Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-28 / 74. szám

A termelőszövetkezetek első megyei tanácskozása Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról.) kozó hátrányos megkülönböz­tetések. A szakszövetkezetek eredmé­nyei, főleg a kiskőrösi járás­ban azt mutatják, hogy jócskán beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Saját erőforrásaik­ra támaszkodva a megye szőlő- és gyümölcstermesztési prog­ramjából, majdnem 10 százalé­kos végrehajtást vállaltak, amelynek nagyszerűen eleget is tettek. Feladatunk: a korssernsítéi Ismeretes, hogy a harmadik ötéves terv országosan 13—15 százalékban határozza meg a mezőgazdaság termelésének a növekedését. A megye célkitű­zése ennél magasabb, de meg­valósítását garantálja az új ültetvények termőre fordulása, a zöldségtermesztés nagymérvű korszerűsítése, a szántóföldi nö­vénytermesztés átlagainak vár­hatóan mérsékelt növekedésié, továbbá a közös gazdaságok mintegy lo ezer holdján meg­valósuló intenzív nyárfatelepí­tés. A zöldségtermesztés foko­zása különösképpen azért szük­séges, mert exportunk jelen­tős hányadát adja. A kenyérga­bonánál a hozamok további növekedésére lehet számítani, elsősorban a kalocsai járás kör­zetében. Építkezésre és az öntözés fej­lesztésére 1970-ig a gazdaságok 680 millió forintot fordíthat­nak, az egyéb beruházásokra ■— főképp a gépesítésre — 400 —420 milliót. További 200 mil­lió áll rendelkezésre az ültet­vények járulékos beruházásai­nak fejlesztésére, kivitelezésé­re. A harmadik ötéves terv végére a közös tehénállomány 80—85 százaléka, a növendék- marhák 60—65 százaléka és a sertések 70—75 százaléka már szilárd falú épületeikbe „köl­tözhet be”, korszerű technoló­giai elllátás közepette. Az utóbbi években a termé­szeti csapások között legaggasz- tóbb a belvíz, amely a tetőzés időszakában 150 ezer holdat bo­rít be. Vízrendezésre a harma­dik ötéves tervben a gazdasá­gok 232 millió forintot vehet­nek igénybe. A felvásárlás növekedése vár­hatóan 40 százalékos lesz az 1955-ös eredményekhez képest. Az évenkénti 7—9 százalékos ütem ugyancsak jócskán meg­haladja az országos cőlki tűzést. Gyümölcsből 60—65, zöldségből 50—55 százalékkal nagyobb mennyiség felvásárlására lehet számítani. Önállóság a szövetségekben Ezután az előadó rátért az eddig hozott és az ezután vár­ható új intézkedések, s azok hatásának ismertetésére. Több mint egy évvel ezelőtt a gaz­daságok már nagyobb önállósá­got kaptak a tervezésben. Sor került a mezőgazdasági felvá­sárlási árak rendezésére; az árszínvonal tavaly összességé­ben 9 százalékkal emelkedett. Sokat javult a szövetkezeti gazdák szociális ellátásának színvonala, s a betegellátás, az anyasági segély, a fogorvosi el­látás tekintetében lényegileg megszűnt a különbség az ipari foglalkoztatottak és a tsz-tagok között. Ez év elején pedig régi probléma került rendezésre: életbe lépett a szövetkezeti nyugdíjtörvény. De a felzárkó­zás itt nem áll meg, a párt Központi Bizottságának állás- foglalása szerint a szövetkeze­ti gazdák családi pótlékának rendszere és mértéke 1970-re azonos lesz az ipari biztosítot­takéval. Ismeretes, hogy ugyan­csak ez év elején általános hi­telrendezésre került sor, s újra értékelték a tsz-ck állóeszkö­zt. Végeredményben márts sokait erősödött a szövetkezetek ön­álló gazdálkodása. A további, várható intézkedések között nagy jelentőségű lesz az új szö­vetkezeti törvény, amely egye­bek között a tagsági jogokat a kötelezettségek teljesítésétől függően állapítja meg. Hozzá­járul majd ahhoz is, hogy a gazdák és az alkalmazottak közötti megkülönböztetés mi­előbb eltűnjék. Több merev szabályt old majd fel a szövet­kezetekbe való be- és kilépést illetően is. A háztáji föld jut­tatása a jövőben nem a közös háztartáshoz, hanem a tagsági viszonyhoz kapcsolódik, an*ely lényegesen igazságosabb lesz az eddiei gyakorlatnál. A hatéko­nyabb irányítást szolgálja majd a törvénytervezetnek az a meg­állapítása, hogy a szakembe­rek önállóságát jogilag is meg­határozza. A jövőben lényeges szerephez jut a gazdaságok feldolgozó, szolgáltató és értékesítő tevé­kenysége — legalább is addig a mértékig, amíg ezek hasznosan egészítik ki a közös gazdálko­dást. A termelőszövetkezetek a jövőben rendszeres munkadíjat garantálnak, s azt az elvégzett munka arányában havonta ki is fizetik. Sor kerül a nagyüzemi föld­használat rendezésére. Eddig ugyanis a faluról való elván­dorlás miatt fokozódó ütemben kerültek a földek olyan szemé­lyek tulajdonába, akik nem fog­lalkoznak mezőgazdasági mun­kával. A mezőgazdasági rendel­tetésű földek 58 százaléka van a szövetkezeti gazdák, 22 szá­zaléka az állam és 20 százalé­ka a kívülállók tulajdonában. Ez utóbbi arány évről évre mind nagyobb terhet ró a gazdaságokra. Ideje, hogy a szö­vetkezetek a használatukban levő földeket megfelelő meg­váltási ár ellenében tulajdo­nukba vehessék. Ez ahhoz a törekvéshez is segítséget nyújt, hogy a földet és a falut elha­te, hogy a homokhátságon gaz­dálkodó szövetkezetek nagysága és nagy száma miatt célszerű, hogy ebben a körzetben két szövetség alakuljon. Végül az előadó a küldötte­ket és a meghívottajkat röviden tájékoztatta a múlt évi ered­ményekről és az idei tenniva­lókról. Mint mondotta, máris döntő feladattá vált a gazda­ságosságra való törekvés, s hoigy a szövetkezetek a terme­lés minden ágában rendszere­sen elemezzék a költségeket. Ez is szükséges ahhoz, hogy a nagyobb lehetőségeket jól ki­használhassák, korszerűbben és önállóbban gazdálkodjanak. Az előadó végezetül hangoz­tatta: — A mai tanácskozás minden bizonnyal elősegíti a megye mezőgazdaságának további fej­lődését. Meggyőződésünk, hogy a kongresszuson részt vevő, me­gyénk szövetkezeti parasztságát képviselő küldöttek hatékooyan tudnak közreműködni az egész ország szövetkezeti mozgalmát érintő és fejlődését elősegítő intézkedések kimunkálásában és azok mielőbbi megvalósításá­ban. A beszámoló után Tanos Ist­ván, a mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke — a jánoshalmi Petőfi Tsz küldötte — tette meg a jelentését. Utána felszólalá­sok következtek. Hegedűs Lajos, a hartai Űj Élet Tsz főmezőgazdásza a be­ruházással kapcsolatos gondo­kat elemezte. Hasonló problé­mákról szólt Jónás Dániel, a császártöltési Üj Barázda Tsz elnöke is, s ezenkívül kitért a felvásárlási árak nem mindig ésszerű megállapításának az is­mertetésére. Pintér Sándorné, a kiskunma jsai Petőfi Tszcs küldötte a termelőcsoportok kö­zös gazdálkodását fékező aka­dályokról, Körmendi Károly, a dávodi Augusztus 20 Tsz elnö­ke a jelenlegi szerződéses rend­szer hátrányairól beszélt. A dél­előtt folyamán felszólalt még felügyeletet látnak el. Az ope­ratív szervezést a tsz-ek önigaz­gatási szerved: a megalakuló te­rületi szövetségek látják majd el, amelynek teendőit viszont rriaguk a gazdaságok határozzák meg. A mezőgazdaságban ez lesz a valóban demokratikus irányítás. Mindez újfajta kap­csolatot tételez fel a gazdaságok és vállalatok között, az egyen­rangúság elvének a gyakorlat­ban is érvényesülnie kell. Alapjában változatlan marad a gazdaságoolitika, de kívánatos a mezőgazdaság fejlesztésének a gyorsítása, méghozzá az eddigi­nél nagyobb anyagi eszközökkel. Szükséges, hogy ilyen értelem­ben megszűnjék a különbség az állami és a szövetkezeti tulaj­don értékelése között. Hangsú­lyozta, hogy mindez magába foglalja a parasztság életszín­vonalának a növelését is. A fel- vásárlási árszínvonal további növelésére lehet számítani, ami nem jár feltétlenül együtt a fogyasztói árak emelésével. Pél­dául a tej felvásárlási árának a növelésénél célszerűbbnek mutatkozik a szarvasmarhatar­táshoz nyújtandó nagyobb álla­mi támogatás. Barna Ferenc, a kiskunhalasi Ú.i Élet Tsz elnöke után Kovács Sándor, a nemzeti bank igazga- gatója szólalt fel. Elmondotta, hogy a jövőben a 'tsz-vezetők önállósága és felelőssége nem­csak elvileg, de gyakorlatilag is növekszik: a beruházások elha­tározásáról maguk a gazdaságok döntenek. A saját pénzügyi alap felhasználásába a bank nem is kíván beleszólni. De kívánatos, hogy beruházást ott eszközölje­nek, ahol annak haszna a leg­hamarabb megtérül. Hangoztat­ta még, hogy a gyenge adott ságú szövetkezetekben is móc lesz a garantált munkadíj beve zetésére, amit azonban terme­lési költségként kell elszámolni akkor is, ha ehhez állami tá irogatást kap a szövetkezet. Rostás Aladár, a hajósi Jó zsef Attila Tsz elnöke utár, dr. Molnár Frigyes felszólalása következett. Molnár elvtárs a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának megbízásá­ból és egyben a megyei párt- bizottság nevében szeretettel köszöntötte a megyei tanácsko­zás minden küldöttét és tolmá­csolta a Központi Bizottság, va­lamint a megyei pártbizottság legjobb kívánságait. Külön kö­szöntötte a szövetkezeti moz­galom veteránjait, akik élhar­cosai voltak annak, hogy pa­rasztságunk a kor követelmé­nyeinek megfelelően a fejlődés útjára lépjen. A beszámoló, a felszólalások, a rendelkezésre bocsátott sta­tisztika, s mindenekelőtt va­lamennyiünk tapasztalatai bi­zonyítják, hogy az elmúlt tíz év alatt, de különösen a mező- gazdaság szocialista átszervezé­se óta teljesen átformálódott megyénk mezőgazdasága. Je­lentősen megnövekedett telje­sítőképessége mindhárom ter­gyó volt szövetkezeti gazdák visszatérjenek. Pártunk Központi Bizottságá­nak határozata szerint elérke­zett az idő, hogy a gazdaságirá­nyítási rendszer fejlesztésével összhangban a közös gazdasá­gok kialakítsák társadalmi kép­viseletük szervezetét. A négy- évenként összeülő szövetkezeti kongresszus és a termelőszövet­kezetek területi szövetségei de­mokratikusan választott szer­vek lesznek. Oláh György ezután kitért a szövetkezeti kongresszus és a területi szövetségek felépítésé­re és hatáskörük felvázolására. A termelőszövetkezetek területi szövetségei gazdasági körzeten­ként alakulnak ki. Ez messze­menően megfelel a megye pa­rasztsága érdekeinek. Hozzátet­Szavaznak a küldöttek dr. Szőke János, a keceli Ki­nizsi Szakszövetkezet elnöke, B. Kiss János, a lászlófalvi Üj Ta­vasz Tsz elnöke és Födi István­ná, a tompái Kossuth Tsz kül­dötte. Egyebek között szóltak a tsz-tagok állandó foglalkozta­tása és a szociális gondoskodás kérdéseiről. Ebédszünet után folytatódott a vita. Az elsőként felszólaló Tamás Károly, a dunapataji Új Élet Tsz elnöke főképp a fiatal szakemberek gondjairól beszélt. Majd Keserű János miniszter- helyettes emelkedett szólásra. Alaposan részletezte a területi szövetségek létrehozásának cél­jait. Mint mondotta, a jövőben az állami irányítás nem kíván a gazdálkodás részleteibe beleszól­ni; A tanácsok csupán hatósági melési körzetünkben: a Bács­kában, a Duna-mellékén és a Homokhátságon. A mezőgazdasági termelés növekedésével egyidőben az is­mert társadalmi, politikai, szo­ciális fejlődés következett be a parasztság és a falvak életében. Ez a fejlődés a legértékesebb, hiszen minden tevékenységünk a dolgozó emberért történik. A felszólalásokból kitűnt, hogy szövetkezeti parasztsá­gunk nagyra értékeli az új ag­rárpolitikai intézkedéseket és ezekben a párt,_ a munkásosz­tály megkülönböztetett figyel­mét és támogatását látja. Ez valóban így van. Soha nem volt Magyarországon párt — bele­értve a korábbi paraszti jellegű pártokat is —, valamint társa- 1 dalmi osztály, amely ilyen sok-; rétű intézkedésekkel és tettek kel bizonyította, hogy hatéko nyan képviseli a dolgozó pa­rasztság tömegeinek érdekét. Meggyőződésünk, hogy az in tézkedések, szövetkezeti politi kánk továbbfejlesztése még inkább erősíti a két osztály pc litikai, gazdasági, társadalrr együttműködését. Ezzel méf inkább megszilárdítja szociális ta társadalmunk alapját: ; munkás-paraszt szövetséget. A jó politika azonban ess' úgy hoz eredmény, ha ezt jól 5 hajtják végre. Az elmúlt éve megyei fejlődésének a jó a; rárpolitika mellett két erőfo- rása volt. Egyik: messzemc nően törekedtünk arra, hof kidolgozzuk a párt és a ko mány agrárpolitikája hel megvalósításának feladata A másik: az emberek szórgr ma, munkaszeretete és alko tevékenysége. A továbbiakban Molnár el társ kifejtette a szövetke» politika. főbb célkitűzéseit. Ezé a termelés és gazdálkodás szí vonalának lényeges fokozása, szövetkezeti demokrácia kite jesztése, a szövetkezeti tags életszínvonalának növelése ■ szociális ellátottságának továfc javítása. A témakörökön bel részletesen elemezte a tenniv. lókat, utalt arra is, hogy mllyc fontos a szerepük a területi szövetkezeti pártszervezetekne Hangoztatta, hogy a megy pártibizottság, valamint a jár? és városi pártbizottságok ar: törekednek: növekedjék a t< melőszövetkezeti pártszervezet' helyi vezető szerepe és ez a ti melőszövetkezetek gazdaságpo' tikai megerősödésében nyilv,, nuljon meg. Elmondta azt is, hogy mái ’ - kézzelfogható eredményeket he tak a különböző eddigi intézk dések. Végezetül hangoztatt;: — Bizonyosak vagyunk a' ban, hogy tehetséges, szorgalm parasztságunk és szövetkeze' vezetőink helyesen foglalnak é lást az agrárpolitika mai ké déseinek megoldásában. Mindc bizonnyal a mai tanácskozó sunk, valamint a termelőszöve kezetek első országos kongres szusa úi sikerek forrása le szocialista mezőgazdaságunk t - vábbf e j lesztésében. Majd Oláh György foglal össize a vitát, s ezt követőt Keserű János kitüntetések adott át: hatan a Mezőgazdas: Kiváló Dolgozója, tízen a Kivá Termelőszövetkezeti Tag, négyf a miniszteri elismerő oklevél kapták meg. Végül Kosa Antal, a jelölőb zottság elnöke — a kecskémé Magyar—Szovjet Barátság TV küldötte — javaslatot tett a országos kongresszus ötvenhá rom küldöttének a személyére Az értekezlet a jelölteket kül dötté választotta. A tanácskozás dr. Matos Lász ló zárszavával én véget.

Next

/
Thumbnails
Contents