Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-10 / 59. szám

2. oldal 1967. március 10. péntek Zendűlők és sztrájkolok. Le­váltották a Sydney-i tengerésze­ket, mert nem akarják a keres­kedelmi hajókat Vietnamba szánt hadianyaggal megrakni. A hatóságok viszonylag könnyű megoldást találtak: kivezényel­ték a haditengerészet egységeit, minthogy sem sztrájktörőket, sem önkénteseket nem találtak a piszkos munkára. Kissé na­gyobb zavarban vannak a légi­társaságok, amelyeknek sze­mélyzete viszont bérkövetelések miatt tart általános sztrájkot. Ide ugyanis mégse hívhatnak katonaságot, az ármádia légile- ■ génysége darabosnak bizonyul­na a kiszolgálásban. Két tüntetés. Mozgalmasak a napok Indiában. A választási eredmények heves vélemény- nyilvánításokra buzdítják a tö­megeket. Kalkuttában, a füg­getlen India történetében elő­ször működnek majd kommu­nista miniszterek. 10 ezer em­ber ovációja üdvözölte őket. A hatalmas országban nagy a vá­rakozás az új baloldali kor­mányférfiak iránt, továbbra is követelik például, hogy Jaipur- ban is foglalják el helyüket — ahol, mint közöltük, kongresz- szuspárti kormány alakult a választási eredmények ellenére. A balos hangulat, csak a kong­resszus párt számára baljós. Hamleti kérdés. Hogy Sukar­no menjen, vagy maradjon, úgy látszik a legfőbb indonéz kér­déssé nő. A páncélosok gyűrű­jében ülésező indonéz parla­ment negyedik napja tanulmá­nyozza a problémát. Dűlőre még nem jutottak, de a kisérő jelenségek kompromisszumot sejtetnek. Állandóak az össze­csapások a jobboldal és a balol­dal között. Bármelyik kedvére döntenek, újabb polgárháborús hangulatot keltenek, sőt a kompromisszum sem ígér vég­leges megoldást. A Sukarno- kérdés alighanem Suhartoék hamleti, lenni vagy nem lenni kérdése is. Kína! titkosszolgálat. A Schweitzer Illustrierte nevű svájci polgári hetilapnak fel­tűnt, milyen nagy a nyüzsgés a KNK berni követségén. 79-en dolgoztak itt, amikor az USA- képviseletnek 42, és a szovjet­nek 39 beosztottja volt. Rendőrségi segítséggel meg­állapították, hogy a KNK tit­kosszolgálatának berni központ­jában provökatőröket képeztek, akiknek az volt a feladata, hogy az európai kommunista pártok­ban „pekingi szárnyat” hozza­nak létre. A nagykövetség még Tajvannal is kapcsolatot tart. A lap tudni véli, hogy a nagy ap­parátusé kémszolgálat költsé­geit titkos ópium ügyletekből fedezik. Megnyugtatásul végül közlik, hogy a kínai kémköz­pont részben Brüsszelbe tevő­dött át. Cseppet sem megnyug­tató azonban, hogy Mao forra­dalmába ez is belefér. A sofőr jelentkezik. A Ken­nedy-gyilkosságról alkotott Gar- rison-féle koncepció számunk­ra mellékesnek tűnik, amely csak arra jó, hogy amerikai ha­tóságok vizsgálati készségét ta­núsítsa. És ezt a legfrissebb je­lentések alátámasztani látsza­nak. Garrison „bizalmas infor­mátora” ezek szerint egy' dalla­si sofőr, Ramon Cummings, aki fuvarozta Oswaldot. a legutóbb elhunyt Ferriet, és sejtetni en­gedik, hogy a perbefoffott Shaw nevű New Orleans-i üzletem­bert is. Ezenkívül bizonyítják, hogv Shaw kérte fel Oswald védőiét is. Hogy a sofőr még mit tud, azt mi nem tudjuk, de lehet, hogy Garrison majd meg­mondja. Négyórás közelharc Tiiy Hoa környékén A Fehér Házat aggasztja... SAIGON (MTI) Csütörtökre virradó éjszaka a felszabadítási arcvonal egyik alakulata pusztító támadást haj­tott végre a 4. amerikai gya­logoshadosztály 1. dandárjának állásai ellen a dél-vietnami Tuy Hoa városától 28 kilomé­ternyire északnyugatra. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint a közel négy órán át dúló harcban a partizá­nok gránátokkal és hordozható robbanótöltetekkel rohamoztak. Az amerikai parancsnokságra érkező első jelentések tíz ame­rikai katona haláláról és 25 megsebesüléséről számolnak be. Három amerikait az eltűntek névsorára jegyeztek fel. A Felszabadítás-hírügynökség közli, hogy a hazafias erők feb­ruár első 19 napjában Bien Hoa és Cholon tartományokban, va­lamint Saigon térségében harc- képtelenné tettek négyszázötven ellenséges katonát, közöttük négyszáz amerikai betolakodót. A hazafiak lelőttek több heli­koptert és gazdag zsákmánnyal gyarapították fegyvertárukat. A B—52-es óriásbombázók az utóbbi 12 órában négyszer bom­bázták Dél-Vietnam földjét. NEW YORK A vietnami háború ellen til­takozók tömege fogadta szerdán este Humphrey amerikai alel- nököt a New York-i Lincoln- központban, ahol egy könyv­ünnepségen vett részt. Még hozzá sem kezdhetett ünnepi beszédéhez, amikor Mit- chel Goodman író felkelt a he­lyéről és fennhangon ezt kiál­totta az alelnök felé: „Vietnam­ban gyermekeket égetünk el” — „ön tudja, hogy mi folyik Viet­namban!” — „A vietnami tra­gédiáért önt is felelősség terhe­li!” Az író ezután elhagyta a termet, példáját több mint két­százan követték. WASHINGTON A Fehér Házat aggasztja, hogy egyre több ismert ameri­kai politikus emeli fel szavát a bombatámadások folytatása ellen. Különösképpen nagy vihart támasztott Washingtonban Ar­thur Schlesinger nyilatkozata. A Pulitzer-díjas történész, a meggyilkolt Kennedy elnök egy­kori tanácsadója sajtónyilatko­zatában lényegében nem keve­sebbet mondott, mint azt, hogy a JÖhnson-kormányt egyáltalán nem érdekli a vietnami hábo­rú tárgyalásos rendezése, más­különben véget vetne Észak- Vietnam bombázásának. A kormány Hanoival szemben azért keményítette meg feltéte­leit, mert el akarja kerülni a tárgyalásokat — olyant követel Hanoitól, amit egy évvel ezelőtt még nem követelt, nevezetesen „előzetes biztosítékokat” a bom­bázások megszüntetésének felté­teleként. A Fehér Ház szerdán este szükségesnek tartotta, hogy egé­szében visszautasítsa a kormány vietnami politikáját osotorozó személyiségek nyilatkozatait Magyar levél U Thaní-hoz Csatorday Károly, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ- képviselője levelet intézett U Thant főtitkárhoz. A levél hang­súlyozza: a Magyar Népköztár­saság maradéktalanul teljesíti az ENSZ közgyűlésének és Biz­tonsági Tanácsának Rhodesiára vonatkozó határozatait. Nem tart fenn a fajüldöző Smith- rendszerrel sem kereskedelmi, sem diplomáciai kapcsolatokat. A levél elítéli azokat az or­szágokat, amelyek mindenkép­pen támogatni igyekeznek a fajüldözőket. Jugoszláv-török párbeszéd BELGRAD. (MTI) A hivatalos látogatáson Jugo­szláviában tartózkodó Caglayan- gil török külügyminiszter meg­egész kontinens, tehát a Balkán békéjének is egyik fontos ténye­zője. Legfontosabb: erősíteni a szocialista világrendszert Podgornij beszéde MOSZKVA. (TASZSZ) Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke csütörtökön választási beszédet mondott a moszkvai Nagyszínházban. Pod­gornij t Moszkva leningrádi vá­lasztókörzetében jelölték kép­viselőnek az oroszországi föde­ráció legfelsőbb tanácsában, amelynek választásaira vasár­nap kerül sor. Podgornij külpolitikai kérdé­sekről szólva kijelentette, hogy a szovjet külpolitika fő célja, minden eszközzel elősegíteni a szocializmus, a demokrácia és a béke hadállásainak bővülé­sét és erősödését nemzetköri síkon. Az imperializmus féke­vesztett erői még az új világ­háború kirobbantásától sem ri­adnának vissza. Lényegében kezükre játszanak azok, akik most Kínában a „legeslegforra­dalmibb baloldali” politikusok­nak' nevezik magukat. A jelenlegi nemzetközi hely­zetben minden eddiginél fonto­sabb, hogy erősítsük a szocia­lista világrendszert. Az inter­nacionalizmus elvei a szocia­lista országok viszonyában a békés építőmunka közben ép­pen úgy megmutatkoznak, mint az Egyesült Államok vietnami agressziója következtében ki­alakult nehéz körülmények kö­zött. Külpolitikánk egyik időszerű feladata, harcolni az európai biztonságért — folytatta a szó­nok. Nyugat-Németországban a militarista és revansvágyó kö­rök kihívást intéznek az euró­pai békeszerető erőkhöz, köz­tük a Szovjetunióhoz, amely döntő szerepet játszott a hitle­ri Németország széthúzásában — hangsúlyozta Podgornij. Az NSZK számára a kiutat az jelenti, ha egysorban halad a békére és az igazi európai biztonságra törekvő államok­kal. Országunk megelégedéssel fogadna egy ilyen fordulatot. Szükséges azonban, hogy a nyu­gatnémet kormány ne csak sza­vakban, hanem a gyakorlatban is új politikát folytasson — mondotta a szovjet államfő. Sorshúzás Johnson elnök az amerikai törvényhozás elé terjesztette a hadkötelezettségről szóló új ja­vaslatát. Eszerint a jövőben sorshúzással kell kiválasztani az újoncokat, és meg kell szün­tetni az eddigi mentesítések je­lentős részét, amelyek főként a jobbmódú családok egyetemre, főiskolára járó gyermekeinek kedveztek. Hogy a javaslatot elfogad- ták-e, még nem tudjuk. De, hogy többen megtorpedózták, arról meg nem erősített érte­süléseink vannak. Sokan azt mondják, könnyű Johnsonnak, akinek csak lányai vannak. Mások azt mondják, ettől sem lesz népszerűbb az elnök az átlagamerikai családokban. Ehhez más sorshúzás kellene. B. K. Tömörül a francia baloldal PÁRIZS (MTI) Waldeck Rochet, az FKP fő­titkára szerda esti televízióbe­szédében — miután méltatta a kommunista párt és az évtize­dek óta először országosan egy­ségben fellépő baloldal sikerét — hangsúlyozta, hogy a köztár­saság híveinek szorosabbra kell zárniok soraikat abból a célból, hogy legyőzzék a személyi ha­talom és a reakció jelöltjeit. Arra kérte a köztársaság min­den hívét, adja szavazatát a baloldal közös jelöltjeire. A Francia Szocialista Párt vezetősége szerdán nyilatkoza­tot adott ki, amelyben arra szólítja fel a köztársasági, de­mokrata és szocialista válasz­tókat, hogy fegyelmezetten kö­vessék a baloldal felhívását. A nagy francia szakszervezeti központ, a CGT elnöksége is közleményt adott ki, amely a baloldal egységjelöltjének tá­mogatására szólítja fel a dolgo­zókat. Általános NA TO-kérdés ? hívta Petar Sztamtoolicsot, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökét és Manko Nikerics külügyminisz­tert, hogy látogasson el Török­országba. A két jugoszláv ál­lamférfi elfogadta a meghívást. A látogatás időpontját később állapítják meg. A jugoszláv és a török kül­ügyminiszter Belgrádban há­rom napon át tárgyalt a két országot érintő kérdésekről. Hí­rek szerint nagy érdeklődést ta­núsítottak az európai együtt­működés iránt, mivel ez az NDK küldöttség utazik Csehszlovákiába PRÁGA (MTI) A CSKP Központi Bizottsága valamint a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnökének és kormányának meghívására már­cius második felében hivatalos látogatásra Csehszlovákiába ér­kezik az NDK párt- és kor­mányküldöttsége, Walter Ulb- richtnak, a NSZEP első titká­rának, az államtanács elnöké­nek vezetésével. A látogatás alkalmával alá­írják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dést Előtérbe került a nyugati vi­lágban a külföldön állomásozó csapatok kérdése. Nemcsak a rajnai brit egységek fenntartási költségeiről van szó, hanem a Nyugat-Németországban állo­másozó amerikai csapatokról is. Az NSZK nemcsak Londonnál reklamál fizetési ügyekben, ha­nem Washingtonnál is. De Bonn nem azt akarja elérni, hogy csökkentsék, esetleg vonják ki az országrészből az idegen ka­tonákat, csupán azt szeretné, hogy ne őt terheljék a fenntar­tási költségek. Amit azonban nemcsak London, de Washing­ton sem vesz jőnéven. De míg London és Bonn között más okokból is feszültségek alakul­tak ki, a Washington—Bonn kapcsolatok melegebbek, hiszen végső fokon az Egyesült Álla­mok politikájának egyik leg­főbb európai bástyája az NSZK. Washington felsorakoztathatja mint szövetségest a vietnami kérdésben, hivatkozhat rá, ha az európai feszültség csökken­tésére nemzetközi kezdeménye­zések történnek — ilyenkor Bonn nagyon sértődékeny, s az USA igyekszik kímélni az „ér­zékenységét”. így van ez a csapatok ügyé­ben Is. Az amerikai szenátusi albizottság —, mely a napok­ban foglalkozott az Egyesült Államok európai katonai hely­zetével — megállapította, hogy a létszámcsökkentés nem idő­szerű, mert Nyugat-Németor- szág úgy vehetné, hogy ezzel a Nyugat nagy engedményt tesz a Keletnek a közeledés érdeké­ben — ez pedig kiábrándítóan hatna a bonni kormányra. A világnak az USA azt mond­ja, ha a csökkentésről van szó: érzékeny az NSZK. ' , De mit mond az NSZK-nak? Azt, hogy a csapatok fenntar­tása, létszáma NATO-kérdés, általános NATO-kérdés, meg­változtatni csak akkor1 lehet, ha az atlanti szövetségesek megál­lapodnak a NATO-reformban, és annak megfelelően felül­vizsgálják a csapatkérdést is. Ezt mondták Londonnak is. Túl a Washington—Bonn el­lentéten is nyilvánvaló, hogy az amerikai érvelés mennyire ha­mis. Humphrey alelnok a hét vé­gén tartott beszédében hangoz­tatta: az Egyesült Államok a kelet-európai országokkal a „nyitott kapu” politikáját kell hogy kövesse. Csakhogy ezzel párhuzamosan nem lehet fenn­tartani a hidegháborús légkör­re jellemző katonai alakulato­kat Európában. Ezeknek létszá­ma hat hadosztálynyi — noha katonai szakértők szerint a ka­tonai céloknak két hadosztály is megfelelne. Az USA-érvekhez csak any- nyit fűznénk hozzá, hogy az amerikai és más nyugati csapa­tok európai státusa valóban ál­talános NATO-kérdés. Hogy a szervezet revízióra szorul, azt a valóságos európai helyzet mutatja: a szocialista országok a békés egymás mellett élés politikájának megvalósítására törekszenek, háborús veszélyt tehát csak a nyugati mesterke­dések rejtenek magukban. A NATO agresszív tömb, s hogy korszerűtlen, azt a szövetség beltagja, Franciaország eléggé élesen hangsúlyozta. A szocia­lista diplomácia kollektív do­kumentumokban is nyilvános­ságra hozta, hogy elérkezett a katonai tömbök felszámolásá­nak ideje Európában, s reális a lehetőség azí ezekről folytatott tárgyalásokra. A kezdeményező lépést a szocialista diplomácia megtette, s a kérdés érdemi tanulmányozása most már az érdekelteken múlik. S mert ezek eléggé nyilván­való tények, átlátszó az USA kettős játéka az NSZK érzé­kenységével, az európai bizton­ság ügyében, tetézve még a „nyitott kapu” elmélet hangoz­tatásával. De érdemes néhány szó ere­jéig visszatérni az USA— NSZK pénzügyi párbajra is. Az NSZK kormánykörei úgy vélik, szép az erkölcsi támoga­tás, de nem készpénz. Mégsem hangoztatják véleményüket, ha­nem hallgatnak. Inkább hall­gatnak, mert különben nyilván­valóvá válnék, hogy Bonn sa­ját ügyének is kerékkötője. Ez is a NATO-kérdéshez tartozik. Bencze Klára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents