Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-19 / 67. szám
Az új igények számára új módszereket r A téli művelődési évad nagyjából lezárult. A tavaszi munkák megkezdésével falun kevesebb az emberek ideje mozira, színházra, s ismeretterjesztő előadásokra, tanulásra is. Már meglehetős biztonsággal le lehet tehát vonni azokat a tanulságokat, amiket ez az évad hozott. Az ismeretterjesztésben a néhány éve kezdődött átalakulás mindinkább felismerhetővé válik, határozottabbak az újonnan támadt igények, s kialakulóban vannak a nekik megfelelő módszerek. Ezekről a tapasztalatokról érdeklődtünk Major Imrétől, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei titkárától. ' — A TIT munkája az utóbbi évtizedben gyors fejlődést mutatott — mondta Major elvtáns. — Szélesre tágult a hatóköre, évről évre nőtt az előadások és tízezrekkel a hallgatók létszáma. Az utóbbi 2—3 évben azonban ez a növekedés 5 és fél ezer előadás körül megállt. Tavaly a második félévben némiképp csökkent is ... Krónikussá válik, hogy amit legjobban szorgalmazunk: a természettudományos előadások részaránya nem emelkedik. — A TIT-nek ez a törekvése a népművelők szerint kezdettől igen szűkös kilátásokkal kecsegtetett. Pedig egy időben azzal kísérletezett a társulat, hogy lehetőség szerint vállaira vegye a különféle szakmai képzések terhét is. — A szigorúan vett szakmai képzés természetesen nem lehet a mi feladatunk. De az ismeretterjesztés eszközeivel hathatósan segíthetjük, érdeklődést kelthetünk iránta, megalapozhatjuk. Annyi viszont bizonyos, hogy hiba volt ennek a törekvésnek a jegyében a társadalomtudományokat szinte feketegyereknek tekinteni. Egyrészt: a legnagyobb tömegeket továbbra is a társadalomtudományokkal tudjuk foglalkoztatni. Egy pedagógiai, irodalmi, képzőművészeti előadás most is sokkal több hallgatót vonz — hiszen bármilyen foglalkozású meghallgathatja, értheti, érdeklődhet iránta —, mint egy olyan előadás, ahol 'a növényvédelemben használatos vegyszerekről, a gének karbantartásáról, s hasonló szakmai kérdésekről van szó ... Másrészt semmiképpen sem mondhatunk le továbbra sem a legfontosabb feladatunkról, a tudatforipálásról, a szocialista életforma, erkölcs. ízlés, gondolkodásmód terjesztéséről. Ezt legközvetlenebbül a társadalomtudományokkal tehetjük. Ebbe a témakörbe tartoznak, itt „számoljuk el” azokat az előadásokat is, amiket a választások. korábban a IX. koneresz- szus, s az idén még többek között a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából tartunk. — Nem látszik éppen meggyőzőnek az előadások besorolása a két nagy csoportba. Mintha erőszakolt volna, hamis képhez vezet. — Valóban, Teszem fel egy alapfokú csillagászati előadás a Naprendszerről természettudományosnak számít. Holott főképp világnézeti célja és haszna vaui. Viszont egy magas szintű b«‘számoló a modem fizika filozófiai problémáiról a mi csoportosításunk szerint társadalomtudományi előadás „csak”, pedig kiterjedt természettudományos ismeretek nélkül meg sem érthető. Ilyen esetekben • szerintünk sem helyén való a kettéválasztás. Mint ahogy az is különös, hogy a nők védelméről szóló és a korszerű hegesztési eljárásokról tartott előadás egyaránt a természettudományos kategóriába esik... Valójában nem is vesszük ezt ma már ilyen szigorúan. — Miért van akkor még ma is olyan gyakran szó arról a TIT szervezeteiben, hogy: több természettudományos előadást! — Mert ha nem is vesszük szigorúan a kategóriába sorolást, az csak azt jelenti, hogy nem a statisztika javítása lebeg a szemünk előtt. Ám továbbra sem hanyagolhatjuk el a természettudományokat. Már csak azért sem, mert ma még szinte kizárólag a TIT szorgalmazza, hogy legyen biológiai, csillagászati, kémiai stb. ismeretterjesztés. A velünk együttműködő különféle szervek ugyanis úgyszólván kizárólag a társadalomtudományokat „futtatják”. Főképp ránk hárul tehát a feladat, hogy e tekintetben megpróbáljuk irányítani, befolyásolni a közönség érdeklődését. Jól tudjuk, hogy azt, aki természettudományos ismeretekkel bír, jobban meg lehet győzni politikai, ideológiai nézeteink helyességéről. Természetesen ezt sem lehet kijelenteni kategorikusan, minden rétegre. Ma minden parasztemoer tudja, hogy a Föld gömb alakú. De a világegyetemről kevés fogalmuk van az egyszerű embereknek. Ezért hamarabb meggyőzhetek például az ateizmus igazságairól, ha a papság világi törekvéseiről beszélünk nekik. Egy bizonyos alappal viszont már a természettudományos érvek a hatásosabbak, meggyőzőbbek ... A legközvetlenebb a haszna a természettudományos ismeretterjesztésnek a termelésben. Ahhoz, hogy egy növény- termesztő, állattenyésztő tudatosan végezze a munkáját, hogy ne olyan táncos legyen, aki csak a kályhától tud elindulni — ahhoz nélkülözhetetlenül szüksége van biológiai, kémiai, s hasonló alapismeretekre. A traktorosoknak, gépkezelőknek pedig a műszaki ismeretekre stb. — Major elvtárs ismételten a mezőgazadságból veszi a példákat. Az üzemekben jobb az ismeretterjesztés helyzete? — Őszintén szólva nem, de ott a legfontosabb továbbképzési feladatok megoldására jobban megvannak a szervezeti keretek. Másrészt a mi megyénkben a mezőgazdaságnak a gazdaságban elfoglalt helye, hogy úgy mondjam: egyenrangúsítása az iparral, megszabja a mi feladatainkat is. Közvetlenül az átszervezés utáni években ez úgy festett, hogy a nagyüzemi gazdálkodás formáiról, lehetőségeiről, előnyeiről beszéltünk az embereknek. Tehát általánosságokban, mert célunk az volt, hogy a nagyüzemi termelés kialakulását. az embereknek a termelőszövetkezetbe való beilleszkedését segítsük. Ez még ma sem fejeződött be, de már váltani is kell. Ahogy a termelés differenciálódik, ahogyan a mezőgazdasági munka szakosodik, velünk szemben is új igények keletkeznek. A feladatunk mindinkább az, hogy kisebb létszámú csoportoknak ágazatokra, szakmákra elkülönítve újabb és újabb szakismereteket adjunk. Sajnos, épp ennek az új módon vitt munkának a feltételei a közös gazdaságok nagy részében még nincsenek meg. S ami még nagyobb baj: nem minden vezető ismerte fel sem a szükségessé^ gét, sem pedig a lehetőségeit. — A TIT tehát továbbra is vállalni akarja a szakmai képzés feladatait? — Hogy pontos legyek: a továbbképzését. Ezt a törekvésünket sokan félreértik. A dolog úgy áll, hogy a bizonyítványkiadás oktatási feladat, ebbe r.em is akarunk avatkozni. De a kiképzettek továbbképzése, az újabb ismeretek közlése, a szaktudás korszerű színvonalon tartása igenis népművelési feladat. — MI jelentette a legfeltűnőbb. számokban is lemérhető változást az idei évadban? — Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése körül támadt érdeklődés. Tavaly a második félévben megkétszereződött az előzőkhöz képest a köz- gazdasági előadások száma. Mi az egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük jelenleg mind az iparban, mind a mezőgazdaságban dolgozók, s mások körében is a közgazdasági szemlélet kialakítását, terjesztését. Persze, ez jobbára csak az új gazdasági mechanizmus szükségességének, célkitűzéseinek propagandája, még nem is részletezhetjük. hogy ágankint hogyan kell végrehajtani a reformot. A témáink: a gazdaságosság, a termelés és az értékesítés egységben való szemléletének kialakítása. — Mit tehet ennek érdekében a TIT? — A közgazdaságii ismeretterjesztés színvonalának fejlődését mutatja az, hogy megjelent ebben a témakörben is a szemléltetés. Az előadógárdát segédanyagokkal látjuk el, s vannak már jó diafilmjeink. Igen alapos az előadók felkészítése is. Az országos ankétokra, vitákra mindig elküldjük a legjobb szakembereket, akik így a legújabb fejleményeket, elképzeléseket adhatják itthon tovább... Am a legeredményesebb munkát azzal végeztük, hogy megalakítottuk a gazdasági vezetők szabadegyetemét. Ez volt az, ami az idén a TIT tevékenységében gyökeresen újat jelentett, amivel a gyakorlati élethez gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni tudtunk. A Kecskeméten megrendezett ipari előadássorozatot főképp az irányító apparátusban dolgozók hallgatták, Kalocsán pedig az üzemek vezetői. A mezőgazdasági tagozatot Halason — külön a városban és a járásban —, Baján, Kalocsán és Kiskőrösön alakítottuk meg. Baján négy különálló sorozat működött: a mezőgazdaság álfalános gazdaságirányítási kérdéseiről szóló, azonkívül egy-egy állat- tenyésztési, növénytermesztési és könyvviteli tagozat. A hallgatók a legnagyobb elismerés hangján szóltak ezekről a tanfolyamokról. Az előadók a legjobb szakemberek voltak: egyetemi tanárok, minisztériumi főtisztviselők, a Tervhivatal illetékesei. A szabadegyetemeknek kettős haszna volt. A gazdasági vezetők, egyszersmind a TIT előadógárda továbbképzését is szolgálták. A hallgatók többsége szorgalmasan jegyzetelt, ők lesznek ugyanis a továbbiakban a gazdaságirányítási rendszerről szóló szélesebb körű ismeretterjesztés előadói. — A gazdasági vezetők sokáig meglehetősen idegenkedtek az ismeretierjesztéstől. Ügy tekinthetjük-e tehát az idei évadot, mint afféle frontáttörést ebben a tekintetben? — Az említett közgazdasági szabadegyetemektől azt is reméljük, hogy a gazdasági vezetők művelődéspolitikai szemléletét sikerült helyesebb irányba terelni. Láthatták, hogy a népművelés fontos céljának tekinti a termelés segítését, s megértették, hogy erre meg is vannak a lehetőségei. Ezeket a lehetőségeket, az ő segítségükkel, a vezetésük alá tartozó gazdaság, üzem dolgozóinak továbbképzésénél is hasznosítani kell. Különösen eredményesnek ígérkezik ez a törekvés, ha jobb kapcsolatot teremtünk a MTESZ szerveivel, elsősorban az Agrár- tudományi Egyesülettel. — Végül, igen fontos tapasztalatnak tekintjük az idei évadban — mondotta befejezésül Miajor elvtárs —, hogy mindenütt, ahol sikeres volt a munkánk. jelentős szerepe volt az eredményekben a helyi párt és tanácsszervek segítségének. Számukra is bebizonyosodott, hogy céltudatosan valóban fel tudják használni a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot a saját feladataik megvalósításában. M. L. A Psalmus Hungarlcus és a Tanácsköztársaság Egyéni sors és közösség gondjai, örömei ötvöződtek a halhatatlanok alkotásaiban. Zsenialitásuk éppen ebben van. Ha saját fájdalmukról szólnak, műveikben ott dörömbölnek a meggyötört milliók jajkiáltásai is. Ha népük szenved, vele szenvednek és világgá kiáltják keservét. Örömükben pedig osztozik a csillagos ég, a zizegő virágok, idősek és fiatalok. A művész ihletője a beethovenl gondolat: Átölellek emberiségi A múltról vagy a jelenről szólván is a jövőhöz fordulj mert az eseményeket, emberekeit; a históriát a maguk bonyolultságában, többszóLamúságá- ban tudja ábrázolni. Kodály Zoltán Magyar Zsoltáráról többször leírták, hogy az a hagyományokat az új vívmányokkal páratlan zsenialitással ötvöző, modem muzsika diadala. Méltótól felderítették a szülőváros és a Psalmus Hungari- cus kapcsolatát. Beszéltek a történelem folyamán sokszor elnyomott magyar nép szenvedéseinek fenséges megszólaltatásáról. Ez mind igaz s vitathatatlan. Legutóbb azonban az Oj írásban jelent meg új gondolatokat felvető cikk erről a témáról. Fodor Ilona azt kutatja, hogy Kodály miért bújkált „vaőcn erdőben”, kik azok „kik igazságot nem hagynak szótanom”, milyen sötét erők ármányától fél: „Éjjel-nappal azon forgolódnak, engem mi módon megfoghassanak, beszédem miatt vádolhassanak”. A mű és a történelmi körülmények ismeretében igazat adunk a kitűnő kutató megálló, pításainak. A Tanácsköztársaság harcosait, tisztségviselőit, a társadalmi, művészi haladás képviselőit üldöző ellenforradalmi kurzust vádolta a művész. Kodály Zoltán ellen a proletárdiktatúra napjaiban tanúsított viselkedése miatt fegyelmi eljárást provokáltak. A Bartókot, Móriczot és őt kényszerű némaságba taszító rendszert, a nemzetvesztő darutollas hóhérokat támadta, ök a „kevélyek, vér- szopök”, az ő fejükre kíván keserű halált. Miattuk „egész ez város rakva haraggal, egymásra való nagy bosszúsággal." És a munkások, parasztok a műben szereplő „igazak”, ök a felmagasztalt szegények. H. N. A PARLAMENT
