Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-26 / 73. szám

t. «Mal 1967. március 26. vasárnap Johnson „kártyája" és időhúzása Az osztrák önállóság Feszültségek Afrikában A TÁBORNOKOK voltak a hangadók a Guam szigetén rende- _____ z eit értkezleten, amely­nek eredményei és visszhangja megerősítette, hogy a John- son-kormányzat mindent „egy kártyára” tesz fel Vietnamban: megpróbálja kierőszakolni a katonai győzelmet még a jö­vő évi elnökválasztási hadjárat előtt. A Hanoiban közzétett februári Johnson—Ho Si Minh levélváltásból is kitűnik, hogy az Egyesült Államok a holdújévi tűzszünet utáni na­pokat (amikor rövid ideig szü­neteltették a VDK elleni bom­batámadásaikat) politikai kelep­cének szánta, s fő célja az volt, hogy elfogadhatatlan feltételek­kel a világ előtt a VDK-ra há­rítsa a felelőséget a bombázá­sok felújításáért. A vietnami békéhez vezető egyetlen járható út a VDK bombázásának feltétel nélküli beszüntetése. Guamban viszont éppen a vietnami expedíciós haderő létszámának további felduzzasztásáról és a VDK el­leni hadműveletek fokozásáról, s a háború indokínai kiterjesz­téséről tanácskoztak. Ezeknek a fokozott katonai erőfeszíté­seknek az árnyékában mégin- kább kétes értékűnek tűnnek azok az amerikai erőfeszítések, hogy újabb látszatintézkedé­sekkel próbálja „liberalizálni” EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN a saigoni rezsimet és elfogadha­tóbb® tenni legalábbis a hábo­rús szövetségesek szemében. Ky tábornok-miniszterelnök azonban Guamban elhangzott beszédében szertefoszlatta eze­ket az amerikai reményeket, amikor „totális háborút” köve­telve nemcsak a bombázások kiterjesztésére, hanem Laosz és Kambodzsa elözönlésére biz­tatta az amerikaiakat. A Kambodzsával kapcsolatos amerikai tervekről Néród om Szihanuk államfő is nyilatko­zott, leleplezvén a CIA ame­rikai hírszerző szolgálat ellene irányuló összeesküvését. Was­hingtonból a legutóbbi hóna­pokban összehangolt hadjára­tot indítottak Kambodzsának a semlegességtől való eltéríté­sére. A VIETNAMI agresszió ár­nyéka kezdettől fogva súlyo­san nehezedett a nemrég újra­kezdett genfi leszerelési tár­gyalásokra, s most amerikai ja­vaslatra hat hétig ismét szüne­telnek a tanácskozások. Az atomsorompó-tárgyalások má­jus 9-ig történt elnapolását azért sürgette az amerikai kor­mány, mert „lélegzetvételnyi” szünethez próbál jutni — első­sorban Bonn ellenzése miatt. Dél-Vietnamban növekszik a hazafias erők katonai nyomása rikaiak dél-vietnami támasz­pontját.-A vietnami néphadsereg tü­zérsége 152 mm űrméretű ágyúkból mért ellencsapást a demilitarizált övezetből délre felállított amerikai messzehor- dó ágyukra. Az amerikai atomenergia-bi­zottság hír szerint már a Pen­tagon elé terjesztett egész soro­zat kisebb fajta atomfegyvert és néhány új típust, amelyeket véleménye szerint Vietnamban be lehetne vetni abból a cél­ból, hogy Dél-Vietnamban tönkre tegyék a partizánok föld alatti alagútjait, Észak-Viet­namban pedig megsemmisítsék a hidakat. így tehát az Egye­sült Államokban nemcsak azt a lehetőséget mérlegelik, hogy Dél-Vietnamban használnak atomfegyvert, hanem azt is, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen vetnek be ilyen fegyvereket. SAIGON (MTI) A partizánok az utóbbi 24 órában változatlanul heves ágyútűz alatt tartják az ameri­kai állásokat — jelenti a fran­cia hírszolgálati iroda. A hazafiak a tengerészgya­logságra, valamint a Junction City hadműveletben részt vevő ejtőernyős alakulatokra és pán­célos egységekre irányítottak aknatüzet. A demilitarizált öve­zettől délre elkeseredett harcok folynak. Az amerikaiak hiva­talos közlése szerint „az ellen­séges kommunista erők" 24 óra leforgása alatt hét alkalommal lendültek támadásba a tenge­részgyalogosok védelmi rend­szerei ellen. Többször közel­harcokat is jelentettek. A saigoni főparancsnokság szóvivője 12 amerikai katona halálát és 91 megsebesülését is­merte el. A partizánok veszte­ségeit 50 főre becsülte. Azt is elmondotta, hogy a gerillák fel­gyújtottak egy üzemanyag-rak- tárat és lángbaborítottak több katonai szállító eszközt. Az amerikai hírszerző szer­vek kénytelenek elismerni, hogy a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítása Front jelentős tüzérséggel rendelkezik. Az AFP francia hírügynökség is­merteti a legújabb hivatalos amerikai adatokat, amelyek sze­rint a partizánok 105 mm-es űrméretű amerikai, francia, olasz és svéd gyártmányú ágyúkra is szert tettek. Az ame­rikai intervenciós csapatok az elmúlt hetekben a saját bőrü­kön tapasztalhatták a szociar lista tábor katonai segítségének , -------------------------­h atásosságát — a hazafias erők j intézkedés-sorozat, amellyel — 140 mm-es szovjet rakéták- létrehozotf „katonalOcBziga^ . kai lőtték Da Nangot, az ame- | satási ellenőrző bizottság” I kezdte meg tevékenységét február 25-én. A másik ese­mény: Csou Fn-Iaj minisz­terelnöknek a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók „for­radalmi lázadói” előtt tar­. „ . , . .. __, . tott — és a korábbi hivata­A Szovjetunióban szombaton | loti állásfoglalásoktól való- földkörüli pályára juttatták a ban elütő liangvAclű — be- Kozmosz—152 jelzésű mester- S7 *' séges holdat. A szputnyik ke­ringési ideje 02.2 perc, pályá­jának a Föld felületétől számí­tott legnagyobb távolsága 512, legkisebb távolsága 283 kilomé­ter. hajlásszöge 71 fok. Az elmúlt hetekben a nyugatnémet kormány széleskörű propaganda- akcióba kezdett az atomsorompó egyezménnyel szemben, mível egy ilyen szer­ződés gátat vetne a nyugatné­met atomfegyverkezés elé. KLAUS osztrák kancellár moszkvai tárgyalásain az euró­pai kérdések mellett elsősorban a két ország kapcsolatai kibő­vítésének szenteltek figyelmet. A jól alakuló szovjet-osztrák viszony mellett Ausztria és a Közös Piac kapcsolatainak kér­désében azonban továbbra is eltérnek egymástól a vélemé­nyek. Ezért a szocialista párti Arbeiter Zeitung bírálta a Klaus-kormányt, mondván, hogy „a kormány külpolitiká­jának hibája éppen az, hogy makacs csökönyösséggel min­dent egy lapra, a Közös Piacra tesz, s nem akarja belátni, hogy ez a kártya nem ütőké­pes”. Klaus maga is elismerte, hogy a Közös Piachoz való osztrák csatlakozással szembeni szovjet aggodalmak „Ausztria függetlenségének és önállósá­gának féltéséből erednek”. PILLANTSUNK ezután Af­rika térképére, ahonnan az el­múlt napokban két kis ország eseményei kerültek a világla­pok címoldalára. A vasárnapi népszavazás után Francia—Szo- máliföldön, Djiboutiban tünte­tések robbantak ki: az ellenzék választási hamisítással vádol­ja a hatóságokat. A franciák most egyszerűen deportálni akarják gyarmatukról az ellen­zéket, Szomália viszont ENSZ- megfigyelőket kért. Sierra Leonéban is válasz­tásokat rendeztek, ahol az el­ső eredmények szerint Margai miniszterelnök pártja vereséget szenvedett. Mivel az ellenzék vezérét az angol főkormányzó túlságosan hamar, még a vég­eredmény közzététele előtt ki­nevezte miniszterelnöknek, Lansana vezérkari főnök veze­tésével a hadsereg vette a ke­zébe a hatalmat. Lansana in­doka, hogy — úgymond — meg­akadályozza egy nyíltan ame­rikai orientációjú, „libériái tí­pusú” kormány hivatalba lépé­sét. Rendhagyó húsvét álunk az ünnepek mindig csa- kereső világrészben is hallatnak ládiasak, az otthonok falai magukról a felszabadító mozgal- közt üljük őket. De nemcsak mák résztvevői, ahány ház, annyi szokás, hanem a hús vét a mi szempon­ahány ország is, annyitelekep- kunkból csak annyiban rendha- pen ünnepel. A norvégek pél- gyd hogy kissé korábban üljük, dául a hegyekben töltik a ta- mint más években. Ha kirán- vaszünnepet, s ez a mostam idő- dujnj ailaruni5j abban még az járás nem nagyon kedvez alpi- időjárás sem tud kedvünk elle­nista szokásoknak. Odalent esza- ngj-e tenni mediterrán éghajia­kon mans 13 halálos áldozatot tunk alatt> üzletekben és piaco- szedett az időjárás. Hóviharok, kQn beszerezhettük az ünnepi lavmak, hideg, eso es szélvihar asztali rakományát, a gyere- jellemzi most az európai idő- beknek a szokásos ajándékokat, járást. A távoli Pakisztán lakói viszont éppen a trópusi plvégeztük munkánkat, jogot esőtől szenvednek, Karachiban veszünk az ünneplésre. Ne olyan szélvihar tombolt, hogy vegyünk azonban jogot a kö­báztetőket sodort el, meghaladja zönyre, amellyel elháríthatjuk a százat a sebesültek száma, és magunktól. Földünk e kis pont- tíz ember meghalt. Mexicóban járói, világunk napjaink, ko- ugyancsak trópusi vihar szedett runk gondjait. Ünnepünk lesz áldozatokat. gazdagabb, örömünk tudatosabb, . , __, _______.....___. ha merünk foglalkozni a láts/.ó­V 5 Cfk SZeretUvó l' l3« ünneprontó hírekkel is. Ér­na iU’ffrálnL^ 3 tékelni tudjuk békénket, nyu­megtartasa nemcsak az embere- galmunkat & ez clvezet ben_ ^LThk’ i^adnak. Pólóéul tér- nhnhet oda hogy fenntartásáért m raze ti erők, amelyekhez igar cselekedni is tudjunk, zodm muszáj. A norvégek idei húsvétja így hát kissé rendha- Vannak szovjet emberek, akik gyó lesz. ezekben a napokban útnak in­D „ ._dúlnak Haiphongba, kirakodnak e . rSf h , nJÍ£, ^^Sesen ott. vagy hazafelé tartanak on- jobb helyzetben vannak un- ran Ahirhedt 7. amerikai nÄ"fSia MM' flotta tengeralattjárói, vagy légi­S Sfeeti ért naszádjai cirkálnak körülöttük, ameiyeiíet nem természeti erő nemcsak hallják, hanem eset­lenek vagyunk gondolni a harc- .SÄ %££ Kft b^sSÄit ^ ,?588 lfllométer.PA fRazI pért. Hogy vietnami asszonyok „i^°J|s Hnaf^1 kíséret”'’mellett is eljuttat SSuSSfSrt Í SáTfS tonna lisatet Haiphongba: tagjai mentesítették őket, s Hogy mennyi a Libanon—Vi. ugyanígy a vietnami üzemekben etnam távolság, azt hirtelené- megtanultak egy sor férfimun- ben meg se tudnánk mondani. kát. hogy nélkülözhessék az De nem is a kilométerek fon- embereket, akikre a haza vé- tosak. Beirutban, Libanon fővá- delmében van nagyobb szükség rosában tegnap összegyűltek az a betolakodók elleni harcban afroázsiai írók küldöttei, rend- — még csak nem is egyetlen hagyó írótalálkozóra. Mert itt is gondja az ünneplő másik világ- hitet kívánnak .tenni a vietnami nak. Felszabadító alakulatok nép Igaza mellett, mert érzik, küzdenek nemzetük békés hol- hogy segíteniük kell a heroikus napjáért szinte a világ minden küzdelmek pontján. Aktivizálódtak az utób­bi hetekben a dél-amerikai par­tizánok. de gerillaharcoktól ret­tegnek Arábia nem kívánt urai B ékemeneteken tesznek tanú­ságot érzelmeikről a haladó gondolkozású angolok és Összetűzések Jávában DJAKARTA (MTI) Mint a Reuter jelenti, Jáva középső^ részén újabb összetű­zések voltak a hatalmafosztott Sukarno elnök hívei és ellen­felei között. tegnek Arabia nemKivant urai nyugatnémetek ezen az ünne is. Afrikában, ebben a helyet ^ A húsvéti békemenetek már nem először fejezik ki az európai népek együttérzését a szenvedő ázsiai néppel. De min­denkor segítették a vietnami nép ügyét... Tőlünk a béke­demonstrációk néhány nap múl­va kémek sorbaállást. Ez a húsvét ebben az időeltolódásban is rendhagyó. De időt is enged, hogy elgondolkozzunk.­A hivatalos Antara hírügy­nökség állítása szerint Bandung közelében „kommunista fegy­veres felkelés” fenyegetett és a hatóságok letartóztattak 16 személyt, akik állítólag a fel­kelést akarták előkészíteni. B. K. Újabb felvonás a kínai politikában? Ml a jellemző a kínai ese­mények legújabb felvonásá­ra? Igaz-e, hogy február végén a fordulat bizonyos fajtája vette kezdetét? A nemzetközi sajtó széles kör­ben, nagy terjedelemben vitatja ezeket a kérdéseket. Azok a megfigyelők és hely- zctelemzők, akik „fordulat­ról” írnak, beszélnek, első­sorban két eseményre hi­vatkoznak. Az egyik: az az Kozmosz —152 Nos, induljunk ki mi is ebből a két eseményből. A Peking élére kirendelt ka­tonai-közigazgatási ellenőrző bizottság betiltott számos „forradalmi” és „felkelő" szervezetet, amelyek a „kul­turális forradalom vihará­ban” bontottak zászlót — és telepítették központjaikat a fővárosba. Betiltották pél­dául a „kapitalizmus meg­semmisítésére alakult, fel­kelő hadseregek országos parancsnokságát”, a „vörös dolgozók országos lázadó egyesületét” — összesen mintegy tíz-tizenkét szerve­zetet —, mondván: tagjaik fegyveres összetűzéseket provokáltak, az államirá­nyítás fontos központi szer­veit támadták meg. Mit mondott ugyanakkor Csou En-laj miniszterelnök? Azt, hogy a „vörösgárdisták sú­lyos hibákat követtek el a minisztériumokban és a köz­ponti hivatalokban, amikor az elmúlt hetekben hata­lom-átvételt hajtottak vég­re”. Csou En-laj védelmez­te az államgépezetet, amely az utóbbi 17 évben „min­den területen nagy eredmé­nyeket ért el”, s követelte: állítsák helyre az államve­zetés és az ügyintézés „nor­mális feltételeit”, „tegyenek erőfeszítéseket a nártblzott- •.ágok és a pártszervezetek tekintélyének növelésére. . Mit mutatnak a tények: ezek az események valóban összefüggésbe hozhatók bár­miféle fordulattal? A lénye­get illetően semmiféle po­zitív irányú fordulatról nem lehet beszélni, bár megálla­pítható a Mao-csoport kí­sérlete bizonyos taktikai „újjárendezésre”. Kísérlet történik arra, hogy az or­szágos nyugtalanságot le­csillapítsák, bűnbakokat ves­senek oda a „kilengése­kért”, hogy biztosítsák a legfontosabbat: a „forradal­mi anarchia” lehető legna­gyobb mértékű kézben tar­tását, irányíthatóságát. Az események napnál világo­sabban mutatják, hogy a Mao-csoport egy ideig tel­jesen megbízható eszköznek tartotta a „vörösgárdista” tömegmozgalmat a kalandor politikájukkal szembe for­duló pártbizottságok, mun­kás tömegek megfélemlíté­sére. Csakhogy ez a folya­mat végül is elmoshatja a talajt azok lába alól is, akik éppen ennek az áradatnak a segítségével akarták el­tüntetni hatalmi törekvé­seik ellenfeleit. Hűen érzé­keltette a kialakult helyze­tet a Vörös Zászlónak, a KKP elméleti folyóiratának március eleji nyugtalan inegiegyzésc: „Soka«n arra a téves hiedelemre jutottak hogy a hivatalban levő funkcionáriusokban nem le­het megbízni, valamennyit el kell távolítani. Ezek a helytelen és anarchisztikus irányzatok az ellenforradal­márok malmára hajtják a vizet. Az ellenforradalmá­rok a néptömegek vágyát rossz csatornákba vezetik. Ez az irányzat megfosztja a nemzetet a vezetők politikai érettségében és szervezőké­pességében rejlő előnyök­től .. .** A moszkvai Izvesztyija elemzése arra a következte­tésre jutott: Mao Ce-tvmg csoportja most igyekszik úgy beállítani a dolgot, mintha ellenezné az állami és pártkáderekkel szemben folytatott féktelen kam­pányt, sőt, manőverezni is igyekszik e káderek irányá­ban. Manőverezni, mert a „maci forradalmi roham” túlságosan nagy ellenállásba ütközött, taktikai „módosí­tás” vált szükségessé. A „maoista hadjáratot” nem sikerült a tél vége előtt győzelmesen befejezni, a tavasz pedig drámai mó­don jelzi a legnagyobb kér­dést: ml lesz a földekkel, lesz-e, aki irányítsa és aki végrehajtsa a mezőgazdasá­gi munkákat? Következés­képpen: meg lehet-e akadá­lyozni, hogy a jelenlegi ese­mények történelmének leg- szörnyübb éhínségébe ker­gessék a 700 milliós kínai népet? De még ebben a helyzet­ben sem csökken a kínai propaganda szovjetellenes dühöngése. Sőt, bizonyos jelek arra vallanak, hogy a Mao-féle vezetők a had­seregre támaszkodva kéne­sek volnának egy a végső­kig szított nacionalista ér­zelmekre építő, szovjetelle­nes katonai kalandra is. A látszat szerint a hatalmi harc által összekevert erő­vonalak között a hadsereg az egyetlen „biztos pillér”. S bár Ián Piao hadügymi­niszterről, Mao Ce-tung gon­dolatainak első számú tol­mácsolójárói mostanában mintha alig esnék szó, ma­ga a hadsereg rendületlenül nyomul előre a hatalom út­ján. „Mao Ce-tung csoport­ja — írta erről az Izvesz­tyija —, amely nem mon­dott le a „kulturális forra­dalom” végrehajtásáról, — mindinkább a hadseregre teszi a tétet. Nemcsak a politikai élet, hanem a nép­gazdaság is katonai ellen­őrzés alá kerül”. Feltűnő, hogy a Vietnam ellen hadat viselő amerikai imperialistákat egyáltalán nem aggasztja az esemé­nyek legújabb irányzata. Amerikai lapokban szapo­rodnak a dicsőítő cikkek a kínai katonai vezetőkről, az elmélkedések arról, hogy „Lin Piao gárdája bebizo­nyította. távol akarja tarta­ni magát az Egyesült Álla­mokkal való minden szem- bekerüléstől”. E megállapí­tás tükrében könnyebb meg­érteni, miért merészkednek az amerikaiak egyre mosz- szebb a Vietnam elleni ag­resszióban ... C. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents