Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-25 / 72. szám

4. otfls] 1967. március 25, szombat N A P T A R I 1967. március 25, szombat Névnap: Mária Napkelte: . 5 óra 38 perc. Napnyugta: 18 óra 03 pere. ■— Tanfolyam kez­dődött az Alsó-Duma- völgyd Vízügyi Igazga­tóságon kotrómesterek, műszaki és más dol­gozók részére, amely­nek keretében folyam­szabályozási, öntözési, vízgazdálkodási és víz­építési ismereteket sze­rezhetnek. A munka­vezetői tanfolyamok és a szakmai tovább­képzés más formái ma már rendszeresek a vállalatnál. — RENDEZIK a 426 holdas Kunfehértó környékét. A nádassal benőtt tavon újabb területeket jelölnek ki a fürdőzőknek. Part­ján ingyenes telket osztanak ki a víkend- házépí tőknek. — Hétfőn megkezdő­dik a SZOT idei kül­földi haióüdültetési idénye: elindul idei el­ső útjára a Budapest üdülőhajó. 170 utasát Pozsonyba viszi. Míg tavaly 48 úton 8600 beutalt járt hajóval külföldön, az idén hat­vanhét kiránduláson csaknem tizenhárom- ezer dolgozót juttat kedvezményes külföl­di hajóüdüléshez a SZOTj Első díjat szereztek a lajosmizsei úttörők Hatodszor hirdette meg a Magyar Rádió gyer­mek- és ifjúsági irodalmi pályázatát, amely ez­úttal is sikeresnek bizonyult: a 10—20 éves ifjú irodalmároktól 3200 mű érkezett a zsűrihez. A művek tanúsága szerint a fiatalokat a háború és a béke, életük, jövőjük kérdései foglalkoztat­ják. 120 jutalmat osztottak ki a legsikeresebb résztvevők között. A gyermekkorcsoport első díját — kéthetes külföldi táborozást — a lajosmizsei Vörös Béla VIII. osztályos általános iskolai tanuló nyerte, aki novellájában egy magára hagyott gyermek tragédiáját írta meg. A díjkiosztó ünnepségről szóló felvételt az április 4-i ünnepi műsorban sugározza a Rádió. (MTI) ■— Pénteken este a kecskeméti Szarvai Mihály Üttörőházban nagyszámú meghívott és érdeklődő előtt bu­dapesti manökenek mutatták be a K.ISZ- fiatalok új fazonú Ifjú Gárda egyenruháit. A kecskeméti ifjú gár­disták május 1-én mér az új egyenruhában vonulnak fel. — Honvédelmi té­májú filmvetítést ren­dezett pénteken dél-* után Kecskeméten, a Fegyveres Erők Klub­ja és a városi úttörő- elnökség. A klubban, ahol már hosszabb idő óta rendszeresen tar­tanak filmvetítéssel egybekötött előadáso­kat a megyeszékhely úttörői részére, ezúttal az 1339. számú Jóakai Mór úttörőcsapat tag­jai vették részt. — Huszonötezer fa­csemetét és husángot ültetnek el megyénk­ben ezen a héten a Méhész Szakszövetke­zet tagjai, hogy sza­porítsák a méhek *gyűj tőterepét”. — „Vizsgáznak” a lovak. Kecskeméten a Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz lótenyésztő telepén idomítják a versenylovakat. Jelen­leg tízet „puhítanak” nyereg alá, a többit pedig még csak most szoktatják a munká­hoz. A versenyre al­kalmatlan lovakat iga­vonásra értékesítik. i— Bállal köszöntik a hét végi ünnepet több községben. Hús­véti bált rendeznek Félegyházán, a Móra Ferenc Művelődési Házban, Kiskunmaj- sán az Ifjú Gárda Mű­velődési Házban és Baján is a József At­tila Művelődési Ház­ban. Kísértetjárás Oklahomában Nap mint nap ugyanab­ban az órában az Oklaho­ma! 70 éves John Smith előtt megjelent elhunyt feleségének kísértete. — Smlth-nek minden eset­ben gyónnia kellett há­zassága alatt elkövetett „bűneiről”, és kisebb pénzösszegekkel ki kellett engesztelnie a kísértetet. Végül kiderült, hogy Smith 15 éves unokája öltötte magára az elhunyt nagy­mama ruháit, hogy a bűn­bánó nagypapától kapott pénzekkel kiegészítse zseb­— TIZENHÁROM TAGÚ delegáció kép­viseli a II. erszágos úitörőkonferencián március 28-a és 3I-e között Budapesten Bács-Kisfcun megyét. A tanácskozáson az út­törőmozgalom időszerű kérdéseit vitatják meg. Készül a „vadmérlegn A megye apróvad­ban gazdag szántóföld­jein számbaveszik az állományt. A határjá- ró vadászok április elején kezdik meg a nyúl, a fogoly és a fácánállomány szám­bavételét. Megállapít­ják, hogy melyik te­rületen kell majd gya­rapítani, frissíteni az állományt. A Kiskun­sági Erdőgazdaság re­zervátumaiban azon­ban már most meg­kezdték a vadszámlá­lást. Elsősorban az őzeket és dámszarva­sokat veszik számba a területükön. •— Elvetették a cu­korrépát a lászlófalvi Alkotmány Termelő- szövetkezetben. A kö­zös gazdaságban most minden erőt a kuko­rica magágykészítésé­re fordítanak, s a bor­só utolsó szakaszának vetését szorgalmazzák. —' Az idén először készítenek spenót- és sóskapürét a Kecske­méti Konzervgyárban, Bővítik a befőttválasz­tékot is. Újdonság lesz majd a tartósított mandula: Óriás-glóbusz A Budapesti Közlekedési Múzeum egyik édekessége az ország legnagyobb műanyag-domborművű, világító földgömbje. A 212 centiméter átmérőjű glóbuszt gomb­nyomással mozgásba hozhatják a látogatók, forgási sebessége — arányaihoz viszonyítva — körülbelül meg­egyezik a Földével. Vasárnapi számunkban képriport­ban számolunk be a múzeum többi érdekességéről. — TÜNDE néven fejaibb szivarkülönle­gességet készített hús- vétra az Egri Dohány­gyár. Az új szivar könnyű, enyhe illatú, zamatos ízű dohány- termék. Formája is új: karcsúbb mint a töb­bi szivar, hossza 120 milliméter. ízléses ötös csomagolásiban, hat fo­rintért kerül forga­lomba. A Tünde a kö­vetkező napákban or­szágszerte kapható —: A milliárdokat érő ember, Michel Boisrand francia film­rendező érdekes filmet forgat Spanyolország­ban. A történet egy értékes titkot őrző fo­goly szökéséről szól. Főszereplők: Frede­rick Stafford, Ray­mond Pellegrin, Peter Van Eyck, A lottó nyerőszámai: 38, 64, 67, 74, 78 — SZÁZ FIATAL gyűlt össze a garat mű­velődési otthonban a Forradalmi Ifjúsági Napok községi meg­nyitójára. Zorn Antal KISZ-titkár köszöntöt­te ünnepi beszédben a fiatalokat, majd Pala- tinszki József községi párttitkár vázolta az ifjúság feladatait az új gazdasági mechaniz­'«pfeMr 5 éve, 1962. március 25-én halt meg Auguste Piccard svájci fizikus és meteorológus, a tudo­mánynak Verne fantáziá­ját meghaladó hőse, „a sztratoszféra és a tenger mélyének Kolumbusza”. Sajátmaga által kidolgo­zott, rendkívül leleményes módszerekkel és készülé­kekkel olyan övezetekbe hatolt, ahova előtte ember nem jutott el. Eredeti el­képzelésű léggömbjével 1931-ben 15 780, 1932-ben 16 940 méter magasságba emelkedett. Nem rekord­haj hászás — komoly tu­dományos célok hevítet­ték. A radioaktivitást, a légköri elektromosságot, a kozmikus sugárzást és egyéb jelenségeket vizs­gálta a sztratoszférában, saját tervezésű, szellemes megoldású műszerekkel. Készüléket épített Eins­tein relativitáselméletének gyakorlati ellenőrzésére, mérőeszközt fejlesztett ki az egész gyenge radioak­tivitás mérésére, szer­kesztett különleges sebes­ségmérő és hőmérséklet­ellenőrző műszereket, — szeizmográfot, precíziós mérleget. A növényélet­tant, valamim a gleccser­kutatást új mérési eljárá­sokkal gazdagította. 1953 koraőszén búvárgömbjével 31Ö0 méter mélységet ért el a Tirréni-tengerben. No­ha a légkör vizsgálatában a rakéták és az űrhajók régen túlhaladták ballon­jával elért eredményeit, az általa tervezett merülő­hajó azonban — amellyel fia, Jacques Piccard i960 elején az ismert legna­gyobb tengermélység, a Marianna-árok talajára, — 10 740 méter mélységre me­rült — felül nem múlha­tó rekordot állított fel. — Az 5. sz. főútvo­nalon szabályosan ki­világítva álló teher­gépkocsinak ütközött Bata István jugoszláv állampolgár személy- gépkocsijával. A bal­eset következtében Ba­ta Istvánná könnyű sé­rülést szenvedett. Az anyagi kár meghalad­ja a 4 ezer forintot. Az épflöbrigádek fele a szocialista címért küzd Tanácskozott az építők szakszervezetének VI. megyei küldöttértekezlete Tegnap Kecskeméten tartot­ta az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszer­vezete VI. megyei küldöttérte­kezletét. Részt vett a tanács­kozáson tizenhét vállalat ti­zenkilenc szakszervezeti alap­szervezetének 122 küldötte, több mint 8500 építőipari dol­gozó képviseletében. Ott volt Török János, az építők szak- szervezetének alelnöke, Néme- di Sándor, az SZMT titkára, Márton Lajos, a megyei párt- bizottság ipari osztályának elő­adója. A gyűlésen Laczi Endre, az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára adott szóbeli indoklást a me­gyebizottság elmúlt négy évi munkáját értékelő írásbeli be­számolójához. A referátum a bevezetőben hangsúlyozta, hogy az építők megyebizottsága az V. küldött- értekezlet határozatait érvény­re juttatta. Ebben az időszak­ban a munkáshatalom gazda­sági erősítése, az építőipari dolgozók életkörülményeinek javítása, a szocialista törvé­nyesség védelme, az építők ideológiai, politikai, kulturális nevelése, s a szakszervezetek munkájának javítása volt a fő feladat. Az elmúlt négy év alatt nyolc és fél millió forint nyereségrészesedést, 4 és fél millió forint jutalmat fizettek ki az építőipari dolgozók kö­zött, s közel 5 és fél millió fo­rintot fordítottak munka- és védőruhával való ellátásukra. A beszámolási időszak idején 2453 építőipari munkás része­sült kedvezményes üdültetés­ben. Jelentősen fejlődött a mun­kásellátás. Korszerű, új üzemi ebédlő és munkásszállás léte­sült az Építési és Szerelőipari Vállalatnál. Az ÉM Fémmun­kás Vállalat Kecskeméti Vas- szerkezeti Gyára ebédlőjét ön- kiszolgáló rendszerűvé alakí­totta át. Az építőipari vállala­tok közel ötezer dolgozójukat étkeztetik üzemi konyhán. Az elmúlt négy év alatt a szakszervezethez tartozó válla­latoknál szépen fejlődött az újítómozgalom. Tavaly például 440 újítást nyújtottak be, eb­ből 179-et fogadtak el és 174-et vezettek be. Az elmúlt négy év alatt több mint 10 millió forint gazdasági hasznot jelen­tettek az újítások. A szocialista brigádmozgalomban 216 brigád 2361 dolgozóval vesz részt. Ez a munkabrigádok 46 százaléka. Ezenkívül 14 munkahely 1436 dolgozója a szocialista üzem­rész címért versenyzett. A beszámoló végül az építő szakszervezetek feladataival foglalkozott. A vitában huszon- hatan kértek szót. Ezután meg­választották az építők szakszer­vezetének 15 tagú megyebizott­ságát, 3 tagú számvizsgáló bi­zottságát, 16 képviselőjüket a szakszervezetek megyei ta­nácsának küldöttértekezletére és 10 küldöttjüket az építők szakszervezetének XXX. kong­resszusára. A megyei bizottság elnökévé Adamkovics Sándort, titkárává pedig Laczi Endrét választotta. N. O. Országos áliatszámlálás Várható időjárás szombat estig: válto­zóan felhős idő. Élénlk, időnként erős, szom­batra átmenetileg mér­séklődő északnyugati, északi szél. Hideg éj­szaka, a nappali fel- melegedés lényegesen nem . változik. Várha­tó legmagasabb nap­pali hőmérséklet szom­baton hat—tizenegy fok között. A Kecskeméti Agro­meteorológiai Obszervató­rium jelenti: március 23-án a középhőmérséklet 9.1, (az 50 éves átlag 6.7), a legmagasabb hőmérsék­let 15,1 Celsius-fok. A napsütéses őrák száma 4.7. Március 24-én a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 3.1, a délután 1 órakor mért hőmérséklet 5,3. a legalacsonyabb hőmérsék­let 2,5 Celsius-fok, Á Központi Statisztikai Hi­vatal az ország 1967. március 31-i állatállományát valameny- nyi gazdaságra vonatkozóan tel- jeskörűen számba veszi. Megyénkben a Központi Sta­tisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatósága — az 1966. évhez hasonlóan — végzi a számbavételt, s az állatszámlá­lás a március 31. és az április 1. közötti éjféli állapotnak meg­felelően történik. A számlálás minden gazda­ságban a szarvasmarha-, sertés-, ló-, juh-, kecske-, bivaly-, sza­már-, öszvér- és a baromfiál­lományra, továbbá a méhcsalá­dok számára terjed ki. Az ál­lami gazdaságok, állami válla­latok, intézmények és az erdő- gazdaságok állatállományát a KSH Bács-Kisfcun megyei Igaz­gatósága, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek és az önálló közös vállalkozásainak közös állatállományát a KSH járási felügyelőségei veszik számba az erre a célra rendszeresített be­számolójelentéseken. A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok állatállományát és az 1967. év első negyedében le­ellett kocák, született malacok, elhullott és levágott sertések számát pedig — házról házra járva — számlálóbiztosok írják össze a községi összeírási meg­bízottak irányítása mellett. Tekintettel arra, hogy az ál­latállomány pontos számbavé­tele — a helyi érdekeken túl — fontos népgazdasági érdek, ezért szükséges, hogy a megye lakossága az összeírásban részt­vevőket munkájukban támo­gassa. Az összeírás időtartama előre­láthatóan április 1—9-ig terjed. Három évre ítélték a csaló kisiparost A Kecskeméti Járásbíróság egyik büntetőtanácsa ítéletet hirdetett Kern István kecske­méti lakos, villanyszerelő kis­iparos csalási ügyében. Kern Istvánnak széleskörű ismeret­sége volt a városban és ezt ki­használva a múlt évben felke­reste V. I.-nét azzal a kéréssel, hogy adjon neki „kölcsön” 20 ezer forintot, mert sürgősen anyagot kell vásárolnia. A pénzt rövidesen megadja, — mondta — hiszen nagyobb meg­rendelése van s a munkadíjból törleszti majd adósságát. Az összeget azonban a mai napig sem fizette vissza. Mikor a villanyszerelőben felébredt a csaló, a csongrádi tanyavilágra vetette ki a háló­ját. Sorba járt 17 tanyát és mint hivatalos személy beszél­getett az egyszerű emberekkel, megígérve nekik, hogy hamaro­san kigyullad a villany. Mére­getett, jegyezgetett s az egész ceremóniának az lett a vége, hogy „előleget” kért a tanyasi emberektől, épületenként kö­rülbelül több, mint kétezer fo­rintot. A tizenhét tanyában összesen 42 ezer forintot szedett össze, persze a villanyból sem­mi sem lett, hiszen, mint. kisi­paros — s ezt ő is tudta — nem is végezhet ilyen munkát. A járásbíróság Kern Istvánt 18 rendbeli csalás elkövetésében találta bűnösnek és ezért hal­mazati büntetésül három évi szabadságvesztésre ítélte. Sú­lyosbító körülményként vette figyelembe, hogy Kern kihasz­nálta az egyszerű tanyai embe­rek tájékozatlanságát és visz- szaélt azzal a természetes igé­nyükkel, hogy villanyhoz jus­sanak. Az ítélet nem jogerős. G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents