Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-28 / 74. szám

* oldal 1967. március 29, szerda mm* rfíBKZ”* vw. W§sg& 'U'UXpP Az alelnök hidat ver. Hubert Humphrey európai körúton van. Hágában és Genfben már meg­fordult, ezután Boraiba, Rómá­ba, Londonba, Párizsba és Brüsszelbe utazik, hogy az Egyesült Államok nyugat-euró­pai szövetségeseitől az eddigi­nél nagyobb megértést csikar­jon ki a vietnami politikairánt, ezenkívül leszerelési és vám- kérdések tekintetében is fel­adata hidat verni a washingtoni és az említett fővárosok kormá­nya által vallott felfogás között. Mint az ismeretes, néhány nap­pal ezelőtt Foster a genfi lesze­relési értekezlet amerikai dele­gátusa is hasonló feladattal utazott — kevés eredménnyel. Ügy gondolják a Fehér Ház­ban, egy amerikai alelnök még­iscsak jobb szószóló lehet? Egy bonni jelentés — mely szerint a leszerelésért küzdő akcióbi­zottság mára, Hubert odaérke- zése alkalmából tiltakozó meg­mozdulásokat tervez — is utal arra, hogy az amerikai híd nem a hídverők személyén múlik, az amerikai politikához nehéz tár­sakat találni. Húsvéti enciklika. VI. Pál pá­pa új enciklikájában „tűrhetet­len botránynak” nevezi a fegy­verkezési versenyt, és nemcsak a világ 550 millió katolikusához, hanem minden jóalkaratú em­berhez szólva olyan erőfeszíté­seket sürget, amelyekkel felszá­molható lenne a világ fejletle­nebb részének gazdasági és szo­ciális elmaradottsága, a sze­génység, éhség és tudatlanság. Főként a fejlett államok veze­tőihez apellál, amikor azoknak egyik vezető állama, az USA egészen más világakciót szeret­ne űzni. Teherviselés. Az indiai par­lamentben befejeződött a költ­ségvetési vita. A parlamenti vi­tában az élelmezési nehézsé­gekért Deszai pénzügyminisz­ter részben az időjárást tette felelőssé, és az indiaiak — gaz­dagok és szegények közös te­herviselését szorgalmazta a ne­hézségek legyőzésére. Kommu­nista képviselők ugyan célsze­rűbbnek látnák, ha a gazda­gok vagyonát elvennék, vagy jobban adóztatnák őket — eb­ből több állami jövedelem szár­maznék, mint a kilátásba he­lyezett bérbefagyasztásból. De­szai azonban mereven kijelen­tette, hogy a gazdagok egyedül nem menthetik meg Indiát. Nem mintha olyan nagyon akarnák. Nekik szimpatikusabb a „közteherviselés”. Aden sztrájkba lép. Dél-Je­men Felszabaditási Frontja ál­talános sztrájkra hívta fel Aden — az etnikailag, földraj­zilag valójában arab. jemeni országrész, jelenleg brit gyar­mat — lakosságát, az ENSZ vizsgáló bizottságának megér­kezése alkalmából. A bizottság most még Kairóban tárgyal, ahol az EAK külügyminisztere leszögezte előttük, hogy kor­mánya a Frontot tartja Dél- Arábia lakossága törvényes kép­viselőjének. Adenben a helyzet rendkívül feszült. Olajfolt. Nemcsak a neokolo- nialista politikai gyakorlat bagv foltot az angol kormányon. A szimbolikus foltok helyett most valódi olajfolttal is dolguk van. A Torrey Canyon tankhajó, amely a Perzsa öbölből szállí­totta a British Petroleum Com- panv részére a 120 ezer tonna kőolajat, az angol partok köze­lében futott zátonyra. Helyen­ként már 30—40 centiméteres vastagságú olajlbpedék veszi körül a partokat, ami kiszámít­hatatlan károkat okozhat. A társaság csak a hajót menti, az ólai szétteriedécét a kormány­nak kellett volna megakadá­lyozni. As amerikai légierő t er rorbomb ásásai Bolgár kormánvkiiEdüttség érkezet! Budapestre Egy amerikai katonai szóvivő kedden bejelentette, hogy az amerikai légierő vadászbombá­zói hétfőn Hanoitól 274 kilomé­terrel nyugatra, a laoszi határ közelében raktárépületeket bom­báztak. A támadás után mint­egy hatvan méter magas láng­nyelvek, illetve mintegy ezer­ötszáz méter magas füstoszlop emelkedett a terület fölé. Haiphongtól kilenc kilométer­nyire az amerikai haditengeré­szet gépei ugyancsak raktárépü­letekre szórták le 227 kilogram­mos bombáikat. A légierő más kötelékei rakétatámadást intéz­tek Haiphongtól nyolc kilomé­terrel nyugatra, állításuk sze­rint rakétakilővő állások ellen. A dél-vietnami hadszíntéren nagyobb összetűzésekre az utób­bi huszonnégy órában nem ke­rült sor. Március 12-én és 13-án az Egyesült Államok légierői sú­lyos támadásokat intéztek az észak-vietnami Quang Ninh tar­tomány ipari létesítményei el­len. A jelentések szerint Hoang Gai városában bombázták az ország legnagyobb villamos erő­művét, s ugyanitt gyárak és élelmiszerraktárak ellen is tá­madásokat intéztek. A VDK külügyminisztériumá­' i nak kezdeményezésére március 24-től 26-ig külföldi tudósítók egy csoportja ellátogatott Quang Ninh tartományba. A város vezetői, valamint a munkások hangoztatták, hogy a bombatámadások nem képesek megbénítani Hoang Gai életét. Az okozott károkat azonnal helyreállítják. \ A belvárosra zúdult az ame­rikai bombák többsége. A város vezetői átadták az újságíróknak a támadás után közvetlenül a helyszínen készült íényképfel- vételeket. Egész családok ször­nyű pusztulásáról tanúskodnak a képek. A robbanásoktól szét­tépett, megcsonkított asszonyok, gyerekek tetemeinek látványát örökítik meg. A várostól tizenhárom kilo­méterre fekvő, 498 házból álló bányászlakótclepet teljesen por­rá bombázták. Március 25-én és 26-án ame­rikai légikötelékek terrortáma­dást hajtottak végre a Vietnami Demokratikus Köztársaságban Ha Tay és Koa Binh tartomá­nyok térségében. A VDK lég- eilhárító egységei három ameri­kai támadógépet megsemmisí­tettek. Ezzel a VDK térségében lelőtt amerikai repülőgépek szá­ma 1736-ra emelkedett. Tano Colov, a Bolgár Mi­nisztertanács elnökhelyettesének vezetésével kormányküldöttség érkezett Magyarországra a ma­gyar—bolgár Gazdasági Együtt­működési Bizottság ülésszaká­ra. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese fogadta. Békét Vietnamban! Tömegtüntetések zajlottak Európaszerte BONN, (TASZSZ) AMSZTERDAM. U Thant javaslatai a vietnami kérdés rendezésére NEW YORK (MTI) U Thant ENSZ-főtitkár kö­zölte, hogy új tervet készített a vietnami konfliktus felszámo­lására. A terv el§ő lépésként, általános katonai fegyvemyug- vást javasolt, a második lépés előzetes tárgyalások megindítá­sa lenne, harmadik lépésként pedig újabb genfi értekezletet hívnának egybe a vietnami probléma megvitatására. Keddi sajtóértekezletén a fő­titkár kijelentette, megnőtt a veszélye, annak, hogy ,a vietna­mi konfliktus az ország hatá­rain túl terjed és a vietnami háború folytatódása . veszélyes következményekkel járhat a világszervezetre nézve. Hétfőn este a Hamburgban, Münchenben, . Hannoverben, Dortmundban, Frankfurt am Mainban és más városokban tartott többezres tömeggyűlé­sekkel véget értek a nyugatné­met békeharcosok hagyományos húsvéti menetei. A békemenetekben több mint 150 ezren vettek részt. A nyugatnémet városokban tartott .tömeggyűléseken nyilat- kozatot fogadtak el, amely többek között követeli, hogy az NSZK kormánya -szüntesse be az amerikaiak vietnami 'agresz- szióját támogató politikáját. A 7. Flotta — „tengeri furkóshot“ Mintegy kétezer részvevője volt annak a húsvéti békeme­netnek, amely szombaton in­dult Rotterdamból és hétfő es­te érkezett Amszterdamba. A felvonulók a vietnami agresz- sziót elítélő táblákat vittek. A rendőrség Hágában letartózta­tott tizenhárom személyt, akik az amerikai nagykövetség előtt „Johnson gyilkos!” kiáltásokkal tüntettek. • LONDON. (MTI) Viharos szél, zivatarok és hó­záporok ellenére mintegy húsz­ezer tüntető vonult végig hét­főn délután London központi útvonalain, tiltakozva az Egye­sült Államok vietnami szeny- nyes háborúja ellen. A nukleá­ris leszerelésért küzdő angol mozgalom és húsz más béke­Dél-Vietnamban a Mekong folyó deltájában a 7. Flotta egyik egysége megütközött a szabadságharcosok dzsunkáival — ennyit mond a hír. amely a minap érkezett távgépíró­kon a szerkesztőségekbe. A 7. USA- flotta, amelynek egyre nagyobb sze­repet szánnak a vietnami hadműve­letekben, mind gyakrabban szerepel a Kelet-Azsiából érkező jelentések­ben. A Ticondoroga és más repülő- gép-anyahajók fedélzetéről felszálló repülőgépek immár harmadik esz­tendeje vesznek részt a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bombázásokban. AZ AGRESSZIÓ ESZKÖZE Érdemes ezért pillantást vetni az Egyesült Államok legnagyobb flottá­jára, annál is inkább, mert ez a „tengeri furkósbot” a délkelet-ázsiai agresszív amerikai külpolitika egyik legfőbb támasza. A 7. Flottát 1943. március 15-én hozták létre, hogy „védje az Egye­sült Államok csendes-óceáni partvi­dékét” és szembe szálljon a japán hadiflottával. Amikor végétért a má­sodik világháború, s Japán kapitu­lált, a 7. Flottát nem oszlatták fel, nem is rendelték vissza az amerikai kikötőkbe, hanem a kelet-ázsiai vi­zekre irányították. Hamarosan új feladatot kapott: a megvert Csang- Kaj-seket kellett volna jelenlétével megvédeni a kínai forradalomtól. 1916-ban a fülöp-sziget! szabadság- harcosok ellen vetették be a 7. Flot­ta repülőit és tengerészgyalogosait. Ezzel sikerült kikényszeríteniök, hogy a 99 évre szóló fülöp-szigeti— amerikai szerződés értelmében az Egyesült Államok 23 támaszpontot létesítsen a szigetországban. Manila mellett, a S»*t'c Bav-ben építették fel a 7. Flotta egyik legnagyobb ten­gerészeti bázisát. Singapore, Hongkong, Bangkok, Saigon, ezenkívül Tajvan-szigetén Tainan és Keelung, Japánban pedig Yokosuka (a fő javítóbázis), Sasebo, Maizutu, Ominato és más kikötők, valamint Guam. Midway, Okinawa és a parancsnoki bázisként használt Hawaii szerepel a 7. Flotta fő kikö­tőhelyei között. Azonban a dél-vlet- nami Da Nangban éppúgy kikötnek a 7. Flotta hajói, mint a Japán Bo­béban, 1963 óta pedig felkeresik az Indiai-óceánt is. „TENGERI CSENDÖRSÉG” Mint valamiféle „tengeri csendőr- ség”, ’ manőverez ez az általában 140 hajóból álló tengeri armada az Ohotszki-tenger és az Antarktisz, a Salamon-szigetek és az Indiai-óceán SOMKQRÓ zöldtrágyánák hatásosabb mert javitja a :taIaj szerkezetét, növeli- • fc-WriV- < : 20 kg 7360 Ft/ között. Mivel a Pentagon a 7. Flot­ta egyes egységeit 1963 végén az In­diai-óceánra rendelte, új bázisokra lett szükség. Akkor határozták el, hogy az Indiától délre fekvő Cha- gos-szigeteken építik fel az első kö­zös angol—amerikai tengeri támasz­pontot, amelyet majd a 7. amerikai flotta is használhat. Azt írtuk, a 7. USA-flotta „általá­ban 140 hajóból áll”. Egységeit, ha­jóit ugyanis állandóan változtatják, felcserélik az Atlanti-óceánon, a Földközi-tengeren (6. Flotta) és má­sutt tevékenykedő egységekkel. Je­lenleg a 7. Flotta öt operatív egysé­ge tevékenykedik (valamennyihez re. pülőgóp-anyahajó, 60—90 repülőgép­pel és atombombákkal, egy cirkáló és 4—6 torpedóromboló tartozik): összesen 650 repülőgép, sok helikop­ter, ezenkívül tengeralattjárók, te­her- és partraszállító hajók. A Viet­nami Demokratikus Köztársaság el­leni támadó akciók céljából több új hajóval erősítették meg a Tonkini- öbölben cirkáló „operatív egységet”. A kaliforniai San Diego támaszpont­ról 12 nagy hadihajót, köztük a 60 ezer tonnás Ranger rcpülőgép-anya- hajót (fedélzetén 100 vadászbombázó­val és 3300 katonával) vezényelték a dél-vietnami partokhoz. A körülbelül 80 ezer tengerészt, pilótát és tengerészgyalogost ma­gába foglaló 7. Flottának nincs ál­landó szárazföldi parancsnoksága. Paul P. Blackbur ellentengernagy, a flotta parancsnoka a zászlóshajó, a Providence cirkáló fedélzetén tar­tózkodik, vagy a Ha’/Vaiiban levő előretolt flottabázison, illetve a 7. Flotta stábjának yokosukai székhe­lyén. A 7. Flottával együttműködik a SAC — stratégiai légiparancsnok- ság — Guamon székelő stábja, amelv a hozzá tartozó gépek egy részét, atombombákkal felszerelve, állandóan a levegőben tartja. Guamról szállnak fel a Vietnamot támadó B—52-es óriásbombázók is. Tengeralattjáró-vadász egységek, Okinawán állomásozó tengerész- gyalogosok, kémrepülőgépek és kü­lönleges egységek tartoznak még a 7. Flottához. AMERIKA KÖVETEI? A Neue Zürcher Zeitung ezelőtt azt írta, hogy „a 7. Flotta — Ame­rika 80 ezer követe”. Naponta át­lag 30 ezer matróz, pilóta, tenge­résztiszt keresi fel a nagy ázsiai kikötővárosok — Tokói, Yokosuka. Manila és Hongkong éjszakai lokál­jait, költi a dollárok tízezreit a mu­latóhelyeken, nvUvá^eshá^akban . . . Az újság tudósítói büszkélkedve ír­ták, hogy a „hetesek” naponta ta­lálkoznak a bennszülött lakossággal, sok személyes barátság születik, japán, honkongi, fülöpszigeti és Saigoni lányok amerikai állampol­gárok lesznek a matrózok oldalán és áthajóznak Amerikába .. . Való­ban, az amerikai tengerészek a to­kiói és yokosukai, a singaporei és honkongi mulatók vastag pénztárcá­id vendégei közé tartoznak, — de ők a botrányok és verekedések legfőbb okozói is. Ezt az óriási gépezetet vetették be az amerikaiak Vietnamban a par­tok mentén tevékenykedő kis csó­nakok és dzsunkák ellen, amelyek­ben a hazafias egységek katonái küzdenek. De ez a 80 ezer állig felfegyverzett tengerészsereg sem képes eredményesen megbirkózni a törékeny dzsunkák partizánjaival... Sebes Tibor szervezet szombaton kezdődött tüntetéssorozata hétfőn a késő délutáni órákban a Trafalgar téren impozáns méretű tömeg- gyűléssel fejeződött be. A Tra­falgar térre vonuló tüntetők útközben viharos demonstrá­ciót tartottak a sűrű rendőr- kordonnal védett amerikai nagykövetség, az angol minisz­terelnöki, illetve külügymi­niszteri hivatal előtt. A szónokok megbélyegezték az amerikai kormány háborús bűneit, a vietnami nép ellen folyó szisztematikus irtóhadjá­ratot.

Next

/
Thumbnails
Contents