Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-28 / 74. szám
A termelőszövetkezetek első megyei tanácskozása Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról.) kozó hátrányos megkülönböztetések. A szakszövetkezetek eredményei, főleg a kiskőrösi járásban azt mutatják, hogy jócskán beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Saját erőforrásaikra támaszkodva a megye szőlő- és gyümölcstermesztési programjából, majdnem 10 százalékos végrehajtást vállaltak, amelynek nagyszerűen eleget is tettek. Feladatunk: a korssernsítéi Ismeretes, hogy a harmadik ötéves terv országosan 13—15 százalékban határozza meg a mezőgazdaság termelésének a növekedését. A megye célkitűzése ennél magasabb, de megvalósítását garantálja az új ültetvények termőre fordulása, a zöldségtermesztés nagymérvű korszerűsítése, a szántóföldi növénytermesztés átlagainak várhatóan mérsékelt növekedésié, továbbá a közös gazdaságok mintegy lo ezer holdján megvalósuló intenzív nyárfatelepítés. A zöldségtermesztés fokozása különösképpen azért szükséges, mert exportunk jelentős hányadát adja. A kenyérgabonánál a hozamok további növekedésére lehet számítani, elsősorban a kalocsai járás körzetében. Építkezésre és az öntözés fejlesztésére 1970-ig a gazdaságok 680 millió forintot fordíthatnak, az egyéb beruházásokra ■— főképp a gépesítésre — 400 —420 milliót. További 200 millió áll rendelkezésre az ültetvények járulékos beruházásainak fejlesztésére, kivitelezésére. A harmadik ötéves terv végére a közös tehénállomány 80—85 százaléka, a növendék- marhák 60—65 százaléka és a sertések 70—75 százaléka már szilárd falú épületeikbe „költözhet be”, korszerű technológiai elllátás közepette. Az utóbbi években a természeti csapások között legaggasz- tóbb a belvíz, amely a tetőzés időszakában 150 ezer holdat borít be. Vízrendezésre a harmadik ötéves tervben a gazdaságok 232 millió forintot vehetnek igénybe. A felvásárlás növekedése várhatóan 40 százalékos lesz az 1955-ös eredményekhez képest. Az évenkénti 7—9 százalékos ütem ugyancsak jócskán meghaladja az országos cőlki tűzést. Gyümölcsből 60—65, zöldségből 50—55 százalékkal nagyobb mennyiség felvásárlására lehet számítani. Önállóság a szövetségekben Ezután az előadó rátért az eddig hozott és az ezután várható új intézkedések, s azok hatásának ismertetésére. Több mint egy évvel ezelőtt a gazdaságok már nagyobb önállóságot kaptak a tervezésben. Sor került a mezőgazdasági felvásárlási árak rendezésére; az árszínvonal tavaly összességében 9 százalékkal emelkedett. Sokat javult a szövetkezeti gazdák szociális ellátásának színvonala, s a betegellátás, az anyasági segély, a fogorvosi ellátás tekintetében lényegileg megszűnt a különbség az ipari foglalkoztatottak és a tsz-tagok között. Ez év elején pedig régi probléma került rendezésre: életbe lépett a szövetkezeti nyugdíjtörvény. De a felzárkózás itt nem áll meg, a párt Központi Bizottságának állás- foglalása szerint a szövetkezeti gazdák családi pótlékának rendszere és mértéke 1970-re azonos lesz az ipari biztosítottakéval. Ismeretes, hogy ugyancsak ez év elején általános hitelrendezésre került sor, s újra értékelték a tsz-ck állóeszközt. Végeredményben márts sokait erősödött a szövetkezetek önálló gazdálkodása. A további, várható intézkedések között nagy jelentőségű lesz az új szövetkezeti törvény, amely egyebek között a tagsági jogokat a kötelezettségek teljesítésétől függően állapítja meg. Hozzájárul majd ahhoz is, hogy a gazdák és az alkalmazottak közötti megkülönböztetés mielőbb eltűnjék. Több merev szabályt old majd fel a szövetkezetekbe való be- és kilépést illetően is. A háztáji föld juttatása a jövőben nem a közös háztartáshoz, hanem a tagsági viszonyhoz kapcsolódik, an*ely lényegesen igazságosabb lesz az eddiei gyakorlatnál. A hatékonyabb irányítást szolgálja majd a törvénytervezetnek az a megállapítása, hogy a szakemberek önállóságát jogilag is meghatározza. A jövőben lényeges szerephez jut a gazdaságok feldolgozó, szolgáltató és értékesítő tevékenysége — legalább is addig a mértékig, amíg ezek hasznosan egészítik ki a közös gazdálkodást. A termelőszövetkezetek a jövőben rendszeres munkadíjat garantálnak, s azt az elvégzett munka arányában havonta ki is fizetik. Sor kerül a nagyüzemi földhasználat rendezésére. Eddig ugyanis a faluról való elvándorlás miatt fokozódó ütemben kerültek a földek olyan személyek tulajdonába, akik nem foglalkoznak mezőgazdasági munkával. A mezőgazdasági rendeltetésű földek 58 százaléka van a szövetkezeti gazdák, 22 százaléka az állam és 20 százaléka a kívülállók tulajdonában. Ez utóbbi arány évről évre mind nagyobb terhet ró a gazdaságokra. Ideje, hogy a szövetkezetek a használatukban levő földeket megfelelő megváltási ár ellenében tulajdonukba vehessék. Ez ahhoz a törekvéshez is segítséget nyújt, hogy a földet és a falut elhate, hogy a homokhátságon gazdálkodó szövetkezetek nagysága és nagy száma miatt célszerű, hogy ebben a körzetben két szövetség alakuljon. Végül az előadó a küldötteket és a meghívottajkat röviden tájékoztatta a múlt évi eredményekről és az idei tennivalókról. Mint mondotta, máris döntő feladattá vált a gazdaságosságra való törekvés, s hoigy a szövetkezetek a termelés minden ágában rendszeresen elemezzék a költségeket. Ez is szükséges ahhoz, hogy a nagyobb lehetőségeket jól kihasználhassák, korszerűbben és önállóbban gazdálkodjanak. Az előadó végezetül hangoztatta: — A mai tanácskozás minden bizonnyal elősegíti a megye mezőgazdaságának további fejlődését. Meggyőződésünk, hogy a kongresszuson részt vevő, megyénk szövetkezeti parasztságát képviselő küldöttek hatékooyan tudnak közreműködni az egész ország szövetkezeti mozgalmát érintő és fejlődését elősegítő intézkedések kimunkálásában és azok mielőbbi megvalósításában. A beszámoló után Tanos István, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke — a jánoshalmi Petőfi Tsz küldötte — tette meg a jelentését. Utána felszólalások következtek. Hegedűs Lajos, a hartai Űj Élet Tsz főmezőgazdásza a beruházással kapcsolatos gondokat elemezte. Hasonló problémákról szólt Jónás Dániel, a császártöltési Üj Barázda Tsz elnöke is, s ezenkívül kitért a felvásárlási árak nem mindig ésszerű megállapításának az ismertetésére. Pintér Sándorné, a kiskunma jsai Petőfi Tszcs küldötte a termelőcsoportok közös gazdálkodását fékező akadályokról, Körmendi Károly, a dávodi Augusztus 20 Tsz elnöke a jelenlegi szerződéses rendszer hátrányairól beszélt. A délelőtt folyamán felszólalt még felügyeletet látnak el. Az operatív szervezést a tsz-ek önigazgatási szerved: a megalakuló területi szövetségek látják majd el, amelynek teendőit viszont rriaguk a gazdaságok határozzák meg. A mezőgazdaságban ez lesz a valóban demokratikus irányítás. Mindez újfajta kapcsolatot tételez fel a gazdaságok és vállalatok között, az egyenrangúság elvének a gyakorlatban is érvényesülnie kell. Alapjában változatlan marad a gazdaságoolitika, de kívánatos a mezőgazdaság fejlesztésének a gyorsítása, méghozzá az eddiginél nagyobb anyagi eszközökkel. Szükséges, hogy ilyen értelemben megszűnjék a különbség az állami és a szövetkezeti tulajdon értékelése között. Hangsúlyozta, hogy mindez magába foglalja a parasztság életszínvonalának a növelését is. A fel- vásárlási árszínvonal további növelésére lehet számítani, ami nem jár feltétlenül együtt a fogyasztói árak emelésével. Például a tej felvásárlási árának a növelésénél célszerűbbnek mutatkozik a szarvasmarhatartáshoz nyújtandó nagyobb állami támogatás. Barna Ferenc, a kiskunhalasi Ú.i Élet Tsz elnöke után Kovács Sándor, a nemzeti bank igazga- gatója szólalt fel. Elmondotta, hogy a jövőben a 'tsz-vezetők önállósága és felelőssége nemcsak elvileg, de gyakorlatilag is növekszik: a beruházások elhatározásáról maguk a gazdaságok döntenek. A saját pénzügyi alap felhasználásába a bank nem is kíván beleszólni. De kívánatos, hogy beruházást ott eszközöljenek, ahol annak haszna a leghamarabb megtérül. Hangoztatta még, hogy a gyenge adott ságú szövetkezetekben is móc lesz a garantált munkadíj beve zetésére, amit azonban termelési költségként kell elszámolni akkor is, ha ehhez állami tá irogatást kap a szövetkezet. Rostás Aladár, a hajósi Jó zsef Attila Tsz elnöke utár, dr. Molnár Frigyes felszólalása következett. Molnár elvtárs a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának megbízásából és egyben a megyei párt- bizottság nevében szeretettel köszöntötte a megyei tanácskozás minden küldöttét és tolmácsolta a Központi Bizottság, valamint a megyei pártbizottság legjobb kívánságait. Külön köszöntötte a szövetkezeti mozgalom veteránjait, akik élharcosai voltak annak, hogy parasztságunk a kor követelményeinek megfelelően a fejlődés útjára lépjen. A beszámoló, a felszólalások, a rendelkezésre bocsátott statisztika, s mindenekelőtt valamennyiünk tapasztalatai bizonyítják, hogy az elmúlt tíz év alatt, de különösen a mező- gazdaság szocialista átszervezése óta teljesen átformálódott megyénk mezőgazdasága. Jelentősen megnövekedett teljesítőképessége mindhárom tergyó volt szövetkezeti gazdák visszatérjenek. Pártunk Központi Bizottságának határozata szerint elérkezett az idő, hogy a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével összhangban a közös gazdaságok kialakítsák társadalmi képviseletük szervezetét. A négy- évenként összeülő szövetkezeti kongresszus és a termelőszövetkezetek területi szövetségei demokratikusan választott szervek lesznek. Oláh György ezután kitért a szövetkezeti kongresszus és a területi szövetségek felépítésére és hatáskörük felvázolására. A termelőszövetkezetek területi szövetségei gazdasági körzetenként alakulnak ki. Ez messzemenően megfelel a megye parasztsága érdekeinek. HozzátetSzavaznak a küldöttek dr. Szőke János, a keceli Kinizsi Szakszövetkezet elnöke, B. Kiss János, a lászlófalvi Üj Tavasz Tsz elnöke és Födi Istvánná, a tompái Kossuth Tsz küldötte. Egyebek között szóltak a tsz-tagok állandó foglalkoztatása és a szociális gondoskodás kérdéseiről. Ebédszünet után folytatódott a vita. Az elsőként felszólaló Tamás Károly, a dunapataji Új Élet Tsz elnöke főképp a fiatal szakemberek gondjairól beszélt. Majd Keserű János miniszter- helyettes emelkedett szólásra. Alaposan részletezte a területi szövetségek létrehozásának céljait. Mint mondotta, a jövőben az állami irányítás nem kíván a gazdálkodás részleteibe beleszólni; A tanácsok csupán hatósági melési körzetünkben: a Bácskában, a Duna-mellékén és a Homokhátságon. A mezőgazdasági termelés növekedésével egyidőben az ismert társadalmi, politikai, szociális fejlődés következett be a parasztság és a falvak életében. Ez a fejlődés a legértékesebb, hiszen minden tevékenységünk a dolgozó emberért történik. A felszólalásokból kitűnt, hogy szövetkezeti parasztságunk nagyra értékeli az új agrárpolitikai intézkedéseket és ezekben a párt,_ a munkásosztály megkülönböztetett figyelmét és támogatását látja. Ez valóban így van. Soha nem volt Magyarországon párt — beleértve a korábbi paraszti jellegű pártokat is —, valamint társa- 1 dalmi osztály, amely ilyen sok-; rétű intézkedésekkel és tettek kel bizonyította, hogy hatéko nyan képviseli a dolgozó parasztság tömegeinek érdekét. Meggyőződésünk, hogy az in tézkedések, szövetkezeti politi kánk továbbfejlesztése még inkább erősíti a két osztály pc litikai, gazdasági, társadalrr együttműködését. Ezzel méf inkább megszilárdítja szociális ta társadalmunk alapját: ; munkás-paraszt szövetséget. A jó politika azonban ess' úgy hoz eredmény, ha ezt jól 5 hajtják végre. Az elmúlt éve megyei fejlődésének a jó a; rárpolitika mellett két erőfo- rása volt. Egyik: messzemc nően törekedtünk arra, hof kidolgozzuk a párt és a ko mány agrárpolitikája hel megvalósításának feladata A másik: az emberek szórgr ma, munkaszeretete és alko tevékenysége. A továbbiakban Molnár el társ kifejtette a szövetke» politika. főbb célkitűzéseit. Ezé a termelés és gazdálkodás szí vonalának lényeges fokozása, szövetkezeti demokrácia kite jesztése, a szövetkezeti tags életszínvonalának növelése ■ szociális ellátottságának továfc javítása. A témakörökön bel részletesen elemezte a tenniv. lókat, utalt arra is, hogy mllyc fontos a szerepük a területi szövetkezeti pártszervezetekne Hangoztatta, hogy a megy pártibizottság, valamint a jár? és városi pártbizottságok ar: törekednek: növekedjék a t< melőszövetkezeti pártszervezet' helyi vezető szerepe és ez a ti melőszövetkezetek gazdaságpo' tikai megerősödésében nyilv,, nuljon meg. Elmondta azt is, hogy mái ’ - kézzelfogható eredményeket he tak a különböző eddigi intézk dések. Végezetül hangoztatt;: — Bizonyosak vagyunk a' ban, hogy tehetséges, szorgalm parasztságunk és szövetkeze' vezetőink helyesen foglalnak é lást az agrárpolitika mai ké déseinek megoldásában. Mindc bizonnyal a mai tanácskozó sunk, valamint a termelőszöve kezetek első országos kongres szusa úi sikerek forrása le szocialista mezőgazdaságunk t - vábbf e j lesztésében. Majd Oláh György foglal össize a vitát, s ezt követőt Keserű János kitüntetések adott át: hatan a Mezőgazdas: Kiváló Dolgozója, tízen a Kivá Termelőszövetkezeti Tag, négyf a miniszteri elismerő oklevél kapták meg. Végül Kosa Antal, a jelölőb zottság elnöke — a kecskémé Magyar—Szovjet Barátság TV küldötte — javaslatot tett a országos kongresszus ötvenhá rom küldöttének a személyére Az értekezlet a jelölteket kül dötté választotta. A tanácskozás dr. Matos Lász ló zárszavával én véget.
