Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-25 / 72. szám

1967. március 25. szombat 5. oldal JCit u U irj ílk az ós-t? H a a népszerű irodalmi és politikai hetilapnak a fennállása 10. évfordulóján megjelent számát nézzük, úgy tűnik, elsősorban irodalmi, vagy tudományos folyóiratok szerkesztői, írók, költők, szí­nészek, egyetemi tanárok, aka­démikusok és zeneművészek számáxa írják, irodalmi tájé­koztatóként. Az Élet és Iroda­lom ugyanis a magyar értel­miség reprezentáns alakjaitól kért véleményt a lapról. Ha a jubileumi válaszból indulunk ki, kicsit furcsának tűnik ugyané szám vezércik­kének mondanivalója, amely­ben a szerkesztő elmondja, az Élet és Irodalom jelenleg 26 ezer példányban jelenik meg, az ország minden négyszáza­dik lakosa vásárolja, de ennél szélesebb körű olvasóközönség­re szeretnének számítani a jö­vőben. Tekintve, hogy az alkotó­művészek jelenlegi létszáma hazánkban nem haladja meg a tízezres kategóriákat, a lap terjesztési szempontjai indo­kolnák, hogy a szélesebb ol­vasóközönség igényeit is fi­gyelembe vegyék, efelöl eset­leg egy egyszerű vidéki ta­nárt, orvost, vagy más értel­miségit is megkérdezzenek. Nem biztos, hogy alacsonyabb mércét állítottak volna a szer­kesztőség elé a közölteknél, de az biztos, hogy reálisabban fejeződött volttá ki, kinek is írják az És-t. Obk) Találkozás a szerzővel Gerd Natschinski műveit már ismerik, játsszák hazáján kívül is, de ő maga most először vett részt tulajdon külföldi bemuta­tóján. Délután érkezett Berlinből, feleségével, fiával. Este részt vett a Kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban Csehszlovákiát, Lengyelországot is megjárt mu- sicaljának előadásán. Oscar Wil­de népszerű Bunburyjének ezt a legújabb zenés változatát a hazai színházak közül elsőnek a kecskeméti mutatta be Igaz, ami nem igaz címmel. Másnap délelőtt rövid város­néző séta után volt alkalmunk érdeklődni a szerzőtől benyo­másai iránt. Gerd Natschinski közvetlen ember, szívélyessége nemcsak a nyilvánosság képviselőjének szólt: —■ Köszönet a színháznak, jó színészek, sok humoros ötlettel tűzdelték meg a darabot, lát­szott, hogy Turián György fő­rendező szeretettel foglalkozott vele, s Rónai Pál karmester igazán kitűnő munkát végzett, amikor az itteni jóval kisebb zenekarra hangszerelte a muzsi­kát. Berlinben, Brnóban hatvan­tagú zenekar játszotta. Sok réz- és fafúvós. Itt korlátozottak voltak a lehetőségek. Mégis színvonalas volt az előadás. — Színészileg pedig több volt, mint amit vártam. Anélkül, hogy a hölgyeket meg akarnám bántani, a főszereplők közül fő­Színes, kibővített radio­es televízió műsor a tavaszi iskolai szünetre A tavaszi iskolai szünetben benépesülnek az úttörőházak, művelődési otthonok és a kü­lönféle klubok. A művelődési intézmények gondoskodnak ar­ról, hogy a televízió is minde­nütt rendelkezésére álljon a ta­nulóknak. Annál is inkább, mert a rádió és televízió mfl- sorszerkesztősége a tavaszi is­kolai szünet idejére külön ér­dekes műsorprogramot állított össze, hogy a fiatalok haszno­san tölthessék el szabad idejü­ket. Az ifjú hallgatók és nézők mesejátékok rádiójátékok, fil­mek és összetett műsorok kö­zött válogathatnak. A Kossuth-rádió műsorából megemlítünk néhány érdekeseb­bet: Timmy-Tom, a kis álom­emberke kalandjai hat folyta­Művészeti szakágak vezetőinek tanácskozása Március 28-án, kedden a kis­kunhalasi Fegyveres Erők Klub­jában rendezik meg a művészeti szakágak vezetőinek megyei ta­nácskozását, amelyen Szamos- íalvy Imre, a megyei népmű­velési tanácsadó vezetője tart előadást A művészeti nevelés időszerű kérdései címmel. A konferencián a népi tánc­csoportok, a díszítőművész-szak­körök, a fotoiszakkörök és film­klubok, a képzőművészeti szak­körök és az irodalmi színpadok vezetői vesznek részt. Két pár a döntőben Két ifjú kecskeméti táncos­pár, — Tóth Mária és Csekő Gábor, illetve Karáth Judit és Szabó Imre döntőbe jutott az Országos Klubközi Társastánc- versenv R,, dapesten megtartott elődöntőjéből. tásban március 28-tól április 1-ig, a Tavaszhozó kisleány cí­mű gyermekopera április 3-án lesz hallható. Az öt szobor cí­mű ifjúsági rádiójátékot április 4-i ünnepi műsorában mutatja be a Kossuth -rádió. A televízió szünidei műsorá­ból: valamennyi hétköznapon reggel 9 órától szünidei matiné, vegyes műsorral. Március 26-án, 10 órakor Ki miben tudós? tör­ténelmi döntő, 27-én háromne­gyed 11-kor a fizikai döntő. Március 28-án este 18.25-kor: Biovízió. Április 2-án, vasárnap délelőtt is lesz fél 10-kor szün­idei matiné parádés műsorral, amelynek keretében levetítik a Gyöngyvirágtól lombhullásig cí­mű természetfilmet. képp Jack és Algernon tet­szett ... Megjegyzem, hogy úgy tűnik, a zene jobb szövegkönyvet ér­demelt volna. Elmosolyodik: — Én is részét vettem a mun­kában. hárman írtuk. Egyálta­lán nem is volt szándékunkban eredetiben színpadra vinni a Bunburyt... Az átdolgozást so­ha nem lehet irodalmilag egyen­rangúnak ítélni az eredeti mű­vel. S ezt nem is szabad szá­mon kérni. Témánál vagyunk. Művészi elveire, ha szabad azt mondani: hitvallására voltam kíváncsi. Gerd Natschinski tizenegyné- hány éve még zenetanár volt. Első, bátortalanul felajánlott komolyzenei műveit a lipcsei rádió egy szálig elfogadta. S erre a sikerre ő hátat fordított a komoly zenének. Ma, alig negyvenévesen a német köny- nyűzene vezéregyénisége, a nagy múltp berlini operett megújítója. — Az operettben — s hason­lóan a musicalben is — a zene az uralkodó elem. Nem vélet­len, hogy kezdetben a musical inkább népopera volt. A West Side Story a legjobb példa ar­ra, hogy mint lehet a népzenei tradíciókat új tartalommal meg­tölteni a modern színpadon. Persze, erre nem mindenütt vannak meg a lehetőségek, leg­inkább csak ott, ahol nagyon erős a népi hatás, a folklór. Megfigyelhető egyébként, hogy — talán az olasz és a skandi­náv kivételével — a musical mind kevésbé vidám műfaj. A maga részéről tudatosan törekszik-e a német zenei ha­gyományok felhasználására? — Valójában nehéz a kérdés­re egyszerűen igennel vagy nemmel válaszolni. Mindenki a saját zenei világában él, ami­ben csak közvetve lehetnek benne a hagyományok, vagy a példák. Egyazon művész sok különböző hatás alatt állhat és esetenként másból-másból me­ríthet. Jó példa erre Mozart. Amikor a Varázsfuvolát kom­ponálta, az olasz opera éppen elvértelenedett, öncélú éneklés­sé vált, önmutogatóvá. Mozart ebből a hangzásvilágból terem­tett újat, kifejezőt, de termé­szetesen egyénit. Erre törekedni kell véleményem szerint a könnyű műfajban is. Gerd Natschinski színesen be­szél, részletesen elemezgeti té­máját. Közben egyszer-egyszer a fiára néz, aki figyelmesen hallgat. Az ifjabb, Natschinski szintén muzsikus. Tizenkilenc éves, az NDK legismertebb beat-zenésze. Zsigó Károly, a darab fordí­tója, mint titkot árulja el, hogy apa és fia most éppen egy ifjú­sági film zenéjén dolgozik. El­ső közös művük lesz. — Egyébként külön vonalat képviselnek — mosolyog Zsigó Károly — de eddig még nem vesztek össze ... Terveiről kérdezem Gerd Natschinskit. — Most fejeztem be egy le­mezösszeállítást. Sanzonok. Munkában egy másik filmem. Tánczenét állandóan komponá­lok. S keresek új színdarabot. Érdeklődéssel várjuk. Örül­nénk ha akkor ismét találkoz­hatnánk Kecskeméten. Mester László T — HÉT TANTÁRGYBÓL, ren­deztek házi tanulmányi ver­senyt a Soltvadkerti Kossuth La­jos Általános Iskolában. A leg­jobban szereplő tizennégy paj­tás értékes könyvjutalomban ré­szesült. Havasi ibolya, tudósító * — Legtöbben ipari tanulónak, néhány an mezőgazdasági szak­munkásképző iskolába és kö­zépiskolába jelentkeztek a pál- monastori 3784. számú József Attila úttörőcsapat nyolcadikos pajtásai közül. Igazgató bácsi és osztályfőnökünk a tanulók­kal és szüleikkel külön-küloca elbeszélgetett a pályaválasztás­ról. Ács Rozália, csapatokróndkás * — EGYIK OSZTÁLYTÁRSUNK nővére, Szentesi Teréz, Kiváló mun- hajáért, jutalomüdülésen vesz részt a Szovjetunióban. Elmondotta: Na­gyon örül, hogy megláthatja Moszk­vát és a Szovjetunió más városait. Ígéretet tett, hogy hazatérése után szóbeli és fényképes beszámolót tart úti élményeiről. Horváth Katalin, a Riporter-őrs tagja, Bátmonostor * Olvasási, vensmondási és mese- mondási vetélkedőn vettek részt a Bácsalmási Vörösmarty Mihály Ál­talános Iskola kisdobosai, Molnár József tanár vezetésével. A vetlé- kedő legjobbjai szerepelnek az út­törők községi kulturális bemutató­ján is. Balassa Sándor, őrsi tudósító * — A MINAP SZÉP képesla­pot kaptunk Nagykanizsáról. Egy ismeretlen úttörőőrs arra kért bennünket, küldjünk városunk­ról képeslapokat. A kívánságot őrsünk minden tagja teljesítette. Reméljük, mielőbb személyesen is sikerül összebarátkozni a nagykanizsai pajtásokkal. Zubefc Zsuzsa, Kecskemét, Zrínyi Ilona Alt. Isk. Mókus-őrs * — Pajtásaink — írja Gyu- lánszki István, a bajai 937. sz. Tóth Kálmán Ű ttö rácsa pátiból —, a felnőtt aktívákkal együtt vállalták és elvégezték a sza­vazócédulák egy részének kéz­besítését. Ily módon újabb ne­mes tettet teljesítettek s egy­ben politikai, társadalmi mun­kát végeztek. Radó Erzsébet raj vezető helyettes levele a dá- vodi úttörők újabb nemes tet­téről szol. A helyi általános is­kola úttörőcsapatának Rigó őrse — írja —, házunk csere- pezésében segédkezett, s szor­galmukat nagyapám hálás kö­szönettel dicsérte meg. A har­madik nemes tettről szóló hír­adást Zubek Zsuzsa, a kecske­méti Zrínyi Ilona Általános Is­kolából küldte rovatunknak. A pajtásak még a tél folyamán a megyei könyvtárban kutatták a kommunista hősök életéről, munkásságáról szóló dokumen­tumokat. Az ifjú kutatókat az iskolai Úttörőtanács dicséretben részesítette és zászlóval jutal­mazta. * •= Február óta folynak úttörő-' csapatainkban a „Három tavasz*# mozgalom eseményei. Ezúttal Túr­nál Judit Tassról, Almást Juditi a kecskeméti I. sz. általános isko­lából küldött tudósítást a jól sike­rült március 15-i ünnepségről. Buj­dosó Borbála kerekegyházi pajtás tudósítása ugyancsak a március 15-i ünnepégről szólt. A tiszakécskei március 15-i ünnepségen — írta tu­dósításában Kerekes Ferenc — nagyszabású úttörő kultúrális szem­lát bonyolítottak le a helyi műve­lődési házban, amelyen a lakitele­ki, a lászlófalvi úttörő énekkarok* szavalok árusok, szólóénekesek vet­tek részt — a tiszakécskei pajtá­sokon kívül. A bácsalmási úttörők is méltóképpen felkészültek a „Há­rom tavasz” akcióira, s mint Szu- hai Zsolt, a 3578. sz. II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat őrsvezetője be­számolt róla: ők is megünnepelték a munkásőrség megalakulásának 10. évfordulóját, találkoztak a jubiláló munkásőrökkel, akiket virággal kö­szöntöttek. A íalákozás emlékét Fecske őrs naplójában is megőr­zik,; * — SZERKESZTŐI üzenetek. Sza­badszállási Judit: A nályaválasztási Drobiémákról szóló leveledet továb­bítjuk válaszadás céljából az illeté­keshez, ha közlöd címedet. „Fecske őrs”-a!áírással érkezett és a téli ródli- és korcsoiyaversennyel kap­csolatos tudósítások sz^r^őinek: Le­veleiteket csak akkor közölhetjük, ha megírjátok pontos címeteket isu A DUNAVECSEI já­rási népfronttitkár odébb tolja íróasztalán a jegyzetelhet. Kifülel. Mintha beszélgetések zaja szűrődne be a pártszékház folyosóiról. — Fejtágító megbe­szélésen vannak bent az alapszervezeti párt- titkárok — int kifelé Bolvári László. — Sze­retném a szünetben „elkapni” pár percre Huszár Józsi bácsit, a dunaegyházi titkárt. Újságom van a szá­mukra ... Nem kell sokáig vár­ni. Amikor az előadó­teremből kitódulók lár­mája végigvisszhang­zik a lépcsőházon, fo­lyosókon, Bolvári Lász­ló kisiet. Egy-két per­cen belül jön is vissza Huszár József elvtárs­sal. Hellyel kínálja. Józsi bácsi várja a kérdést. — Hogy is volt azon az író—olvasó találko­zón? Mosolyogva emléke­Rajfa a zik a nyugodt, barát­ságos beszédű párttit­kár. — Mikor Balázs An­na írónő — Jancsá Ad­rienne előadóművész- nővel — lent járt ná­lunk, igen összemele­gedett a dunaegyházi olvasókkal. Meglepte, milyen jól ismerik a könyveit. Véleményt mondtak egy-egy sze­replő jellemábrázolásá­ról, kérdezgették az írói alkotómunka sa­játságairól ... Jó han­gulat volt. A TALÁLKOZÓ után méa egy beszél­getésre jöttünk össze a párthelyiségben. Ott voltak a község, s a társadalmi szervek ve­zetői. Ott vetette fel Ba­lázs Anna, hogy egyik következő regénye meg­írásához szeretne hosz- szabb időt tölteni fa­szemük lun. A parasztsáa mai életét közvetlen élmé­nyekből akarja megis­merni ... Mindjárt mondtuk neki: nagyon szívesen látjuk körünkben, Du- naegyházán. Legyen vendégünk a nyár fo­lyamán. NAGYON köszönte, örült a meghívásnak, de kimentette magát a múlt nyárról, mert az ideje már be volt táb­lázva. Külföldön volt elfoglaltsága... Bolvári László apró­kat bólogatva kíséri az elbeszélést. Most fel­emelt jobbjával jelzi — ö következik. — Kedves Józsi bá­csi, hadd közöljem az újságot. Tegnap Pesten jár­tunk Réti Istvánné elvtársnővel, a járási nőtanács titkárával. Ügy alakullak a, dol­gok, hogy az elvtársnő Balázs Annával is tu­dott beszélni. Feljött a szó Dunaegyházáról is. Balázs Anna azt üzeni maguknak, hogy szeretné felvenni a kapcsolatot. Most már aktuális lehet az a megállapodás... — Amit ígértünk, tartjuk — bazsalyog a párttitkár. ... Mire a részletek­re térnének, kívülről beszólnak. Folytatódik a konzultáció. Huszár elvtárs elköszön. Pár szóval megegyeznek, mikor találkoznak a folytatás megbeszélé­sére. NÉPFRONT ... Nő­tanács ... Milyen jó, hogy a társadalmi szer­vek annyi kezdemé­nyezésen rajta tartják szemüket. Azon is, hogy írók, olvasók ba­rátsága a találkozók ünnepi alkalmain túl. a hétköznapok közös küzdelmeiben is mind teljesebb^ váljék. Tóth István Zsigó Károly, a fordító és Gerd Natschinski.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents