Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-08 / 57. szám

Vilőg proletárjai, egyesüljetek! XXH. ÉVFOLYAM, *Y fjSLÁM 1961. MÁRCIUS 8, SZERDA %' Küzdünk a szocialista haladásért, a dolgozók anyagi és kulturális jólétéért, küzdünk a békéért Választási nagygyűlés Kecskeméten Kedden a déVeWfctf órékttem Kecskemétre ér­kezett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizaottság titkára, Kecskemét — az 1-es számú országgyűlési vá­lasztó körzet — képviselőjelöltje. A vendéget a megyei pártbizottság székhazában dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első tit­kára, Reile Géza, a városi tanács Vb-elnöke fo­gadta. Rövid tanácskozás után Nyers elvtárs az említettek kíséretében látogatást tett a Zo­máncipari Művek Kecskeméti Gyáregységében. Itt Zárói Géza gyáregységvezető, Szabó Lajos főmérnök és Zablohocki Pál párttitkár köszön­tötte a vendégeket. Az üzem vezetőinek rövid tájékoztatója után Nyers elvtárs és kísérete megtekintette a gyáregységet és elismeréssel nyilatkozott az épülő új öntödei részlegről. A déli órákban találkozóra került sor a gyár­egység szocialista brigádjainak tagjaival. A ba­ráti beszélgetés során számos, a termelést érin­tő és elősegítő kérdésről esett szó. Nyers elvtárs és kísérete ezután megtekintet­te Kecskemét Leninvárosban létesülő új ÁBC- áruház és szolgáltató ház építkezéseit. Délutón a KocskemeSS Katona József Szín­házban választási nagygyűlésre került sor, j amelynek előadója Nyers Rezső elvtárs volt. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Nyers Rezső, dr. Molnár Frigyes, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-ekwke, Erdélyi Ignác, Reile Géza, Kállai Árpádné, a BOV minőségi ellenőre, Fehér Sándor, a városi népfront-bizott­ság elnöke, Kovács János, a Petőfi Termelő- szövetkezet tagja, Kegyes Mihály, a Bács-Kis- kun megyei Nyomda Vállalat műveaetője, Berta Sándomé, a Kecskeméti Konzervgyár Il-es szá­mú telepének szocialista brigádvezetője, Iván István, a ZIM szocialista brigádvezetője, Beré- nyi József, a Fémmunkás részlegvezetője. A nagygyűlést Fehér Sándor nyitotta meg. Bevezetőben megemlékezett Kodály Zoltánról/ a város nagy szülöttjéről, akinek halálhíréről mély fájdalommal értesült az egész ország. A zsúfolásig megtelt színházteremben a nagy­gyűlés résztvevői egyperces néma felállással emlékeztek meg a nagy halottról. Ezután Nyers Rezső elvtárs emelkedett szó-' lásra. Nyers Rezső beszéde Tisztelt Nagygyűlést Kedves Elvtársakl Nagy megtiszteltetésnek ve­szem, hogy Kecskemét egyik képviselőjelöltje lehetek. Nem­csak megtisztelőnek, hanem a magam számára rangos dolog­nak is tartom a kecskeméti kép­viselőséget. Nem azért, mintha a kecskeméti mandátumnak kü­lönleges és nagyobb értéke len­ne az országgyűlésben, mint más mandátumnak, hiszen köz­tudomás szerint minden man­dátum azonos értékű és mind­egyik egy szavazatra jogosít. Rangosnak tekintem azért, mert mint kommunista nagy becsben tartom a nép képviselőjének tisztségét, de továbbmenően azért is, mert esélyt nyújt szá­momra olyan város képvisele­tére, melyet szeretek, melyhez több mint két évtizede sok-sok emlék fűz, melyhez tehát — a pszichológusok divatos kifejezé­sével élve — érzelmileg is kö­tődök. Tudom persze, hogy Önöknek, mint választóknak a szempont­jából ez még nem elegendő. Nemcsak arra van szükségük, hogy a képviselőjük szeresse a várost, hanem főként arra, hogy mint választók, bízhassanak a képviselőjükben, hogy rábízhas­sák érdekeik és véleményük képviseletét az országos politi­ka kérdéseiben. Ennek a szemé­lyi bizalomnak nagyobb a fon­tossága és a szerepe a mostani új választási rendszerben, mint a korábbiban volt. Jobban előtérbe kerül tehát a személyiség szerepe, nyilván na­gyobb figyelem kíséri majd minden képviselő személyes te­vékenységét. Ez persze mit sem váltoHfcathat azon, hogy a válasz­tásokon elsődleges fontosságú, meghatározó szerepe lesz a jö­vőben m a politikai állásfogla­lásnak, a politikai programnak. Az utóbbi hetekben a Haza­fias Népfront keretében széles­körű eszmecseréket folytattunk országszerte, s ezek középpont­jában pártunk IX. kongresszu­sának határozatai állottak Ki­tűnt, hogy a IX. kongresszus általános egyetértést váltott ki, hogy a párt jelenlegi program­ja népfront-programmá válhat, hogy szélesebb egység kovászá­ul szolgálhat. Úgy tekinthetjük, hogy végeredményben nem százezrekben, hanem milliók­ban mérhető azok száma, akik képviselik a párt és a népfront politikáját. Bízhatunk abban, hogy amit rm. kommunisták igaznak tartunk, azt a válasz­tók is igaznak tartják, s ami­nek nekigyürkőzünk, hogy megvalósítsuk, azt a dolgozók tömegei támogatják, abban részt venni hajlandók. Többsé­get kap-e a népfront a mostani választásokon is? Minden re­ményűnk meglehet erre, nem ok nélkül bizakodunk. De poli­tikailag igazában és véglegesen majd akkor nyerünk, ha a vá­lasztások után is megtartjuk a bizalmat, ha sikerül jól meg­valósítani programunkat. Ha hosszútávra szólóan, ösz- szegezve akarjuk kifejezni kommunista programunkat, ma is két egymáshoz kapcsolódó célt jelölhetünk meg: a szocia­lizmust és a békét. A szocializ­mus teljes felépítésének célja vezérel bennünket a belpoliti­kában, a béke biztosítása és állandósítása pedig a külpoliti­kában. Mindkettőre úgy tekint­hetünk, mint magasztos, nemes célokra és egyúttal úgy, mint történelmi realitásokra, melyek elérhetőek már a mai kor em­berének. Mi, kommunisták mindig is váltottuk, ma is azt tartjuk, hogy hosszútávú elvi célok nél­„ ............_ k ül csak bukdácsolni lehet a napi politikában. De arra is rá­jöttünk már, hogy hosszútávú céljaink nem adhatnak szá­munkra kész recepteket a fel­merülő fejlesztési kérdések megoldásának mikéntjére. Po­litikai eszközökkel, a vélemé­nyek összegyűjtésével, nyílt eszmecserékkel különíthetjük el a fő problémákat a járulékos problémáktól és választhatjuk ki a lehetséges megoldások kö­zül a célravezetőt. Ilyen mód­szerrel dolgoztuk ki mai, idő­szerű belpolitikai programun­kat, amelynek homlokterébe állítjuk gazdaságpolitikánk fej­lesztését, a ^ gazdasági mecha­nizmus reformját és a demok­rácia szocialista értelemben vett korszerűsítését. Ezek elő­térbe állításával egyáltalán nem adjuk fel az eddig is szor­galmazott többi céljainkat* mint például a tudományos- és műszaki fejlődés ösztönzését, a jövő nemzedék nevelésének és oktatásának javítását, a kultú­ra terjesztését és a kulturális alkotó munka ösztönzését. Mindezek méltó helyet kapnak politikánkban is, gyakorlati te­vékenységünkben is. Gazdaságpolitikásik célkitűzései Milyen értelemben változtat­juk gazdaságpolitikánkat és milyen irányba fejlesztjük a jövőben? Elsősorban és főként abban, hogy a gazdasági növe­kedés forrásait az eddigitől el­térően, a jövőben egyedül le­hetséges módon hasznosítjuk. Ezáltal kiegyensúlyozottabb és gyorsabb gazdasági növekedést érhetünk el, amiből óriási ha­szon származik a társadalom számára. A gazdasági növeke­dés fő forrásai közül nálunk eddig első helyen állt a fog­lalkoztatottság növelése, míg kiegészítő forrásként játszott csak szerepet a termelékeny­ség és a jövedelmezőség növe­lése. Ez így helyes is volt, hi­szen szocialista társadalomban a teljes foglalkoztatottság első­rendű politikai cél. Mikor azonban már megvalósult a teljes foglalkoztatottság, akkor (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents