folytatás a 3. oldalon.) Délutáni napsütésben A nyitott ablakokon beáramló napsütés és a termelőüzemek felől lengedező paprika- illat tavaszt, varázsol a tágas ebédlőbe. Még vagy tíz perc van hátra a választási gyűlés kezdetéig, de máris sok százan töltik meg a széksorokat: a Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat dolgozói mellett itt vannak a környező üzemek küldöttei is. — Mi újság nálatok? Hogyan zajlóit le a nőnapi ünnepség? Ti is kaptatok virágot? — folyik a tere-fere a szomszédok között. Az egyik ablaknál három kis-, lány sütteti az arcát a napocskával: Makó Zsuzsanna a Paprikafeldolgozó-, Pfendrer Mária és Jánosi Margit a Sütőipari Vállalat dolgozója. Idén választanak először. Zsuzsanna technikumot végzett és fiatal kora ellenére máris művezető. Így hangzik választói hitvallása: — Apám nyugdíjas kéményseprő. Nagyon nehéz lett volna neki Budapesten taníttatnia, engem, ha, nem segít az állam. Kollégiumban laktam, minimális fizetségért. Az Oklevél megszerzése után felelős beosztást kaptam az üzemben, szépen keresek, szeretem azt, amit csinálok. A társadalomtól kapott segítségre, a jővőmre szavazok 19-én. Elcsendesedik » terem. A hosszú asztal mellett már ott ül az elnökség; dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, a járás és a város számos közéleti személyisége, közöttük Molnár István, a Sütőipari Vállalat igazgatója. Kalocsa ország- gyűlési képviselőjelöltje. Or. Glied Károly a választól gyűlés szónoka külön szeretettel köszönti az első választókat és nődolgozókat a nőnap alkalmából, majd arról beszél, hogy milyen nagy fejlődést ért el az ország, a megye és Kalocsa városa az elmúlt választási ciklusban. Kiemeli, hogy e fejlődésben egyaránt tükröződik a munkások szorgalma és a választott vezetők hozzáértése, ügyszeretete. Kalocsán háromezer embernek teremtettek: munkaalkalmat az elmúlt években, az ipari fejlesztés útján és ma már a lakosságnak több mint 62 százaléka az iparban dolgozik. Jól felszerelt tbc-kórházat kapott a város, sok száz lakás épült és jelentősen nőtt a lakosság élet- színvonala. Mi sem bizonyíthatná ezt jobban, mint az, hogy az elmúlt években megduplázóMolnár István Kalocsa országgyűlési képviselőjelöltje az első választók között. dott a kereskedelmi forgalom, életünk még Szebbé tételére sza- Sikereseti gazdálkodott a vá- vázunk. Szól azokról az örökről ros mezőgazdasága is. is, amelyek építőínunkánkra, a A továbbiakban a harmadik világ békéjére törnek. Helyeslő ötéves terv célkitűzéseiről, a moraj kíséri a kijelentést: — A gazdaságirányítási rendszer be- szocialista világrendszer orsza- vezetésével együttjáró sokirányú üai és így mi is. minden tőlünk tennivalókról beszél dr. Glied telhető eszközzel segítjük a hős Károly és hangsúlyozza, hogy vietnami népet az amerikai im- március 19-én az elért eredmé- perialistákkal vívott harcában, nyekre, az ország épülésére, az A beszéd végén íelcsattanó taps már Molnár Istvánt, a város népszerű országgyűlési képviselőjelöltjét is köszönti, akit meleg szavakkal ajánl a választók bizalmába a megyei pártbizottság titkára. Molnár István felelős gazdasági munká- ia mellett hosszú évek óta folytat közéleti tevékenységet, kevés olyan embert találnánk Kalocsán, aki ne ismerné, ne becsülné a Sütőipari Vállalat fáradhatatlan igazgatóját. Most is azokról a feladatokról beszél a legtöbbet, amelyek a város minden dolgozójára, az új tanácstagokra és személy szerint őrá, a város országgyűlési képviselő- jelöltjére várnak. Mint mondja: — Sok száz hasznos javaslat hangzott el a választói nagygyűléseken. ezeket visszük magunkkal útravalóul a következő évekre. * A délutáni műszakban dolgozók nem vehettek részt a tanácskozáson, de sokan közülük az ajtóban várják a gyűlésről érkező munkatársaikat. — Miről volt szó, mit hallottatok?—’ érdeklődnek. Egy fiatalasszony papírt szed elő a táskájából és — mint egy sajtótájékoztatón — ennek a segítségével sorolja, mirnindent kap a következő öt évben a város: vízvezeték, járda, park. több száz lakás... Hosszú a lista. Megannyi hatásos érv március 19-ére. B. D.