Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-10 / 59. szám

3 oldal Széles és termékeny alap... Munka­és érdekvédelem Szakszervezeti választások a vasútnál 196T március 10, péntek Álcázott Warszawa Amikor végezve az anyag- gyűjtéssel, kilépek a tsz-iroda kapuján, első tekintetem az ott parkírozó almazöld, újvo­nalú Warszawa személyautóra esik. Jópofa kis járgány —ke- délyeskedem, s mosolyogva bó­logat rá a kapuig kísérő el­nök. Valamelvik gazdáé ta­lán? — kérdem. Mindegyik gazdáé, feleli, vagyis a szövet­kezeté. Mondom aztán csodál­kozva, hogy hiszen a rendszám CO-val kezdődik ... Miféle ál­cázás ez? Elmagyarázza, hogy a kocsi az egyik szövetkezeti gazda nevén van. Mégpedig azért, mert csak így sikerült hozzájutni! Mert az igénylésük hiába van bent évek óta a Földművelésügyi Minisztérium­ban, a kiutalást máig sem kap­ták meg. Mostmár nem is szá­mítanak rá. Egy személyko­csira pedig szükség van a kö­zös gazdaságban, naponta ide meg oda kell szaladni, hiszen a * legnagyobb kincs itt is az idő, tehát ezzel kell leginkább takarékoskodni. tJgylátszik, egyes miniszté­riumi illetékesek azt gondol­ják, hogy a mezőgazdaságban még mindig a hintó vagy a lóhát a legkorszerűbb szemé­lyi közlekedési eszköz. De ezt nem mondom az elnöknek, mivel éppúgy megvan a véle­ménye róla, mint nekem. In­kább kajánul megsúgta, hogy nem ők az egyedüli „firnájszo- sak”, majdnem húsz hasonló esetről tud a megyében. S hoz­záteszi a nyilvánvaló igazsá­got, miszerint a lényeg az, hogy van kocsi. Majd levizs­gáztatták és átminősíttetik, s fizetnek érte háromezer forint illetéket. A tsz-nek még így is megéri. Megéri. .. A bürokráciának is? —ni —el. — Olyan tsz-pártszervezet- ről akar írni, ahol gondok van­nak? — kérdi Radvánszki Imre kiskunhalasi járási párttitkár, értesülve szándékomról. — Van ilyen. Menjen ki a tompái Kos­suth Tsz-be, ahol mint köztu­domású, ragyogónk a gazdasági eredmények, s tavaly a nyolc versenyző brigád közül hét nyerte el a szocialista címet. Mindez a pártszervezet jó mun­káját is dicséri. Mégis, ott va­lami befelé fordulás tapasztal­ható; az utóbbi két évben alig volt tagfelvétel. Pedig az alap­szervezet létszáma eléggé cse­kély, tizenvalahányan vannak... Tompán először Fazekas Bá­lint tsz-elnökkei találkozom. Ezeket mondja: — Tizennégy tagja van az alapszervezetnek. Fele részben a függetlenített vezetők... Hogy mennyi a dolgozó tsz- gazdák száma? Háromszázhat­vanhárom. Ami azt illeti, elég­gé csekély a kommunisták rész­aránya. Legalábbis a tagkönyvvel rendelkezőké. Egyébként pe­dig ... Nos, egyébként a dol­gozó tagok országosan is pár­ját ritkító 38 éves átlagéletkora — ami „csupán” nemzedéki adottság — széles és termékeny alapja lehetne a pártalapszerve- zet számbeli erősítésének is. Mert a fiatalság egyéb kedvező tulajdonságokkal is párosul. Ta­valy a közös gazdaság 5 és fél­millió forint terven felüli tiszta bevételt ért el! Ennek több mint a fele a szocialista brigádmoz­galom számlájára írandó. A fűszerpaprika 99 mázsás átlaga és a tehenenkénti több mint 3500 literes évi hozam önma­gában is elegendő lenne a hír­névhez. Nem csoda, ha a kis­kunhalasi járás közös gazdasá­gai közül itt érték el a legna­gyobb jövedelmet: az egy napra jutó 112 forintos átlagkeresetet. A tavalyi ősz egyik vasárnapján tartott vietnami műszakon több mint háromszázan vettek részt. Legutóbb nyolctagú önálló munkásőrraj alakult a szövet­kezetben. Mindezeket úgy foglalhat­nánk össze: erősödnek a szo­cialista vonások. De miért nem tükröződik ez a pártszervezet fejlődésében? — kérdezem a közben megérkező Friebert Jó­zsef párttitkártól, aki egyébként már nem a fiatalabb generáció­hoz tartozik. A szövetkezet raktárosa is egyúttal, tehát nem függetlenített. — A szövetkezet csak három­négy évvel ezelőtt lépett a meg­szilárdulás útjára — feleli. — Én is akkor kerültem ide. A gazdálkodás rendbehozatala volt akkor a legfontosabb. Akkor... De azóta? Tény, hogy az utóbbi két évben négy tagfelvétel történt. Elismeri, hogy a pártépítés még máig sem szerepel az elsőrendű fel­adatok között. Ezt mondja Crn- kovics József főkönyvelő, a pártvezetőség tagja is, s az a véleménye, hogy ezen mielőbb változtatni kell. Kár, hogy a változtatásnak ez az igénye nem túlságosan derül ki az idei munkatervből. Mindenképpen ellentmon­dásos ez a helyzet, hiszen a kommunisták alapos munkát vállalnak a politikai és a gaz­dasági teendőkből. Kis létszá­muknál fogva talán túlságosan is sokat. Az idei vállalásokat mindegyik brigáddal külön be­szélik meg. Ez heteket vesz igénybe. Jobb lenne a terheket egyenletesebben megosztani. Eggyel több ok, hogy jobban törődjenek a pártszervezet erő­sítéséved. H. D. A MEGYESZERTE folyó szak­szervezeti rendezvényéken a vasutasok is most választják meg azokat a tisztségviselőket, akik az elkövetkezendő két év­ben felelősek lesznek társaik ér­dekvédelméért, egyben a szo­cialista munkaverseny szerve­zésével segítik a szállítási ter­vek sikeres végrehajtását Az eddig lezajlott vezetőségválasz­tó taggyűlések beszámolóiban foglalkoztak a munkaszervezés, az üzemi intézkedési tervek je­lentőségével. A vasút sajátos helyzetére való tekintettel mind a beszámolók, mind a vitában résztvevők egybehangzóan utal­tak arra, hogy a vasutas dol­gozók terveiket csak a szállító vállalatokkal való jobb együtt­működéssel, megfontolt mun­kaszervezéssel tudják teljesíte­ni. Elemezték a bizalmiak mun­kaszervezéssel, szolgálati rész­legek együttműködésével kap­csolatos feladatait. Sok szó esett a mennyiségi szemlélet megvál­toztatásának fontosságáról. Elő­térbe került a rakodás, a szál­lítás, minőségileg jobb végzése, melyet össze kell kapcsolni az anyagi ösztönzéssel, például a magasabb nyereségrészesedési alap képzésével A KISKUNFÉLEGYHÁZI vas­útállomáson tartott szakszerve­zeti vezetőségválasztó taggyű­lésen például bírálták azt a helytelen nézetet, amely az utóbbi években a műszaki szem­lélet mindenek fölé helyezésé­ben nyilvánult meg, a gazdasá­gi és mozgalmi szervék veze­tői részéről. Rámutattak, hogy háttérbe szorult a kereskedelmi és közgazdasági tevékenység, fi­gyelmen kívül hagyva azt, hogy tulajdonképpen a vasát a fu­varvállaló. Sok szó esett a mű­szaki fejlesztésben elért ered­ményekről. A felszólalók jóleső érzéssel állapították meg. a fej­lődést, melyet a Budapest— Kunszemtmiklós—Kelebia, a Cegléd—Szeged vonalak átépí­tésével, a dieselesótéssel, a kecs­keméti vasútállomás korszerű­sítésével, s a munkakörülmé­nyek megjavítása terén értek el. Ugyanakkor több taggyűlé­sen bírálták a szociális létesít­mények nem kielégítő voltát, kérték a szakszervezetet, hogy az elkövetkező időszakokban kö­vetkezetesen harcoljon az élet és munkakörülmények javítá­sáért. A mozdony- és vonatkí­sérő személyzet tagjai a bosszú szolgálati és távolléti órák csökkentését, illetve jobb elosz­tását szorgalmazták. NÉHÁNY taggyűlésen azért bírálták a szakszervezeti bi­zottságokat, mert korábban csak termelési , agitációt végeztek, s emellett elhanyagolták a dol­gozók érdekvédelmét. Javasol­ták az szb-knek, hogy az új gaz­dasági mechanizmusban a na­gyobb hatáskör, jogkör alapján minden, esetben hallgassák meg a bizalmiakat, jusson kifejezés­re a szakszervezeti demokrácia minden szinten. A tapasztalat azt Igazolja, hogy a pártszervezetek messze­menően figyelembe vették az MSZMP Politikai Bizottságának 'a tömegszervezetek pártirányí­tásáról szóló 1966. május 10-i határozatát, s ennek szellemé­ben segítették előkészíteni a szakszervezeti választáso­kat. Valamennyi taggyű­lés határozatai között szere­pel, hogy a szakszervezet a jö­vőben szorosabban működjék együtt a pártszervezettel, a gaz­dasági vezetéssel, s igényelje annak segítségét. A felsőbb szakszervezeti szer­vektől elvi és gyakorlati támo­gatást igényeltek, s kérték az új szakszervezeti aktivisták ok­tatásának megszervezését, hogy a szerteágazó és sokrétű fel- | adatokat a jövőben eredménye­sebben hajthassák végre. Gajda Mátyás FSusz, »ÍRISZ, egyenlő Gyakran szó esik arról, hogy a háztáji árutermelés le­hetőségeit minél jobban ak­názzuk ki. Ez kedvező a nép­gazdaságra, de az egyénre is. Egyrészt az áruellátás javítá­sát segíti, másrészt a gazdák jövedelmét növeli. Ismeretes, hogy a megye települési viszo­nyaiból adódóan a lakosság jelentős része tanyán él. Itt a háztáji gazdaságokban számot­tevő tehéntartás van. A me­gyében felvásárolt 540 ezer hektoliter tejből az elmúlt év­ben 260 ezret adtak a háztáji gazdaságok, ebből 150 ezer hektolitert a tanyai gazdák. Az állam a tehéntartás gazda­ságosabbá tétele érdekében 30 fillérrel emelte a tej felvásár­lási árát. Ennek nyomán je­lentősen javult a tejellátás. Mindezek után rendkívül furcsa az az eljárás, ami ta­pasztalható a Tejipari Tröszt egyetértésével a tcjfelvásárló vállalatok részéről. A vállala­tok — közülük elsősorban a budapesti, amely csaknem há­romnegyed részét vásárolja fel a megye tejfeleslegének — minden előkészítés nélkül 1961-re megszüntették, ill. csök­kentették a tejszállítás költsé­geinek dotálását. Ez átlag 30 fillért tesz ki literenként. Tehát egyik oldalon 30 fil­lérrel többet kapott a gazda az állami intézkedés folytán, a másik oldalon immár 30 fil­lérrel kevesebbet. Tehát lé­nyegében ugyanott van, ahol az áremelés előtt. Az említett árrendezés pon­tosan a gazdasági mechaniz­mus előkészítésének jegyében történt. A tejfelvásárló válla­latok is a gazdasági mecha­nizmusra hivatkozva szüntet­ték meg a tejszállítási költsé­gek dotálását. Ismeretes, hogy a megyében, bizony nagyok a tanyák közti távolságok és elég költséges emiatt a szállí­tás az egyén számára. Leg­többször termelőszövetkezeti lovasfogatokon szállítják a te­jet. Az előző évben a szállí­tási költségek egy részét tá­volságtól, útviszonyoktól füg­getlenül megtérítették, mint ahogy az előbb szó volt róla. Íme Ilyen ellentmondásos helyzet alakult ki a tanyai tejfelvásárlásban. Vélemé­nyünk szerint a vállalatoknak nem Itt kellene kezdeni a költségek csökkentését. Ez an­nál Is inkább veszélyes, mert jelentősen összefügg a terme­léssel. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen lépést előze­tesen elő kell készíteni. A vállalatok intézkedése ellent­mond annak is, ami mostaná­ban egyre inkább általános gyakorlati elvvé válik: a ter­melők és a felvásárlók egyen­rangú partnerként ülnek le a tárgyalóasztalhoz. K. S. Automatizált csirkegyár zezer, vagy ennél több —J az elmúlt évben 2,83 kilogramm | váló eredmény. Megfelelő ész- arabszám kizárólag az épü- ; takarmányt etettek fel, hogy szerűsítéssel ez még tovább ja- nagyságától függ — húscsibe 1,35 kilogrammos átadási súlyt vítható. lűködő etetése és itatása, to-1 érjenek el a csibéknél. Ez ki- I G. I. vezérlő berendezés segítségével automatikusan ányítható az etetés, itatás, szellőztetés, fűtés. Jó étvággyal fogyasztják a baromfik az adagolt takarmányt, amely rendszeres és pontos, tehát takarékos is. takarmány tárolása, tus adagolása, a neve- llőztetése és fűtése old- t az úgynevezett HCN endezéssel. Ez a beren- kijevi baromfi világki- ;a egyre több külföldi di érdeklődőt vonz. A íákóczi Termelőszövet­működik. Segítségével att lehet előállítani a elem által keresett 1,35 logrammos húscsibéket, igyüzemi automatizált irat a Mezőgép- és Ma- jlesztő Intézet mérnö- ervei alapján a Moson- vári Gépgyár készítette mnk szerint a megyé- ;öbb termelőszövetkezet a halásziak Termékeik háromnegyed részét exportálták Stilszerű ilyenkor a Nemzet­közi Nőnap táján a nők szövet­kezetéről írni, hiszen több mint ezer asszony és leány keresi és találja meg a megélhetést a Kiskunfélegyházi Háziipari Szö­vetkezetben. A most megtartott mérlegbe­számoló küldöttgyűlésén (a tag­ságot küldöttek képviselték, mert nincs Kiskunfélegyházán akkora helyiség, ahová a szö­vetkezet 1068 tagját össze tudnák hívni) érdekes számadatokat je­gyeztünk fel. Termelési tervük 14 és fél millió forint volt, melyet saját kérésükre 15 700 000 forintra emelt felettes szervük, s a fel­emelt tervet 101,1 százalékra teljesítették, összes termelésük­nek hetvenöt százaléka export­ra került, ennek értéke 11 765 000 forint, mely az előző évihez képest 113,1 százalékra növekedett. Az export terme­lésből kézimunka 864 000 fo­rint, hímzett gyermekruhák, női blúzok 9 723 000 forint. A lakosság részére dolgozó szolgáltató-javító részleg terve 280 000 forint volt, melyet 300 000 forintra teljesítettek. A tagok közül 111 a közös műhelyben dolgozik, 932 pedig bedolgozó. Egy bentdolgozó havi átlagkeresete 1528 forint, egy bedolgozó átlagosan (a házi­munka, gyermeknevelés mellett) 470 forintot keresett havonta. Kedvezően alakult a szövet­kezet vagyoni helyzete és a nye­reség is, így tíz százalékkal na­gyobb nyereségrészesedést fizet­tek, mint az előző évben. A ki­fizetett nyereségrészesedés 23 napi munkabérnek felel meg. T. M.

Next

/
Thumbnails
Contents