Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-22 / 69. szám

1967. március 22, szerda

3. oldal

A reformok szellemében-a fogyasztók érdekében

Újszerű kapcsolatok az ipar és a kereskedelem között

A Kecskeméti Konzervgyár kereskedelmi osztályának a munkatársai az idei termelési és értékesítési feladatok meghatározása előtt sorra látogatták a FÜSZÉRT-központokat és segítségükkel mérték föl a fogyasztói igényeket. A piackutatás tapasztalatait így összegezte Papp Sándor, az üzem kereskedelmi osztályvezető helyettese.

— Elsősorban a gyümölcslé és a gyümölcslekvár értékesítés növelésében értünk el eredményt a kereskedelmi partnereinkkel folytatott közvetlen tárgyalásokon. Igyekszünk eleget tenni a szállítási határidőknek és az áruválaszték bővítését célzó kérésüknek. Máris folynak a kísérletek nálunk két újfajta gyümölcslé előállítására: a Saci nevű üdítőitalt sárgarépából és citromból, a másikat pedig földieperből gyártjuk majd.

A konzervgyár és a kereskekapcsolatoknak egyik legjobb példája a tavaly létrehozott kecskeméti konzerv mintabolt. Az üzlet az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalathoz tartozik ugyan, de a gyár patronálja: ellátja saját termelésű árukkal és az üzem kereskedelmi osztályán keresztül bonyolítják le a többi árucikk megrendelését is. Az üzlet havi forgalma meghaladja a 109 ezer forintot és sikerült megkedveltetnie a fogyasztókkal olyan cikkeket is — például: zöldségszárítmányok —, amelyeket eddig csak a határon túl értékesítettek.

Nem zárkózik el a konzervgyár attól sem, hogy közvetlenül kielégítse a kecskeméti élelmiszerüzletek igényét az úgynevezett „kurrens” árucikkekből. Tavaly is több ízben rendeltek a boltok dobozos borsót, babot. A számlázás természetesen a FÜSZÉRT-en keresztül történik.

Hasonlóan jó kapcsolat van kialakulóban a- Bács—Szolnok

delem között kialakuló újszerű megyei Vastömegcikkipari VálÚj házak Mélykúton

Nemcsak a magánépítkezések szaporodásából következtethet az ember Mélykút lakosainak módosodására. hanem a folyamatban levő közületi építkezésekből is. Ezekből mutatunk be kettőt;

)

lalat és a megyei ipar között. Idén először nyílt alkalom arra, hogy egy üzem, nevezetesen a Kecskeméti Reszelőgyár igazgatója felkeresse a nagykereskedelmi vállalat vezetőit és ajánlatot tegyen nagyobb mennyiségű áru — fűrészreszelő — legyártására.

A fogyasztói igények felmérése és a helyi ipari vállalatok vezetőivel folytatott közvetlen tárgyalások eredményeképpen sikerült a nagykereskedelemnek az eddiginél jóval nagyobb mennyiséget lekötni olyan áruféleségekből is, amelyek korábban az időszakos hiánycikkek listáján szerepeltek. Így pélJ dául drótfonatból 3 millió forinttal, ereszcsatornából pedig 4 millió forinttal több értékű kerül idén a boltokba, mint tavaly.

A kisipari termelőszövetkezetek is minden eddiginél nagyobb mértékben veszik ki részüket ez évben a helyi árualapok megteremtéséből. Fekete László, a KISZÖV elnöke elmondta, hogy 1967-ben már sok millió forint értékű árut szállítanak a ktsz-ek közvetlenül a kiskereskedelemnek. Különösen jó a szövetkezeti ipar kapcsolata a földművesszövetkezetekkel, amelyeknek többek között mezőgazdasági kigépeket gyártanak.

B. D.

Vetik a szőlőmagot

A Szőlészeti Kutató Intézet homoki borszőlőnemesítő telepén megkezdték a szőlőmag vetését. Az újabb keresztezésekből származó 15 ezer mag melegágyba kerül, majd innen a szabad földbe ülteti kki a ma- goncokat. A négy kijelölt „anyatőke” beporzására 36 szőlőfajta pollenjét használták fel. Az íz és zamat javítására például a szomszédos kutatóintézetben nemesített narancsízű csemegeszőlőt is partneriként választották. Az „anyák” egyike pedig a kiskunsági homokot jól tűrő, mélyre gyökerező sárfehér.

Együtt a tagsággal

„Ebben az esztendőben a múlt évhez képest — amelyet nem zártunk rosszul —, ismét előbbre kell lépnünk. Számos változtatást kell tennünk az üzem- és munkaszervezésben, keresnünk- kutatnunk a jobb, eredményesebb megoldásokat. Az új gazdasági mechanizmusnak a mezőgazdaságra vonatkozó része sok új lehetőséget jelent számunkra. Mindenekelőtt azt: hogyan tudnánk a gazdasági tevékenység körének kiszélesítésével a gazdák mindegyike részére egész éven át folyamatos foglalkoztatottságot és biztonságos jövedelmet biztosítani.”

Ezeket a szavakat nemrégiben Bács-Kiskun megye egyik példamutatóan eredményes közös gazdasága, a tataházi Petőfi Tsz zárszámadási közgyűlésének befejezéseként mondta el az elnök, Galicz József. Ma már a közös gazdaságokban nem ritkák az ilyen felvetések.

Mit fejeznek ki ezek a szavak? Mindenekelőtt és alapvetően azt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése után alig néhány évvel milyen sokat fejlődtek már a szövetkezetek, nemcsak gazdaságilag, hanem a közösség tagjainak gondolkodását, a vezetés színvonalának és legeredményesebb módszereinek kialakítását tekintve is.

Néhány éve mennyit kellett agitálni azért, hogy a vezetőket meggyőzzük arról: az eredmények egyik záloga — együtt élni, gondolkozni, tervezni, latolgatni a tagsággal! Akkoriban a vezetők közül sokan úgy vélekedtek, hogy nem lehet mindent a tagság „orrára kötni”. Hiszen, ha az év során előforduló gazdasági nehézségeket tudatnánk velük, esetleg kedvüket szegnénk. Ezek a vezetők — s ilyenek sajnos, imitt-amott ma is megtalálhatók még —, nem gondolkodtak el azon, hogy a gazdálkodás régebben sem volt kockázattól, előre nem látott nehézségektől, sőt kudarcoktól mentes. A józan gondolkodású tsz-gazdák tefiát nemcsak hogy megértik a tényeken alapuló tájékoztatást, hanem a vezetéstől ezt jogosan el is várják. Ott, ahol az emberek folyamatos tájékoztatásától félnek, neu csoda, ha a zárszámadási be számolót indulatos hangok sza kítják félbe.

Azokban a gazdaságokban vi szont, ahol a vezetőség a tervezéstől a zárszámadásig egy ül él a tagsággal; együtt szervezi meg a munkákat, s az esel leges sikertelenségeket sem hal gatják el, — ilyen közbeszólt sokra nem kerülhet sor.

Ezért volt jóleső érzés hal1 gatni az említett elnök és so más hasonló tsz-vezető szavai amelyek azt juttatják kifejez« re, hogy ezekben a termelőszi vetkezetekben vezetők és tage együtt formálják, erősítik a ke zösséget.

Ebben az esztendőben kük nősen nagy szükség van t emberekkel való sokoldalú b szélgetésekre. Hiszen az idei é a népgazdaság minden ágábt' az új gazdaságirányítási rant szer bevezetésének előkész’ t éve. A mezőgazdaságban a gy. korlati megvalósítás mikén M a tavasszal összeülő szövetkéz; kongresszus hivatott megjelöli Az itt hozott határozatok me ismertetése, megértetése azo ban a párt-, a gazdasági és szakvezetőkre hárul.

A falvakban ez az év polil kai és társadalmi szempontt egyaránt különösen mozgalm napokkal, hetekkel kezdődő Erre az időre esett a zárszál adások lebonyolítása, ekkor k rült sor a termelőszövetkezet új szerveinek létrehozását sz gáló kongresszus küldötteinek megválasztására. E fontos f< adatokkal párhuzamosan z* - lottak a tanácsi és az orszí gyűlési választások előkészü. tei is. Mégis, az események S/ netében — vagy éppen az keretében — minden alkalrr meg kell ragadni, hogy az ei berek kicserélhessék gondolat; kát, tájékozódjanak a vil • dolgairól, és nem utolsó sorb közvetlen részesei legyenek V zösségük, a szövetkezeti mi galom és az ország ügyei in* zésének. A fontos politikai er mények is azt az alapvető c szolgálják, hogy együtt a g dákkal, együtt a néppel form juk, alakítsuk közös ügyein!- Dr. NÁFRÁDI SÁNDOR

Merre fordul a napraforgó?

A főtéren épiü ez az emeletes lakóház, amelyben négy, egyenként két és fél szobás lakást alakítanak ki. A szomszédos telken még egy hasonló nagyságú ház épül, továbbá ugyancsak ebben az évben kezdik el a földművesszövetkezeti kisáruház építését. Az áruház emeletén hat lakás lesz, így a két és fél millió forintos beruházással Mélykút lakossága 14 összkomfortos lakáshoz jut. A kisáruház a tervek szerint másfél millió forintba kerül.

Ugyancsak a főtéren készült el a könyvtár új helyisége, amelyre saját erőből 600 ezer forintot fordított a községi tanács. Ebben a korszerű, szépen kialakított épületben kap helyet a 6000 kötetes könyvtár, az olvasóklub és a gyermekkönyvtár. Az épület udvarát parkírozzák és kisebb társas rendezvényekre teszik alkalmassá. Az új könyvtárat, amely a jelek szerint a megye legszebb községi könyvtára lesz. május 1-én adják át rendeltetésének.

MOSTOHA NÖVÉNY a napraforgó. E megállapításnál azonban érdekesebb a kérdés: hogyan vált azzá? Még izgalmasabb az afeletti töprengés, hogy miként lehetne a nagyüzemi szántóföldek „édes gyermekévé” fogadtatni ezt a délceg növényt. Vagy ahogy régen nevezték: a „szegényember disznaját”. Ez utóbbi kifejezés utal arra is, hogy — legalábbis az ország egyes vidékein — közkedvelt és hasznos növény volt a napraforgó.

Ám a hasznosság, a nagyüzemi termesztés, értékesítés, feldolgozás bonyolult folyamatában összetettebb fogalom. Kérdés, e folyamat részeit hogyan lehet úgy összehangolni, hogy mindenki számára kedvező legyen napraforgót termeszteni.

Erről beszélgettek legutóbb a fővárosban megtartott olajipari tanácskozáson a feldolgozó vállalat és a Gabona Tröszt szakemberei a napraforgóval intenzíven foglalkozó közös gazdaságok vezetőivel. Nos, először is kitűnt, hogy a termesztésben nincs minden a rendjén. Tavaly országosan 6,5 — a megyében 6,2 — mázsa volt az átlagtermés. Ez így nem lehet túl jövedelmező. A megyében termett 200 vagon napraforgónak a felét a bajai járás gazdaságai takarították be, a Homokhátságon jóformán csak mutatóban maradt ez a növény. Igaz, hogy a bajai járásban közel 10 mázsás volt az átlag, noha a gazdaságok itt is a leggyengébb területükre vetették. Téves a szemlélet, hogy igénytelen a napraforgó. Az, ha Igénytelen termést várunk tőle, ez viszont nem kifizetődő. A kör látszólag bezárult. Valójában ...

Maga Vuity József, a bajai járási vb mezőgazdasági osztályvezetője bizonyította be, hogy a nagybaracskai kísérleti parcellákon sortrágyázással 15 mázsát meghaladó átlagtermést értek el. Ez pedig már 7—8 ezer forint holdankénti bevételt jelent. Az idén a gazdaságok is több mint felerészben már ezzel a módszerrel vetik a napraforgót. Egy Békés megyei felszólaló elmondotta, hogy náluk a művelésben és a betakarításban alkalmazott anyagi ösztönzéssel a napraforgó magasabb termelési értéket hozott, mint a cukorrépa — ugyanolyan területen. S ugyanakkor az élőmunka ráfordításának igénye csak egynyolcada az utóbbiénak.

TEHÁT A KORSZERŰ termesztés meghozza a gyümölcsét. Pillanatnyilag azonban objektív gond a betakarítás nem megfelelő gépesítése. Az adap- teres kombájn sok tányért elhagy, szórja a szemet is — tehát nem gazdaságos. De még mindig jobb a kézi szedésnél, igen ám, de a kombájnolás feltételezi a nagyüzemi szárítást. Ki végezze? A gazdaságok zöme ma még nincs erre berendezkedve. Több helyen azonban sikerrel próbálkoznak a hideglevegős szénaszárító alkalmazásával. A gabonafelvásárlónak

vannak szárító gépei, de ez végzik a géppel „szüretelt” k korica tartósítását is. Itt mér nagyobbak a lehetőségek, mii a napraforgó betakarítása p héttel előbb kezdődik, mint _. kukoricáé.

Feltétlenül szükséges, hogy . szárításban és a tárolásb anyagilag is érdekeltek légy nek a gazdaságok. Azaz kapj nak magasabb árat a jobb n. nőségű termés átadásáért. . . feldolgozó, a Növényolajipa és Mosószergyártó Ország Vállalat részéről elmondott; hogy a nem megfelelő minős — dohosodás, savanyodás miatt évente akkora kár k letkezik, hogy abból az orsz egész mezőgazdaságát el leh< ne látni szárítókkal. Terméke nek több mint a felét ugyar exportálja a vállalat. Áruik külföldön is szívesen vásáré - ják. De a minőség mind n* gyobb követelmény! A nyuga európai piacot a szocialista o szágok közül a Szovjetuni Románia, Bulgária, a tengere: túliak közül pedig Argen ti* ostromolja erőteljesen.

ÍME AZ ÉRDEKEK láncol; ta ... S énnek jegyében jövőre r árak is módosulnak. Az ára mint eddig, nem fajta, hanei az olajtartalom szerint határőr zák meg. A legjobb minőség magért mázsánként 630 forin tot kapnak a gazdaságok. A na gyobb termesztő gazdaságoktó közvetlenül is átveszik a tér mést, s a csökkent víztartalom ért felárat is fizetnek. .

H. D.