Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-23 / 70. szám
Községről — községre Míg Apostag felé igyekszünk, van idő bele-belepillantgatni az újságírói noteszba. Félmondatok, szavak, rövidítések emlékeztetnek a járási népfronttitkár tájékoztatójára. „Házi gyógyszertár" Dunatetétlenre Ez a legbőbeszédűbb mondat a jegyzetben erről a községről. Igen, ezt sürgették legjobban a jelölőgyűléseken. Szeretné a lakosság, ha az egészségügyi szervek alkalmaznának a községben egy — köznyelven kifejezve — házi betegápolót. Olyan egészségügyi dőldivatává /Zt* — JAJ de cuki ez a harisnyatartó! — forgatta kezében sóvárgó szemmel a nylon csipkével szegélyezett ruhadarabot egy barna hajú fiatal nő — megvenném, de most nincs rá pénzem... — Nem baj, majd elsején kifizeti — így az eladó, s az in- Mm női holmi gazdát cserélt. A »evő neve belekerült egy vaskos Jegyzetfüzetbe, az üzlet tehát •nnak rendje és módja szerint lezajlott. A fenti beszélgetés nem az állami, vagy szövetkezeti kereskedelem egyik boltjában, hanem Kecskeméten, a megyei kórház egyik szobájában zajlott le. A naptár ekkor még 1966 nyarát mutatta. Néhány héttel később már két állam rendőrsége tett fel néhány embernek kérdéseket, e diszkrét fehérneműk eladásával kapcsolatosan. A dolog nem ment könnyen, de néhány hét alatt sikerült felderíteni azokat a rejtett csatornákat, amelyeken egy kisebb divatáru üzlet raktárkészletének megfelelő mennyiségű — több száz melltartó, harisnyatartó, kombiné, női nadrág, ezenkívül jelentős számú szil on férfi fehérnemű, gyermekbunda, teddyber anyag, cipő, kesztyű, zokni, női táska, esernyők stb. — áru érkezett Kecskemétre. Hogyan? A dolog egyszerűbb, mint gondolnánk. EVENTE két-három alkalommal utazott Csehszlovákiába dr. Gergely Kálmánná, a megyei kórház műtősnője, hogy meglátogassa Losoncon élő édesanyját. Ez azonban csak ürügy volt arra, hogy régi ismerőseit felkeresse, azokból megszervezze a két ország vámrendelkezéseit kijátszó, nagyon jól jövedelmező „részvénytársaságot”. Az utazáskor —két-három gyermeke kíséretében — maga is vásárolt nálunk nem kapható árukat, de bizománybán is elfogadott ismerőseitől két-három ezer forint értékű fehérneműket. Ezek a holmik a határon nem kelthettek feltűnést, hiszen három-négy személy hozta át. Az üzlet azonban így nem volt egészen kifizetődő, s ezért Ger- gelyné olyan egyességet is kötött különböző csehszlovák állampolgárokkal, hogy postán vagy személyesen hozzák el neki az értékesítésre szánt „kurrens” árukat. A három évi utazgatás azonban, így is meglepő haszonnal járt, ugyanis az élelmes műtősnő 80 ezer forint értékű árucikkel rakta teli pogy- gy ászát. BÁRHOGY IS igyekezett több haszonra szert tenni Ger- gelyné, mindaddig nem sikerült, míg újabb társak nem csatlakoztak hozzá. Losoncról szinte havonta jöttek Magyarországra vonaton, vagy személygépkocsival csehszlovák állampolgárok. Ezek személyesen nem jártak Kecskeméten, de Gergelyné által előrendelt árucikkeket magukkal hozták. A legsűrűbb vendég Frankóvá Jusztina volt, aki rendszeresen Vértes Edéné budapesti lakosnál szállt meg. Az árut otthagyta, amelyről Vért»; né értesítést küldött Gergelyné- nek Kecskemétre. S hogy ez nem volt a legrosszabb üzlet, azt bizonyítja, hogy 1965—66- ban összesen 26 400 forintot küldött Gergelyné Vértes Edénén keresztül Frankóvá Jusztinának. Közvetítőkben nem volt hiány, mert Becsár Józsefné csehszlovák állampolgár Vasvári Józsefné budapesti lakos közreműködésével juttatta el az árucikkeket Kecskemétre. Beesőmé sem járt rosszul, hiszen Gergelyné az áruk eladása után több mint 26 ezer forintot juttatott el neki. A személyes kapcsolat sem volt rossz a „részvénytársaság” feje és az áruk beszerzői között. Walter Ottó- né csehszlovák állampolgár csupán egymaga 11 ezer forint értékű holmit hozott személyesen Gergelynének. Nemcsak a közvetítők voltak jelen ebben az olajozottan működő és Gergelynének több tízezer forintot jövedelmező „részvénytársaságban”, hanem mások is. A rendőrség több mint kétszáz tanút hallgatott ki, akik valamennyien vásároltak a műtősnőtől hitelbe vagy anélkül. A BIZONYÍTÉKOK arra késztették a „Divatáru Rt” tagjait, hogy beismerjék bűnösségüket, ám Gergelyné így védekezett: A kényszer vitte rá, hogy ilyen módon szerezzen pénzt! Valóban így van ez? Nos nem egészen. Havi keresete 2100 forint volt, árvaellátás címén — férje 13 éve meghalt — 1075 forintot kapott, s ehhez hozzájött még az 510 forint családi pótlék. A 3685 forintból — ha nehezen is — talán meg lehetett volna élni. Igaz nem tellett volna több — átlagban 8—9 ezer forintos — külföldi utazásra. Gergelynének és a „részvény- társaság” többi tagjainak ilyenfajta védekezése a bíróságok előtt nem lehet döntő, hiszen több mint 150 ezer forint értékben követtek el devizabűntettet és üzérkedést! Gémes Gábor gozót, aki képesítésénél fogva alkalmas lenne például a körzeti orvos látogatásainak előkészítésére, injekciókúra lebonyolítására, aztán egy kis házi gyógyszertár kezelésére. Lennének nála letétben mindennapi, recept nélkül is kapható gyógyszerek. Most még az a helyzet, hogy a legközönségesebb gyógyszerekért, vagy a pár perc alatt elintézhető injekciózásért kénytelenek bejárni az emberek Hartára vagy Soltra. Ezer dunatetétleni kéri, hogy az ötéves terv „hozzon” számukra egy egészségügyi kádert, aki tud bánni egy kis házi gyógyszertárral is. Apostag on — Deák Ferenc — Nem fogjátok elfelejteni, kit keressetek Apostagon, aid a lakosság javaslatairól tájékoztat — mondotta Bolvári László Du- navecsén. — Deák Ferenc elvtárs népfront elnöki tisztségben fogta össze a választási tennivalókat. Igen jól végzi a dolgát, jelentései gyorsak, precízek, s amiben lehet, mindjárt intézkedni próbál. A faluban így igazítanak el: — Deák elvtárs az óvodával szemben lakik. Nem nehéz megtalálni. (Nincs más olyan épület. Emeletes az óvoda. Valóban „nem nehéz” eligazodni. Történelmi név és emeletes falusi óvoda. Ilyen nem minden helységben van. Deák elvtársat azonban nem otthon, hanem a takarékszövetkezet irodájában találjuk meg. Mint nyugdíjas, itt dolgozik Deák Ferenc. Dél van, lejár a munkaideje. Persze, pénzintézetnél azt nem lehet másodperc pontosságúra szabni. Éppen zárlat közben érkezünk. Biztosítjuk, hogy megvárjuk, míg végez. Leülünk. Ö azonban egykét perc múlva kiszól az íróasztal mellől. — Intézzük el inkább gyorsan az interjút. Addig úgysem tudnék nyugodtan számolni. Rövidre fogjuk tehát. Mi a legsürgősebb kívánság? — A vasút közelében sok új ház épült az utóbbi években. Egész kis lakónegyed. Mintegy Akár állandó lakásnak is,.. Csinos kis faházacska áll a mélykúti parkban, körülnézegetik a járókelők. Lakóház, vagy vikendház? Akár mindkettőnek is alkalmas a mélykúti Vegyes és Építő KTSZ-nek ez az új „terméke”. Műanyaggal bélelt szoba-konyha van benne beépített szekrénnyel, főzőrezsőval, zuhanyozó fülke vízzel, villanybojlerral felszerelve. És az ára? Egyelőre 32 ezer forint. Felépítését egyhónapos határidőre ígéri a KTSZ, de ha híre megy, nyilván sokan érdeklődnek majd az ízléses, csinos és praktikus kis házacska iránt. Nem utolsó sorban az olcsósága miatt... 120 család helyzetét könnyíte- nénk meg, ha egy vegyesboltot létesítene ott az fmsz. Van megfelelő épület, amelyben egy kocsma is üzemel. Ha egy másik helyiséget átengedne benne a Borforgalmi Vállalat, egy kis átalakítással jó kis boltot sikerülne kihozni. — Hol tart az ügy? — A párttitkár elvtárs már beszélt a Borforgalmival. Hajlandók átadni az épületrészt. A lakosság felajánlotta segítségét az átalakításhoz. Bízunk benne, hogy az fmsz szép pontot tesz a közakarat végére. Az apostagiak nem szűkmar- kúskodnaik a társadalmi munkával. ha községük fejlődését elősegíthetik. Közös erőfeszítésük sikere a törpe vízmű megépítése a 12,5 kilométernyi víz- vezetékhálózat lefektetése. Ott lesz kezemunkájával a sorra- kerülő út- és járdaépítéseknél, melyekhez az anyagot a tanács biztosítja majd. Villany — villany — villany Szívesen adná a társadalmi munkát a villanyhálózat bővítéséhez, a mintegy 2 és fél kilométer vezeték megépítéséhez is... Ha egyszer a DÁV kapacitásába beleszorítható, gondoljon az apostagiak nem mai óhajára. De ha már a villamosításnál tartunk: a kunpeszér-frigyesmajoriak az apostag-nagykúti tanyarész lakóival együtt ugyancsak villanyvezetéket kérnének... A népfronttitkár naplójában ilyen szavak jelentik az érveket: tsz-gépesítés, új telepítések, kulturális igények. Ki mondaná, hogy nem jogosak ezek az igények? A megvalósítás üteme, sorrendje nemcsak attól függ, — mikor kerülhetnek ezek az illetékes tervező, beruházó, kivitelező szervek programjába. Hanem attól is, hogy az igények mellé mit ad a lakosság is a saját munkájából, áldozatvállalásából... Tóth István A Bánk bán első kiadása gyümölcsfáért Bődéi János zalaegerszegi lakos levélben ajánlotta fel a tulajdonában levő Bánk bán első kiadását Kecskemétnek, Katona József szülővárosának. A könyvért érdekes vételárat — a Kecskemét környékén őshonos gyümölcsfafajtákat — kért a levélíró. Az illetékesek — amer.y- nyiben Bődéi János időközben nem változtatja meg elhatározását — természetesen szívesen küldenek a város világhírű termést adó kincséből, gyümölcsfákból a könyvért, amely szintén kincset ér Kecskemétnek. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: F. Tóth Pál Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj l hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065 Űj értelmet kapott a föld l^fárcius, a tavasz hónapjai Üj erőt gyűjt minden a természetben. Melegszik a határ, s a zsenge fűből és a meg- termékenyülésre váró földből áradó, kellemes, ismerős illattal telített a levegő. A föld. Talán az érte folytatott harcban hullott vér és könny iránti tiszteletből ezt a szót nagybetűvel kellene írnom. Szűkebb pátriám. Kiskunhalas küzdelme a földért talán módszereiben, eredményeiben is, különbözik más vidékek harcaitól. Ez a föld —. ahol Attila hunjai, Traianus császár légiói jártak a város területén is átvezető római hadiúton, amelyen Mátyás fekete serege, török janicsárok, Dózsa mezítlábasai, és Rákóczi hajdúi vonultaik — több mint két évtizede szabad, és ma még szabadabb, mint bármikor is volt. Azoké, akik oly sok szenvedés után végre jussot kaptak hozzá. ÁL földért, folytatott harcban országos viszonylatban is jelentős esemény volt, amikor 1745. május 6-án Kiskunhalason a kiskunok kezükbe vehették a szabadulásukat szavatoló és Mária Terézia által kiadott szabadalmi levelet. Az ennek során földhözjuttatot- takat azóta redemptusoknak nevezi a történelem. Milyen érdekes véletlen, hogy éppen két évszázadnak kellett ismét eltelnie ahhoz, hogy egy újabb tavaszi nap új redemptu- sok javára adjon értelmet az élethez, ahhoz, hogy szabadságot adjon és jussot a földhöz a föld rabjainak. Az 1945. március 18-án megjelent 600/1945. M. E. számú rendelet alapján országosan 466 694 család — köztük 82 255 teljesen nincstelen gazdasági cseléd és 192 930 mezőgazdasági munkás — a földreform céljára igénybe vett 4 369 020 holdból, végérvényesen tulajdonba vett 2172 0,10 hold földet. ITiskunhalas város polgármesterének 1947. április 3-án Házi Árpád alispánhoz küldött 6566/1947. számú jelentése szerint a város 112 ezer holdas területének több mint 6 százaléka nyert felhasználást a földreform során. Nem kevesebb, mint 1249 dolgozó paraszt és kisember részére 338 hold szőlőt és 6663 hold egyéb művelési ágú ingatlant osztottak ki. A városnak a földreform végrehajtása terén elért eredménye országos viszonylatban is jelentős. Addig ugyanis, míg országos viszonylatban az 1—3 holdas kis-törpebirtokok kerültek túlsúlyba, a város területén az egy családra jutó kiosztott terület átlagosan 5,6 ka- tasztrális hold volt. Ez a területmennyiség már képes volt egy család megélhetési lehetőségét biztosítani. ÁL két évszázaddal ezelőtti redemptusok késői unokái és az új redemptusok, föld- hözjuttatottak ma már szocialista közösségekben művelik ingatlanaikat. így kap teljesen új értelmet a földhöz való viszony. a föld iránti szeretet a szocialista közösségekben, s így lesz valóban mindenkié egyenlően. mindennemű kiváltság nélkül az ősi juss: a (mégis nagy betűkkel írott) FÖLD. Czakó Ferenc Sikeres volt a mezőgazdasági könyvhónap A februárban megrendezett t Az alig egy éve alakult me- hagyományos mezőgazdasági | ^gazdasági könyvbarát körök könyvhónap minden eddiginél nagyobb érdeklődést keltett a taglétszáma máris 20 000 fölé szakemberek, mezőgazdaság-' emelkedett. Ugyanakkor országdolgozók körében és rendkívü’ ;zerte megkezdődött a termeHÄ1S Se' | M-WWV** zett, mintegy 400 szakelőadás- I szervezése is. Vas, Zala, Csongnak több mint 30 000 részvevője volt. rád és Heves megyében már •ok kézikönyvtárat alapítottak.
