Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-28 / 74. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 8ÁCS rt, KISKUN MEGYEI LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM Ára 60 fillér 1967. MÁRC. 29, SZERDA A parasztság bízik pártunk agrárpolitikájában első megyei tanácskozása Kecskeméten tJj szakaszához érkezett kedden a megye termelőszövetkezeti mozgalma: Kecskeméten, a Katona József Színházban tanácskozásra gyűlt össze a közös gazdaságok kétszázhetvenkét küldötte és mintegy háromszáz meghívott. Az utóbbiak között voltak a párt- és tanácsi szervek irányítói, szövetkezeti gazdák és elnökök, a társadalmi szervek és a vállalatok képviselői. Az elnökségben helyet foglalt dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei bizottság első titkára, Keserű János, a földművelési miniszter helyettese. Kovács Sándor, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, továbbá számos kiváló szövetkezeti vezető, a szövetkezeti mozgalom veteránja. Megnyitójában dr. Matos László, a megyei pártbizottság osztályvezetője hangsúlyozta a tanácskozás jelentőségét, ismertette a napirendet. Miután ezt a1 küldöttek elfogadták, sor került a mandátumvizsgáló és a jelölő bizottság tagjainak a megválasztására. Az előkészítő bizottság beszámolója Ezután Oláh György, a megyei tsz-tanács és a termelőszövetkezetek megyei tanácskozását előkészítő bizottság elnöke, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese lépett a mikrofonhoz és tartotta meg beszámolóját. — Az előkészítő bizottság nevében jelenthetem a küldött- értekezletnek, hogy megyénk 215 termelőszövetkezetében és 62 tszcs-jében a küldöttválasztó közgyűlések a gazdák élénk érdeklődése kíséretében zajlottak le. A párt helyes agrárpolitikájának eredményeképpen a tsz- mozgalom fejlődése olyan szintet ért el, hogy — a népgazdaság egyéb ágazataihoz hasonlóan a IX. pártkongresszus határozata alapján — sor kerülhet a gazdaságirányítás reformjának keretei között az önálló gazdálkodás széles körű kiterjesztésére. Az átszervezés befejezése óta a mezőgazdasági termelésben elért eredmények és a szövetkezeti parasztság életszínvonalának emelkedése bizonyítja, hogy a szocialista nagyüzemek kialakítása történelmi jelentőségű esemény, amely egyaránt szolgálja a munkásdsztály és a vele szövetséges parasztság érdekeit. A szocialista átszervezés sikeres végrehajtásának, a szövetkezetek megerősödésének alapja az volt, hogy a parasztság bízott pártunk agrárpolitikájában. A megyei tanácskozásnak az a célja, hogy termékeny eszmecsere bontakozzék ki a szövetkezetek gazdasági és szervezési feladatairól, azokról, amelyek megvitatása hatékonyan szolgálja a mezőgazdaság fejlődését, a szövetkezeti mozgalom erősödését. Szólt arról, hogy a közös gazdaságok a megye szántóterületének 82 és fél százalékán gazdálkodnak a háromféle szövetkezeti típusban, így a küldöttel 115 ezer tsz-, tszcs- és szakszövetkezeti gazdát képviselnek. Szükséges, hogy áttekintsük a szövetkezeti mozgalom nem mindig könnyű, de tartalmas útját — mondotta. — A közös gazdaságok kivívták maguknak a társadalmi megbecsülést. A különböző társadalmi és tömegszervezetek képviselői aktívan kivették részüket a küldöttközgyűlések munkájából. E gyűlésekre az volt a jellemző. hogy érdemben tárgyalták meg a IX. kongresszus határozataiból adódó, már megjelent és várható agrárpolitikai intézkedéseket. A megye gyengébb tsz-einek a tagsága is a közepes és a jó tsz-ekre jellemző élénkséggel mérlegelt, vitázott. Ezután rövid áttekintést nyújtott a megye gazdasági, forint értékű új beruházás történt, de ezek elsősorban a megszűnt kisüzemi eszközök pótlását szolgálták, és csak részben járultak hozzá a gazdálkodás korszerűsítéséhez. Sokszor hiányzott a komplex megoldásokra való törekvés, drága és a célnak nem mindig megfelelő, a gazdaság követelményeit nem túlságosan kielégítő beruházások is születtek. A megye tanácsi területének kétharmadán tsz-ek gazdálkodnak, a többi területen a tszcs-k és a szakszövetkezetek osztoznak. Ennek figyelembevételével kell értékelnünk a második ötéves tervidőszakban a növény- termesztés több mint 15 százalékos növekedését, a kenyér- gabona és a kukorica országosan is kimagaslónak nevezhető átlagtermését. Tavaly búzából 13,7, kukoricából több mint 19 mázsás átlagot értek a gazdaságok. A zöldségtermesztésben főként a terület növekedett, s ezzel együtt a felvásárlás gondjai is sokasodtak. Az itt mutatkozó fontos feladat a zöldségOláh György a beszámolót tartja. politikai fejlődéséről, majd rátért a mezőgazdaság eredményeinek ismertetésére. Említette, hogy a termelésszerkezet fejlesztésében és a homok hasznosításában is kiemelkedő volt a szőlő- és gyümölcstelepítési program: a több mint 50 ezer hold ültetvény megvalósítása és a 25 ezer holdas erdő- telepítés. Több mint 2 milliárd termesztés nagyüzemi megalapozása. Az elmúlt 5—6 évben a szőlőtermés 25 százalékkal növekedett az előző időszakhoz képest. A gyümölcstermesztés évenkénti átlaga 400 vagonnal fokozódott és lényegesen javult az export aránya. Az állattenyésztés hozamai lassúbb emelkedést mutatnak. Megnyugtató, hogy tavaly az átlagos tejtermelés már elérte a hagyományos tehenészettel foglalkozó dunántúli megyék hozamát. Nem kielégítő viszont a szarvasmarha állomány minimális növekedése, mivel ez a háztáji állomány nagymérvű csökkenését nem ellensúlyozza. A sertésállomány csökkenésében közrejátszottak a korábbi alacsony felvásárlási árak, a nagyüzemi tartási körülmények hiánya és a gyakran fellépő állatbetegségek. Ugyanakkor megkezdődött a baromfi- tenyésztés korszerűsítése, s jó jel, hogy a szövetkezetek -a gazdaságosság fokozására törekszenek. A felvásárlás aránya 1960-hoz képest több mint 17 százalékkal, azaz évenként majdnem 3 és fél százalékkal növekedett. Lényegesen javult a termények minősége. Nyersárukból és ipari készítményekből az export 1965-ig megkétszereződött. De nem hallgathatjuk el az átvételi gondokat sem: a tárolás és a feldolgozó kapacitás hiánya miatt 1963-ban a zöldségféléből, 1964-ben a borszőlőből, tavaly pedig a paradicsomból keletkezett nagy kiesés, amelyek egyaránt kárára voltak a szövetkezeteknek és a népgazdaságnak is. A mérleg másik oldalán viszont eredményként könyvelhetjük el, hogy két évvel ezelőtt már sikerült túlteljesíteni a kenyér- gabona felvásárlási tervét, s a 100 hold szántóra jutó hús értékesítése az 1960. évi 40 mázsa helyett a tervidőszak végére elérte a 63 és fél mázsát. Az utóbbihoz nem kis mértékben járultak hozzá a háztáji gazdaságok. A jövőben is jól teszik a szövetkezetek, ha fokozzák azokat az ösztönzőket, amelyek a háztáji árutermelés lehetőségeinek jobb kihasználására serkentenek. Csoportok, sza ksző vet kezetek Külön is szólt a termelőcso portok és a szakszövetkezete] gazdálkodásának eredményeiről nehézségeiről. A kétféle szövet kezeti szektor 172 ezer holdoi gazdálkodik. Fejlesztésüknek ed 1ik kettős iránya volt: egyrész i közös művelés fokozása, más •észt az egyéni területen gaz lálkodó tagok támogatása a tér néshozamok növelése végett. Tavaly a Föld művelésű g> Minisztérium felülvizsgálta •söpörtök működését és meg 'llapította, hogy a nagyüzem •azdálkodás alapfeltételeit nél cülöző területeken célszerű é hasznos volt a kötetlenebb for mában működő csoportok ki alakítása. Ugyanakkor kitűn hogy a lehetőségekhez képes törekednek a közös vagyon gya rapítására, nagyüzemi ültetve nyeiket mintaszerűen kezeli! De fejlődésüket több akadál fékezte és fékezi még jelenle is, főleg az adózás, a hitelező! valamint az anyagi és a műsza ki ellátás tekintetében mutat (Folytatás o 3. oldalon.) Ülésezik a Román KP Központi Bizottsága BUKAREST. (MTI) Bukarestben hétfőn összeült a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése, amelynek napirendjén az alábbi pontok szerepelnek: 1. Intézkedéseik az állami gazdaságok szervezeti felépítésének és gazdasági-pénzügyi vezetésének javítására. 2. A gazdasági és műszaki— tudományos együttműködés fejlesztése Románia és más államok között. 3. A párt és a kormány külpolitikájának egyes kérdései. Hadbíróság előtt a bogori palotaőrök DJAKARTA. (MTI) Egy djakartai különleges hadbíróság kedden tárgyalni kezdte az elnöki palotaőrség tíz sorkatonájának perét. Azzal vádolják őket, hogy részt vettek az 1965-ös hatalomátvételi kísérletben, szerepük volt a hat indonéz tábornok meggyilkolásában, és Nasution tábornok életére is törtek. Hír szerint az elnöki palotaőrség kétszáz tagját fogják felelősségre vonni. A keddi indonéz lapok közük Malik külügyminiszter nyilatkozatát. Malik azzal vádolja a kínai kormányt, hogy több száz, a Kínai Népköztársaság területén tartózkodó indonéz állampolgárt katonai kiképzésben részesít. Malik szerint ezeket az indonéz személyeket később az anyaországba akarják küldeni, hogy ott fegyveres ellenállást fejtsenek ki. A kelet-jávai Ban- juwangban a helyi hatóságok bezárattak 173, kínai tulajdonban levő üzletet. Sierra Leonében nyugalom van FREETOWN (MTI) Sierra Leone fővárosában, Freetownban az élet visszatért a normális kerékvágásba. A rádió és a televízió a szokásos műsort sugározza, csak néha szakítja meg adását, hogy ismertesse a nemzeti újjászületés tanácsának határozatait. Így például hétfő reggel a rádió közölte, hogy a városi tiszti klubban felesküdtek az alkotmányra Sierra Leone fellebbviteli bíróságának és legfelsőbb bíróságának tagjai. A tanács a minisztériumok számát — amelyeket ezentúl miniszteri osztályoknak neveznek majd — kilencre csökkentette. Mint a hírügynökségek beszámolnak róla, Juxon-Smith alezredes. a nemzeti újjászületés tanácsának hétfőn kinevezett elnöke és Genda alezredes, akit néhány nappal korábban a tanács elnökévé neveztek ki, de kinevezését visszavonták, ugyanazon a repülőgépen indult el Londonból és tart Sierra Leone felé. Genda és Juxon-Smith, akik állítólag jó barátságban vannak egymással — a lisszaboni repülőtéren egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy nem tudja mi a helyzet Sierra Leonében, s ezért nem fűzhet kommentárt, az eseményekhez. Juxon-Smith alezredes rendkívüli katonai tanfolyamra járt Angliában, s hazatérése az eseményekkel függ össze. Mint ismeretes, Genda a Sierra Le^" ENSZ-küldöttség tagja.
