Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-08 / 57. szám
Vilőg proletárjai, egyesüljetek! XXH. ÉVFOLYAM, *Y fjSLÁM 1961. MÁRCIUS 8, SZERDA %' Küzdünk a szocialista haladásért, a dolgozók anyagi és kulturális jólétéért, küzdünk a békéért Választási nagygyűlés Kecskeméten Kedden a déVeWfctf órékttem Kecskemétre érkezett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizaottság titkára, Kecskemét — az 1-es számú országgyűlési választó körzet — képviselőjelöltje. A vendéget a megyei pártbizottság székhazában dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára, Reile Géza, a városi tanács Vb-elnöke fogadta. Rövid tanácskozás után Nyers elvtárs az említettek kíséretében látogatást tett a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében. Itt Zárói Géza gyáregységvezető, Szabó Lajos főmérnök és Zablohocki Pál párttitkár köszöntötte a vendégeket. Az üzem vezetőinek rövid tájékoztatója után Nyers elvtárs és kísérete megtekintette a gyáregységet és elismeréssel nyilatkozott az épülő új öntödei részlegről. A déli órákban találkozóra került sor a gyáregység szocialista brigádjainak tagjaival. A baráti beszélgetés során számos, a termelést érintő és elősegítő kérdésről esett szó. Nyers elvtárs és kísérete ezután megtekintette Kecskemét Leninvárosban létesülő új ÁBC- áruház és szolgáltató ház építkezéseit. Délutón a KocskemeSS Katona József Színházban választási nagygyűlésre került sor, j amelynek előadója Nyers Rezső elvtárs volt. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Nyers Rezső, dr. Molnár Frigyes, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-ekwke, Erdélyi Ignác, Reile Géza, Kállai Árpádné, a BOV minőségi ellenőre, Fehér Sándor, a városi népfront-bizottság elnöke, Kovács János, a Petőfi Termelő- szövetkezet tagja, Kegyes Mihály, a Bács-Kis- kun megyei Nyomda Vállalat műveaetője, Berta Sándomé, a Kecskeméti Konzervgyár Il-es számú telepének szocialista brigádvezetője, Iván István, a ZIM szocialista brigádvezetője, Beré- nyi József, a Fémmunkás részlegvezetője. A nagygyűlést Fehér Sándor nyitotta meg. Bevezetőben megemlékezett Kodály Zoltánról/ a város nagy szülöttjéről, akinek halálhíréről mély fájdalommal értesült az egész ország. A zsúfolásig megtelt színházteremben a nagygyűlés résztvevői egyperces néma felállással emlékeztek meg a nagy halottról. Ezután Nyers Rezső elvtárs emelkedett szó-' lásra. Nyers Rezső beszéde Tisztelt Nagygyűlést Kedves Elvtársakl Nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy Kecskemét egyik képviselőjelöltje lehetek. Nemcsak megtisztelőnek, hanem a magam számára rangos dolognak is tartom a kecskeméti képviselőséget. Nem azért, mintha a kecskeméti mandátumnak különleges és nagyobb értéke lenne az országgyűlésben, mint más mandátumnak, hiszen köztudomás szerint minden mandátum azonos értékű és mindegyik egy szavazatra jogosít. Rangosnak tekintem azért, mert mint kommunista nagy becsben tartom a nép képviselőjének tisztségét, de továbbmenően azért is, mert esélyt nyújt számomra olyan város képviseletére, melyet szeretek, melyhez több mint két évtizede sok-sok emlék fűz, melyhez tehát — a pszichológusok divatos kifejezésével élve — érzelmileg is kötődök. Tudom persze, hogy Önöknek, mint választóknak a szempontjából ez még nem elegendő. Nemcsak arra van szükségük, hogy a képviselőjük szeresse a várost, hanem főként arra, hogy mint választók, bízhassanak a képviselőjükben, hogy rábízhassák érdekeik és véleményük képviseletét az országos politika kérdéseiben. Ennek a személyi bizalomnak nagyobb a fontossága és a szerepe a mostani új választási rendszerben, mint a korábbiban volt. Jobban előtérbe kerül tehát a személyiség szerepe, nyilván nagyobb figyelem kíséri majd minden képviselő személyes tevékenységét. Ez persze mit sem váltoHfcathat azon, hogy a választásokon elsődleges fontosságú, meghatározó szerepe lesz a jövőben m a politikai állásfoglalásnak, a politikai programnak. Az utóbbi hetekben a Hazafias Népfront keretében széleskörű eszmecseréket folytattunk országszerte, s ezek középpontjában pártunk IX. kongresszusának határozatai állottak Kitűnt, hogy a IX. kongresszus általános egyetértést váltott ki, hogy a párt jelenlegi programja népfront-programmá válhat, hogy szélesebb egység kovászául szolgálhat. Úgy tekinthetjük, hogy végeredményben nem százezrekben, hanem milliókban mérhető azok száma, akik képviselik a párt és a népfront politikáját. Bízhatunk abban, hogy amit rm. kommunisták igaznak tartunk, azt a választók is igaznak tartják, s aminek nekigyürkőzünk, hogy megvalósítsuk, azt a dolgozók tömegei támogatják, abban részt venni hajlandók. Többséget kap-e a népfront a mostani választásokon is? Minden reményűnk meglehet erre, nem ok nélkül bizakodunk. De politikailag igazában és véglegesen majd akkor nyerünk, ha a választások után is megtartjuk a bizalmat, ha sikerül jól megvalósítani programunkat. Ha hosszútávra szólóan, ösz- szegezve akarjuk kifejezni kommunista programunkat, ma is két egymáshoz kapcsolódó célt jelölhetünk meg: a szocializmust és a békét. A szocializmus teljes felépítésének célja vezérel bennünket a belpolitikában, a béke biztosítása és állandósítása pedig a külpolitikában. Mindkettőre úgy tekinthetünk, mint magasztos, nemes célokra és egyúttal úgy, mint történelmi realitásokra, melyek elérhetőek már a mai kor emberének. Mi, kommunisták mindig is váltottuk, ma is azt tartjuk, hogy hosszútávú elvi célok nél„ ............_ k ül csak bukdácsolni lehet a napi politikában. De arra is rájöttünk már, hogy hosszútávú céljaink nem adhatnak számunkra kész recepteket a felmerülő fejlesztési kérdések megoldásának mikéntjére. Politikai eszközökkel, a vélemények összegyűjtésével, nyílt eszmecserékkel különíthetjük el a fő problémákat a járulékos problémáktól és választhatjuk ki a lehetséges megoldások közül a célravezetőt. Ilyen módszerrel dolgoztuk ki mai, időszerű belpolitikai programunkat, amelynek homlokterébe állítjuk gazdaságpolitikánk fejlesztését, a ^ gazdasági mechanizmus reformját és a demokrácia szocialista értelemben vett korszerűsítését. Ezek előtérbe állításával egyáltalán nem adjuk fel az eddig is szorgalmazott többi céljainkat* mint például a tudományos- és műszaki fejlődés ösztönzését, a jövő nemzedék nevelésének és oktatásának javítását, a kultúra terjesztését és a kulturális alkotó munka ösztönzését. Mindezek méltó helyet kapnak politikánkban is, gyakorlati tevékenységünkben is. Gazdaságpolitikásik célkitűzései Milyen értelemben változtatjuk gazdaságpolitikánkat és milyen irányba fejlesztjük a jövőben? Elsősorban és főként abban, hogy a gazdasági növekedés forrásait az eddigitől eltérően, a jövőben egyedül lehetséges módon hasznosítjuk. Ezáltal kiegyensúlyozottabb és gyorsabb gazdasági növekedést érhetünk el, amiből óriási haszon származik a társadalom számára. A gazdasági növekedés fő forrásai közül nálunk eddig első helyen állt a foglalkoztatottság növelése, míg kiegészítő forrásként játszott csak szerepet a termelékenység és a jövedelmezőség növelése. Ez így helyes is volt, hiszen szocialista társadalomban a teljes foglalkoztatottság elsőrendű politikai cél. Mikor azonban már megvalósult a teljes foglalkoztatottság, akkor (Folytatás a 2. oldalon)
